Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-07 / 284. szám

1949 DECEMBER 7, SZERDA És Sztálin nevével épül a világ... 1100-ra emelkedett a szabolcsi egyéni versenyzők száma X Sztálini Munltaíela jánlásl toasgalom lemdület© magával ra­gadja. & azabolcsi üzemek dolgo- w56lt, tömegesen Jelentik be egyéni munka versenybe való lépésüket. EJgyénenként, személy szerint bi­zonyítják be forró szemetüket a nagy Szítálin Iránt, hálájukat és ragaszkodásukat a Szovjetúnsó iránt. Az elmúlt hónapban a sza­bolcsi egyéni versenyzők száma még az ötvemet sem érte el, 46 volt, ma pedig már jóval túlhalad­ták ez ezret Is. 1100 egyéni ver­senyző indul rohamra Sztálin elvtárs nevével a hároméves terv befejezésére, vz ötéves -terv győ­zelmes beindítására. Az egyéni versenyek kiváló ered­ményeket szülnek üzemeinkben. A kisvárdai Vulkánban már hetek óta folyik a küzdelem az ,,üzem legjobb öntője“ címért. Eddig sen. kinek sem sikerült elérni a 200 százalékot, a hétfői napon azon­ban megtört a jég és és Valu Károly, Rigó Bálint öntők 250 százalékos üzemi csúcseredményt értek el. Rubóczki József, aki az elmúlt hét két napja alatt 10 százalékos emelkedést ért el, szintén megkö­zelítette a 200 százalékot, meg­előzte a második helyet elfoglaló Szabó Mártont, aki 178 százalékot teljesített. A 160 százalékot négyen érték el: Smajd'a János, Bodnár József, Kulcsár István és Tótik András. Tóth Pál 152 százalékot, Riszuia István 150 százalékot teljesített. A nyírbátori Bónl malomüzem­ben három brigád között folyik a verseny és a brigádok tagjai kö­zött szép eredményt ért el Kovács Albert pártonkívüli dolgozó. 15 százalékkal emelte a teljesít­ményt. Tagjelölt akar lenni és ez­zel igyekszik bizonyíaini, hogy méltó a tagjelöltségre. .A nyírbogdányi Ásványolajipari Nemzeti Vállalat vasasai között is megindult a nemes verseny az „üzem legjobb szakmunkása“ cí­méért és ebben a versenyben a hétfői napon Ferenci János tört az élre 150 százalékkal. Közvetlen mögötte halad Karaffa András isi, de nem maradt le sok­kal Szenrdel István sem mögöt­tük. A töltőállomási Blitz csoport 15 százalékos emelést vállalt el Sztá­lin elvtárs 70. születésnapja meg­ünneplésére és a hét első napján elérték a 20 százalékos emelke­dést. A nyírbátori után a nyíregyházi és tiszai iárés is befelezte a mélyszántást Az utolsók közül az elsők sorába került a kisvérdai járás Megyénkben a nyírbátori járás elsőnek jelenthette november hu- «zonhetedikére az őszi mélyszán­tás! munkák befejeztét. A leg­utóbbi hét munkakikértékelésének idejére két újabb járásunk csatla­kozott a nyírbátori járáshoz: a nyíregyházi és tiszai járás. Mind­kettő 100 százalékban elvégezte a mélyszántást, a tiszai járás ugyan kis szépséghibával: teljesítése globális, egy-két községe nem ért még a munka végére. Ezt a hiá­nyosságot a többi község az ütemterv túlteljesítésével pótolta be. Annál figyelemreméltóbb a második helyre került nyíregyhá­zi járás munkabefejezése, amely­nek az elmúlt hétre a munka 18 százaléka volt még hátra. A járásban folyó jó politikai tnunka és a tanyabokrok ku­A szombathelyi villanytelep nemrégiben versenyre hívta ki a nyíregyházi villanytele­pet. A nyíregyházi üzem nagy lendülettel fogott a munká­hoz, hogy a Sztálini Munka- felajánlás keretében meghir­detett versenyben ne marad­jon le. Szemük előtt Rákosi elvtárs szavai lebegtek: „fej­lesszük ki az egyéni versenyt üzemeinkben“ — és erre, a lakjai ellen vívott sikeres harc az utolsó helyről az elsők közé emelte a járást, ez segített első­sorban a hátralévő 18 százalék teljesítéséhez is. Példás munkát végzett a ki&várdai járás A munkát befejező három járá­sunk mögé szorosan felzárkózott a kisvárdai járás a mélyszántás eddigi 95.1 százalékos teljesítésé­vel. A kisvárdai járás az elmúlt hétig az