Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-17 / 293. szám

2 1049 DECEMBER 1, Pénteken sztrájkba léptek az olasz vasutak, víz- és villanyművek dolgozói Csütörtökön Qlasioiszágb&p szerte megkezdték sztrájkjukat az állami alkalmazottak. Az állami hivatalnokok, állami monopóliu­mok, tantestületek, a posta, tele­fon és távíróközpontok valameny- nyi dolgozója bekapcsolódott a sztrájkba. A vasutasok és egyéb szállítmányozó vállalatok dolgo­zói, valamint a víz- és villanymü­vek alkalmazottai pénteken kezd­ték meg sztrájkjukat. Rómában valamennyi középület rendőri és katonai felügyelet alatt áll. A népeileaes olasz kormány nem akarja teljesíteni a nyomorúságos helyzetben lévő állami alkalma­zottak bérköveteléseit. Az olasz dolgozók harca nemcsak a kor­mány gazdaságpolitikája, hanem annak egész politikája ellen irá­nyul. A dolgozók jobb életkörülmé­nyeiért folytatott harc elválaszt­hatatlanul egybefonódik a béke­küzdelemmel. A béke híveinek olaszországi bizottsága közös harcra szólította fel e szabadság­harcos szervezeteket a De Gasperi kormány háborús politikája ellen. December 13-án a legtöbb firen­zei üzem munkásai j.5 perces munkabeszüntetéssel tiltakoztak az olasz kormány által vállalt ka­tonai kötelezettség ellen. A me­chanikai gyár ifjúmunkásai hatá­rozatban jelentették ki: az olasz ifjúság nem hajlandó az amerikai imperialisták ágyutölteléke lenni. A milánói és sesto-sangiovanni ifjúmunkások munkabeszüntetés­sel tiltakoztak a háborús politika ellen. — — i Tatjána Toss: AZ AJAMDEK A gyermekévek emlékei szokat­lan éles színekben bukkannak tel gondolataidban. Emlékszel arra. hogy kora reggel hogyan lopódzolt be az ablak üvegén át szobádba a napfény és kirajzolta a falra a füg­göny mintáit. Amit láttál, vagy ta­nultál, örökre beléd vésődött. Mamlakat Nakangova a távoli faluban, Hariman-Szurban volt is­kolásleány. Tizennégy éve már, hogy ez az esemény megtörtént vele, de soha nem fogja elfelejteni. A tadzsikisztáni kolhozoarasztok Moszkvába utaztak, magukkal vit­ték a ks Mamlakat-ot is. A Kremlben találkozott Sztálin­nal. Bátran megszólította és átadta Aeki az ajándékot: a „Lenin, ahogy Sztálin látta" című könyv tadzsik nyelvű példányát. Sztálin megsimogatta a gyermek barna fejecskéjét. Érdeklődött, mit tanul az iskolában és mert Mamla­kat nemcsak jó tanuló volt, hanem élen járt a gyapotszedésben is, megkérdezte: hogyan tud annyi gyapotot gyűjteni? — Várj csak! — mondta Sztá­lin. íróasztala fiókjából kivett egy arany karórát és rácsatolta a leány­ka karjára. Mamlakat akkoriban csak tadzsi- fcul beszélt A tolmács hűen adta vissza szavait Sztálinnak és segí­tett abban, hogy Mamlakat is meg­értse, amit a nép forrón szeretett vezére mond, bár sokkal többet je-, lentett ennél Sztálin kedves, szív­hez szóló szavának zengése. Azután bejött a fényképész és Sztálin odavonta maga mellé Mam- lakatot. az íróasztalhoz, együtt le- fényképeztette magát vele. ' — Most már elengedlek — mondta mosolyogva. A kislány a boldogságból ra­gyogva, szinte nem is a földön járva ment kifelé, majd a küszö­bön megállt, hirtelen megfordult és visszaszaladt az íróasztalhoz. Az imént ajándékozott könyv után nyúlt, amelyet Sztálin lapozgatva