Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-10 / 287. szám
NYÍRSÉGI 1949X1110 SZOMBAT Vi. évi 287 Ara 50 fillér NÉPLAP Vízvezetékei- kap Nyíregyháza Ma: MDP aktíva értekezlet Nyíregyházán Népgazdaságunk szédítő iramé növekedése következik be az ötéves tervidőszakban Gerő Ernő államin mistier hatalmas távlatokat nyitó országgyűlési beszéde az ötéves terv törvényjavaslatának vitájában Az ötéves terv törvényjavaslatának vitája az országgyűlésen Péntek délelőtt az országgyínés megkezdte a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervének tárgyalását. A zsúfolásig megtelt karzatokon munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek foglaltak helyet. A képviselői padsorok is mind megteltek, megjelentek a kormány tagjai is. 11 óra előtt néhány perccel érkezett meg az ülésterembe Rákosi Mátyás és a jelenlevők percekig tartó zúgó tapssal üdvözölték a magyar dolgozók bölcs vezérét. D r a h o s Lajos elnök 11 órakor nyitotta meg az ülést. Bejelentette az országgyűlésnek, hogy a „Szak- szervezetek Országos Tanácsának" több megyei bizottsága és számos tizem dolgozói küldtek üdvözlő táviratot, a csepeli WM gyár dolgozói pedig levelet intéztek az ország- gyűlés elnökéhez abból az alkalomból, hogy az országgyűlés napirendjére tűzte a Magyar Népköz- társaság első ötéves népgazdasági tervéről szóló törvényjavaslatot. „A csepeli WM-gyar összdol- gozói nevében meleg szeretettel üdvözöljük az első szocialista ötéves tervet és annak megalkotóját, a Magyar Dolgozik Pártját — hangzik a levél. — Példamutatással áll előttünk a nagy Szovjetunió és annak fejlett ipara, a sztálini ötéves tervek sikeres megvalósításának eredménye. Fogadjuk, hogy amint a hároméves tervet, úgy ötéves tervünket is a kitűzött határidő előtt teljesítjük. Éljen az ötéves terv. Éljen az ötéves terv megteremtője, a Magyar Lolgozók Pártja és annak bölcs vezére, Rákosi Mátyás elvtárs. íhj.n az ötéves terv megvalósítója, a magyar dolgozó nép.” A levél felolvasás után hosszú perceken át zúgott a taps az ülésteremben és a karzatokon egyaránt. A miniszterek, a képviselők és a tárgyalást hallgató közönség együtt ünnepelték az ötéves terv megvalósítóit, a Pártot, Rákosi Mátyást és a tervet megvalósító dolgozó népet. Kristóf István előadó ismertette előbb a törvényjavaslatot. Az együttes bizottság — mondotta — a törvényjavaslatot örömmel és lelkesedéssel tette magáévá, általánosságban és részleteiben elfogadta és javasolja az országgyűlésnek, hogy a javaslatot eredeti szövegében fogadja el. Azután az országgyűlés tagjainak viharos tapsa közben Gerő Ernő államminiszter lépett az előadói emelvényre s megkezdte beszédét. Ez év végére a hároméves terv célkitűzéseit minden téren jelentősen túihalarfguk — A törvényjavaslat az ötéves népgazdasági tervről, melyet az országgyűlés a mai napon kezd tárgyalni, a részletes következménye és egyben fontos láncszeme annak a nagyszerű fejlődésnek, melyet hazánk a nagy Szovjetunió dicsőséges hadserege által történt felszabadítása óta megtett — Kezdte beszédét Gerő Ernő. — E néhány valóban történelmi esztendő alatt az ország gazdájává vált a nép, a munkásosztály, a kommunisták pártjának, Rákosi Mátyásnak a vezetésével, tüneményes gyorsasággal újjáépítette a háborúban rombadöntött országot s a Szovjetúnió baráti segítségével, a Szovjetúnió tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra tá> maszkodva, szövetségben a népi demokrácia országaival, új, Magyarországon eddig töretlen útra lepett: a szocializmus építésének útjára. — Ismeretes, hogy a hároméves terv első évének nagy sikerei és a dolgozók kezdeményezése alapján Pártunk és kormányzatunk azt a célt tűzte népünk eié, hogy a hároméves tervet hét hónappal az cifcdetiieg kitűzött határidő előtt fejezzük be. Ami azonban még nem ismeretes, az az, hogy a beruházások terén hároméves tervünket máris túlteljesítettük, hogy nehéziparunk hároméves tervét általánosságban november 30-án déli 12 órakor befejezte s hogy az egész magyar ipar összértékben számítva december 15-re befejezi a hároméves tervet. Vagyis hároméves tervünket általánosságban csaknem 8 hónappal a kitűzött határidő előtt teljesítjük. Le kell azonban szögeznünk, hogy a terv teljesítése nem teljesen egyenletes, mert jóllehet egcsz iparunk a tervet a kitűzőit határidő előtt teljesíti, egyes termelési agak és egyes terméke . e.