Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-11 / 288. szám
Traktoraink győznek a homokon A tetmelteá értekezleten 0« e Veti rs vetette fel a kérdést. — Elkaparja magát a traktor a homokban elvtársak! A Javitómű- helyiek ismerték már annyira Ősz elvtársat, bogy tudják: ha felvet valami hibát, mindjárt javaslatot is tesz a kijavítására és első lesz azok között, akik a javaslat elfogadása után hozzáfognak a hiba kijavításához. Ősz elvtárs folytatta is. Felállt, kezével mutatva magyarázta: — Így állnak a tüskekapar ók, a mi hannincötöseink... Kicsik, éppen csak a kemény földön hagynak nyomot, a puha homokban már mitsem számítanak. Nem tudnak kapaszkodni, a gép elkaparja magát és elül a homokban... — Ezért te panaszkodnak a homo. kos körzetek traktoristái — veti közbe valaki. — A ligetljaiak, a nagyká:lóiak... Ügy beülnek a homokba, mintha csak tavaszra akar. na onnan kijönni a gép... — Pírszel Éppen azért törjük mi a fejünket, hogy segítsünk nekik! Énnekem van is elgondolásom — mosolyt óik el Ősz elvtárs. — Figyeljetek. Ha kicsi a nagy. keréken a kapaszkodó, elkaparja magát i traktor. Mit tehetünk ez ellen? Azt, hogy vinklikapaszkodót rakunk fel... — De a Hoffherreken nincs is lyuk, amibe csavaroznánk ... — Sebaj! Fúrunk rá! — Fürünk rá! — visszhangozzák a többiek is Gsz elvtárs lelkes szavait éc akaratlanul összeverődnek tenyerek. A kenyérről van most szó «mely Jövőre nagyobb darab lesz. Hát dűlhet a traktor a ligetaljai, vagy kállói homokon? Elmaradhat a munka? Nem! Pár nap múlva Kiss József szerelő alatt ott remegett a traktor az udvaron. Ahogy lassan, lépés, ben elindult a láncos emelőcsiga három oszlopa alól a gép, a vinklivasak élesen vágódtak a földbe. Nyomuk olyan volt, mintha „hemyétalpas“ gurult volna végig a pocsolyás úton. A „Vörös Csillag“ brigád tagjai egytől-egyig ott néz. ték a nyomokat: — Ezzel legyőzzük a homokot... — hangzott mindnyájuk megállapí. tása. A gél) megállt, ősz elvtárs párat húzott még a kulccsal a csavarokon, aztán megsimogatta az egyik Vinklivasat: — Látjátok, még a vinklivashoz is lehet csavarozni hosszabbítót, ha tovább makacskodik a homok...! A traktor vmklivasalt kerekeivel kiment azóta a nagykállói határba és a nyíregyházi javítóműhelyiek példáját követték a gépállomások külső javítóműhelyeiben is. A vinkliva- sas gépek legyőzték a homokot. Most már nincs megállás, nem töprengenek sehol sem a traktoristák olyan traktor körül, amelyik föld- beturta a farát. Ligetalján, a kállói homokon segítenek a traktorok. Idejében, mert nagy léptekkel közelednek a téli fagyok. De ugyan- úgy igyekeznek a mélyszántással is a befejezés idejéhez. A javítóműhely egyik kis fülkéjében az íróasztalnál Bejczi elvtárs, műhelyvezető rajzolgat most. Oj tervet készít, hogy a „Vörös Csillag“ brigád végleg legyőzze a sza. bolcsi homokot. A brigád tag- jai pedig beírták emléklapjukba, amelyről a vörös-selyem lobogók között Sztálin elvtárs képe moso. lyog le: „Felszereltük a vinküvasakat, traktoraink győznek a homokon .. Befejezték az előkészületeket az új megyehatárok és megyeszékhelyek megállapítására Magy&mraaág jelenlegi megyehatárai hátrányosak ez ország lakossága és az államigazgatás szempontjából is. Ezeket a megyehatárokat a nagybirtokosok és kapitalistáik kényük-kedvük szerint állapították meg, figyelmen kívül hagyva a gazdasági adottságokat, közlekedési lehetőségeket és az ország fejlődésének pontjait. Az ország közigazgatási beosztásának ezt a rendetlenségét tovább