utolsók között volt, a no­vember" 2<f-?g terjedő munkahetet a hetedik helyen végezte. Decem­ber 4-ig 69.5 százalékához újabb 25.6 százalékot teljesített, mert a járás falusi pártszervezetei ala­pos munkával javították ki a fel- vtiágpsitő munka és a zsírospa­szavak valóraváltásában, ed­dig is igen szép eredménye­ket értek el. Eddig úgyszól­ván nem is volt egyéni ver­senyzője az üzemnek most pedig elérte az egyéni ver­senyzők száma a hetvenkettőt. Tisztában vannak az üzem dol­gozói azzal, hogy a hároméves terv időelőtti megvalósításá­nak egyik előfeltétele az egyéni versenymozgalom szé­les kifejlesztése. rasztok ellen vezetett harc hibáit, hiányosságait. Megmagyarázták a mélyszántás gazdasági és politi­kai jelentőségét és a falu gazdái­ként jól segítették elő ezzel dol­gozó parasztjaink boldogulását. A kisvárdal járás mögött halad ötödik helyen a dadai alsó járás 92.3 százalékkal, mögötte meg­rögzötten tartja a hatodik helyet a nyírbaktai járás, ahol még min­dig nem javítottak munkájukon a Járás pártszervezetei sem, hogy iámét visszaszerezhessék az őszi vetésben és a mélyszántást mua- ka elején szerzett elsőséget. A nyírbogdányi járás az előző heti ötödik helyről a hetedik helyre süllyedt, teljesítése 84.3 százalék. A nyírbaktai, nyírbogdányi já­rásokban, de különösen a ligetal­jai, nagykállói és az utolsó helyen lévő dadai alsó Járásbán elmara­dás mutatkozik. A dadai alsó já­rás negyedikéig a munka 65 szá­zalékát végezte el. Másfél hét van még a mélyszántás befejezésének határidejéig, de nincs határidő Szabva a téli fagyok beálltának, amelyek könnyen megakadályoz­hatják a mélyszántás befejezését, a tavasziak gazdagabb termésé­nek az elősegítését. Éppen ezért van szükség arra, hogy fokozód­jék az elmaradt járásokban a mélyszántási munka lendülete és legyen eredményesebb a mély­szántás sikerének alapja: a poli­tikai munka falvainkban! 72 egyéni versenyző n nyíregyházi Villany telepen Pár hét telt el azóta, hogy Sza-| bölcs falvaiban és tanyáin ismét megkezdődtek a Szabad Föld Téli Esték. Feladatul kapták, hogy egyre szélesebb dolgozó paraszti tömege­ket tanítsanak, neveljenek, fejlesz- szék szaktudásukat,■ emeljék kultu­rális színvonalukat, megszilárdítsák politikai öntudatukat, vezessék őket a falu szocialista építésének útjára. A Szabad Föld Téli Esték iránt megyénkben csaknem mindenütt igen komoly érdeklődés nyilvánult meg. Bizonyítja ezt elsősorban az, hogy egyre többen vettek részt a Téli Estéken. A Szabad Föld Téli Esték megkezdésének időpontja megyénkben viszonylag korai volt; az őszi esőktől felázott dűlők és a még befejezetlen mezei munkák végzése akadályozhatta volna a Téli Esték sikerét. Ennek ellenére tíz-tizenkét kilométerről is bejöttek az előadásokra és maguk a dolgo­zó parasztok kérték a Téli Esték idejének olyan megállapítását, hogy ne lehessen a megjelenés akadálya az őszi mélyszántás munkájának végzése. Az idei Szabad Föld Téli Esték eredményeit vizsgálva komoly sike­reket könyvelhetünk el. Meg kell említeni például ör községet, ahol a Téli Estéken résztvettek az ottani termelőszövetkezeti csoportok dol­gozó parasztjai mellett a falu lakói közül igen sokan. Az estén a nagy­üzemi szövetkezeti gazdálkodásról hallottak jólképzett előadójuk sza­vaiból. Az előadás után gyökeresen megváltozott a viszony a termelő- csoport és a falu dolgozó paraszt­jai között, ledőlt és teljesen össze­tört az a sorompó, amelyet a ter­melőszövetkezetiek és a falu lakói között emeltek • hazug agitációikkal a zsírosparasztok. Közösen beszél­ték meg a szövetkezés mikéntjét, problémáikat és két nap múlva új tagok jelentkeztek az őri termelő­csoportba! Ugyanígy volt a vájni Rákóczi-tanyán, ahol régen vajúdik a termelőszövetkezeti csoport meg­alakításának kérdése. A Szabad Föld Téli Estén részletesen megvi­tatták a tanya dolgozó parasztjai, mennyivel könnyebb közös munká­val, fejlettebb technikával, a tudo­mány segítségével nagyiizemszerűen dolgozni a földeken: két nap múlva megalakították termelőcsoportjukat. Székely-Borzsovatanyán megalakult a második termelőcsoport, Nyírjá- kón most készítik elő a termelőszö­vetkezet megalakítását. Gyulaházán Szabad Föld Téli Estékén vásá­rolt brossurát csoportosan tanulmá­nyozták át, ismerkedve a nagy. üzemű szövetkezeti gazdálkodással: nyolcán jelentkeztek felvételre a terme'.