Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-13 / 289. szám
nyírségi I 1949 XII13 KEDD Vi, évi. 289 Ära 50 tiliér 2f járásunk befejezte az őszí mélyszántást Nyírmihálydi vezet a tejbegyűjtési versenyben Ä költségvetés minden tétele a nép érdekében álló feladatokra mozgósít Kossá István pénzügyminiszter elvtárs országgyűlési beszéde a költségvetési vitában Az 1950. évi költségvetés benyújtása olyan időpontban történik, amikor a magyar dolgozó nép sikerrel fejezi be hároméves tervét és amikor az országgyűlés törvénnyé emelte új ötéves tervünket- Már az 1949. évi, tehát a most befejeződő költségvetés is igen jelentős lépés volt előre a szocialista költségvetés felé. A most beterjesztett 1950-es évi költségvetés pedig már erősen megközelíti a szocialista költség- vetést. — A szocialista és a tőkés állami költségvetés közötti különbségek egyaránt megmutatkoznak a bevételek jellegieméi és forrásainál, továbbá a felhasználás céljánál és módjánál. A tőkés állam bevételei az adók, amelyeket a tőkések a dolgozó tömegekre hárítottak át. A mi bevételeink többsége állami vállalatainktól származik, jórészt azokból a milliár- dokból, amelyek azelőtt a tőkések kezébe vándoroltak. A régi termelőeszközök újszerű felhasználásával olyan eredményeket érünk el a termelés területén, melyek új és újabb bevételi forrásokat nyitnak meg a költségvetés részére, megváltoztatja annak jellegét. — A tőkés -fettem kBIt^égTtfésé- oen a kiadások döntő többsége a tökésrend fennmaradását, a tőkés és nagybirtokos osztály munka- nélküli jövedelmet biztosító elnyomó gépezet s a bürokrácia fenntartására szolgál. A ml költség- vetésünkben a népgazdaság fejlesztésére és népünk szociális és kulturális felemelkedésére szolgáló kiadások jutottak túlsúlyra. A tőkés államok költségvetése a visszaélések ezer és egy lehetőségét teremtette meg. A mi költség- vetésünket népi demokratikus államunk ellenőrző szerveinek és magának a népnek tényleges ellenőrzése alá helyezzük. — Hogy az 1950. évi költségvetés számait kellően tudjuk értékelni, előbb egy pillantást kell vetnünk arra az útra, melyet ebben az évben megtettünk. — Dolgozóink lelkes, odaadó munkája népgazdaság fejlesztését szolgáló beruházásokban, a lakosság életszínvonalának nagyarányú emelkedésében is kifejezésre jut. 1949 októberében a reálbérek színvonala 37 százalékkal felülmúlta az 1938. évi szintet és 18.6 százalékkal volt magasabb, mint 1948-ban. A hatalmas fejlődést tükrözi a szerkezeti átalakulás is, amely népgazdaságunkban a hároméves terv folyamán bekövetkezett és amely ötéves tervünk számára a szilárd gazdasági alapot biztosítja. A hároméves tervvel a nép államának tulajdonába összpontosítottuk a termelő eszközök döntő részét és szilárdan kézbe vettük gazdasági életünk irányító szerveit. Hároméves tervünk sikeres végrehajtása és Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja politikájának következetes megvalósítása döntővé tette országunkban népgazdaságunk állami részét és a további szocialista építésnek megíelelően csoportosította át a termelőeszközöket. — Népgazdaságunknak az 1949. évben bekövetkezett jelentős fejlődése tükröződik az 1949-es év államháztartási gazdálkodásában is. A most záruló költségvetés előirányzata 9.3 milliárd forintot tett M. Ténylegesem a gazdálkodás *r előirányzatot lényegesen meg fogja haladni. Kiadásaink összege az 1949-es évben előreláthatóan megközelíti a 13 milliárd forintot. Az emelkedésből egymagára a hároméves terv felemelt beruházási előirányzatára egymilliárdot meghaladó