Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-25 / 300. szám

1849 DECEMBER 95 VASÁRNAP 3 fl SZOVJET EMBER HUGYSkGfl A szovjet szocialista állam ter­mészete szerint az új ember neve­lésének legmagasabb iskolája. Or­szágunkban az összes értékek kö­zút a legnagyobb értéket maguk az emberek, a káderek képviselik, mert lelkes munkájuk a kommunizmu­sért folyó harcban kivívandó győ­zelmeink torrása. „Programunk realitása — mondja Sztálin elvtárs —- az élő emberek, mi mindannyian, * munkára való akaratunk, készsé­günk, hogy új módón dolgozzunk, határozottságunk, hogy teljesítsük i tervet.” A szovjet szocialista társadalom­ban, ahol mindörökre megsemmi­sült az ember ember általi kizsák­mányolásának még a lehetősege is, az emberek millióit az z'kotó mun­ka lelkesültsége hatja át, amely mindenki részere szabad teret nyit tehetségei, képességei, alkotó kez­deményezése megnyilvánulásának. A szovjet munkás — az ország gazdája, aki az egész néppel együtt minden gazdaság birtokosa, az újnak alkotója a termelésben es a technikában, a gépek parancso­kba és nem szolgája, amire a ka­pitalista rendszerben a munkás ítélve van. A szovjet koihozparaszt nem ismeri a régi falu anyagi és szelle­mi nyomorát, kollektív gazdaságot toiytat az örökre használatába adott földön, ,a szocialista földmű­velés mestete lelt — nem 'át a természettől kegyeket, hanem a tudomány támogatásával, a gépek segítségével, amelyeket *> szovjet állam bocsátott rendelkezésére, meghódítja azt. A szovjet értelmiséghez tartózó amber — olyan ember, aki vérsze­rinti kapcsolatban áll a néppei, aki ■ nép öléből származik, aki minden gondolatát a népnek szentek, aki megszabadult az individualizmus, a szellemi különállás, a burzsor ei- telmiségxe - jellemző kapitalisták előtti megalázkodás vonásaitól. Ilyen munkásosztályt, ilyen pa­rasztságot, ilyen értelmiséget az emberiség történelme még nem is­mert. K orunk új emberének — a szov­jet embernek — erkölcsi ere- jet mindenekelőtt világnézete hatá­rozza meg. Az élettel és az életben vitt szerepével kapcsolatos nézetei Lenin-Sztálin tanításán alapulnak. Államunk, mondotta Lenin, „a tö­megek öntudata á.tal erős. Akkor erős, amikor tömegek -indent tudnak, amikor mindenről ítéletet tudnak alkotni és amikor minden irányában öntudatosan haladnak.” Nagy megelégedéssel tölti el a szovjet embert az a tudat, hogy minden ténykedésevei Lemn-Szíá- lin pártjának polit.káját váltja va­lóra, azt a politikát, amely a szov­jet rendszer alapja. A szovjet ország polgárának széles látóköre van, gondolatait az állam érdekei irányítják és a nép érdekeit helyezi mindenek fölé. Lz természetes a szocialista i 'rsada- lomban, ahol nincsenek antagonisz- tikus, egymással ellentétes osztá­lyok, ahol az emberek milliói egy­ségük és tömörüitsegük által erő­sek, ahol a legteljesebb összhang­ban vannak az állam és a szemé­lyiség érdekei, ahol az állam — maga a kollektív érzéstől áthatott ember. Ez a világos cél és a szó ' t ál­lam munkásmillióival való egyseg szellemének leikesitő ‘udata ° szov­jet emberben fénylő, optimista vi­lágnézetet szül, azt a képességet, hogy bátran éá hittel tekintsen a jövőbe, hogy a jövő alkotója le­gyen. M-denki előtt ismeretesek azok a számok, amelyekben, mint a nap sugarait egyesítő lencsében, fejeződnek ki népünk sikerei, -me­lyeket a háború utáni építésben §rt el. Egy számra emlékeztetünk: 1949 júniusában az ipar átlagos napi össztermelése a háború előtti 1940-es év átlagszínvonalát 41 .szá­zalékkal szárnyalta túl. Iparunk csaknem másfélszer a-nrit termel, mint amennyit a háború előtt ter­melt. „Országunk erői nagy növekedé­sének megvannak a ma"- -héz- ségei — mondotta V. M. Molotov. — A mi helyzetünkben nemcsak a tisztán belső jellegű kérdésekről