tartott a kezében. Megindult han­gon, tadzsik nyelven mondott va­lamit és húzta maga felé a köny­vet, Sztálin pedig kissé értetlenül, csodálkozva engedte át. Mamlakat szívéhez szorította a könyvet, majd bátran felragadta az egyik tollat az íróasztalról és néhány sort írt be a címoldal fehér szegélyére. Megfogadta e sorok­ban, hogy példásan tanul majd, igyekszik kiváló emberré válni. Ürömtől sugárzó arccal adta vissza a könyvet ennek a rendkívüli, igen nagy és jó embernek, aki moso­lyogva tekintett le reá. A Lenin-rendjeüel tért vissza a kolhozba. Sztálin ajándéka, az arany karóra fénylett csuklóján. Moszkvában járt, beszélt a vezér­rel Még csak gyermek volt, de ami vele történt, elég lett volna ahhoz, hogy egy felnőttet is varázslatos magasságokba emeljen. Káprázatos fényű dicsőség a nagy Sztálin sze­mélyes vendégének lenni! De Mam- fakat megmutatta, hogy na^y és nemes le’ke van, méltó Sztálin ajándékára. Megmaradt egyszerűnek. A di­csőség nem tette hiúvá. Szíve megmaradt Iránytűnek: mutatta az utat, amelyen járnia keli. Vissza­tért az iskolába és rém látszott rsjta sem gőg, sem fontoskodás. Ma már teljes egészében felmér­hetjük annak az erkölcsi tételnek egész mélységét, amelyen ? fiatal leány átment. Mamlakat a gyapot- földeken is megmaradt annak, aki volt. Taníthatta társait, hogyan szedi két kézzel a gyapotot. Mun­kamódszere lassan tért hódított. Ma már százan és százan tudják két kézzel szedni a gyapotot — Mam­lakat teljesítménye nem csoda többé. Bizonyos értelemben a hát­térbe szorult és ez volt a második próbatétel számára. Becsülettel áll­ta ki ezt is. Az újságok beszámoltak az új tehetségekről, az új szovjet mun­kahősökről, akiknek nevét az egész ország megtanulta. Mamlakat soha nem irigykedett ezekre. Szorgalma­san tanult: irodalmat, földrajzot, számtant. Az óra — Sztálin a'án- déka — halk, finom hangon ketye­gett a csuklóján. Ez a hang, amely más volt, mint a többi — Sztálin ajándéka, nem hagyta el soha. Az órából, lüktető, szüntelenül élő szer­kezetéből gyöngéd és egyenletes erő áradását érezte. Nem ■sokkal a Nagy Honvédő Háború kezdete előtt, Mamlakat is­mét résztvett a Kremlben egy fo­gadáson. Szinte elveszett a sok vendég között. Már nem volt gyer­mek — komoly, sudártermetű diák­lánnyá nőtt, de Sztálin felismerte, emlékezett a napra is, amikur elő­ször látta a Kremlben, de még a szavakra is emlékezett, amelyeket akkor mondott. Mosolyogva kérdezte: megvan-e még az óra? Mamlakat, arcán mélységes ko­molysággal nyújtotta oda neki csuklóját, amelyen ott íénylett Sztálin ajándéka. Sztálin elvtárs esküje „Mi kommunisták különös vágású emberek vagyunk. Nem kö­zönséges anyagból vagyunk mi gyúrva. Mi vagyunk azok, akik a nagy proletár hadvezérnek, Lenin elvtársnak hadseregét alkotjuk, Nincs nagyobb tisztesség, mint ehhez a hadsereghez tartozni, nincs nagyobb tisztesség, mint tagnak lenni abban a pártban, amely­nek alapítója és vezetője Lenin elvtárs... Amikor eltávozott tőlünk, Lenin elvtárs örökbe hagyta ránk, hogy hordozzuk fennen és őrizzük meg tisztán ezt a kitüntető cí­met — párttag. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel fogjuk teljesíteni ezi a te végaka ratodat... Amikor eltávozott tőlünk, Lenin elvtárs örökbe nagyta ránk, hogy úgy őrizzük pártunk egységét, mint a szemünk világát. Es­küszünk neked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel fogjuk teljesíteni ezt a te végakaratodat is!... Amikor eltávozott tőlünk, Lenin elvtárs örökbe hagyta ránk, hogy Őrizzük és erősítsük a proletariátus diktatúráját! Esküszünk neked, Lenin elvtárs hogy erőnket nem kímélve, becsülettel fogjuk teljesíteni ezt a te végakaratodat is!... Amikor eltávozott tőlünk, Lenin elvtárs örökbe hagyta ránk, hogy minden erőnkkel szilárdítsuk a munkások és parasztok szö­vetségét. Esküszünk naked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel fogjuk teljesíteni ezt a te végakaratodat Is!... Lenin elvtáis fáradhatatlanul beszélt nekünk országunk népei önkéntes szövetségének szükségességéről, a Köztársaságok Szövet­sége keretén belül testvéri együttműködésük szükségességéről. Amikor eltávozott tőlünk, Lenin elvtárs örökbe hagyta ’ónk, hogy erősítsük és szélesítsük a Köztársaságok Szövetségét. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel fogju't teljesíteni ezt a te végakaratodat is!.,. Lenin nem egyszer mutatott rá arra, hogy a Vörös Hadsereg megerősítése és színvonalának emelése pártunk egyik legfontosabb feladata... Esküdjünk meg hát, elvtársak, hogy erőnket nem kí­mélve rajta leszünk, hogy Vörös Hadseregünket, Vörös Hajóhadun­kat megerősítsük.., Amikor eltávozott tőlünk, Lenin elvtárs, örökbe nagyta ránk, hogy legyünk hívek a Kommunista Internacionáío elveihez. Eskü­szünk neked, Lenin elvtárs, hogy életünket sem kiméi, e rajta le­szünk, hogy erősítsük éti szélesítsük az egész világ dolgozóinak szövetségét: a Kommunista Internacionálét!" Hamburgban folyt le az a L bírósági komédia, amelynek von Mannstein — . Hitler tá­Cqlf hé*/* TUrtffUTUDOftólYá MIKOR JELENT MEG A FÖLDÖN AZ ÉLET Nézzünk felhőtlen, tiszta éj­szakán az égre Tele van csil­lagokkal. Minden egyes csillag egy roppant világ. Nekünk ki­csinyeknek látszanak, mivel tá­vol vannak tőlünk. Még a leg­közelebbi csillagról is csak 4.3 év alatt ér el hozzánk a fény. A távolabbi csillagokról pedig a fény csak 100, 1000, sőt mil­lió év alatt éri el Földünket. E mellett meg kell említenünk, hogy a fény 1 mp. alatt 300.000 kilométert fut be. Há- 'romszázezer kilométert egyet­len másodperc alatt! A csilla­goknak olyan nagy a Földtől való távolsága, hogy ezt fény­évekkel szokták mérni, azaz, hogy hány év alatt ér a fény az illető csillagról a Földre.’ A Nap ugyancsak csillag. Azonban sokkal közelebb van hozzánk, mint a többi csillag és ezért a többinél nagyobb­nak látszik. Vájjon vannak-e a Napon élőlények, növények, állatok, esetleg emberek is? A Napra nem tudunk közvetlenül tekin­teni. annyira vakító a fénye. Ez azért van, mert a Nap izzó gömb. A tudósok számítása szerint a Nap felületének hő-: mérséklete 6000 fok. Ebből 'átható, hogy a Napon nem létezhet semmiféle élőlény. A Nap egymillió háromszáz­ezerszer nagyobb a Földnél. Valamikor a távoli múltban, a Föld a Napból vált ki, így lett a mindenségben külön, önálló testté. A Föld akkor erősen izzott és saját fényével fénylett. Honnan tudjuk hogy ilyen izzó volt? A Föld most is cs:.k külső részén hűlt le. Gondoljunk csak a tűzhányó hegyekre, Vagy vulkánokra. Ezek Hnről­időro iorró gclT.