Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-09 / 286. szám

nyírségi b Hsirmincezorasan csökkentette a munkaidőt Cseszláe elvtárs 9 A tiszai járás DEFOSz szervezetei megjavítják munkájukat 1949 X)1 9 FENTEK Vl, évi. 286 Ára 50 iiilér Még jobban megerősítjük a munkásosztály egységét A Tájékoztató Iroda legutóbbi határozata a nemzetközi helyzet elemzéséről és a munkáspártok­nak. a kommunistáknak, a világ összes dolgozóinak a béke meg­védésével kapcsolatos kötelessé­geiről, hatalmas segítséget jelent mindazoknak az erőknek a szá­mára, amelyek szerte az egész vi­lágon harcolnak a békéért. A ha­tározat megállapítja, milyen ha­talmas történelmi feladatok há­rulnak az új háború növekvő ve­szedelmeinek közepette a kommu­nista és munkáspártokra. A béke megvédése érdekében különböző feladatokat is kijelöl a munkás­pártok számára a határozat, tízeknek a sorában a békemozga­lom szervezeti megerősítése és ki­szélesítése után sorrendben a munkásosztály egységének meg­valósítása, illetve megszilárdítása következik és ez a feladat semmi­vel sem kisebb jelentőségű az el­sőnél. „A kommunista- és mun­káspártok elsőrendű feladata, hogy a békéért harcolók soraiba bevonják a munkásosztály leg­szélesebb rétegeit, megteremtsek a munkásosztály szilárd egysé­gét, megszervezzék a proletariá­tus különböző oáztagainak együt­tes felépítését, a békéért és or­száguk függetlenségéért való harc összes alapján.” Ezt mondja a Tájékoztató iroda közleménye. A közlemény azonban arra ngyel- meztet bennünket, hogy ennek az egységnek kivívása harci feladat: „A munkásosztály egységét csak­is a jobboldali szocialista szaka- dárok, a munkásmozgalom öom- lasztói ellen folytatott erélyes harcban lehet kivívni.” A jobboldali szocialisták árulá­sa, bomlasztó tevékenysége nem mai keletű. A-iáevik Párt története meg- - mit bennünket arra, hogy a mvdtek állandó harcban adot­tak a munkásosztály érdekeinek valódi képviselőivel: a bolsevikok­kal szemben, hogy a mensevikek állandóan a burzsoázia ügynökei­nek szerepét játszották az orosz munkásmozgalmon belül. És így van ez világszerte. Révai elvtárs polaaui rámutatott arra, hogy az első világháború után a burzsoá­zia annyira legyengült tíuropában hogy megvolt a lehetősége annak, hogy Europa döntő országaiban a munkásosztály a hatalmat meg­ragadva, megkezdheti a szocializ­mus építését. Am a jobboldali szo­ciáldemokraták osztalyáruló tevé­kenysége megbontotta a munkás- osztály egységét és ahelyett, hogy a munkásosztály egységesen har­colt volna a burzsoáziával szem­ben, igen sok országban éppen a jobboldali szociáldemokraták köz- v e„.en vagy közvetett segítségével u..v.dc a burzsoáziának a hatal- . - a saját kezében megtartani. A — cu jobboldali szocialisták: r->evin, Blum, Spaak, Schu- -~r, Bemer, baragat, ezek id— u főellenségei a munkás- oss-aly egységének és előkészítői az amerikai fasizmusnak, tehát nemcsak osztályárulók, hanem hctprooas hazaárulók is, akik hű­séges kiszolgálói, legmeghittebb csatlósai az Amerikai Egyesült Államo.. imperialista vezető kö­reinek. A jobboldali szocialisták azon- baa mindezt nem nyíltan Csinál­ják, hiszen akkor lelepleznék ma­gukat a munkásosztály, a dolgo­zók legszélesebb rétegei elöttj ak­kor nem lenne senki, aki még ..mlgatna rájuk. Ezért szükségük - ,i bizonyos álszocialista frázi­sokra, amelyekkel takargathatják gyalázatos árulásukat. A jobboldali szocialisták pél­dául a kczmopoütizmus hirdetői, nek csaptak fel és ezt úgy tűnte- tik fel, mint ha ók ezáltal a pro­letár internacionalizmusnak len­nének a hívei. Mit jelent ma, ha valaki kozmopolita — világpol­gár? Azt jelenti, hogy semmibe sem veszi a nemzeteknek es így s-aját nemzetének a szuverénitá- sát, függetlenségét, azt jelenti, hogy hasraesik az amerikai