Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-25 / 300. szám
Néhány szó a népművelésről Irta: Balog József megyei népművelési ügyvezető Szomorú Örökséget kapott vármegyénk Horthy fasiszta rendszerétől: 30 ezer analfabétát, olyan emberek ezreit, akiknek kezében soha könyv nem volt. mert a nyomorúságos cselédkunyhók falai elzárták előlük a fényt, a kultúrát. Első és döntő feladata volt tehát népnevelésünknek, hogy a felszabadulás után erélyesen hozzálásson az analfabétizmus felszámolásához. Hogy Pártunk irányításával nem végeztünk rossz munkát, azt bizonyítja maga az írás-olvasás tanfolyamok száma is. Három esztendővel ezelőtt Szabolcsban még csak 24 tanfolyamot szervezhettünk, az elmúlt őszszel már 46-ra emeltük számukat, az idén pedig már több, mint száz tanfolyamon tanulják a betűvetés mesterségét azok, akiktől a múlt megfosztotta a tanulás lehetőségét. A terv első évében még nem volt könyvük, most a harmadik évben pedig olyan könyvekből tanulhatnak, amelyek nemcsak a betűket ismertetik meg velük, hanem a dolgozó nép harcait is a felemelkedésért. Meghatott és örömteli szavakkal emlegetik ezek az idős emberek Sztálin elvtárs és Rákosi elvtárs névét, akik tanuláshoz juttatták őket. A terv nyomán könnyebb és Vidámabb lett az élet, a dolgozók széles tömegei egyre nagyobb érdeklődéssel fordulhatnak a művelődés, a kultúra felé. Ezt bizonyítja a Szabad Föld Téli Esték növekvő népszerűsége. Az idén kétszeresére emelkedett megyénkben a Szabad Föld Téli Esték száma és megsokszorozódott a hallgatók száma is. N,épi demokráciánk minden lehetőt megtesz, hogy ezt a növekvő kul túrigényt kielégítse. A 3 éves terv tette lehetővé hogy a vándor keskenyfilmszolgálat segítségével a mozik nélküli községek is megismerkedjenek a szovjet filmgyártás a népi demokratikus országok filmgyártásainak remekeivel. A dolgozók ismereteinek kibővítését szolgálják a diapozitív gépek. A munkásosztály ezen keresztül is segítségére siet a dolgozó parasztságnak. A pesti munkások munkafelajánlásban készítenek ezekben a napokban ezer új gépet. A falu- villamosítókat követik a rádiók százai, többezer kötetes körzeti könyvtár létesül megyénkben. Az új kultúrházak Nyírbátorban, Kenézlőn, Vis- sen és a többi községekben tnínd-mind arról tanúskodnak, hogy a terv a népé. Növekedett a kultúrházak száma, de növekedett kul túrgárdáink előadásainak színvonala is. A színpadokon ma már nem a Cserhátiak, Barnászok és a többi népbutítók fércmunkái jelentik a nép kultúráját, hanem Gorkij, Petrov, Svarkin, Gergely, Moliére. Lope de Vega művei. Nem egyszer jelent meg megyénkben kultúrautó, amely a legkisebb faluba Ls elvitte a munkásosztály harcos üdvözletével a kultúrát is. Megjelentek Szabolcs falvaiban néhányan országunk élenjáró írói közül, hogy tanítsák a népet és tanuljanak a néptől. Az írók könyveket osztottak szét. A dolgozók egymást versenyre híva szélesítik az olvasó mozgalmat Döntő fordulást jelentett népművelésünk életében a népművelési minisztérium megalakítása, melynek élére a Párt eavik legjobb káderét. Révai elvtársat küldte. Ez a tény biztosítéka annak, hogy sikeresen visszük majd a harcot az emberek fejében fészkelődő reakció, burzsoá. idealista ideológia ellen és széles méretekben terjesztjük a tudományt, a haladó szellemű, emberiség javára szolgáló kultúrát. Ennek a harcnak megvívása nem lesz könnyű feladat mert a kizsákmányolok mélyen az emberekbe ültették ideológiájukat, nem megy máról holnapra az idealista világnézet kiűzése. A megvert reakció mindent megtesz majd annak érdekében, hogy aljas mesterkedéseiben kihasználja népi demokráciánknak ezt a szűk keresztmetszetét. Az osztályharc éleződése nagyobb éberségre figyelmeztet bennünket a kultúra frontján is. A feladattól azonban egy pillanatra sem ijedünk meg. A Szovjet- únió támogatásával. Pártunk és Rákosi, elvtárs bölcs irány- mutatásával megoldjuk ezt a feladatot is. Az ötéves terv újjáalakítja mezőgazdaságunkat, megindul a hatalmas iparosítás, a villamosítás s a gyárak születését követni fogják az új mozigépek, rádiók, könyvek sokasága. Űj kultúrházak épülnek, kultúrotthonok létesülnek, egyre inkább megszűnik a különbség a város és falu között, a tanyaközpontok létesítésével tanya és város között. Az