összeget tordítottunk. Bebizonyosodott, a beruházások nemcsak hogy nem csökkentik dolgozó népünk életszínvonalát, ellenkezőleg lényegesen emelik. Külföldi Imperialista, úgynevezett segitség nélkül, de a. Szovjetunió állandó baráti támogatásával népünk szinte kézzelfogható és állandó életszínvonal emelkedése közepette valósítottuk meg terveinket, miközben még állami költségvetésünk is — mint a stabilizáció minden évében, most is felesleggel, előreláthatólag 50 millió forint többlettel fog zá- ulni. 22.000 újítás — 250 millió torint megtakarítás — A megnövekedett költségvetési keretek fedezetét a lényegesen megnövekedett termelésből befolyó adótöbblettel, valamint a vállalati nyereségekkel, új adónemek bevezetése és az adókulcsok felemelése nélkül is biztosítani tudtuKl — A dolgozóknak a munkával szemben megváltozott viszonya a vállalati nyereségeket jelentősen megnövelték és hatalmas összegű új, szocialista jellegű bevétellel gyarapítják a. költségvetést. 2.4 milliárd forintot tesznek ki előreláthatólag az 1949. évben az állami költségvetésbe befolyó vállalati nyereségei. Ez bizonyítja, hogy vállalatainkat sokkal jobban vezetjük, mint a kapitalisták, hiszen ezeket a nyereségeket azok az üzemek fizetik be, amelyek a kapitalista vezetés alatt nagyrészt deficitesek voltak s állandóan allami támogatást igényeltek. Példa erre. hogy munkásaink, technikusaink, mérnökeink 22.000 újítási javaslati al egy év alatt kőiéi 250 millió forint megtakarí‘ettek lehetővé zeiúuknek az 1919. évfolyamán megkezdett átalakítása, jelentős egyszerűsítése, számos adónem és illeték összevonása nemcsak, hogy nem Idézett elő zavarokat a bevételek biztosításánál, hanem azok fokozásának hathatós eszközévé vált. — Hazánk 1949. évi kedvező államháztartási helyzete helyes hitelpolitikánk, termelésünk gyors felfutása nagymértékben járult hozzá pénzünk értékének további megszilárdításához. A forint vásárlóereje emelkedését mutatja, hogy 1949 október végén a nagykereskedelmi árindex 4.1 százalékkal, a létfenntartási költségek mutatószáma pedig 5.7 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. Dolgozóink tehát megnövekedett keresetüket alacsonyabb árak mellett tudták vásárlásra felhasználni. A népgazdasági tanács alá tartozó hivataloknál jelentkező 600 milliós többlet elsősorban az Országos Tervhivatalnál nyersanyag és áiutartalékokra előirányzott 5Ü0 millió forintos kiadásból c:eJ. A költségvetés a földmívelési tárcánál egy esztendő alatt 36 százalékos fejlesztést irányoz elő. Horthyék az 1934—35-ös költség- vetési évben, a mai értékre átszámítva 110.4 millió forintot, az 1935—36. évben 120 4 millió forintot és a legutolsó békeévben, 1937—38-ban pedig 133.2 millió forintot fordítottak a mezőgazdaságra. Hozzá kell tennem, hogy ezt a támogatást Is lényegében az ezerholdasok kapták. Mi olyan arányban fejlesztjük mezőgazdaságunkat, hogy csak a fejlesztés többlet a múlt évihez képest egymagában többet tett ki, mint a Horthy-korszak egy-egy esztendei egész földmivelési költségvetése. Ha ehhez hozzászámítjuk az 1950-re előirányzott 7 és egynegyed milliárdos beruházásokból a mezőgazdaságra eső hatalmas részt, akkor láthatja csak igazán mindenki, hogy az elkövetkező évben milyen fejlődés alatt áll a magyar falu. A tervben tenyészállat bemutatóra előirányzott hatalmas összegeken felül 50 millió forintot irányoztunk elő az állami mezőgazdasági birtokok és a termelőszövetkezeti csoportok állatállományának fejlesztésére, apaállatok beszerzésére és pótlására pedig 26.9 millió forintot. A