torzították a Horthy fasiszták, amikor fenntartották ez országhatárok mentén a kis mar adván y in e gye két, egyrészt azért, hogy ezzel mérgező soviniszta propagandát űzzenek, másrészt azért is, hogyne kelljen megszüntetni néhány olyan magas közigazgatási állást, amely a dzsentriklikk birtokállományhoz tartozott. A népellenes elnyomók elgáncsoltak minden kezdeményezést, amely a megyehatárok kiigazítására irányúit. Mi volt mindennek eredménye? Teljes aránytalanság és rendezett- lenség a szó legteljesebb érteimé, ben. 1,500.000 lélekszámú és 11.600 négyzetkilométernél nagyobb Pest megye mellett vólt olyan megyénk, amelymek lélekszáma. nem érte el a 95.000-et, területe pedig as 1700 négyzetkilométert: Abauj megye. A különböző hatóságok általában egymástól függetlenül állapították meg működési területegységeiket. Előfordult így, hogy ugyanazon községből különböző ügyek bem a jogorvoslatok elintézése 8—9 különböző városban lévő hivatalhoz tartozott. A közlekedési lehetőségeket a közigazgatás nem vette figyelembe. Szilvásvárad lakosai például a járási székhelyre (Sejó- szeatpél er) csak úgy tudtak elérni, ha előbb több más járási székhelyet érintettek (Ózd, Putook). A Magyar Népköztársaság Alkotmánya meghatározza ez új államigazgatás elvi alapjait. Az új államig.izgatás megszervezésének első előfetétele azonban az, hogy a megyehatárok visszásságait megszüntessük. Az ötéves terv végrehajtásának biztosítása is egészséges államigazgatást kíván. Ehhez az első lépés szintén a megyehatárok kérdésének megoldása. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya a mimisztei^enácsra. bízta ennek a kérdésnek az eldöntését. A belügyminisztérium ' a minisztertanács elbírálására elkészítette a szükséges terveket, melyeket a miniszte'tanács rendeletben tesz majd kczzé. A belügyminisztérium a megyehatárok új megállapításé nál abból indult ki, hogy mit kíván a lakosság érdeke, hogyan lehet az új államigazgatást legjobban megszervezni. Fenntartotta a megyék régi határait ott, ahol azok gazdasági és közlekedési egységet alkot nak és változtatásokat csak ott hajtott végre, ahol a közlekedési lehetőségek, a gazdasági és termelési szempontok’ feltétlenül szükségessé tették. Figyelemmel volt a belügyminisztérium arra, hogy lehetőleg arányos egységek alakuljanak ki és arra is, hogy az átszervezés semmi esetre se okozhasson zökkenést. Figyelemmel volt végül arra, hogy a lakosság számára egyszerűsítse) megkönnyítse hivatalos ügyei elintézését és az átszervezés ezekben sem okozzon fennakadást. Az új megyehatárok életbeléptetése fokozatosan történik meg. A tesv szerint az újesztendő első napjaiban indul meg az átszervezés és két-három hónap alatt be is fejeződik. A minisztertanács gondoskodik arróL hogy ' az érdekeltek kellő időben tudomást szerezzenek e rendelkezésről és arról, hogy milyen módon kell a végrehajtást elősegíteni. A megyehatárok kiigazítása és néhány új megyeszékhely megállapítása elősegíti az ország fejlődését és a dolgozók érdeksit szolgálja. Nyíregyháza iparosodása Nem volt Nyáregyházán becsületes dolgozó, akinefk szíve ne dobbant volna meg az örömtől ötéves tervünk törvényjavaslata olvasás sánál, különösképpen altkor, amikor a városról is olvashatott. Ezeket írja egyik helyen a törvény- javaslat: „Iparosodó városokká kell fejleszteni... Nyíregyházát ..Négy szó az egész, de ez a négy szó elegendő ahhoz, hogy még nagyobb szeretettel forduljanak a nyíregyházi dolgozók, felszabadítónk, Sztálin elvtárs