Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-17 / 293. szám
2 1049 DECEMBER 1, Pénteken sztrájkba léptek az olasz vasutak, víz- és villanyművek dolgozói Csütörtökön Qlasioiszágb&p szerte megkezdték sztrájkjukat az állami alkalmazottak. Az állami hivatalnokok, állami monopóliumok, tantestületek, a posta, telefon és távíróközpontok valameny- nyi dolgozója bekapcsolódott a sztrájkba. A vasutasok és egyéb szállítmányozó vállalatok dolgozói, valamint a víz- és villanymüvek alkalmazottai pénteken kezdték meg sztrájkjukat. Rómában valamennyi középület rendőri és katonai felügyelet alatt áll. A népeileaes olasz kormány nem akarja teljesíteni a nyomorúságos helyzetben lévő állami alkalmazottak bérköveteléseit. Az olasz dolgozók harca nemcsak a kormány gazdaságpolitikája, hanem annak egész politikája ellen irányul. A dolgozók jobb életkörülményeiért folytatott harc elválaszthatatlanul egybefonódik a békeküzdelemmel. A béke híveinek olaszországi bizottsága közös harcra szólította fel e szabadságharcos szervezeteket a De Gasperi kormány háborús politikája ellen. December 13-án a legtöbb firenzei üzem munkásai j.5 perces munkabeszüntetéssel tiltakoztak az olasz kormány által vállalt katonai kötelezettség ellen. A mechanikai gyár ifjúmunkásai határozatban jelentették ki: az olasz ifjúság nem hajlandó az amerikai imperialisták ágyutölteléke lenni. A milánói és sesto-sangiovanni ifjúmunkások munkabeszüntetéssel tiltakoztak a háborús politika ellen. — — i Tatjána Toss: AZ AJAMDEK A gyermekévek emlékei szokatlan éles színekben bukkannak tel gondolataidban. Emlékszel arra. hogy kora reggel hogyan lopódzolt be az ablak üvegén át szobádba a napfény és kirajzolta a falra a függöny mintáit. Amit láttál, vagy tanultál, örökre beléd vésődött. Mamlakat Nakangova a távoli faluban, Hariman-Szurban volt iskolásleány. Tizennégy éve már, hogy ez az esemény megtörtént vele, de soha nem fogja elfelejteni. A tadzsikisztáni kolhozoarasztok Moszkvába utaztak, magukkal vitték a ks Mamlakat-ot is. A Kremlben találkozott Sztálinnal. Bátran megszólította és átadta Aeki az ajándékot: a „Lenin, ahogy Sztálin látta" című könyv tadzsik nyelvű példányát. Sztálin megsimogatta a gyermek barna fejecskéjét. Érdeklődött, mit tanul az iskolában és mert Mamlakat nemcsak jó tanuló volt, hanem élen járt a gyapotszedésben is, megkérdezte: hogyan tud annyi gyapotot gyűjteni? — Várj csak! — mondta Sztálin. íróasztala fiókjából kivett egy arany karórát és rácsatolta a leányka karjára. Mamlakat akkoriban csak tadzsi- fcul beszélt A tolmács hűen adta vissza szavait Sztálinnak és segített abban, hogy Mamlakat is megértse, amit a nép forrón szeretett vezére mond, bár sokkal többet je-, lentett ennél Sztálin kedves, szívhez szóló szavának zengése. Azután bejött a fényképész és Sztálin odavonta maga mellé Mam- lakatot. az íróasztalhoz, együtt le- fényképeztette magát vele. ' — Most már elengedlek — mondta mosolyogva. A kislány a boldogságból ragyogva, szinte nem is a földön járva ment kifelé, majd a küszöbön megállt, hirtelen megfordult és visszaszaladt az íróasztalhoz. Az imént ajándékozott könyv után nyúlt, amelyet Sztálin lapozgatva tartott a kezében. Megindult hangon, tadzsik nyelven mondott valamit és húzta maga felé a könyvet, Sztálin pedig kissé értetlenül, csodálkozva engedte át. Mamlakat szívéhez szorította a könyvet, majd bátran felragadta az egyik tollat az íróasztalról és néhány sort írt be a címoldal fehér szegélyére. Megfogadta e sorokban, hogy példásan tanul majd, igyekszik kiváló emberré válni. Ürömtől sugárzó arccal adta vissza a könyvet ennek a rendkívüli, igen nagy és jó embernek, aki mosolyogva tekintett le reá. A Lenin-rendjeüel tért vissza a kolhozba. Sztálin ajándéka, az arany karóra fénylett csuklóján. Moszkvában járt, beszélt a vezérrel Még csak gyermek volt, de ami vele történt, elég lett volna ahhoz, hogy egy felnőttet is varázslatos magasságokba emeljen. Káprázatos fényű dicsőség a nagy Sztálin személyes vendégének lenni! De Mam- fakat megmutatta, hogy na^y és nemes le’ke van, méltó Sztálin ajándékára. Megmaradt egyszerűnek. A dicsőség nem tette hiúvá. Szíve megmaradt Iránytűnek: mutatta az utat, amelyen járnia keli. Visszatért