impe­rializmus hódító politikája előtt, lefegyverzi saját népét, ezzel a h._mis jelszóval lehetővé akarja tenni, hogy a nyugateurópai or­szágok népei tevékenyen oe har­coljanak a hazájuk függetlensé­gét veszé.y.ztető amerikai uupa- ri-allstákkal szemben. Ezért hir­detik a mai jobboldali szocialis­ták prófétái, Churchiilel, az ame­rikai és angci n. gytökc hűséges kiszolgálójával. De Guíperivel, a kereszténységgel takarózó olasz miniszterelnökkel együtt az Euró­pai Egye- ..a Államok hamis jel­szavát. . ,rt beszélnek arról, hogy le U-.l dönteni ez egyes or­szágok között a gazdasági hatá­rokat. A jobboldali szocialisták tehát mindent megtesznek annak érdekében, hogy elméletileg és gyakorlatilag minden lehető he­lyen és módon útjában álljanak a munkásosztály egységének, ezál­tal gyengítsek a világnak a Szov. jetúnió vezette béketáborát és Erő­sítsék -a háborúra uezító amerikai Imperialistákat. üe,tehetné valaki a kérdést: Mi közünk nekünk mind­ehhez, hiszen nálunk már a mun­kásosztály soraiból kiseprüztük az elméletileg és szervezetileg teljes vereséget szenvedett jobboldali szocialistákat. Pártunk Politikai Bizottságának az elméleti színvo­nalunk emelésével kapcsolatos ha­tározat azonban rámutat arra hogy -a kérdéseket mindig n-m- zetközi összefüggéseiben kell néz­nünk. Kádár elvtárs a legutóbbi beszédében ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: „Az olyan jobboldali szocialistáknak, mint Bevin, Attlee. Blum és ezek­hez hasonlóknak tevékenysége a háborús gyújtogatok érdekében •. z egész világ emberisége, tehát a magyar nép békéjét is fenyegeti. Nekünk, magyar dolgozóknak, tehát igenis közünk van a jobb­oldali szocialistáknak osztály, áruló és hazaáruló tevékenysé­géhez, hiszen ezek a mi ellensé­geink és az imperialisták egyik legkészségesebb szövetségesei. ¥4 e azonfelül, hogy a jobboldali szocialistáknak ezt az aljas tevékenységét niapról-napra lelep­lezzük, vájjon nincs-e nekünk itt Magyarországon, a. megváltozott viszonyok között is egyéb tenni­valónk ezzel kapcsolatban? Van. Kétségtelen, hogy Magyarorszá­gon a munkásosztály ideológiai és szervezeti egységének megte­remtése hatalmas mértékben, ug­rásszerűen vitte előre népi demo­kráciánk fejlődését és véglegesen eldöntötte nálunk azt a kérdést, ki kit győz le. Kétségtelen, hogy 1948 júniusa óta még jobban meg. erősödött a munkásegység a ma­gyarországi munkásosztály sorai­ban. De, feladatunk a munkás- egység megszilárdítása :eién van, A bulgáriai Kosztov-p leleplezi az imperialisták( Tito és a bolgár hazaárulők kapcsolatait Trajcso K o s z t o v, a bolgár áilameilenes bűnös és bűntársai pe­rének szerda esti tárgyalásán a bíróság megkezdte a vádlottak ki­hallgatását. Elsőként Trajcso Kosziovoí hall­gatták ki. Kosztov az angol hír­szerzés ügynöke, összeesküvő, aki célul tűzte ki, hogy Bulgáriában megdönti a népi hatalmat, bűnös egyrészt Bulgária, másrészt a Szovjetunió és a népi demokrácia országai baráti kapcsolatainak meg­rontására irányuló és egyéb suiyos bűncselekményekben. Kosztov arcátlanul tagad, meg­kerüli a vizsgálat során saját ke­zével irt vallomásait, nem ad egye­nes válaszokat a leitett kérdésekre. Belezavarodik, majd újabb iiazug állításokkal próbálja kivágni ma­gát. Az angol hírszerző szolgálat­hoz fűződő kapcsolataira vonatko­zóan bevallja, hogy Bailey ezre­dessel hol találkozott, majd el­mondja, hogyan szervezte be őt 1942 májusában az angol kémszol- gálat. Akkoriban a bolgár munkás- (kemmunista) párt központi veze­tőségének tagjait letartóztatták és halába ítélték. Kosztov a iasiszta rendőrség szolgálatában állott es árulásával kerülte el a kivégzést. Bevallotta, hogy kapcsolatban állott Kun Bélával és Valeckivel, a később leleplezett trockistakkai. A továbbiakban letagadta a vizsgá­lat során sajátkezüleg irt vallomá­sait. Ekkor az ügyész kérésére a biróság hozzákezdett Kosztovnak a vizsgálat során tett vallomásá­nak leiolvasásához. A felolvasot­takból kitűnt, hogy Kosztovot 1942 májusában üesev, a bolgár rend­őrség politikai osztályának 1'nöke bevonta a rendőrség munkájába. Kosztov ugyanakkor uz angol hii- szerzés szolgálatába lépett. 