-kúuauiio -gá­zokat és folyékony megolvadt anyagot, lávát vétnek ki ma­gukból. Éjszaka úgy látszik, mintha a vulkán felett tűzcsz- lop állna. A vulkánról tüzes folyamok futnak lefelé. Ezek a lávafolyamok mindent fel- perzselnek útjukban, erdőt, kertet, lakóhelyet és minden élőlényt. Az izzó láva 2000 fok hő­mérsékletű, pedig nem is a Föld legmélyebb rétegeiből öm­lik ki. Egyébként, amint a tu­domány megállapította a Föld belső égésének még más okai is vannak. Volt idő, amikor nemcsak a Föld belseje, hanem a felü­lete is izzó volt es akkor még nem volt rajta élet. A Föld felülete azonban fokozatosan kiii ült.. Már nem volt többé saját fénye, bolygóvá válto­zott. Ez milliárd évvel ezelőtt történt. Akkor születtek a Föl­dön az első, legegyszerűbb élő­lények. Hogyan tekinthetünk be Föld-bolygónk múltjába? Hogyan lehet megtudni, mi volt a Főidőn milliárd évvel ezelőtt? A tudománynak különféle módszerei vannak arra, hogy feltárja a legrégibb múltat, többek közt a Föld keletkezési idejét is. Utazzunk a tudománnyal együtt a távoli múltba, hogy eljussunk ahhoz az időhöz, ami­kor megszületett a Földön az élet. Ilyen utazástól megerősö­dik a tudomány, az emberi értelem és tulajdon erőnkbe vetett bizalmunk. őrnagya ■■ volt a szereplője. Most mc. . félreérthetetlen, mire kellett Mannstein pere az angol-amerikai reakciósok­nak- Nemcsak arról volt szó, hogy rehabilitálni akarják Uk­rajna és Krim, Lengyelország és Franciaország hóhérát, ha­nem arról is, hogy igazolhas­sák a fcsiszta gyilkosokkal kötendő szövetségüket. Mint ismeretes, Angliában, Churchill javaslatára közvetle­nül a- hamburgi per. előtt bi­zottságot alakítottak Mann- Stein védelmére, amely a par­lament labour-párti képviselő­jét, Pcget-ot bérelte fel Mann- stein „tisztára mosására“. Ez a díszes „szocialista“ az egész per folyamán dicsőítette Mannsteinnek szovjet földön végzett gyilkosságait, hitlerista követői és Churchill barátai végtelen örömére. Sőt, mi több !... „törvényes alapot“ is talált e gyilkosságokra, abból az emberevő „elvből“ kiindul­va, hogy a szovjet emberek ellen minden eszköz megen­gedhető ... A bírósági komédia alakjá­ban lejátszódó „pór“ záróbe­szédében mr. Paget lóhosszal verte az avasság minden ed­digi rekordját. Odáig ment, hogy „hős“-nek nevezte Mann- steint, éppen azért, mert kö­nyörtelen volt a partizánokkal és főleg a kommunistákkal szemben. A továbbiakban a Churchill által bőkezűen díja­zott „szocialista“ ügyvéd szó- szerint a következőket mon­dotta: „Ha még érvényben van Nyugat-Európa védelmének jelszava, fegyvertársakká kell válnunk mindnyájunknak az egyesített nyugateurópai had­seregben“. Ez az! Itt van a kutya el­ásva! Az imperialista kannibá­lok számára Mannstein nem gyilkos, hanem „fegyvertárs“ és ezt még csak nem is titkol­íák- ... ...............................iL\. Paget úr, a hitlerista- tábor­nagy felmentését követelve kijelentette, hogy Mannstein semmivel sem nagyobb}' hábo­rús bűnös, mint Churchill-, ■ Az angol ügyvédnek [.igaza van! Churchill és Mannstein egyformán meaérik a* pénzü­ket... Jóét eiizína egy pár

Next

/
Thumbnails
Contents