Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-15 / 291. szám
1949 DECEMBER 15. CSÜTÖRTÖK W „El en a Szovethaza! Éljen nagy barátunk és segítőnk, Siíál n!“ Nagyképességű „Sztálinyec" traktorokat kaptak Szabolcs gépállomásai Ui megyehatárok Nyírtét, Nagy kálié, Folyvás és Nyírmada gépállomásaira az elmúlt hét utolsó napjaiban hatalmas gépek dübörögtek be. Nagyképességű lánctalpas Sztálinyec-trakto- rok. A Szovjetúnióból Sztálingrád munkásai küldték Szabolcs dolgozó népének ... Kedves Nyírségi Néplap! Ml, a nagykálló, gépállomás dolgozói egy emberként határoztuk el, hogy Sztálin elvtársunk hetvenedik születésnapját jobb munkával, tanulással ünnepeljük. A legmesszeobmenő támogatást nyújtunk körzetünk dolgozó parasztjainak az őszi mélyszántás elvégzéséhez, utána pedig brigádmunkában teljesen átjav'tjuk talajmunkát végzett gépeinket, hogy kifogástalan állapotban foghassunk majd azokkal a tavaszi munkákhoz. Elhatároztuk még, hogy marxista-leninista szemináriumokat indítunk, hogy tudásunkat fejlesztve, még eredményesebbé teltessük munkánkat, még eredményesebben vezethessük tanításainkkal jó útra, a szocialista építés, fejlődés útjára körzetünk dolgozó parasztjait. így kívánjuk méltón ünnepelni a nagy Sztálin születésnapját: minden erőnkkel arra törekszünk, hogy megvalósítsuk a mi hazánkban is azt, amely Sztálin életműveként erőt, hitet önt a világ minden dolgozójába, a jobb élet reménységét sugározza a Szovjetunió feló'l: a szocializmus országa. így kívánjuk meghálálni azt, hogy Sztálin, a szovjet nép szabadságunkat hozta el, hogy lehetőséget adott életünk szebbé, boldogabbá tételéhez. Most ismét segítséget, ajándékot küldőit a szovjet nép, Sztálin A szovjet nép küldte, Sztálin küldte: mert a szovjet népet és Sztálint nem lehet elválasztani! December 9-én reggel kaptuk az értesítést, hogy Sztáüngrádbőí két lánctalpas „Szíálinyec”-trak- tor érkezik Nagykállóba. Nem lehet leírni azt az örömet, amit mi éreztünk akkor. Megöleltük egymást és szerettünk volna hurrázva végigszaladni a falun, mindenkinek elmondani... Biztosan igy örültek Nyírtéten is, Folyáson, Nyírmadán és mindenütt az országban, ahová jött a hír, később a hatalmas traktorok ... Megjöttek a gépek. Ott álltunk mindannyian a vagonoknál, amikor feltárult az ajtó. Diószegi ío- gépész elvtárs és Bihari János szerelőlakatos voltak a legboldogabbak. Ők vezethették a gépeket a traktorállomásig! Ahogy felbőgtek a motorok, végigsímogat- tuk a reszkető gépek minden por- cikáját. Tervezgettünk: háromszor, négyszer olyan erősek, mint a mi gépeink ... négyszerannyi ekét lehet majd utánuk akasztani, hernyótalp ... legyőzött vagy már, szabolcsi homok! Valóságos diadalmenel voH a irakioiok bevoituás Nagykáiióoa Egyre többen gyülekeztünk már az állomáson és velünk együtt kísérték a gépeket a községbe. Mind többen lettünk. A falu dolgozó parasztjai és a hírre a környékről bejött dolgozó parasztok csatlakoztak hozzánk. A Piac-téren már meg kellett állni. Elálltak a gépek útját. Mindenki közelebb akart kerülni a traktorokhoz, megsímogatni, ismerkedni vele. Betűzgették ciriUbetűit. „CTA ...” Szta... Sztálinyec ... Sztálin küldte ... Taps zúgott fel, őszinte örömmel ünnepeltek ők is velünk. Sztálint, a szovjet hazát... „Megjött az acéivő egény...!