mezőgazdasági szakoktatásra 83.4 millió forintot irányoztunk elő. Ez több, mint tízszerese annak az összegnek, amelyet Horthyék 1937—38-ban fordítottak ugyanilyen célra. Mezőgazdasági tudományos célokra és kísérletekre 42.3 millió forintot fordítunk 1950-ben, amely hatszorosa annak az összegnek — azonos értékben számítva — amelyet Horthyék 1937—38-ban hasonló célokra fordítottak. — A mi mezőgazdasági, tudományos és kísérleti intézeteink feladata az agrotechnika fejlesztése, a korszerű mezőgazdasági termelés előmozdítása és a Szovjetunió fejlett agrobiológiájának meghonosítása. Ezzel szemben Horthyék a tudományos intézetek támogatására felvett csekély ösz- szegeket Is sok esetben kétes értékű és hírű tyúkfarmokra és egyéb panamákra fordították. — Parasztifjúságunk számára mezőgazdasági alsó-, közép- és felsőfokú szakoktatási rendszerünk kiépítésével eddig ismeretlen távlatok nyílnak meg. Termelőszövetkezeti csoportjaink, gép- és traktorállomásaink ezrével fogják kapni ezekről az iskolákról és tanfolyamokról a müveit, öntudatos szakmailag képzett kádereket. Nem lesz olyan magyar falu, amely ne érezné kormányzatunk áldásos gondoskodását. — Népi demokrácián« fejlődésében eljutott már odáig, hogy lényegében felszámolta a munka- nélküliséget, jelentősen emelte népünk jólétét. Ma már nem a tömegek nyomorának enyhítéséről van szó, hanem arról, hogy az egyre magasabb életszínvonalon élő dolgozóinknak üdülőkön, szanatóriumokon, gyermekotthonokon, kórházakon, orvosi rendelőkön, bölcsődében keresztül mind több és több szociális vívmányt biztosítson. Ipari kutatásra 1950-re 65.2 millió forintot irányoztunk elő Az 1950. évi költségvetésben először szerepel a népin j^Wési tárca,- melynek szervezését az tette szükségessé, hogy fejlődésünk a kultúra területén jelentősen elmaradt népi demokráciánk politikai és gazdasági fejlődése mögött. Szükségessé vált, hogy állami eszközökkel is elősegítsük a kultúra területén is a felzárkózást, a szocialista építés egyéb nagy eredményeihez és meggyorsítsuk a marxizmus-leninizmus behatolását és győzelmét kultúránk minden területén. — A könnyű- és nehézipari minisztérium költségvetéselőirányzatának emelkedése elsősorban az ipari kutatásokra felvett jelentős összegek következménye. Ipari kutatásra 1950-re 65.2 millió forintot irányoztunk elő. Ezután Kossá miniszter személyi kiadásokat ismertetett, majd így folytatta beszédét: Tisztelt Országgyűlés! — Az 1950. évi költségvetési kiadásokat azért lehetett 17.454 millió forint összegben előirányozni mert várható bevételeink — melyeket beható számítások alapján mértünk fel — erre teljes mértékben fedezetet nyújtanak. — Népgazdaságunk szerkezeti változásai megváltoztatták bevételeink összetételét és forrásait is. Ennek megíelelően a forgaimi adókból és az állami vállalatok nyereségéből eredő bevételeink a költségvetésnek már közel kétharmadrészét teszi ki. — A magyar munkásosztály mélyén tízezrével találhatók olyan dolgozók, akiknek képességei a kapitalizmus járma alatt nem bontakozhatott ki, de akiket Pártunk és szakszervezeteink nevelőmunkája éimunkásokká és a sztahanov mozgalom harcosaivá formál és akiknek munkája nyomán nemcsak a termelés eredményei npnek viharos gyorsasággal, de a szocialista felhalmozás is hatalmas méretekben gyarapodik. — A mi dolgozó népünk, a nagy Szovjetúnió példájából meríti a szocialista építés új és újabb erőforrásait. A termelési idő lerövidítéséért, a termelékenység emeléséért, a selejt csökkentéséért folytatott mozealom már nálunk is kezd kibontakozni, de