ö- ailiiása viszonylag elmarad uras Utmelési ágak és termékek elöál- l io.su mögött. —. Ha iigyelembe vesszük hogy ez év végéig még 3 hetünk van, hogy a munkaverseny hatalmas lendülete, a szemünk előtt kibontakozó magyar Sztahánov-mozgaíom mind nagyobb és nagyobb ütemben viszi előbbre termelésünket, úgy nem kétséges, hogy ez év végere a hároméves terv célkitűzéseit minden téren jelentősen túlhaladjuk. — A hároméves terv előírta, hogy gyáriparunk termelési színvonalának a tervidőszak végére, vagyis 1950 augusztus 1-re 27 százalékkal kell meghaladnia az utolso háborúelőtti év termelési színvonalát. A hároméves terv előírta, hogy a tervidőszak végére közlekedésünknek el kell érnie s egyes területeken túl kell szárnyalnia a háborúelötti teljesítményt. — Ezzel szemben a valóság az, hogy vasutunK ez év októberében 43 százalékkal több tonnakilométert teljesített, mint a háborúelötti év ugyanezen hónapjában. — A hároméves terv előírta, hogy a tervidőszak aiatt, vagyis három év folyamán 6585 millió forint értéket kell beruházni a népgazdaságban (1947 januári árakon számítva). — Ezzeí szemben a valóság az, hogy ez év végéig, tehát összesen két év és öt hónap alatt (a még hátralévő 3 hé* beruházási összegét az utóbbi három hónap átlaga uiapján számítva) 98S6 millió forint összegű beruházást valósítunk meg, ami 1947 januári árakra átszámítva VÍ89 millió forintnak felel meg, így tehát két’ év és öt hónap alatt a beruházások összege 15.4 százalékkal több, mint amennyit az eredeti terv — Ezzel szemben a valóság az, hogy gyáriparunk termelése már most 40 százalékkal haiadja meg az 1938. évi termelés színvonalát. . Acéliparunk, géptermelésünk jelenleg sokkal magasabb szinten van, mint bármikor a magyar ipar történetében. — A hároméves terv előírta, hogy a tervidőszak végére, vagyis 19oü-re meg kell közelítenünk a háborúelőtti tíz év mezőgazdasági termelésének átlagos színvonalát. — Ezzel szemben a valóság az, hogy mezőgazdaságunk termelése már az idei évben csaknem elérte, számos területen pedig túl is haladta a háborúelőtti színvonalat. szerint három év alatt kellett volna beruháznunk. — A hároméves terv előírta, hogy a tervidőszak végére a nép életszínvonala átlagosan elérje és mintegy 8 százalékkal meghaladja a háborúelötti életszínvonalat. — A valóság ezzel szemben az, hogy az átlagos életszínvonal már most 37 százalékkal magasabb a háborúelöttinél. — A háborúelötti 10 év átlagában az egy főre jutó húsfogyasztás 23.7 kg volt, jelenleg pedig 28.5 kg. A cukorfogyasztás megfelelően 9.25 kg-ról 17.60 kg-ra, tehát közel kétszeresére emelkedett. Jelentősen megnőtt a tej- és tejtermékek fogyasztása. A háztartási villanyáram fogyasztása 40 százalékkal, a háztartási gáz- fogyasztás pedig 60 százalékkal emelkedett. A dohányfogyasztás csaknem megháromszorozódott. A magas dohányfogyasztás azonban, úgylátszik, nem ártott meg, mert az ezer lakosra eső halálozások száma az 1938 évi 14.4-röl 194S-ban 11.5-re csökkent, a természetes szaporodás megfelelően Hála a hároméves tervnek, népünk egészségesebb, műveltebb lett 5.7-röl 7.8-ra nőtt, a házasságkötések száma pedig 8.2-ről 10.7-re emelkedett. Míg a háborúelött 1930—38. átlagában évente százezer lakos közül 160 halt meg tbc-ben, 70 pedig egyéb fertőző betegségekben, addig 1948-ban megfelelően csak 108, illetve 28. — Népünk tehát hála a hároméves tervnek, hála a szocializmust építő népi demokráciának, egészségesebb lett. — De nemcsak egészségesebb lett népünk, hanem műveltebb is. Jelenleg az alsófoku iskolarendszerben 118.