Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-04 / 282. szám
10 ITELET A KAPITALIZMUS FELETT Folyik a nagy per. Egyetlen hatalmáé tárgyalóterem a világ. A bírák és a tanuk: a népek, a dolgozók, a vádlott egykori, illetve mog-ani rabszolgái. A vádlott a Kapitalizmus. A vád: gyilkosság, rablás, csalás. Ilyen tárgyalást nem látott még % világ! Konokul hallgat a vádlott, hallgatásával azonban senkte sem téveszt meg. Fejére olvassák mindem bűncselekményét a világ népei. Hallgassuk csuk! Figyeljük csak, mit mondanak a tanuk, mit szól a bíróság, a védők. Nézzük csak: hogyan végződik a tárgyalás, mi lesz az í-élet. A szó Malenkovot, a Bolsevik Fárt Politikai Bizottságának tagját illeti. Malenkov beszélni kezd. Amniak az országnak nevében, amelynek dolgozódra a vádlottak padján ülő bűnöző már nincs hatással: a Szovjetunió nevében. Harminckét éve, hogy kik.rgették onnan az alattomos gyilkost, a sötét gonosztevőt, harminckét esztendeje, hogy összefogtak ikiveresére a proletárok. A bűnözőktől megszabadulva épül, gyarapszik ez az or. szág, segítségével már a föld nagy területein megszűnt a kapitalizmus hatalma és — amint e tárgyalás mutatja, másutt is igyekeznek, hogy mtgszünjön. A termelés züliesztésére vonatkoznak Malenkov első vádpontjai: — A múlt. év őszétől kezdve az ßgyeaült Államok ipari termelése rendszeresen csökken. 1949. júliusában ez amerikai ipari termelés csupán 65 százaléka volt & háború éveiben elért legmagasabb szinvo- n Inak és 8 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1949. októberében. 1948. októberétől 1949. júliusáig az acél.ermelés 28 százalékai az általános gépgyártás 21, a textilipar termelése 27 százalékkal csökkent.-Az 1929—33. évi válság első évében az ipari termelés csökkenése 22 gzáz-lék. A bírák, a hallgatók: a r,ép:k erőben figyelnek. Hallani akarnak még valamit. Hallanék. Hallanak’ a pénz vásárlóerejének hanyatlásáról. Malenkov negyvenmillió munkanélkülivel éhínséggel, nyomorral, pénzleértékeléssel vádolja a kapitalizmust. — És mit te tetek ti a munkások érdekében ? — A Szovjetunió ipari termelése az elmúlt húsz év alatt kilencszeresére tövekede-t, a kapitális, ta Európa ipari termelése viszont ez alatt a húsz év alatt ugyanazon a színvonalon marad1. Uj iparvidékek, gazdasági virágzás, felszabadult, jómódú, megelégedett emberek: ez jellemző arra a fejlődésre, amely három évtizede indult a föld egyhatodán.’ — Azokban az országokban, azoknál a népeknél, amelyek megvannak a kapitalizmus nélkül, a dolgok jól mennek és meggyőződésünk, hogy még jobban is mennek majd. — Ki akar hozzászólni, kinek vtun mondanivalója? Jelentkeznek. Egyszerre többen is. Mindenkinek van közölni valója. Minden dolgozó valamilyen főt mában megsínylette vagy még most is sínyli a kapitalizmust. Francia nyelven szólal meg egy harcos: Maurice Thorez. Ha valaki nem értené meg szavát, látja az ökölbeszorított kezet, egy ország forradalmi munkásosztályának kemény öklét. így beszél: — A kapitalisták világában állatta» és ádáz megtorlásokkal sújtják a kenyérért, a szabadságért és békéért küzdő dolgozóiéit, igazságtalan éa bűnös, milliárdok- ba és nagyszámú emberéletbe kerülő háborúkat viselnek a függetlenségükért küzdő népek ellem. Felemeli újjár, úgy inti a dolgozókat: — A Nagy Októberi Forradalom bebizonyította, hogy a munkásság a szocializmust csak úgy építheti, ha miagához ragadja a hatalmat és diktatúra segítségével tartja, fenn magát. A messzi Kína hangja felel rá: Csu-En-Laj szólal meg: — Hála a Szovjetunói és a világ összes dolgozói segítségének és támogatásának, a kínai nép hosszantar'ó és nehéz küzdelem után lerázta magáról az imperialista igát, kiharcolta függetlenségét és szabadságát, létrehoZ a a Kínai Népköztársaságot és tagja lett a szocialista és népi demokratikus országok nagy családjának. Mosimár egymásután peregnek a tanúvallomások. Újra franciák jönnek. Gyári munkások, bányászok, családtagjaik. — Megölte Moch a férjemet! — Már napok óta nincs kenyér »1 háznál! Amerikai munkások mondják el, hogy náluk elítélik a legjobb hazafiakat. Görög és spanyol mártírok özvegyei árvái olvassák a kapitalizmus fejére bűneit. megállás. Tudják mit kell tenniök. Nem siránkozni jöttek, csak követelni igazukat. Nem mondják, hogy ,,mi lesz jövőre?