1944 végétől letartóztatásáig bűnös kap­csolatot tartott fenn Titov al es annak legközelebbi bűntársaival, Kardeljjel, Gyilasszal és Rankoviccsal. S mint val­lotta: — Közös tevékenységünk arra irányult, hogy Tito Jugoszláviában, én pedig Bulgáriában a Szovjet­unióval való szakítás és az angol­amerikai tömbhöz való csatlakozás politikáját folytassuk. Ko*zlov az angol —amerikai kém Kosztov vallomásaiban i észlelé­sén beszélt találkozásairól Baiícy- vel és Huxleyvel. Az angolok — mint Bailey mondotta Kosztovnak, — már 1942-ben számoltak azzal, hogy Németország elveszti a há­borút és gondoskodtak, hogy Bul­gáriának is a kommunista párt ve­zetőségében megbízható munkatár­sat szerezzenek. — Bailey hangsúlyozta — val­lotta Kosztov —, hogy az angol híi szerzés számít rá, tekintetbe veszi a pártban viselt vezető tiszt­ségemet. Kosztovnak a vizsgálat során tett vallomásai leleplezik - az angol és a jugoszláv hírszerzéssel lenn­tartott szoros kapcsolatait. — 1947 végén — vallotta Kosz­tov — H e a t h, a Bulgáriába újon­nan kinevezett amerikai nagykövet a Titoval kötött megállapodások eredményeképpen jelentkezeti ná­lam. Tito ugyanis megígérte, hoz­zásegít, hogy amerikaiakkal kap­csolatokat létesítsek. Azt teleltem, hogy hajlandó vagyok teljesíteni a kívánságokat. Heath hangsúlyozta, hogy a Titolól és legközelebbi munkatársaitól kapott tanácsokat úgy kell íogadnom, mint az ame­rikaiak tanácsait. Kosztov felolvasott vallomásai teljes egészében leleplezték, hogy összeesküvést szőtt Bulgária nem­zeti függetlensége elled, az angol, az amerikai és jugoszláv hírszer­zés ügynöke, árulója a bolgár nép érdekeinek és a Bolgár Népköztár­saságnak. A bíróság ezután áttért Ivan Szteianov vádlott kihallgatásá­ra. Szteíanov teljes egészében be­ismerte, hogy a Bolgár Népköztai- saságnak súlyos kártokozó ellensé­ges tevékenységgel loglalkozott. Elmondotta, hogy gazdag családból származik, Berlinben szerezte Uiis- kolai képzettségét és ott, majd ké­sőbb 1925-ben Párisban laUilKozoi't Rakovski isméit trockista■-ai, aki kijelentette, hogy üeoigi Di­rn 11 r c v o t és Vaszil K o 1 a i o- v o t el kell távolítani a part ve­zetőségéből. A továbbiakban e.mon­dotta, hogy 1929 elején visszatéri Bulgáriába, csatlakozott a baloldali szektáriusokhoz. 1932-ben kapcso­latba lépett Na him son ügy ved­del, az angol hírszerzés ügy nőké­vel, akinek ismertetőket adott Bul­gária gazdasági helyzetéről. Min­den ilyen ismertetőnél háromezer lilát kapott. 1933-ban kapcsolatba került Brow n-al, az angol hír­szerzés főnökével. 1945-ben meg­látogatta Sztefanovot Bailey ezre­des és helyettese, Gosling őr­nagy. Sztetanovtól az ország gaz­dásági helyzetéről az angol kor­mányt érdeklő adatokat követelték és Szteíanov megadta neki Bulgá­ria 1945. évi gazdasági helyzeté­nek teljes jelentését. — Bailey — mondotta Szteíanov — utalt a bolgár és jugoszláv nép kapcsolataira és arra, hogy a két nép között semilyen akadálya sincs annak, hogy föderációban éljenek együtt. A jugoszláv árulókhoz való csatlakozás terve A továbbiakban Szteíanov t.mon­dotta, hogy Bailey meggyőzte őt, hogy az ország gazdasági lejlesz- tését csak a nyugati országoknak, az USA-nak és Angliának segítsé­gével lehet megvalósítani. Rábízta azt a feladatot is — törekedjék arra —, hogy megromoljanak Bul­gária és a Szovjetúnió kapcsolatai. Rábeszélte, hogy legyen az angol hírszerzés munkatársa. Bailey