Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-25 / 300. szám
1849 DECEMBER 95 VASÁRNAP 3 fl SZOVJET EMBER HUGYSkGfl A szovjet szocialista állam természete szerint az új ember nevelésének legmagasabb iskolája. Országunkban az összes értékek közút a legnagyobb értéket maguk az emberek, a káderek képviselik, mert lelkes munkájuk a kommunizmusért folyó harcban kivívandó győzelmeink torrása. „Programunk realitása — mondja Sztálin elvtárs —- az élő emberek, mi mindannyian, * munkára való akaratunk, készségünk, hogy új módón dolgozzunk, határozottságunk, hogy teljesítsük i tervet.” A szovjet szocialista társadalomban, ahol mindörökre megsemmisült az ember ember általi kizsákmányolásának még a lehetősege is, az emberek millióit az z'kotó munka lelkesültsége hatja át, amely mindenki részere szabad teret nyit tehetségei, képességei, alkotó kezdeményezése megnyilvánulásának. A szovjet munkás — az ország gazdája, aki az egész néppel együtt minden gazdaság birtokosa, az újnak alkotója a termelésben es a technikában, a gépek parancsokba és nem szolgája, amire a kapitalista rendszerben a munkás ítélve van. A szovjet koihozparaszt nem ismeri a régi falu anyagi és szellemi nyomorát, kollektív gazdaságot toiytat az örökre használatába adott földön, ,a szocialista földművelés mestete lelt — nem 'át a természettől kegyeket, hanem a tudomány támogatásával, a gépek segítségével, amelyeket *> szovjet állam bocsátott rendelkezésére, meghódítja azt. A szovjet értelmiséghez tartózó amber — olyan ember, aki vérszerinti kapcsolatban áll a néppei, aki ■ nép öléből származik, aki minden gondolatát a népnek szentek, aki megszabadult az individualizmus, a szellemi különállás, a burzsor ei- telmiségxe - jellemző kapitalisták előtti megalázkodás vonásaitól. Ilyen munkásosztályt, ilyen parasztságot, ilyen értelmiséget az emberiség történelme még nem ismert. K orunk új emberének — a szovjet embernek — erkölcsi ere- jet mindenekelőtt világnézete határozza meg. Az élettel és az életben vitt szerepével kapcsolatos nézetei Lenin-Sztálin tanításán alapulnak. Államunk, mondotta Lenin, „a tömegek öntudata á.tal erős. Akkor erős, amikor tömegek -indent tudnak, amikor mindenről ítéletet tudnak alkotni és amikor minden irányában öntudatosan haladnak.” Nagy megelégedéssel tölti el a szovjet embert az a tudat, hogy minden ténykedésevei Lemn-Szíá- lin pártjának polit.káját váltja valóra, azt a politikát, amely a szovjet rendszer alapja. A szovjet ország polgárának széles látóköre van, gondolatait az állam érdekei irányítják és a nép érdekeit helyezi mindenek fölé. Lz természetes a szocialista i 'rsada- lomban, ahol nincsenek antagonisz- tikus, egymással ellentétes osztályok, ahol az emberek milliói egységük és tömörüitsegük által erősek, ahol a legteljesebb összhangban vannak az állam és a személyiség érdekei, ahol az állam — maga a kollektív érzéstől áthatott ember. Ez a világos cél és a szó ' t állam munkásmillióival való egyseg szellemének leikesitő ‘udata ° szovjet emberben fénylő, optimista világnézetet szül, azt a képességet, hogy bátran éá hittel tekintsen a jövőbe, hogy a jövő alkotója legyen. M-denki előtt ismeretesek azok a számok, amelyekben, mint a nap sugarait egyesítő lencsében, fejeződnek ki népünk sikerei, -melyeket a háború utáni építésben §rt el. Egy számra emlékeztetünk: 1949 júniusában az ipar átlagos napi össztermelése a háború előtti 1940-es év átlagszínvonalát 41 .százalékkal szárnyalta túl. Iparunk csaknem másfélszer a-nrit termel, mint amennyit a háború előtt termelt. „Országunk erői nagy növekedésének megvannak a ma"- -héz- ségei — mondotta V. M. Molotov. — A mi helyzetünkben nemcsak a tisztán belső jellegű kérdésekről kell beszélnünk, hanem olyan kérdésekről is, amelyek az ellenséges imperialista környezet íennálásábó következnek. Nézzenek azonban