ennek erőteljes kifejlesztése, általánossá tétele még előttünk álló feladat. — Bevételeink számbavételénél a forgalmiadók után nagyságrendben az egyenesadók következnek. Ezeknek összegét 465 millió forintban irányoztuk elő. Ezután hangoztatta Kossá miniszter elvtárs, hogy fel keli számolnunk az adómorál terén mutatkozó lanyhaságot. Majd így folytatta beszédét: — Tisztelt Országgyűlési 1— Először szerepel költségvetésünkben 650 millió forintos előirányzattal a tervkölcsönből származó bevételnek az 1950. évre átnyúló része. Első tervkölcsönünk sikere bizonyítéka annak, hogy dolgozó népünk felismerte a szocialista takarékosság ezen új formájának jelentőségét és tudja, hogy kölcsönnel saját jobb,* boldogabb jövőjének építését segíti elő. Bevételeink fejlődése nemcsak az emelkedő eredményekkel, hanem az adórendszer egyszerűsítésével és a pénzügyi igazgatás munkájában mutatkozó javulással is mérhető. Mindkét irányban már az 1949-es évben is jelentős lépéseket tettünk előre. Természetesen az adórendszer egyszerűsítésével és pénzügyigazgatásunk jobb megszervezésével nem állhatunk meg félúton. Ezen a téren az 1950. évre is jelentős további egyszerűsítéseket tervezünk. Pénzügyi igazgatásunk átszervezése bankvonalon is nagyjából befejeződött az elmúlt esztendőben. A kialakított banktípusok a szocialista gazdaság egy-egy tevékenységének váltak lebonyolító és pénzügyi ellenőrző szervévé. Bankrendszerünk további tökéletesítése azonban még a közeljövő feladatai közé tartozik. Tisztelt Országgyűlés! Összegezve kiadásaink és bevételeink áttekintését, .nég egyszer alá kívánom húzni: bár 1950. évi költségvetésünk 500 millió törni tartalékot is magában foglal, még.s bevételeink 82.6 miilió forinttal haladják mesr kiadásainkat. Az 1949. évi pénzügyi gazdálkodósunk. eredményei ífj 1950. é-i költségvetésünk számadatai bizonyítják, — hiszen a számok bízó. nyitják és a számok mögött mindenek! által ismert tények vannak, — hogy hazánk, népi demokratikus államhatalmunk, népgazdaságunk, pénzügyeink szilárd alapokon, nyugszanak és fejlődésünk vonala töretlen. A költségvetés minden tétele a nép érdekében álló feladatokra mozgósít. A magyar nép tudja ezt és éppen ezért fogja ezt valóra váltani maradék nélkül az 1950. évi költségvetésben felvázolt feladatokat épp úgy, mint ahogy eddig mindig megvalósította mind azokat a célkitűzéseket, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja, demokratikus kormányunk és népünk szeretett nagy vezére. Rákosi Mátyás eléje tűzött. — Köszönhetjük eredményeinket mindenekelőtt annak, hogy bennünket a Szovjetúnió szabadított fel és a Szovjetúnió támogatott abban, hogy megőrizzük politikai és gazdasági függetlenségünket az Imperialisták ádáz támadásai ellen, de a Szovjetúnió a politikai támogatáson túl igen hathatósan elősegítette népgazdaságunk helyreállítását és fejlesztését is. Köszönhető ez a Magyar Dolgozók Pártja helyes, következetes politikájának, amellyel kiszorította a hatalomból a reakciós erőket, kijelölte az elérendő gazdasági és politikai célokat, kidolgozta nemzetgazdaságunk helyreállításának és továbbfejlesztésének tervét, rávezette népünket a szocializmus útjára, megteremtette egy szeob, boldogabb élet lehetőségét, amelyért érdemes küzdeni, dolgozni és ha kell, áldozatot hozni. További sikereink biztosítéka, hogy Pártunk élén a magyar dolgozó nép olyan kipróbált narcosa, a magyar munkásosztálynak olyan harcedzett vezére, a marxizmus-leninizmus olyan k váló ismerője és hivatott alkalmazója áll. mint Rákosi Mátyás