felé és győzelmeink szervezője a Párt, Rákosi elvtárs felé. Máért «■ a határtalan öröm? Ez a szó, hogy „iparosodás“ már & felszabadulás előtti esztendőkben ott égett mint vágy a nyíregyházi dolgozók szívében — azonban, mint reménytelen vágy. Érdeke volt vájjon Bencséknek, Szohoréknak, a dzsentri, kulák „városatyáknak“ az iparosodás? Egy pillanatra sem. Ügy terpeszkedett a város fölött reakciós uralmuk, mint az egész országfe- lett Horthyék mindent elsorvasztó fasiszta terrorjuk és kegyetlen eltökéltségük a fejlődés meggátIdeára. Ha valaki visszalapozza Nyíregyháza történetét huszonöt- ötven évig visszamenően, világosan és tisztán láthatja mindezt. Ha egy-egy almanachot kellett összeállítani Nyíregyházáról és abban az ipari fejlődésről írni, ne. héz izzadságom munkájába került a bértolnóknak a fejlődés kimutatása. Kénytelen, volt hát nagyképü szavak mögé rejteni a reakciót és így Imi például a Villanytelepröl: ,,Az ipari vállaltatok virágzó mamutja ...“ (Vájjon mit szóltak ehhez a virágzó mamutvállalathoz a scyiregyházi1 munkanélküliek ezred ?!) Ezekután nem lehet csodálkozni ez újabb bárgyúslgon, amely a város lüktető ipari élet-“ének egyik központi helyére állította a Zupkó-féle fakoporsó- ,.gyárat“. Nos, ez utóbbi volt jellemzője Nyíregyháza „iparosodásának“. Hullesaagú, reakciótól büzlő tunyaság! .......... A friss vért, az új erőt a felszabadító h&s szovjet katonák hozták magukkal, az új élet ekkor kezdődött, amikor a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat, az új erő éltkor kezdett kibontakozni, amikor a Párt vezetésével, a munkásosztállyal az élen dolgozó népünk hozzákezdett az újjáépítéshez. Moat, amikor a háromévá* terv utolsó heteiben járunk, naI nyíregyházi dolgozók is büszkén tekintünk vissza. Rombadöntött, korszerűtlen üzemeket kaptunk örökségül a fasisztáktól a ezeket nemcsak felépítettük, de korszerűbben szereltük fel őket. A nyíregyházi Viilanytelep beruházásai 193&-baa kétezer forintot tettek ki, 1948-ban közel egymillió forintot. A Fe!söttezai Sajt és Vaj- termelő N. V. (vök OMTK) új épületekkel, kazánokkal, modern tejipari gépekkel gazdagodott. A dohánybeváltó & hároméves terv első évében l<Hs szárítótelepet kapott, ma pedig az utolsó esztendőben megkezdték a hatalmas, ötemeletes gépi fermentáló építését. Az üzem kétötöde már a befejezéshez közeledik s fenn aa ötödik emeltt magasságában ötágú vöröscaül&g hirdeti a mun- kásh&talom erejét. Milyen volt a felszabadulás előtti építőipar ? Arról sokat tudnának beszélni a MÁV-bérház sztrájkolői. Most pe. dig többezer munkással dolgozó Magasépítési N. V. fejlődik egyre nagyobb mértékben s * hajdin sztrájkolók között sztahánovisták születnek, Pozsonyi elvtárs tanítványai: Vismyik elvtárs és a többiek. Munkanélküliségről már nem igen beszélhetsz! Sőt! A Villany- telep legutóbb ugyancsak beleizzadt, míg néhány szakmunkásra szert tudott tenni. Komoly szak- munákshiény mutatkozik már most is és ezért indulnak szinte tízesével a városban az ipari szak- tanfolyamok. Ilyen hatalmas eredményeket hozott hároméves tervünk Nyír. egyháza iparának. A munkásosztály hatalmának nincs szüksége arra, hogy íakoporsógyárakkal dicsekedjék, a munkásosztály ha. talma nem & halottak számára épít gyárakat, hanem a dolgozók számára. Élet-gyáriak ezek, hogy több legyen a gép, több legyen a cipő, ruha, szebb legyen az élet, vidámabb legyen a dolgozók arca . Ez még csak kezdet volt és ízelítő abból, hogy mire képes a Párt vezette szabad nép, amelynek olyan hatalmas támasza, ás szövetségese van, mint a Szovjetunió. Kezdet volt ■& hároméves terv, előkészítője a nagyszerű ötéves tervnek, amely aztán véglegesen valóra, váltja a nyíregyházi dolgozók régi vágyát is, a város iparosítását. (S. I.) HIRDETMÉNY. Minden dolgozó hozzájuthat nagy* teljesítményű, rövid*, közép- és hosszúhullámon működő rádióhoz. Az Orion 320-as rádiókészülék ára csak 1000.