“, hanem harcolnak a jobb jövőért- Harcolnak gumibet, könnygázbomba ellető, küzdenek a barrikádokom. Kína pusztáin és Vietnamban. Látják a nagyszerű célt. Fáklyaként lobog előttünk a hagy példa, az első szocialista országé, ahol nagyszerű, békés termelőeszköz válik a leggyilkosabb fegyverből. ahol az úrrá lett nép parancsszavára folyók, változtatják meg medrüket:, ahol az új erő, az atom segítségével 30 millió hektár föld válik termékennyé, virágzó tájjá változik a sivatag. Melyik kell? A rabság, a válság, a munkanélküliség, az éhség, a nyomor, vagy a felszabadult, boldog élet, a munka, a nagyszerű alkotás? Százmilliók ajkáról hangzik a válasz, hangzik ez ítélet: éljen a felszabadult boldog élet, a mnuka, a nagyszerű alkotás: a szocializmus és vesszen a rabság, a válság, a munkanélküliség, az éhínség, a nyomor: a kapitalizmus. Halljátok ott. fúl a szabad országok határain? Halljátok Tru- manok, Bevinek, Mochok, Scelbák, Titok, Francok? Halljátok? A népek ítéll ek fölöttetek! A dolgozók ítéltek és végre is hajtják az ítéletet. EGY SZOVJET FILM MARGÓJÁRA: Ezt is Sztálingrádnál yivták ki.., Tizenöt év normáját teljesítette Mihail Terentyevics Davidov, a Szocialista Munka Hőse, a tulai gépgyár vasesztergályosa könnyed mozdulattal helyezte az esztergályo- zott fogaskerekeket a többi munkadarabra. Aznap ez a nyolcvanadik. Még 10 perc van ebédszünetig és Davidov mér kétnapi normáját teljesítette. Szaktársai nem csodálkoztak- Már régen megszokták, természetesnek találják ennek a tehetséges embernek ragyogó eredményeit. Davidov,a szakma egyik legjobb munkása, összeforrt a munkájával, gépével. Egy pillantással megállapítja, hogy az alkatrész megmunkálása milyen műveletet igényel. Élenjáró munkamódszerével varázslóként sokszorozza meg normáját. A háborúutáni sztálini ötéves tervben már 15 évre előre teljesítette a tervet. Műhelyében sokan az ő módszere szerint dolgoznak. Ez gyökeres változást hozott az üzem életébe. Két év alatt azonos munkás- és géplétszám mellett a műhely termelése 800 ezer rubellal emelkedett. Davidov magával ragadta a gyár dolgozóit. Ugrásszerűen nőtt a munkások termelékenysége. Észszerüsítéseket, újítások tömegét alkalmazza, segítségére siet a termelésben elmara dottaknak, így nem csoda, ha szak- társai nagyon szeretik. A sztahánovista gyakorlat alkalmazása, az eredmények fokozott emelkedése, az észszerüsítések, újítások bevezetése új, megnövekedett normák megállapítását tette szüksé gessé. Feltehető volt, hogy ilyen körülmények között Davidov nem tud többszáz százalékos teljesítményt nyújtani. A 8 órai munkaidő alatt elvégzett 4—5 napi normája éppen az ellenkezőjét bizonyította. — Davidov az esztergályozás művésze — mondották róla a munkások. Amilyen lelkesedéssel a szobrász a márványt vési, ahogy a festő képeit készíti, ugyanolyan alkotó- készséggel végzi munkáját Davidov, a hidegfémek esztergályozásában. Ezer példa közül csak egy: a szállítókocsi hengergörgőjét általában tíz operációs műveletben készítették el. Davidov különleges kést tervezett, amelynek segítségével a megmunkálási műveletek számát 6-ra és a hengergörgők elkészítést idejét 60 százalékra csökkentette. Mindig talál valami megoldást, valahányszor új feladatot kap. Különleges készü.