ötéves terv boldog országát kulturált -ép lakja majd. Sztálin elvtárs születésnapjára elkészült a vajai kuftúrház A vajai dolgozók Sztálin elvtára szüleíé-mapján felavatták kultítr- liázukat. A yajü dolgozók nem szégyellik: uradalmi istállóból csináltak kultúrházai. A grófi lovak egyébként jobb ,,lakásviszonyok“ közt éltek, mint maguk a zsellérek s a földreformmal feliszutadidt istállók közül egyet szépen rendbe lehetett hozni kul-úrház céljaira. Senki nem ismerne rá a régi istállóra: kultúr házzá varázsolta a község dolgozóinak — különösen a® ifjúságnak — lelkes munkája. Az átalakítást december 21-re befejezték és a Sztálin elvtárs 70, születésnapjára rendezett ünnepséget már itt tarthatták meg. Itt volt úgyszólván az egész község. Az MDP rádiószemináriumának hallgatói és az általános iskolások énekszámokkal, az úttörők orosz és miagyar népi táncokkal, Szám összeg! Lajos járási főjegyző' ünnepi beszédével, a hallgatóság pedig leírhatatlan lelkese, désévei tette felejthetetlenné Sztálin elvtárs hetvenedik születésnapját. Megváltozik megyénk állafáimányárak képe az Sieves ietv iáéiért Szemléltető adatok bizonyítják, hogyan fejlődött Szabolcsban az állatállományunk a hároméves terv során. Ló állományunk 1945Prekuta Irén vasb a úé/te kai&nmsa Dúdolni szokott munka közben Prekuta Irén és amilyen ügyesen, simán hajlanak a vaspálcák kezében, úgy gördül, hajlik a dal — van, amikor a szerelemről dalol vidám nótákat. Most keményen száll az ének, csattog a hangja, mint a megfeszített dróthuzalé: ,,A békeért harcolni kell.*' Micsoda sudár szép lánnyá növekedett Irén. Aki tíz évvel ezelőtt látta utoljára, az meg sem ismerné a hajdani sápadt, beteges véznaságot. Majd kicsattan az egészségtől piros arca s úgy bánik a vaspálcákkal, mint akármelyik féríiátképzöa. Néhány héttel ezelőtt ö hívta ki Petrlkovics Máriával együtt a Gyárépítő Nemzeti Vállalat két ifjú munkását Hricsovinyi Lacit és Mócsán Misit gömbvashajlítási versenyre s alig maradtak el a fiuktól néhány százalékkal. Reggel találkozott a fiuk egyikével. Az csodálkozva nézett a munkába siető lányra: „Hát nem szabadságon vagy?“ — kérdezte sí míg jobban elcsodálkozott, amikor a lány sértődötten fordult el tőle. Unszolta, hogy feleljen s a lány büszke fejtartással vágta a fiúhoz: „Csak nem gondolod, hogy ezen a napon, Sztálin elvtárs születésnapján kimaradok a munkából." Sztálin apánk vigyáz a békére Aztán Irén kézenragadta húgát (kőműves átképzős) és fürgén elsiettek. Már a Sztálini Műszak elő estéjén beszélgettek erről a dologról otthon Összeült a család, felütöttek egy könyvet, Sztálin elvtárs •arca nézett, mosolygott rájuk. — Milyen jó hogy Sztálin apánk vigyáz a békére, — törte meg a halig, fást az öregasszony, Irén édesanyja. Béke. Nagyon megtanulta ennek a szónak jelentését ez a hétgyermekes prolctárcsalád itt a Mező’utca 18. szám alatt, Nyíregyházán. Az apa ICO százalékos hadirokkant. És vájjon miért harcolt? Hogy a lánya már 10 éves korában a konzervgyárban gürcöljön éjfélig, nyomorúságos bőrért, tűrve a „nagyságos“ Igazgató urak durvaságait, szidalmait?! Mert így volt, nem másként. Irén ezt mondja: — Sok mindent kibír az ember! Sok mindem bizony, csodálatos! Az édesanyja keze egyszer megfagyott a gyárban, ds egy pillanatra sem hagyhatta abba a mun. kát, a másik kezével tovább kellett dolgozni. Akkor éjjel sírva kuporodott egy nagy halom konzervdoboz aljára a lány és elhatározta, hogy többet nem jön dolgozni a gyárba. Persze könnyű volt ezt elhatározni, de vájjon ki keresett volna pénzt, ha kiáll a munkából. Az apja kinn vérzett a fronton a gyártulajdonos úrért. Kőszáli sasként Béke. Ez a szó ott ül mélyen a csalad minden tagjának szivében — mint ahogy szerte a világon millió egyszerű ember szívében. És aki háborút akar, annak jaj! Aki a régi világot akarja itt ebben az országban, annak is jaj! Nem lágyszívű madárként ül az emberek szívében a béke gondolata, hanem köszáll sasként, amely kész a békét védelmezni minden ármánykodás, imperialista galádság ellen. Irén is védelmezi a békét. Öt hónapja dolgozik a Magasépítésnél, mint vasbetonszerelő átképzős, egy vizsgán már keresztül esett, szakszervezeti szeminá. riumot hallgatott. A szemináriumon megtanulta azt, hogy mi a kötelessége annak, aki szereti a békét. Kedden délben tehát, Sztálin elvtárs születésnapja előtt, a Sztálini Műszak kezdetén jelentkezett az üzemben. — Megszakítom szabadságom, dolgozni akarok. A legszebb ajándék Délben kettőkor kezdte a műszakot. Az első órákban elérte a 250 százalékot s aztán, hogy egyre vidámabban és erősebben szállt a dal, úgy emelkedett a teljesítménye is. A műszak befejeztével, amikor megszólalt az üzemi híradó, már ott állott átöltözve a kapuban és úgy hallgatta: ,,Prekuta Irén átképzős vasbetonszerelőlány a Sztálini Műszakban 564 százalékot teljesített.