“ Az ünneplés közepe te valaki elkiáltotta magát: „Megjött az acélvőlesrényl’’ Derűs, felszabadult nevetés válaszolt rá. Ez a nevetés a győzelem nevetése volt, a kuiákok vereségét jelentette, a vasmenyasszony-híresztelések, ku- Iákhazugságok vereségét. Igen, megjöttek az acélvőlegények. Nem az égből szálltak le, a Szov- jetúnió küldte. Megjöttek az öt- őves-tervmenyasszonyhoz és hozzájuk egy sereg nagy, modern gép csatlakozik majd, hatalmassá fejlődő nehéziparunk gyermekei, hogy messze űzzék a falvakból az elmaradottságot, a szegénységet, a tudatlanságot, az ellenséget és nyomukban épüljön a boldog jövő... Mióta itt vannak a gépek, minden nap olyan, mintha ünnepnap lenne. Küldöttségek jönnek: Hozzánk jöjjenek Sztálin elvtárs gépei először...! így kérték a csá- szárszálIási„'Vörös nyíl” termelő- szövetkezet tagjaival élükön ... Traktoristáink egymással versengenek a kitüntetésért: ki lesz a két Sztálinyec vezetője ... Nem lehet kifejezni örömünket és a falvak örömét. Az ajándék, amely a ml életünket teszi jobbá, új, erős szálakkal kötötte össze a dolgozó parasztokat a Szovjetunióval, Sztálinnal. Megfogadták, hogy azon az úton haladnak, amelyen a szovjet parasztok, akiknek hatalmas nagyüzemi gazdaságaiban ilyen Sztalinyecek, modern gépek, kombájnok segítenek kivívni a termelés győzelmeinek sorozatát. Ml pedig megfogadjuk, hogy minden erőnkkel segítünk nekik ebben gépeinkkel. A két Sztalinyeccel és a többi hatalmas géppel, amelyet majd ötéves tervünk teremt. Együtt kiáltjuk velük: Éljen a Szovjethaza! Éljen nagy barátunk és segítőnk, Sztálin! Éljen Sztálin nagy tanítványa, Kákosi Mátyás elvtársunk és a lenini-sztálini Párt, szocialista építő munkánk szervezője és irányítója ! A nagykállói körzet dolgozó parasztjai és a gépállomás dolgozói nevében: Kovács István levelező. „Legfőbb érték az ember * Ezt az elvet valósítja meg a dolgozók állama akkor, amikor egyre É&agasabbra emeli a dolgozó nép életszínvonalát, iskolákat, bölcsődéket, szülőotthonokat épít, amikor a Balaton partján, a hegyek között pihenhetik ki munkások és parasztok a munka fáradalmait. De ez a gondoskodás az élet legkisebb területein is megnyilvánul. A nyírbogdányi Ásványolajipari Nemzeti Vállalat kazánházában az egyik falat áttörték, ajtót készítettek, hogy a hőmérsékletkülönbözet következtében a fűtők meg ne fázzanak. Az üzem savval vagy lúggal dolgozó műhelyében védőfolyadékot helyeztek el. Az olaj, de különösen a paraffin egyeseknél nehezen gyógyítható bőrbajokat idézhet elő. Ezt nátriumoxidklorid és bőrsav oldatával akadályozzák meg. Szappanos mosdás után kenik be vele a fertőzhető testrészeket. Úiitáss jutalmakat osztottak ki a nyírbogdányi üzemben Az elmúlt napokban ünnepélyes keretek között újítási jutalmakat osztottak ki a nyírbogdányi Ásványolajipart Nemzeti Vállalat dolgozói között. Az üzem újítómozgalmára jellemző, hogy nemcsak „állandó egyesek” terjesztenek be újítási és észszerüsítési javaslatokat, hanem a dolgozók egyre szélesebb rétegei kapcsolódnak be a mozgalomba. A mostani jutalmazásom is ezt bizonyítják, a jutalmazottak között eddig nem ismert dolgozók járultak hozzá újításukkal a munka termelékenysége emeléséhez. Bnecz Lajos a nyersolajfestést könnyítette meg: 100 forint jutalomban részesült. Borbély Ferenc a savazó eldugulását küszöbölte ki: jutalma 100 forint. Csáki I. József a paraffingyári vezetékek megrövidí- J téséért és szigeteléséért kapott I 150 forintot. Galovits Andrásné — az üzem első női újítója az elfolyó anyagok visszanyerésénél újított és 50 forinttal jutalmazták. Kiss Vilmos bevezette az önműködő hengerolajozót, a dolgozók állama 200 forinttal jutalmazta. Nagy Sándor a sósav