ék, szokatlan kés, újfajta módszer. alkalmazásával sokszorosan felülmúlja a többi szakmunkás teljesítményét. Készséggel adja tovább tapasztalait. Az utolsó négy évben 17 fiatál szovjet szakmunkás kerül ki keze alól. A közelmúltban szíahánovi iskolát szerveztek a gyárban. Davidov tanítja a hallgatókat, figyelmesen elmagyarázza nekik módszerét. A tanulók igyekeznek szorgalmasan elsajátítani tapasztalatait és ha valami nem sikerül nekik, hozzáfordulnak tanácsért. Davidov minden cselekedetében megnyilvánul a szovjet nép, a munka, a párt és hazája iránt érzeit szeretet. Még nem is olyan régen, n felszab idulás előtt a gáborjáni dolgozók az ösz-i estéket az, till ltok gondozásán kívül szomszédolással, kártyázással, Korcsmázás- sal töltötték. Örömmel látták ezt a mestersége» butítást a múlt ural, akik arra törekedtek, hogy csak annyit tudjon az a munkás, hogy ,,ha esik az eső, hát beálljon az eresz alá“. Nagyot fordult azóta, a. történelem kereke, mióta a nagy Szovjetunió dicsőséges hadserege széjjelzüzta nálunk Is a kiváltságok fellegvárát. Grófok, bárók és püspökök országából ma már munkások és dolgozó parasztok országa lett hazánk. És hogy szilárdan a mi hazánk, azt a Tártnak és Kákosi elv- társnak köszönhetjük, okik vezetnek, irányítanak bennünket bölcs szavukkal és példamutatásukkal. Ha ez nincs, akkor ma nem nézhettük volna ilyen jókedvvel és felszabadultan a világhíres szovjet filmet, az , Egy igaz ember-‘-t. Ezt mondta a film megíekintése után Varga elvtárs is, a múltban embernek sem nézett kondásbojíár Miskolci elvtársnak. — Hol volt az a múltban, hogy ilyen filmet mi megnézhettünk volna a falunkban? — tette hozzá még. Hát igen, Varga elvtársam. Ezzel is bebizonyosodik, hogy ina már a kultúra, a művelőilés is a miénk, a dolgozóké. És tanulhattunk éhből a fűmből In igaz hősiességet, hazaszeretetet, a adolgozók szeretetét, a szocialista hazához, a proletámemzc t- kttziséghez való törhetetlen hűségei és ragaszkodást. EmüSJcezzék viasza arra, mii mondott Cztne elvtára a szesnl náriumon az ötéves tervvel kap esolatbon: el. fog tjimij a különbség város és falu között. Ez *» film is egyik Wamytéka ennék, ez a film is azt a célt szolgálj», hiszen maga az a tény. hogy kihozták ide, már maga ez, a tény a város és fala közelebb hozását jeleni! a kultúra frontján. És majd ha eltűnik e* a különbség nemcsak kulturális, de gazdasági és társadalmi szempontjából is. Akkor nézze meg Varga elv társam. De még egyre tanít bennünket ez a film- A tanulás fontosságára. Mert Merészjev. azért voll bős, azért volt nagy hazafi, azért szerette hazáját és a munkás- nemzetköziséget, mert tanult, És azért tudott olyan keményen, olyan önfeláldozóam harcolná mert az elmélet fegyvere volt a kezében, mert ez. fűtötte a fagyban, ez adta vissza hitét, reménységét és munkákedvét. Mi is legyünk ilyen emberek, Varga elvtár«, ilyen hősök, ön- feláldozók. Legyünk mi Is annak az igaz ügynek a harcosai, amelynek már rajtunk kívül is oly sok száz. és százmillió harcosa és áldozatkész híve van. Szabó Mi klós, 17 új taggal és til), mint 30 hóid földdel szaporodott a Kocsordi „Vörös Csillag“ termelőcsoport Bár november elsején befejeződtek a termelőszövetkezetek alakulásai, de a szövetkezeti gondolat állandóan ott forr a községek doi- go7.ó parasztjaiban. Ebben az évben már személyesen is meggyőződhettek és meg is győződtek a közös gazdálkodás előnyéről, amely nyugodt és jó megélhetést biztosít minden csoporttag számára. Kocsordon az ősszel alakult meg a Vörös Csillag termelőszövetkezet 95 ho'.d:n, 34 taggal. Azóta már újabb tagok jelentkeztek a csoportban földjükkel együtt. Az elmúlt héten csoportértckez- letet tartottak a Sándortanyán és ezen az értekezleten újabb W tag töb mint 30 hold földdel kérte i csoportba való fel-, ételét. Ezek ai új tagok eleinte Idegenkedtek * csoportba való belépéstől, de ami kor egy párszor résztvettek a községben lévő vándor-tanfolyamon él ott megtanulták tisztánlátni a csoport perspektíváját, másnap már önként jelentkeztek a csoportba ét most, hogy felvették őket, mindég örömük megvan. Jól határoztak ezek a dolgozók amikor a szocialista gazdálkodás útjára léptek, jövőre még könnyebi lesz az életük. HIRDESSEM A „NÉPLAP“-ban gyors, biztos, oficsó Hirdetéseket felvesz: cÁlhinü. ^ÖL^cUtÄ Qt. (V. Mátészalka, Hősök-tere 9. sz. Marxista-leninista előadások A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága Központi