helyettese, Gosling őr­nagy erősen érdeklődött Bulgária pénzügyi kérdései iránt és ezekről minden értesülést Sztetanovtól szerzett, aki a Bolgár Nemzeti Bank igazgatója volt. Sztefanov bevallotta, hogy Kosz­tov gyakran nyilvánította előtte vé­leményét, hogy Bulgária és a Szov­jetúnió további közeledése ártana Bulgária érdekeinek és tevékeny­séget kell kezdeni nyugati orszá­gokhoz fűződő gazdasági kapcsola­tok fejlesztésének fokozására. Szteíanov vallomásaival leleplezte Kosztovot, szeli ombulta annak kí­sérleteit, amelyekkel kitérni próbált a felelősségrevonás alól. — Trajcso Kosztov úgy vélte — mondotta Szteíanov, hogy Bul­gáriának Jugoszláviához csatlako­zása sok gazdasági kérdést meg­oldana. 1945 szeptemberében Kosz­tov azt mondotta, hogy a jugoszláv vezetők szakítani szándékoznak a Szovjetúnióval és szoros együtt­működést kívánnak létesíteni a nyugati országokkal. Kijelentette Kosztov azt is, hogy zovjetellenes politikát kelt folytatni és „ravaszul” kellene cselekedni. Szovjetúnió- ellenes hangulatot keltettünk — mondotta Szteíanov — és erre a célra beszerveztük Nikola Pavlo- vot, Petko Kunint,. Hja Bojadzsie- vet, Sztepan Bogdanovot, Zadgoi- szkit és másokat. Kosztov közölte még velem — mondotta Szteíanov, — hogy 1944 végén megbeszélése két folytatott Kardeljjel Az esti tárgyalás ezzel beíejező- dött. mégpedig az, liogy még jobban elmélyítse annak tudatát, milyen jelentősége, ereje vtam a munkás- osztály egységes pártjának. Hogy még inkább uralkodóbbá tegyük a marxista-leninista elméletét a munkásosztály soraiban, hogy egyre jobban és jobban emeljük Pártunk tagjainak, a munkásosz­tálynak és általában egész dol­gozó népünknek elméleti színvona­lát. Pártunk elméleti színvonalának emelése pedig forradalmi éberség­gel fegyverez fel bennünket és ez lehetővé teszi, hogy az ítt-olt még megtalálható, zavart keltő, népi demokráciaellenes agitáciol, ame­lyet helyenként a jobboldalt szo­ciáldemokrata maradványcsoportbk még ma is folytatnak, teljesen megszüntessük. A forradalmi éber­ség tokozása ezenkívül lehetővé teszi azt ' hopv az újabb és újabb imperialista kémbaudákat, szabotöröket, provokátorokat, a munkásosztály soraiba beférkózött Tito—Rajk—Kosztov-féle hitvány árulókat leleplezzük, lecsapjunk rá­juk. 4 forradalmi éberség azonban mást is követel tőlünk. Azt, hogy még jobban elmélyítsük a szeretetet népünkben a hatalmas felszabadítónk, a Szovjetúnió, Sztá­lin elvtárs, Pártunk, Rákosi elv­társ iránt, hogy még erősebbé te­gyük egész dolgozó népünkben a proletár internacionalizmus eszmé­jét, hogy a nemzetközi munkás- osztály ügye iránti áldozatkészség­re neveljük népünket, hogy az új háború kirobbantására törő impe­rialisták és. mindenfajta rendű és rangú cinkosaik gyűlöletére tanít­suk meg a munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket. De ezenfelül ide tartozik az is, hogy küzdiünk a megszokás ellen, a légi munkamódszerek elleti, Hogy a Szovjetúnió sztahánovistáinaK ta­nítása nyomán egyre szélesebb ré­tegek kapcsolódjanak be abba az egyéni munkaversenybe, amely az újnak a harcát jelenti a régi ellen, a munka új megszervezésének megszilárdítását jelenti a régi,, el­avult, a kapitalista időkből itt ma­radt munkafegyelemmel szemben. Í4 oigozó népünk Pártunk vaze- " tésével a felszabadulás óta igen sok feladatot megoldott, nem kétséges, hogy a Tájékoztató Iroda határozata nyomán előttünk álló kérdéseket is megoldjuk és a mun­kásosztály egységének megerősíté­sével még szilárdabbak leszünk egyre közelebb haladunk a szocia­lista társadalom felé és egyre job­ban tudjuk teljesíteni a feladatoi, amelyet a Szovjetúnió vezette béketábor bízott reánk: nem rcs hanem erős bástya vagyunk a vi­lág népeinek békefront ián.

Next

/
Thumbnails
Contents