- Ft. ás részletre, OSzH hitelre is megvásárolható Felvitdgosüdsért ■ fordul funk • a földmlvesszövelketelhez vagy bármely rddlókereskedőhöz ORION 320 pjjw/Jd kit, Icmcim, w Eh Sztálin nevével épül a világ... Láncos Eta nyírbátori bálázó elérte a 250 százalékot Hosszú ideig nem fejlődhetett ki a nyírbátori dohánybeváltóban egészséges egyéni munkaverseny Az órabérelszámolás, a csoportet- számolás útját állotta a szocialista munkaverseriy kiszélesítésének es ezért a dohánybeváltó dolgozói elhatározták: nem várják meg, ntíg a központ módot ad az egyéni elszámolás bevezetésére. Maguk láttak hozzá a munkához, megállapították aiz eddig elért átlagos teljesítmények szerint a normát, felbontották a csoportelszámolá"t és megvalósították az egyéni versenyt, ahol csak lehetett. Hatalmas lelkesedéssel fogadták a munkásasszonyok ezt 3 kezdeményezést s lelkesedésüket a sztálini munkafelajánlásukban fejezték ki. A vállalt kötelezettségek végrehajtásához hozzákezdtek. Különösen a bálázók között alakult ki hatalmas versengés. Az eddig 35 bála helyett elvállalták a napi 40 bála elkészítését. Ezt a vállalást már nagyrészt túlhaladták. A legutóbbi kiértékelések szerint. Láncos Eta már túlteljesítette a napi 80 bálát is és elérte a 250 százalékot. A nyíregyházi dohánybeváltóban még a brigádok között folyik a verseny s ebben az első helyet Petrikovics Andrásné brigádja szerezte mec 194 százalékkal. Saliai Andrásné brigádja a második, eredménye 172 százalék, utána Tóth Erzsébetek és Tóth Zsuzsáék következnek 159 és 157 százalékkal. A büdszentmihályi Alkaloidában kiértékelték a műhelyek közötti verseny állását. Ezek szerint az első helyre a készáruüzem került 47 százalékos túlteljesítéssel, második a karbantartók műhelye 16, harmadik az erőmű 14 százalékos túlteljesítéssel. Az utolsó és utolsóelőtti helyen az áztató és a besűrítő áll, de ezek is túlteljesítették tervüket 8.5, illetve 13.8 százalékkal. A rétközi kendergyár lengubózó üzemrészének dolgozói újabb munkaíelaján- lást tettek Sztálin elvtárs 70. születésnapjára. Eredetileg vállalták, hogy a lenkészlet gubózásál korábban fejezik be s most ezt az időpontot is lerövidítették 10 nappal s így már ezen a héten befejezik munkájukat. II szabolcsi üzemeli yezeiöi is megismerkedhetne« szovjet iparvezetéssel és technikával „Az a gazdasági vezető, aki nem óhajtja a technikát tanulmányozni, a technikát elsajátítani — Paprikajancsi, de nem gazdasági vezető“ — mondotta Sztálin elvtárs. Valóban, vállalatvezetőinknek, gazdasági funkcionáriusainknak fokozottabb gondot kell fordítani a technika elsajátítására, a helyes iparvezetés elsajátítására. Csak ebben az esetben tudják éberen és szilárdan megállni helyüket a szocializmus fokozottabb építésében, az osztályharc éleződése közben. Ehhez feltétlenül szükséges a szovjef iparvezetés és a szovjet technika tanulmányozása és erre nyújt lehetőséget a SZOT akkor, amikor könyvsorozatot bocsát az üzemek, a gazdasági vezetők rendelkezésére. A könyvsorozatok ta nulmártteozá- sát tekintsék gazdasági vezetőink elsőrendű feladatuknak. s