országunk dolgozóinak arcába és látói fogják, hogy sohasem voltak - hoföoffak. mint most. amikor a szocializmusról a kommunizmusra való fokozatos átmenet bonyolult és nehéz feladataihoz fognak hozzá.” Teljes szépségében tárulnak fel az egész világ előtt a szovjet ember nemes tulajdonságai, aki az új társadalom építője, a kommunizmus nagy eszméinek zászlóvivője, a dolgozók boldogságának harcosa, a munka költője és művésze, a nép javára létrehozott legnagyobb értékek megteremtője. A kapitalista országok, a melyek a kapitalizmusra jellemző válságok romboló működésének vannak alávetve, munkásaikat és parasztjaikat éhségre és nyomorra ítélik a tőke mágnásainak érdekei nevében, a kizsákmányoló vezető osztályok megmentésének nevében. A szovjet ország emberei pedig hónapról-hónapra elébevágnak annak az ütemnek, amelyet az ötéves terv előír. Sikereik szárnyakat adnak nekik, messze előretekintenek és olyan dolgokhoz fognak hozzá, amelyek a termelőerők újabb fejlődését, a szocialista technika, tudomány .és kultúra újabb felvirágzását Ígérik. I tt, ahol valamikor a legnehezebb fizikai munka uralkodott, — a szénbányákban, — jelenleg hatalmas gépezetek működnek, amelyek a szénreteget szétrepeszlik’ es a továbbító szalagra rakják, amely a szenet szakadatlan folyamként, hozza fel a föld mélyéből. Sok szovjet gyár műhelyeiben automatikus szerszámgépekből egész „utcákat” láthatunk, amelyek a kapcsolótábla kezelője kézmozdulatait engedelmesen követik. Hazánk széles térségein a koihoziulvak emberei valóra- váitják a természet átalakít' tk sztálini tervet, mindenfelé zöld védőcsapatként emelkednek a liataí erdők a forró s-Atk útjába, megvalósul az ember évszázados álma arról, hogy a természet ösztönös erőit leigázza, hogy gyŐ7'-'"’es harcot vívjon a terméketlenséggel és szárazsággal. A szovjet ember nem szokott hozzá, hogy a kivívott sikereknél megálljon. Nem a könnyű nunkát keresi, olyan munkára törekszik, amely alkotószellemű, amely az ország és a nép részére íontos, ' len- tős és érdekeiket szolgálja. A szovjet ember nem fél a nehézségektől. Ért ahhoz, hogy a mun' -seny és az önkritika segítségével 'egyőzzön minden akadályt a sikerhez vezető úton. Ebben mutatkozik meg az, hogy az ország gazdájának érzi magát, olvm "azdának, aki igényes és szigorú munkát ;rsai iiánt, d= mindenekelőtt sajátmagával szemben. „Sztálin elvtárs isméte'tcn rámutatott arra — mondotta A. A. Zsdá- nov elvtárs —, hogy ‘ ''"désünk 'egfontosabb feltétele az a -mksé- gesség, hogy minden egyes szovjet ember naponta összegezze -mnkáia eredményeit, félelmet nem Ismerve ellenőrizze sajátmagát, elemezze munkáját, férfias“*1 brá<h meg hiányosságait és hibáit, !ó! gendolja át, hogyan érhet el munkájával jobb eredményeket és do'ge-;ék s’öntelenül a saiát tökéi ' 't,sén.” N 'gy boldogság a szovjet ország polgárának lenni! Sztálin eiytárs azt mondotta, hogy „a szovjet polgár, aki felszabadul a tőke rablánca alól, fejjel kimagaslik a határainkon túl élő, bármily n magas címet vise'ő emberek közül, akik vátlaikon a kapitalista rabság jármát viselik”. A nemzeti büszkeség szovjet emberekre jellemző érzetét azok a világtörténelmi >!en- tőségű vívmányok szülték, amelyeket népünk Lenin-Sztálin pártja vezetésével ért el, az a nép, amely felépítette a szocialista társadalmai és jelenleg a kommunizmus leié halad. A néppel és a hazával kapcsolatos büszkeség érzetét, a haza iránti magasztos hazafiúi kötelesség tudatával együtt, szovíet ember ezen vonásait, amelyeket az élet iránt a szovjet állam egész tapasztalata, története, alkotása váltott ki, ápolni és gondosan nevelni kell embereinkben. A szovjet nép — győzelmes nép. Győzelmet aratott a sztálini ötéves tervek nagy előírásainak megvalósításában, hervadhatatlan dicsőséget szerzett a Nagy Honvédő Háború csataterein, megvédvén a szocialista haza szabadságát, becsületét