Ö00-rel többen tanulnak, mint a hábor ú elett. Jelenleg 33.000-rel többen járnak középiskolába, mint a régi Magyar- országon. A főiskolai es az egyetemi hallgatók száma 1937—38- ban 11.800 fő volt, jelenleg pedig különféle egyetemeinken és főiskoláinkon több, mint 28.000-en tanulnak. Vagyis az emelkedés 16.200 fö. Az egyetemi és főiskolai hallgatóknak több, mint egy- harmada a nagyüzemi munkások közül kerül ki, míg a háború előtt számuk gyakorlatilag a nullával volt egyenlő. A tőkés országok mind mélyebbre süllyednek a válság mocsarába — Egészen más a helyzet a tőkés országokőan. A tőkés országok mind mélyebbre süllyednek a gazdasági válság mocsarában. Az amerikai Egyesült A'lamokban egy év alatt az ipari termelés 22 százalékkal esett. A termelés csökkenésével párhuzamosan rohamosan emelkedik a munka- nélküliek száma. így az amerikai Egyesült Államokban hivatalos auatok szerint a teljesen munkanélküliek száma már eléri a négymilliót, a nem teljes munkahetet dolgozókéval együtt pedig számuk 14 mUllóra rúg. Olaszországban 2.5 millió teljesen munkanélküli van. A részleges munkanélküliekkel együtt számuk eléri a 6.5 milliót. A gazdasági válság terheit a tőkések igyekeznek a dolgozókra hárítani. Ezért állandóan csökken a reálbér, romlik a dolgozók hely. zete, no a tömegnyomor és a nélkülözés. Franciaországban pl. az árak 1946 óta 165 százalékkal emelkedtek, viszont a bérek csak 83 százalékkal. Olaszországban jelenleg az átlagreáibér a háború- előttinek csak 87 százaléka, Angliában az éleilmiszerfogyiasztás most sokkal alacsonyabb, mint a háború előtt volt. — így fest a dolgozó nép helyzete a tőkés országokban, a hírhedt Marshail-terv hazájában, valamint azokban az országokban, amelyek a Marshall-terv állítólagos áldásaiban részesülnek, de nem mindenkinek rossz a sora « tőkés országokban. — Csak ha összevetjük országunk meredeken felfelé ívelő fejlődését, népünk és gazdaságunk gyors és állandó felemelkedését azzal, ami a tőkés országokban történik, tudjuk egész jelentőségében értékelni a fordulatot, amely azzal vette kezdetét hazánk életében, hogy a dicsőséges szovjet hadsereg felszabadította hazánkat. Csak így vagyunk képesek felbecsülni annak a ténynek a rendkívüliségét, hogy a felszabadítást követőleg hazánk végleg kivált az Imperializmus rothadó népelnyomó rendszeréből és a szó. cialjzmust építő nemzetek sorába lépett. — Mint az előttünk fekvő törvényjavaslat aláhúzza, hároméves tervünk sikeres megvalósítása során alapvető változások történtek társadalmunk és népgazdaságunk szerkezetében. A gyáripar, a bányászat 92 százalékban a nép tulajdonává vált, a nép államának kezébe került. Teljesen államivá vált a bankszervezet, a külkereskedelem és a belső oagykereoke- delem. A kiskereskedelem forgalmának 30 százalékát az állami és a szövetkezeti hálózat bonyolítja le. A mezőgazdaságban elkezdi ük a szocializmus építését s jelenleg az ország egész szántóterül.eiémek 7 százaléka van az állam és a termelőszövetkezetek kezén. Az ötéves terv főfeladata : lerakjuk a szocializmus alapjait — Államunk a munkásság és dolgozó parasztság államává, Nép- köztársasággá lett, melyben a hatalmat a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály ’ gyakorolja. — Tisztelt Országgyűlés! — A most elfogadásra javasait ötéves népgazdasági terv föfelada- ta egeszen más, mint a hároméves tervé volt. Most a főfeladata, me.yet meg kell oldanunk: egész népgazdaságunk újjáalakítása, új alapokon való megszervezése. A föfeladat most az, hogy a gyorsított iparosítás útján ne csak iparunk viszonylagos elmaradottságát számoljuk fel, hanem egyben mezögazadságunk évszázados elmaradottságát is. A föfeladat, mint a törvényjavaslat mondja, az, hogy országunkat agrár-ipari országból ipari-agrár országgá változtassuk, vagyis olyan országgá, melyben az ipar súlya a döntő, de amelynek fejlett, korszerű mezőgazdasága van. — Általánosságban szólva: az