az iskolába és rém látszott rsjta sem gőg, sem fontoskodás. Ma már teljes egészében felmérhetjük annak az erkölcsi tételnek egész mélységét, amelyen ? fiatal leány átment. Mamlakat a gyapot- földeken is megmaradt annak, aki volt. Taníthatta társait, hogyan szedi két kézzel a gyapotot. Munkamódszere lassan tért hódított. Ma már százan és százan tudják két kézzel szedni a gyapotot — Mamlakat teljesítménye nem csoda többé. Bizonyos értelemben a háttérbe szorult és ez volt a második próbatétel számára. Becsülettel állta ki ezt is. Az újságok beszámoltak az új tehetségekről, az új szovjet munkahősökről, akiknek nevét az egész ország megtanulta. Mamlakat soha nem irigykedett ezekre. Szorgalmasan tanult: irodalmat, földrajzot, számtant. Az óra — Sztálin a'án- déka — halk, finom hangon ketyegett a csuklóján. Ez a hang, amely más volt, mint a többi — Sztálin ajándéka, nem hagyta el soha. Az órából, lüktető, szüntelenül élő szerkezetéből gyöngéd és egyenletes erő áradását érezte. Nem ■sokkal a Nagy Honvédő Háború kezdete előtt, Mamlakat ismét résztvett a Kremlben egy fogadáson. Szinte elveszett a sok vendég között. Már nem volt gyermek — komoly, sudártermetű diáklánnyá nőtt, de Sztálin felismerte, emlékezett a napra is, amikur először látta a Kremlben, de még a szavakra is emlékezett, amelyeket akkor mondott. Mosolyogva kérdezte: megvan-e még az óra? Mamlakat, arcán mélységes komolysággal nyújtotta oda neki csuklóját, amelyen ott íénylett Sztálin ajándéka. Sztálin elvtárs esküje „Mi kommunisták különös vágású emberek vagyunk. Nem közönséges anyagból vagyunk mi gyúrva. Mi vagyunk azok, akik a nagy proletár hadvezérnek, Lenin elvtársnak hadseregét alkotjuk, Nincs nagyobb tisztesség, mint ehhez a hadsereghez tartozni, nincs nagyobb tisztesség, mint tagnak lenni abban a pártban, amelynek alapítója és vezetője Lenin elvtárs... Amikor eltávozott tőlünk, Lenin elvtárs örökbe hagyta ránk, hogy hordozzuk fennen és őrizzük meg tisztán ezt a kitüntető címet — párttag. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel fogjuk teljesíteni ezi a te végaka ratodat... Amikor eltávozott tőlünk, Lenin elvtárs örökbe nagyta ránk, hogy úgy őrizzük pártunk egységét, mint a szemünk világát. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel fogjuk teljesíteni ezt a te végakaratodat is!... Amikor eltávozott tőlünk, Lenin elvtárs örökbe hagyta ránk, hogy Őrizzük és erősítsük a proletariátus diktatúráját! Esküszünk neked, Lenin elvtárs hogy erőnket nem kímélve, becsülettel fogjuk teljesíteni ezt a te végakaratodat is!... Amikor eltávozott tőlünk, Lenin elvtárs örökbe hagyta ránk, hogy minden erőnkkel szilárdítsuk a munkások és parasztok szövetségét. Esküszünk naked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel fogjuk teljesíteni ezt a te végakaratodat Is!... Lenin elvtáis fáradhatatlanul beszélt nekünk országunk népei önkéntes szövetségének szükségességéről, a Köztársaságok Szövetsége keretén belül testvéri együttműködésük szükségességéről. Amikor eltávozott tőlünk, Lenin elvtárs örökbe hagyta ’ónk, hogy erősítsük és szélesítsük a Köztársaságok Szövetségét. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel fogju't teljesíteni ezt a te végakaratodat is!.,. Lenin nem egyszer mutatott rá arra, hogy a Vörös Hadsereg megerősítése és színvonalának emelése pártunk egyik legfontosabb feladata... Esküdjünk meg hát, elvtársak, hogy erőnket nem kímélve rajta leszünk, hogy Vörös Hadseregünket, Vörös Hajóhadunkat megerősítsük.., Amikor eltávozott tőlünk, Lenin elvtárs, örökbe nagyta ránk, hogy legyünk hívek a Kommunista Internacionáío elveihez. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy életünket sem kiméi, e rajta leszünk, hogy erősítsük éti szélesítsük az egész világ dolgozóinak szövetségét: a Kommunista Internacionálét!" Hamburgban folyt le az a L bírósági komédia, amelynek von Mannstein — . Hitler táCqlf hé*/* TUrtffUTUDOftólYá MIKOR JELENT MEG A FÖLDÖN AZ ÉLET Nézzünk felhőtlen, tiszta éjszakán az égre Tele van csillagokkal. Minden egyes csillag egy roppant világ. Nekünk kicsinyeknek látszanak, mivel távol vannak tőlünk. Még a legközelebbi csillagról is csak 4.3 év alatt ér el hozzánk a fény. A távolabbi csillagokról pedig a fény csak 100, 1000, sőt millió év alatt éri el Földünket. E mellett meg kell említenünk, hogy a fény 1 mp. alatt 300.000 kilométert fut be. Há- 'romszázezer kilométert egyetlen másodperc alatt! A csillagoknak olyan nagy a Földtől való távolsága, hogy ezt fényévekkel szokták mérni, azaz, hogy hány év alatt ér a fény az illető csillagról a Földre.’ A Nap ugyancsak csillag. Azonban sokkal közelebb van hozzánk, mint a többi csillag és ezért a többinél nagyobbnak látszik. Vájjon vannak-e a Napon élőlények, növények, állatok, esetleg emberek is? A Napra nem tudunk közvetlenül tekinteni. annyira vakító a fénye. Ez azért van, mert a Nap izzó gömb. A tudósok számítása szerint a Nap felületének hő-: mérséklete 6000 fok. Ebből 'átható, hogy a Napon nem létezhet semmiféle élőlény. A Nap egymillió háromszázezerszer nagyobb a Földnél. Valamikor a távoli múltban, a Föld a Napból vált ki, így lett a mindenségben külön, önálló testté. A Föld akkor erősen izzott és saját fényével fénylett. Honnan tudjuk hogy ilyen izzó volt? A Föld most is cs:.k külső részén hűlt le. Gondoljunk csak a tűzhányó hegyekre, Vagy vulkánokra. Ezek Hnrőlidőro iorró gclT.-kúuauiio -gázokat és folyékony megolvadt anyagot, lávát vétnek ki magukból. Éjszaka úgy látszik, mintha a vulkán felett tűzcsz- lop állna. A vulkánról tüzes folyamok futnak lefelé. Ezek a lávafolyamok mindent fel- perzselnek útjukban, erdőt, kertet, lakóhelyet és minden élőlényt. Az izzó láva 2000 fok hőmérsékletű, pedig nem is a Föld legmélyebb rétegeiből ömlik ki. Egyébként, amint a tudomány megállapította a Föld belső égésének még más okai is vannak. Volt idő, amikor nemcsak a Föld belseje, hanem a felülete is izzó volt es akkor még nem volt rajta élet. A Föld felülete azonban fokozatosan kiii ült.. Már nem volt többé saját fénye, bolygóvá változott. Ez milliárd évvel ezelőtt történt. Akkor születtek a Földön az első, legegyszerűbb élőlények. Hogyan tekinthetünk be Föld-bolygónk múltjába? Hogyan lehet megtudni, mi volt a Főidőn milliárd évvel ezelőtt? A tudománynak különféle módszerei vannak arra, hogy feltárja a legrégibb múltat, többek közt a Föld keletkezési idejét is. Utazzunk a tudománnyal együtt a távoli múltba, hogy eljussunk ahhoz az időhöz, amikor megszületett a Földön az élet. Ilyen utazástól megerősödik a tudomány, az emberi értelem és tulajdon erőnkbe vetett bizalmunk. őrnagya ■■ volt a szereplője. Most mc. . félreérthetetlen, mire kellett Mannstein pere az angol-amerikai reakciósoknak- Nemcsak arról volt szó, hogy rehabilitálni akarják Ukrajna és Krim, Lengyelország és Franciaország hóhérát, hanem arról is, hogy igazolhassák a fcsiszta gyilkosokkal kötendő szövetségüket. Mint ismeretes, Angliában, Churchill javaslatára közvetlenül a- hamburgi per. előtt bizottságot alakítottak Mann- Stein védelmére, amely a parlament labour-párti képviselőjét, Pcget-ot bérelte fel Mann- stein „tisztára mosására“. Ez a díszes „szocialista“ az egész per folyamán dicsőítette Mannsteinnek szovjet földön végzett gyilkosságait, hitlerista követői és Churchill barátai végtelen örömére. Sőt, mi több !... „törvényes alapot“ is talált e gyilkosságokra, abból az emberevő „elvből“ kiindulva, hogy a szovjet emberek ellen minden eszköz megengedhető ... A bírósági komédia alakjában lejátszódó „pór“ záróbeszédében mr. Paget lóhosszal verte az avasság minden eddigi rekordját. Odáig ment, hogy „hős“-nek nevezte Mann- steint, éppen azért, mert könyörtelen volt a partizánokkal és főleg a kommunistákkal szemben. A továbbiakban a Churchill által bőkezűen díjazott „szocialista“ ügyvéd szó- szerint a következőket mondotta: „Ha még érvényben van Nyugat-Európa védelmének jelszava, fegyvertársakká kell válnunk mindnyájunknak az egyesített nyugateurópai hadseregben“. Ez az! Itt van a kutya elásva! Az imperialista kannibálok számára Mannstein nem gyilkos, hanem „fegyvertárs“ és ezt még csak nem is titkolíák- ... ...............................iL\. Paget úr, a hitlerista- tábornagy felmentését követelve kijelentette, hogy Mannstein semmivel sem nagyobb}' háborús bűnös, mint Churchill-, ■ Az angol ügyvédnek [.igaza van! Churchill és Mannstein egyformán meaérik a* pénzüket... Jóét eiizína egy pár