és függetlenségét. A győzelmes nép ezen érzése lelkesíti a szovjet oiszág hazafiait, hívja "két ú' munkára, mely földünket szebbé 'eszi, erősíti a szovjet ember nagyságának és méltósászának tudatát. Az ötéves terv a terméshozam emeléséért A szabolcsi nagybirtokok ezer- holdjain nemcsak a cselédeket, béreseket szipolyozják a földesurak, de rablógazdálkodással a földet :.s, amely esztendők múlva kihasznált, erőtlen, kiuzsorááott területté vált. Ezek a földek a felszabadult cselédek, béresek szabad tulajdonaivá lettek. A volt nagybirtokok új gazdái nehéz helyzetben fogta* hozzá földjeik megműveléséhez. Jószág, igaerö, szerszám hijjával kulákigát használtak, tehénfogatokkal álltak a föld végébe, hogy barázdákat vonjanak mag alá. Az első termékek értékeképen emberibb leit <i dolgozó parasztosa, ládok élete, de a régi, eiavult mód. szerekkel folyó munka, a talajerő pótlásának hiánya a kiuzserázott földeken nem biztosíthatta volna a dolgozó parasztok további felemelkedését, jólétét- Sőt ellenkezőleg, a kuiákok gyarapodását, a kisebbek elszegényedését jelentette volna. Segít a Párt, a terv A munkásosztály, a Párt segítő kezét nyújtotta a dolgozó parasztságnak és segített a hároméves terv. Tizenötre szaporodott gépállomásaink száma. pétisó, szuperfoszfát érkezett államosított gyárainkból, hogy né- mikép pótolja az elhasznált talajerőt. A termelési szerződések, a nemesfUtt vetőmagok is komoly Egyre többi segítségek voltak. A feilőaes útja a nagyüzemi gazdálkodás A Párt már- a hároméves terv idején megmutatta a fejlődés útját, amelyet a nagyüzemi szövet, kezet! gazdálkodásban, a kispa- rasztgazdoságok önkéntes társú- lásában jelölt meg. Ezekben a termelőszövetkezetekben nyílik csak igazán lehetőség arraj hogy a tudomány és technika vívmányait, a korszerű gépeket alkalmazzák és mindazokat'a módokat, amelyek hatalmasan emelik a földek terméshozamát. Mindezt a valóságban is bebizonyították a terv során alakult termelőszövetkezeteink. Amíg Kótájban a kis parasztgazdaságokban hét és fél mázsa volt a búza átlag, addig a kőtaji „Lenin“ termelő- szövetkezet tizennégy és fél má zsa tövaszfcúzát aratott holdanként, tehát csaknem kétszeresét annak, mint az egyénileg gazdálkodó írispa-rasztok. A termelőszövetkezet nem nyolc mázsára, de 10.30 mázsára emelte a holdanként! rozsátlagot. Tiszaeszláron is tizennégy és fél mázsára emelkedett a termelőcsoport őszibúza- átlaga a kisparasztgazdaságok 6 mázsás átlagával szemben. De lehetne példát hozni a takarmány- és ipari növények termesztéséből is. Nagyhalászon a lucerna terméshozama a kisp'ara ztgazdaságokban 23 mázsa volt holdanként, míg a termelőszövetkezetben 38 mázsa, tehát 15 mázsával több. Tiszalökön az egyénileg gazdálkodók öt és fél mázsa ricinust gyüj- I töttek be holdanként, a termelőszövetkezet pedig 3.7 mázsával többet, 9 2 mázsát. Hatalmas fejlőd sí uiztosíc az oteve* terv Termeiő-zövetkezeteink egyre szaporodnak, az ötéves terv első esztendejének napjai mintegy 100 term.löszövetkezetünket találják majd munkában. Termelőszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztjaink számára hatalmas fejlődés lehetőségeit biztosítja az ötéves terv, amely sikeresen fog harcolni a terméshozam nagyarányú emeléséért. A miesurini tudományok, a szovjet mezögozidságtudomány gazdag taapaszfaiatait használva kísérletezünk mojd ki magas terméshozamú búzát, kukoricát, búr. gonyát. De az első lépés, hogy pótoljuk a talajerőt. Ütéve® tervünknek már az első esztendejében is komoly talajjavítási munkák indulnak megyénkben. Mintegy száz termelőszövetkezetünknél 1500 ketasztrális hold mész-sze gény homok, szikes és savanyú föld mésziszapos talajjavítására kerül sor. Ugyanakkor az eddig használ mütrágyamennyiség négy és félszerese kerül Szabolcsban is a mezőgazdaság rendelkezésére. Emellett a tisz-alöki hatalmas