kell beszélnünk, hanem olyan kér­désekről is, amelyek az ellenséges imperialista környezet íennálásábó következnek. Nézzenek azonban or­szágunk dolgozóinak arcába és lát­ói fogják, hogy sohasem voltak - hoföoffak. mint most. amikor a szocializmusról a kommunizmus­ra való fokozatos átmenet bonyo­lult és nehéz feladataihoz fognak hozzá.” Teljes szépségében tárulnak fel az egész világ előtt a szovjet em­ber nemes tulajdonságai, aki az új társadalom építője, a kommunizmus nagy eszméinek zászlóvivője, a dol­gozók boldogságának harcosa, a munka költője és művésze, a nép javára létrehozott legnagyobb érté­kek megteremtője. A kapitalista or­szágok, a melyek a kapitalizmusra jellemző válságok romboló működé­sének vannak alávetve, munkásai­kat és parasztjaikat éhségre és nyo­morra ítélik a tőke mágnásainak érdekei nevében, a kizsákmányoló vezető osztályok megmentésének nevében. A szovjet ország emberei pedig hónapról-hónapra elébevág­nak annak az ütemnek, amelyet az ötéves terv előír. Sikereik szárnya­kat adnak nekik, messze előretekin­tenek és olyan dolgokhoz fognak hozzá, amelyek a termelőerők újabb fejlődését, a szocialista technika, tudomány .és kultúra újabb felvi­rágzását Ígérik. I tt, ahol valamikor a legnehe­zebb fizikai munka uralkodott, — a szénbányákban, — jelenleg ha­talmas gépezetek működnek, ame­lyek a szénreteget szétrepeszlik’ es a továbbító szalagra rakják, amely a szenet szakadatlan folyamként, hozza fel a föld mélyéből. Sok szov­jet gyár műhelyeiben automatikus szerszámgépekből egész „utcákat” láthatunk, amelyek a kapcsolótábla kezelője kézmozdulatait engedelme­sen követik. Hazánk széles térsé­gein a koihoziulvak emberei valóra- váitják a természet átalakít' tk sztálini tervet, mindenfelé zöld vé­dőcsapatként emelkednek a liataí erdők a forró s-Atk útjába, meg­valósul az ember évszázados álma arról, hogy a természet ösztönös erőit leigázza, hogy gyŐ7'-'"’es har­cot vívjon a terméketlenséggel és szárazsággal. A szovjet ember nem szokott hozzá, hogy a kivívott sikereknél megálljon. Nem a könnyű nunkát keresi, olyan munkára törekszik, amely alkotószellemű, amely az or­szág és a nép részére íontos, ' len- tős és érdekeiket szolgálja. A szov­jet ember nem fél a nehézségektől. Ért ahhoz, hogy a mun' -seny és az önkritika segítségével 'egyőz­zön minden akadályt a sikerhez ve­zető úton. Ebben mutatkozik meg az, hogy az ország gazdájának érzi magát, olvm "azdának, aki igényes és szigorú munkát ;rsai iiánt, d= mindenekelőtt sajátmagá­val szemben. „Sztálin elvtárs isméte'tcn rámu­tatott arra — mondotta A. A. Zsdá- nov elvtárs —, hogy ‘ ''"désünk 'egfontosabb feltétele az a -mksé- gesség, hogy minden egyes szovjet ember naponta összegezze -mnkáia eredményeit, félelmet nem Ismerve ellenőrizze sajátmagát, elemezze munkáját, férfias“*1 brá<h meg hiá­nyosságait és hibáit, !ó! gendolja át, hogyan érhet el munkájával jobb eredményeket és do'ge-;ék s’öntelenül a saiát tökéi ' 't,sén.” N 'gy boldogság a szovjet or­szág polgárának lenni! Sztálin eiytárs azt mondotta, hogy „a szov­jet polgár, aki felszabadul a tőke rablánca alól, fejjel kimagaslik a határainkon túl élő, bármily n ma­gas címet vise'ő emberek közül, akik vátlaikon a kapitalista rabság jármát viselik”. A nemzeti büszke­ség szovjet emberekre jellemző ér­zetét azok a világtörténelmi >!en- tőségű vívmányok szülték, amelye­ket népünk Lenin-Sztálin pártja ve­zetésével ért el, az a nép, amely felépítette a szocialista társadalmai és jelenleg a kommunizmus leié ha­lad. A néppel és a hazával kapcso­latos büszkeség érzetét, a haza iránti magasztos hazafiúi köteles­ség tudatával együtt, szovíet em­ber ezen vonásait, amelyeket az élet iránt a szovjet állam egész ta­pasztalata, története, alkotása