Előadói Iroda felállítását határozta el, amelynek feladata: a marxis, a-leninista propaganda kifejlesztése, — színvonalának emelése. A szovjet ország hatalmas területén mindenütt állandóan újabb előadói irodák létesülnek és hírek érkeznek a már meglévők fokozódó működéséről. Nemcsak a városokban, a falvakban is sorra megalakulnak az előadói irodák. Hogy képet alkothassunk kiterjedtségükről, megemlítjük: egyedül az ukrán köztársaság területén több mint 4000 falusi előadói iroda foglalkozik a marxista-leninista politikai és tudományos ismeretek terjesztésével, mintegy 30 ezer előadó aktív részvételével. A marxista-leninista felvilágosító propagandát a Szovjetunióban a kommunista tömegnevelés szerves részének tekintik. Sztálin tanította: „A marxista-leninista elmélet ereje aban rejlik, hogy megadja a lehetőséget az adott helyzetben való tájékozódásra, a környező események belső kapcsolatának megértésére, arra, hogy előre lássuk az események menetét, hogy felismerjük necsak azt, hogyan és milyen irányban fejlődnek az események a jelenben, hanem azt is, hogyan és milyen irányban kell fejlődniük a jövőben.“ A szovjet emberek körében általában kialakult vélemény, hogy csak szélesműveltséfiü. a marxizmus-leninizmusban teljesen tájékozott egyének birkózhatnak meg sikerrel azokkal a feladatokkal, — amelyek a kommunista társadalom építőire hárulnak. A tudomány iránti érdeklődés különösen a szovjet falvakban fokozódik. Sok évszázadon át a falu kulturális fejlődésben elmaradt a várostól. A Szovjetúnióban jelenleg olyan folyamat játszódik le, amelynek történelmi jelentőségét még fel sem mérhetjük: a falu utoléri fejlődésében a város kultúrfokát, annak ellenére, hogy a városi kultúra hatalmas léptekkel, tör előre. Ez a jelenség a kolhozrendszer sikoreivel magyarázható. A közös gazdálkodás sokszorosan megnövelte a parasztok anyagi jólétét, kiszélesítette látókörüket. A szovjet falvakban hónapról-hónapra szélesedik az iskolák, klubok, könyvtárak és más kultúrintézmények hálózata. A szovjet falvak gazdasági, politikai és kulturális emelkedettsége tette lehetővé a falusi előadói irodák széleskörű megszervezését. — Minden nagyobb szovjet falu saját előadói irodát akar és mivel nemcsak a Bolsevik Párt, nemcsak a szakszervezetek, hanem maga az állam is gondoskodik ilyen irodák fel" állításáról, minden lehetőség megvan az igények kielégítésére. Az eíőadómozgalom már két évvel ezelőtt annyira kiszélesedett, hogy tudósok, írók, közéleti tényezők egész sora szólalt fel Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Országos Egyesület létesítése érdekében. Az Egyesület megalakult és már 1948-ban 82 ezer előadást tartott 13 millió hallgató részvételével. Az Egyesület helyi fiókokat állít fel és tagjai bekapcsolódnak a falusi előadói irodák működésébe. Központilag látják el * falusi előadói irodákat könyvtári anyaggal. *— Folyóiratok jelennek meg, amelyek ismertetik a falusi előadói irodák munkatapasztalatait és rendszeresen közölnek az előadásokról kivonatolt anyagot. A Szovjetúnióban az előadói mozgalom azért válhatott minden rétegre kiterjedő tömegmozgalommá, mert a szovjet rendszer alatl hatalmas új értelmiség nevelődött ki. Értelmiségi munkakörben mintegy 13 millió szovjet ember működik, közülük több mint 10 millió már az Októberi Fora dalom után végezte iskoláit. — Az értelmiség a falvakban is tevékeny. A népből nőtt ki, sorsa szorosan összefügg a nép sorsával. Magától értetődő, ezt az értelmiséget fűti a hazafia* igyekezet, hogy minél jobban hasznára váljék az országnak, a népnek. Nem meglepő tehát, hogy a falusi előadói irodák munkájában egyre szélesebb értelmiségi rétegek vállalnak szerepet. így a Szovjetúnió kolhozaiban az előadói Irodák tagjai a politikai tárgyú előadások mellett nagy számban tartanak tudományos, történelmi és irodalmi előadásokat is. Igyekeznek kielégíteni a kolhozparasztok tudásszomját és ezzel a szoci. lista állam ér- 'tf>kes segítséghez jut. DECEMBER >, BABARMA*>