duzzasz. tómű megépülésével lehetővé válik, hogy a második tervév folyamán Tiszadobon 250. Kenézlö 250. T'iszadadá.ti 25. Nagyhalászon 40, Rakamazon pedig 280 holdas öntözéses gazdaság létesüljön és az ötnözőcsatornák hozzájáruljanak a talaj és éghajlat megváltoztatásához. Lehetne beszélni itt a csaknem harmincezer holdnyi erdőről, határfásításról, csemete- k-rtröl, amely nagymértékben járul majd hozzá a talajnedvesség megőrzéséhez, a futóhomok megkötéséhez, az a.: zályelleni harchoz. De a terméshozam emeUcedósé'ért folyó harc leghatalmasabb esz. köze a mezőgazdaság gépesítése, amelyet hatalmasan fejlődő, nehéziparunk, gépiparunk biztosít. Az ötéves terv első esztendejében négy új gépállomás alakul a megyében, új gépekkel szélesednek a gépállomások gépparkjai, a modern technika vívmányai jelennek meg falvainkban az arató-cséplőgéppel a burgonya- és dchányül- te tógépekkel, motoros permetezőkkel, burgonyaszedökkel. Ezek a gépek biztos fegyverei lesznek termelőszövetkezeteinknek, harcuk hatalmas sikereket ér majd el a terméshozam növekedése terén. Ezért fogadják olyan nagy lelkesedéssel falvainkban az ötéves tervet és tesznek fogadalmat olyképpen, hogy minden erejükkel elősegítik az ötéves terv megvalósulását. Virágzó falvakat, jómódú dolgozó parasztokat, gazdag termelőszövetkezeteket látnak a tervben, amely az országból fejlett mezőgaz.’,dsággai rendelkező ipari országot teremt. A Párt irányítása, a szocialista mezőgazdaság építésének szovjet tapasztalatai, dolgozó népünk — a munkás- osztály oldalán, szórásán dolgozó < para-ztságunk alkotó ereje és építő akarata segítik majd e tervet 1 diadalra. Nevelőgárdát szerve* a VULKÁN Síll-szervezete A kisvárdai Vulkán vasöntöde ifjúmunkásai a termelés fokozásához jó népnevelömunkával is hozzá akarnak járulni. Tudják azt, hogy felvilágosító munkánál, kül, íz ifjúmunkások elméleti színvonala emelése nélkül nehezen halad a munka termelékenységének emelése. Ezért határozták el, hogy ifjúsági nevelögárdákat szerveznek. A gárdák figyelemmel kísérik az üzemi problémákat s ahol lazaságot, hanyagságot, visszaesést tapasztalnak, ott felvilágosító nevelő munkával hozzálátnak a hibák kijavításához. A nemzetközi és belpolitikai eseményeket is átbeszélik ez ifjúmunkásokkal, hogy azok széles perspektívában lássák munkájuk szoros összefüggését a nemzetközi kérdésekkel, a béke biztosításának kérdésével. Az elméleti színvonal emelésére marxista-leninista tanulóköröket indítanak meg s ezeken megismertetik a fiatalokat azzal ai elmélettel, amely a mi győzelmiül, két is Irányítja. Szaktanfolyam kezdődött a záifioiif i göziűréfezüzemben Sztálin elvtárs tanít bennünket arra, hogy munkások, a dolgozok sajátítsák el minél nagyobb mértékben a teennikát, emelje minden dolgozó szakmai színvonalát a legmagasabb fokra. Ez nemcsu- pán önmaga iránti kötelessége, hanem kötelessége mindenkinek az épülő szocialista haza iránt. Különösen az ötéves terv végrehajtása követei majd többszázezres szakmunkás-tömegeket, jól képzett dolgozókat. Ezért szabolcsi üzemeink is iránit vettek a szakképzésre. Építőipari üzemeink átképzési szaktanfolyamokat indítottak, amelyeken sokszáz szabolcsi dolgozó tanulja a kümüves, vasbetonszerelő, ács, állványozó szakmát. A büdszentmihályi Alkaloida vegyészeti gyár nemcsak a gyári technika elsajátításához ad lehetőséget, hanem előkészít a. műegyetemre is középfokú vegyipari szaktanrolyamaival. Nincs üzem Szabolcsban, ahol ne indult volna meg, vagy ne .ndulna a közeljövőben szakmai tanfolyam. Az egyik legkisebb üzemben is, a záhonyi fűrésztelepen a napokban indították meg a szakmai továbbképzést s a dolgozóknak több mint 50 százaléka nagy lelkesedéssel* látott hozzá technikai színvonala emeléséhez. rT)őlcLöq. iikelUmeJ kaidemrufi üjumpjehet kíoíiuuik cl ciciig tojnak Irta: Szakáiy András A NYÍREGYHÁZI Él ill! »HÉ