őcsoportba. Mellettük Besz­tercét és még egész sor községet lehetne felsorolni bizonyítékként: a Szabad Föld Téli Esték feladata, hivatása, hogy a jólét, a boldogu­lás útjára vezessék falvaink dol­gozó parasztjait, széjjelvigyék szer­te falvaink és tanyáink között azo­kat az útmutatásokat, amelyekkel a Párt jelöli meg helyesen a falu felemelkedésének útját. A további sikerek biztos alapjául szolgál az, hogy felvetjük azokat a hiányosságokat, amelyek eddig mu­tatkoztak. Mert hiányosságok is akadtak szép számmal és nem kis mértékben rontották az eddigi sike­rek képét. Nyírmihálydit, Márta- pócsot és még több községet lehet­ne példának hozni, ahol nem tanú­sítanak kellő érdeklődést a Szabad Föld Téli Esték iránt. Mit bizonyít ez? Azt, hogy az el­lenség is felismerte a Szabad Föld Téli Estéit jelentőségét, azt, hogy ezek az esték a tudás, a kultúra fényét viszik el a falvakba és ép. pen ezért indítottak támadást a Szabad Föld Téli Esték ellen. Tá­madásuk nem nyilt. Hazug érveiket befolyásolt embereik terjesztik. Így próbálják megakadályozni azt, hogy a dolgozó parasztok széttéphessék elmaradottságuk, tájékozatlanságuk béklyóit, megtanulhassák a boldo­gulás módszereit, megtanulhassák azt, milyen halálos ellenség lakozik falvaik zsírosparasztjaiban. A falusi osztályellenség támad, mindenütt. És támadásának bizo­nyos területeken vannak sikerei- Ezt bizonyítja például a nytrmí- hálydi Szabad Föld Téli Esto is, ahová behatolt az ellenség és ott helyben vonta el a hallgatókat a tanulástól. Vagy Székely, ahol a kulákmesterkedések sikereinek tud­ható be, hogy a falu középparaszt­jai távol voltak a Téli Estéktől. A kuláktámadások sikerei Nyír- mihálydiban, Székelyen és min­denütt megmutatják a tennivalókat. Megmutatják, hogy hiba volt so- kadrangú kérdésnek tekinteni a Szabad Föld Téli Estéket, hiba volt nem számítani a kuláktáma- dásokra, hiba volt elmulasztani a népnevelők mozgósítását, a felvilá­gosító munka, a politikai munka fokozását e kérdésben. Az e téren mutatkozó hiányos­ságok azt bizonyítják, hogy az ot­tani falusi pártszervezetek sem te­kintették jelentős feladatnak a Sza­bad Föld Téli Esték megszervezé­sét, de ugyanígy a tömegszerveze­tek sem, élükön a DÉFOSz-szal, amelyek nyilt támadási felületet engedtek ezen az igen jelentős frontszakaszon. Nem elég a Szabad Föld Téli Es. tékre való mozgósítást csupán dobszóra bízni, mint ahogyan Szé­kely községben is tették. Alapos felvilágosító munkával kell mozgó­sítani és meg kell akadályozni ily módon a hazug kulákhíresztelések terjedését. Besztercén, Őrön a fa­lusi pártszervezettel az élükön mozgósítottak a tömegszervezetek: a DEFOSz, MNDSz, EPOSz, íöld- művesszövetkezet, az iskolák, a pe­dagógusok. így alapozták meg a si­kert. Fis így kell tenniük ezentúl községeinknek egytöl-egyig, egy pillanatra sem feledkezve meg ar­ról, hogy a falu szocialista fejlődé­sének ú járól, a dolgozó parasztok felemelkedésének ügyéről van szó. Ezért az ügyért kell dolgozni, ezért az ügyért kell harcolni szívósan a minden előrehaladást akadályozó kulákok ellen. FILM Háwn tatátUvzás R% épülő Varsó Szovjet emberekről szól ez a film, akik harcban és munkában egyaránt győzedelmeskednek. A vonat megáll a szovjet határ­nál. „A mi