“ Az utolsó szavakat már nem is nagyon figyelte, hanem rohant haza és úgy mondta el szüleinek az 564 százalék történetét, mint a legszebb ajándékot. Az édesanyja szívére ölelte a béke katonáját. (S. I.) Termelési szerzéiéshetési-versenyre kellek a itiiÉiiíesszáveikezeiex Termelőszövetkezeti csoportjaink most kötik termelési szerződéseiket a Növényter- meltető Nemzeti Vállalat sza- boicsmegyei kirendeltségével. Több, mint hatvan már a szerződést megkötő csoportok száma, amelyek dohányt, napraforgót, burgonyát, uborkát és salátát is termelnek majd szerződésre. Legutóbb a nagyhalászi „Dózsa“ és „Petőfi“ termelőszövetkezeti csoportok szerződtek 52, illetve 92 holdra. A szerződéskötést jó munkával segítik elő a gépállomások: a nagyhalászi, vencsellői, mándoki és nyíradonyi gépállomások körzetében eddig 14 termelőcsoport kötött termelési szerződést. A termelőszövetkezetek után földművesszövetkezeteinkbe tömörült dolgozó parasztjaink is megkezdik a növénytermelési szerződések megkötését. Az elmúlt hét folyamán tíz járásunk székhelyén értekezletet tartottak a földművesszövetkezetek ügyvezetői és termelési felelősei. Ekkor beszélték meg a termelési szerződés-kötés munkájának feladatait és végezték el a szerződéses termelés községenkénti elosztását. Ugyanezen az értekezletén a földművesszöveíkezetek y vezetői elhatározták, hogy a szerződéses növénytermelés szerződéskötésének sikeres befeiezése érdekében versenyre kelnek egymással. A nyírbaktai járás versenyre hívta ki a megye valamennyi járásának földművesszövetkezetét. A járáson belül Laskod, Petneháza, Magy, Levelek. Ramocsaháza, Nyíribrony községek keltek versenyre. A többi járások községei elfogadták a nyírbak- taiak versenyfelhívását. ben nem tett ki 7270 darabot, ez a szám 1949-ben 16.521-re emelkedett. Szarva&marhaállományunk az 1945-ös 43.741 darabról 87.901 darabra szaporodott. Hétezerrel több szarvasmarhánk vem most, mint az utolsó békeévben, 1938- ban. Termelőszövetkezeteink a most befejeződött gazdasági évben a nép állama segítségével to. vább bővítették állatállományukat. Huszonhárom termelőszövetkezeti csoportunk jutott 20—40 darabos serféstörzshöz, nyolc termelőszövetkezeti csoportunk kapott tehéntörzset, három termelő- csoportúink pedig 160 darabból álló juhnyájat. Nem kevésbbé jelentős ez is, hogy négy termelőcsoportunk foglalkozik sertéshíz- lalással, a bakfalórántházi és ti- szaeszlári pedig söreíiizlalással. Szépen gyarapodott megyénkben az állami gazdaságok állatállorrúL nya is az állami malacnevelő telepek és sertéshizlaldák jószágaival együtt. A korcs, nem fajtiszta jószág teljes kiselejtezésre kerül a terv idején, A hároméves terv 8o- rán az apaállatok kiválogatására helyeztük a fősúlyt. E feladat megoldása után most sor kerül arra, hogy csak fajtiszta, jó te- nyészképességü és gazdasági szempontból kifogástalan anyaállatokat hagyjunk meg tovább- tenyésztésre. ötéves tervünk eredménye lesz, hogy a dada! alsó járáson kívül megyénkben csak mangalica sertést enyészetek maradnak, a dada! alsójárásban pedig a yorkshirel fajta honosodik meg. Szarvasmarhánál a magyar tarka tovább- tenyésztésére törekszünk, baromfiaknál a fehér magyarfajta terjed el, juhtenyésztésünket pedig a minőségileg és mennyiségileg is a legjobb, jó gyapjút hozó fésűs gyapjas merinői fajtára alapozzuk. Állatállományunk mennyiségi és minőségi emelkedése emeli majd az állatállomány hozamát, gazdagítja termelőszövetkezeteinket, dolgozó parasztjainkat. Sz. A* DeLqűzék őttmmjt a volt Vesszős-étterem városi keze.ésben Olcsó menük 3‘5G és 6’5Ö Ft-ért teles taiyk üyms kiszoigííás. Olcsú italok Keresse íel a Dolgozók Éttermét Dicsén és léi étkezhet v