vál­tott ki, ápolni és gondosan nevelni kell embereinkben. A szovjet nép — győzelmes nép. Győzelmet aratott a sztálini ötéves tervek nagy előírásainak megvaló­sításában, hervadhatatlan dicsősé­get szerzett a Nagy Honvédő Há­ború csataterein, megvédvén a szo­cialista haza szabadságát, becsüle­tét és függetlenségét. A győzelmes nép ezen érzése lelkesíti a szovjet oiszág hazafiait, hívja "két ú' mun­kára, mely földünket szebbé 'eszi, erősíti a szovjet ember nagyságá­nak és méltósászának tudatát. Az ötéves terv a terméshozam emeléséért A szabolcsi nagybirtokok ezer- holdjain nemcsak a cselédeket, béreseket szipolyozják a földes­urak, de rablógazdálkodással a földet :.s, amely esztendők múlva kihasznált, erőtlen, kiuzsorááott területté vált. Ezek a földek a felszabadult cselédek, béresek szabad tulajdo­naivá lettek. A volt nagybirtokok új gazdái nehéz helyzetben fogta* hozzá földjeik megműveléséhez. Jószág, igaerö, szerszám hijjával kulákigát használtak, tehénfoga­tokkal álltak a föld végébe, hogy barázdákat vonjanak mag alá. Az első termékek értékeképen em­beribb leit <i dolgozó parasztosa, ládok élete, de a régi, eiavult mód. szerekkel folyó munka, a talajerő pótlásának hiánya a kiuzserázott földeken nem biztosíthatta volna a dolgozó parasztok további fel­emelkedését, jólétét- Sőt ellenke­zőleg, a kuiákok gyarapodását, a kisebbek elszegényedését jelen­tette volna. Segít a Párt, a terv A munkásosztály, a Párt segítő kezét nyújtotta a dolgozó paraszt­ságnak és segített a hároméves terv. Tizenötre szaporodott gép­állomásaink száma. pétisó, szuperfoszfát érkezett ál­lamosított gyárainkból, hogy né- mikép pótolja az elhasznált ta­lajerőt. A termelési szerződések, a nemesfUtt vetőmagok is komoly Egyre többi segítségek voltak. A feilőaes útja a nagyüzemi gazdálkodás A Párt már- a hároméves terv idején megmutatta a fejlődés út­ját, amelyet a nagyüzemi szövet, kezet! gazdálkodásban, a kispa- rasztgazdoságok önkéntes társú- lásában jelölt meg. Ezekben a ter­melőszövetkezetekben nyílik csak igazán lehetőség arraj hogy a tu­domány és technika vívmányait, a korszerű gépeket alkalmazzák és mindazokat'a módokat, ame­lyek hatalmasan emelik a földek terméshozamát. Mindezt a valóságban is bebizo­nyították a terv során alakult ter­melőszövetkezeteink. Amíg Kótáj­ban a kis parasztgazdaságokban hét és fél mázsa volt a búza átlag, addig a kőtaji „Lenin“ termelő- szövetkezet tizennégy és fél má zsa tövaszfcúzát aratott holdan­ként, tehát csaknem kétszeresét annak, mint az egyénileg gazdál­kodó írispa-rasztok. A termelőszö­vetkezet nem nyolc mázsára, de 10.30 mázsára emelte a holdan­ként! rozsátlagot. Tiszaeszláron is tizennégy és fél mázsára emel­kedett a termelőcsoport őszibúza- átlaga a kisparasztgazdaságok 6 mázsás átlagával szemben. De le­hetne példát hozni a takarmány- és ipari növények termesztéséből is. Nagyhalászon a lucerna ter­méshozama a kisp'ara ztgazdasá­gokban 23 mázsa volt holdanként, míg a termelőszövetkezetben 38 mázsa, tehát 15 mázsával több. Tiszalökön az egyénileg gazdálko­dók öt és fél mázsa ricinust gyüj- I töttek be holdanként, a termelő­szövetkezet pedig 3.7 mázsával többet, 9 2 mázsát. Hatalmas fejlőd sí uiztosíc az oteve* terv Termeiő-zövetkezeteink egyre szaporodnak, az ötéves terv első esztendejének napjai mintegy 100 term.löszövetkezetünket találják majd munkában. Termelőszövet­kezetekbe tömörült dolgozó pa­rasztjaink számára hatalmas fej­lődés lehetőségeit biztosítja az öt­éves terv, amely sikeresen fog harcolni a terméshozam nagyará­nyú emeléséért. A miesurini tudományok, a szovjet mezögozidságtudomány gazdag taapaszfaiatait használva kísérletezünk mojd ki magas ter­méshozamú búzát, kukoricát, búr. gonyát. De az első lépés, hogy