ügyünk igazságos^ győztünk." Ez a jelszó fogadja a legyőzött fasiszta Németország'ból hazaiéit katonákat, közöttük Kor- nyekov őrnagyot, mérnököt, Szá- moazejev őrmestert, kolhozvezetöt, Rudnyíkov hadnagyot és Bella hadnagyot. A hadnagy a sarkvi­dékre utazik, tudományos munka folytatására, Bella geológiai mun­káját folytatja távol Ázsiában, a Tien San vidékén. Számoszejev visszatér az t>Űt a kommunizmus feté L kolhozba. Míg távol volt, fe­leségét bizták meg a kolhoz veze. lésével, aki nagyszerű munkát végzett. A szomszédos „Vihnrmia- dir“ kolhoz vezetői már hazatéré­sének estéjén felkeresik Számo- Krejevet és arra kérik_ vegye át kolhozuk vezetését, mórt a másik kolhozban mindent jól Intéz a fe­lesége. Megegyeznek. Hatalmas munkaverseny keletkezik a két kolhoz, férj és feleség között. Kornyev is nagy munkába fog, a nélnetek által lerombolt kohót építi újjá úgy, hogy ne kelljen előzőleg lebontani. Rudnyikov szélviharban végzi megfigyeléseit, Bella minden aka­dályt legyőz, hogy cézium ércet találjon a hegyekben... « Üjból Moszkvában vagyunk. Itt a Kreml alatt találkoznak a film hősei, hogy beszámoljanak győ­zelmeikről, amelyeket a munka frontján aratták. Három jelentős találkozás történik. Egyszerű szovjet emberek találkoznak itt, akik szeretik hazájukat, győztél: a háborúban és a munka frontján is győzelmet arattak. A nagyszerű szovjet filmet egy­szerre mutatja fcie Nyíregyházán az Uránia és Áoolló filmszínház. Varsó épül. Romokból, por­ból, hamuból születik újjá a lengyel köztársaság fővárosa. Utcáin építőanyagokkal roska- dásig megrakott teherautók száguldanak. Viszik az ottho­nok, gyárak. —iskolák éltető elemét, a téglákat. Már régi szépségében emel­kedik ki a romok közül az „Uj Világ“ útja, a Marienstadt és a történelmi nevezetességű, — jelentőségteljes épületek sora. A nép, szívéből jövő felaján­lásokkal, önkéntes munkával járul Varsó építéséhez. Vasár­naponként együtt dolgozik az egyszerű munkás és Bierut köztársasági elnök; a közkato­na és Zsimerszky marsall; a tudós és diák; a mérnök és pa­raszt, a háziasszonyok és Czi- rankiovics miniszterelnök. — Szabadidejükben a katonai alakulatok önként építik az agarát., a diákok az egyetemet. Mindenki dolgozik a szocialis­ta társadalomért, Varsóért. Meg is látszik ez a lelkese­dés az eredményen. Felépítet­ték Kelet-Nyugat útját, a több mint hat kilométeres sugár­utak amely összeköti a város keleti Prága-kerületét a nyu­gati Volja-kerülettel. Gomba­mód nőnek a házak. Egyedül a munkáskerületekben ez év végéig tízezer lakást építenek. A felszabadulás óta a szovjet nép testvéri és önzetlen segít­ségével négyszáz iskolát, húsz kórházat, negyven könyvtárat és gyönyörű, fákal szegélyezett utakat építettek. Az építkezéseknél Mihail Krajovszky kőművesmunkás oktatja társait. Átvette a híres Makszimenkov szovjet kőmű­ves tapasztalatait és ezt hasz­nosítva, egy műszakban 5200 téglát rakott le lőször. Ez volt a kezdet —Kraiovszky társai szintén elsajátították a szia« hánovista eljárást. Építkezés- röl-építkezésre mentek és to­vább adták munkamódszerü­ket. Fellángolt a munkaverseny tüze. A kőművesek páros ver­senyre hívták ki egymást. Uj rekordok születtek. Vaszlav Vozsnyesky egy műszak alatt már 15.583 téglát rakott le (percenként 34 darab). Ver­senytársa 15,539-et. —A többi kőművs is követte az előttük álló példát és az átlag terme­lékenységet egy műszakban 2700 téglára emelték. Ez 1900 téglával több, mint az elmúlt évben volt. A munkaverseny egyre na­gyobb tömegeket ragad magá­val. Az építkezéseknél az új tehetségek ezrei tűnnek fel. — joggal büszke reájuk a nép,— mert újjávarázsolják a leíjgyel köztársaság fővárosát: Varsót. Ki kelS küszöbölni a hiányosságokat a Szabad Föld léii Esték szervezésének munkáiéból

Next

/
Thumbnails
Contents