cir- kulálásánál küszöbölte ki a szivattyút: jutalma 108 forint. Szakácsi Béla a toronygőz ellátását tette egyenletessé, 80 forint jutalomban részesült. Homo iái Jenő az aszfaltüzem kapacitását növelte újításával, 140 forint jutalmat adott az üzem. A jutalmak a dolgozó nép tisz- tletének és megbecsülésének jelei a termelés élharcosai iránt s ezek a jutalmak az üzem többi dolgozóit is még jobb eredmények elérésére lelkesítik. Az újítók újításaikat tapasztalatcsere útján átadják a többi üzemeknek is és ezeket a dolgozó nép közkincsévé teszik. Mai számunkban a Magyar Népköztársaság térképét közöljük- Szaggatott halvány és erőtejes összefüggő vonalak osztják részekre a térképet: a régi és az új megyehatárok. Népi demokráciánk fejlődésében eljutottunk addig a pontig, hogy a közigazgatási beosztás átszervezéséhez kezdhetünk, olyan közigazgatási beosztás elkészitéséhez. amely megfelel az új viszonyoknak, amely nem akadályozza a további fejlődést, hanem ellenkezőleg: elősegíti azt. A térkép északkeleti csücskében az erőteljes, összefüggő vonal egységes közigazgatási területként tünteti fel Szabolcs és Szatmár-Bereg megyét. — Éppúgy, mint Hajdút és Bihart, vagy Borsodot, Abaújt és Zemplént, kettéosztja viszont a nagyterületű Pest megyét. Megközelítőleg hasonló nagyságú terület a térképen az új Szabolcs-Szatmár megye, Pestvagy Szolnok megye is. Megszűntek a mamut- és miniatűr megyék, úgy állapították meg az új határokat, ahogy ezt szükségessé teszik a nép- gazdasági és földrajzi viszonyok. Hogyan fejlődtek ki eddigi megvehatáraink? Minden megye olyan kiterjedésű volt, amilyenre szükségük volt a földesuraknak, hogy minél zavartalanabbá űzhessék a kizsákmányolást, minél kevesebb veszéllyel helyezkedhessenek szembe a fejlődéssel. Minden megye közigazgatása abból a szempontból volt többé vagy kevésbé szétágazó, hogy hány bukott földesurat. dzsentryt kellett hivatalba helyezni. Az első imperialista világháború után új országhatárokat állapítottak meg. Az országhatárok mentén töredék-megyék maradtak, amiket nem csatoltak más közigazgatási egységhez, csak azért, hogy szítsák a határ mentén lakók körében a sovinizmust (kedvenc vesszőparipája volt minden kizsákmányoló rétegnek az. hogy a bajokért a kis országot tette felelőssé és nem azt, hogy ők szípolyozzák a népet). S ha össze is kapcsoltak egy-egy töredék-megyét (Szatmár-Bereg), a név után odatették a revíziós jelszót: közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. Állandóan gyorsul országunk fejlődése azóta, amióta a fasiszta seregek utolsó maradványa is kimenekült a dicsőséges Vörös Hadsereg elől- Sok minden megváltozott. A lerombolt, felgyújtott gyárak helyén újak állanak, a földesurak, a gyárosok, a bankárok nem nyúzzák tovább a népet, népünk másképp látja a nemzetközi viszonyokat, más szemmel nézi szomszédainkat, akikkel együtt, egymást segítve építjük a szocializmust. Ez az építőmunka új, döntő szakaszához érkezik január 1-én, az ötéves népgazdasági terv megkezdéséhez. Az ötéves tervhez, általában a tervgazdálkodáshoz szükséges a termelő erők helyes elosztása, a termelés célszerű megszervezése. És mindehhez nem utolsó sorban szükséges az egészséges köz- igazgatás. szükséges a bürokráciamentes, központosított munka, szükséges a népgazdaság minden területét átfogó, áttekinthető ellenőrzés: szükségessé vált tehát, hogy új megyehatárokat, új közigazgatási egységeket állapítsanak, -meg. Szabolcs és Szatmár egyesülése hozzájárul mindezeknek a problémáknak a megoldásához. A két megye tulajdonképpen egyetlen tájegységet alkot, hasonlók a gazdasági berendezkedések, a két megyének egybefüggő a közlekedése: Nyíregyházáról Vásáros- naményig és Mátészalkán át Csengerig, Záhonytól ismét Mátészalkán át Ágerdőmajorig járnak a vonatok. A közutak ehhez hasonlóak. Hatalmas erőgyarapodás lesz a megyék egyesülése, amelyen mitsem változtat, hogy a dadai alsó- és felső jár ás egyes községei Hajdú, illetve Borsod megyéhez tartoznak ezután. A szocializmust építi továbbra is a zalkodi termelőcsoport, a prügyiek munkája s változatlanul a szocializmus építése érdekében kell jobb munkát végezniük Újtikosnak, Ujszent- margitának is. ötéves tervünk törvény: ennek a törvénynek végrehajtását könnyíti meg az újjászervezett közigazgatás is. _____________t Az ipari növények jó begyűjtése hozzájárul az életszínvonal emelkedéséhez OLVASD, 1ERJESZD ‘,HÉPL#P“. A Szovjetúnió dolgozóinak életszínvonal emelkedéséről fényesen tanúskodik a közszükségleti cikkek termelésének hatalmas növekedése, az áruforgalom élénkülése, — az árak következetes olcsóbbodása. a lakosság vásárlóképességének állandó növekedése. Amíg a Szovjetúnióban mindig fokozódik a jólét, a kapitalista országokban a lakosság sivár napokat él. Nő a munka- nélküliség, emelkedik a közszükségleti cikkek ára, — nagyobb lesz a lakbér, fokozódik a dolgozók adóterhe, csökken a lakosság vásárlóereje. — Az Egyesült Államokban pL a munkások vásárlóképessége 1945 januárja óta 25 százalékkal csökkent. A szovjet nép életszínvonalának emelkedésére és a kapitalista országok dolgozói nyomorára vonatkozó adatok újra és újra arról tanúskodnak. — hogy mennyire felette áil a szocialista gazdálkodási rendszer a kapitalista rendszerrel szemben A szovjet dolgozók anyagi jólétének további emelkedése szempontjából nagy jelentő- gűek azok a határozatok, amelyeket a Bolsevik Párt és a szovjet kormány a gyapot, len, cukorrépa és egyéb ipari növények termelésének fokozására hozott. Ezek megvalósítása lehetővé tette a könyű- és élelmiszeripari nyersanyagok termelésének növelését és — megteremtette a közszükségleti cikkek fokozott gyártásának előfeltételeit. A kolhozok és szovhozok a gyapot, cukorrépa, len és kender begyűjtésénél tapasztalják, milyen hatalmas segítséget kaptak az államtól, amikor a nagyobb terméseredmények érdekében ez évben több traktort, talajmegmunkáló eszközt, gépkocsit, műtrágyát használhattak fel. mint az elmúlt évben. — Az állam segítségével, belső tartalékaikat mozgósítva, .jobb munkamegszervezéssel olyan iparnövény termést értek cl, mint még soha. Az ipari növénvek betakarítása kétségtelenül az egyik legfáradságosabb mezőgazdasági munka. Figyelmük arra is kiterjed, hogy a legjobb minőségű nyersanyagot adják a közszükségleti cikkeket gyártó iparnak. Válogatott és elsőrangú minőségű gyapotot, nagyszálú len- és kenderrostot, kitűnő minőségű cukorrépát és így tovább. A kolhozparasztoknak ez azért is érdeke, mert az elsőrendű minőség nagyobb jövedelmet is biztosít A szovjet mezőgazdaságban tehát a munkaverseny most arra is irányul, — hogy minél jobban hajtsák végre az ipari növények termésének betakarítását, minél több gyapotot, lent, kendert és cukorrépát gyűjtsenek össze. — A szovjet kolhozpnrasztság és az egész szovjet nép tudja, hogy mennél sikeresebben hajtják végre ezt a feladatot, annál több textilárut, cukrot és egyéb cikket kap a lakosság, annál magasabbra emelkedik az életszínvonal. w