pótoljuk a talajerőt. Ütéve® ter­vünknek már az első esztendejé­ben is komoly talajjavítási mun­kák indulnak megyénkben. Mint­egy száz termelőszövetkezetünknél 1500 ketasztrális hold mész-sze gény homok, szikes és savanyú föld mésziszapos talajjavítására kerül sor. Ugyanakkor az eddig használ mütrágyamennyiség négy és fél­szerese kerül Szabolcsban is a me­zőgazdaság rendelkezésére. Emel­lett a tisz-alöki hatalmas duzzasz. tómű megépülésével lehetővé vá­lik, hogy a második tervév folya­mán Tiszadobon 250. Kenézlö 250. T'iszadadá.ti 25. Nagyhalászon 40, Rakamazon pedig 280 holdas öntözéses gazdaság létesüljön és az ötnözőcsatornák hozzájárulja­nak a talaj és éghajlat megváltoz­tatásához. Lehetne beszélni itt a csaknem harmincezer holdnyi er­dőről, határfásításról, csemete- k-rtröl, amely nagymértékben já­rul majd hozzá a talajnedvesség megőrzéséhez, a futóhomok meg­kötéséhez, az a.: zályelleni harchoz. De a terméshozam emeUcedósé­'ért folyó harc leghatalmasabb esz. köze a mezőgazdaság gépesítése, amelyet hatalmasan fejlődő, nehéz­iparunk, gépiparunk biztosít. Az ötéves terv első esztendejében négy új gépállomás alakul a me­gyében, új gépekkel szélesednek a gépállomások gépparkjai, a mo­dern technika vívmányai jelennek meg falvainkban az arató-cséplő­géppel a burgonya- és dchányül- te tógépekkel, motoros permete­zőkkel, burgonyaszedökkel. Ezek a gépek biztos fegyverei lesznek ter­melőszövetkezeteinknek, harcuk hatalmas sikereket ér majd el a terméshozam növekedése terén. Ezért fogadják olyan nagy lel­kesedéssel falvainkban az ötéves tervet és tesznek fogadalmat oly­képpen, hogy minden erejükkel elősegítik az ötéves terv megva­lósulását. Virágzó falvakat, jó­módú dolgozó parasztokat, gaz­dag termelőszövetkezeteket látnak a tervben, amely az országból fej­lett mezőgaz.’,dsággai rendelkező ipari országot teremt. A Párt irá­nyítása, a szocialista mezőgazda­ság építésének szovjet tapasztala­tai, dolgozó népünk — a munkás- osztály oldalán, szórásán dolgozó < para-ztságunk alkotó ereje és épí­tő akarata segítik majd e tervet 1 diadalra. Nevelőgárdát szerve* a VULKÁN Síll-szervezete A kisvárdai Vulkán vasöntöde ifjúmunkásai a termelés fokozá­sához jó népnevelömunkával is hozzá akarnak járulni. Tudják azt, hogy felvilágosító munkánál, kül, íz ifjúmunkások elméleti színvonala emelése nélkül nehezen halad a munka termelékenységé­nek emelése. Ezért határozták el, hogy ifjúsági nevelögárdákat szer­veznek. A gárdák figyelemmel kí­sérik az üzemi problémákat s ahol lazaságot, hanyagságot, vissza­esést tapasztalnak, ott felvilágo­sító nevelő munkával hozzálátnak a hibák kijavításához. A nemzet­közi és belpolitikai eseményeket is átbeszélik ez ifjúmunkásokkal, hogy azok széles perspektívában lássák munkájuk szoros összefüg­gését a nemzetközi kérdésekkel, a béke biztosításának kérdésével. Az elméleti színvonal emelésére marxista-leninista tanulóköröket indítanak meg s ezeken megis­mertetik a fiatalokat azzal ai elmélettel, amely a mi győzelmiül, két is Irányítja. Szaktanfolyam kezdődött a záifioiif i göziűréfezüzemben Sztálin elvtárs tanít bennünket arra, hogy munkások, a dolgozok sajátítsák el minél nagyobb mér­tékben a teennikát, emelje min­den dolgozó szakmai színvonalát a legmagasabb fokra. Ez nemcsu- pán önmaga iránti kötelessége, hanem kötelessége mindenkinek az épülő szocialista haza iránt. Különösen az ötéves terv végre­hajtása követei majd többszázez­res szakmunkás-tömegeket, jól képzett dolgozókat. Ezért szabol­csi üzemeink is iránit vettek a szakképzésre. Építőipari üzemeink átképzési szaktanfolyamokat in­dítottak, amelyeken sokszáz sza­bolcsi dolgozó tanulja a kümüves, vasbetonszerelő, ács, állványozó szakmát. A büdszentmihályi Al­kaloida vegyészeti gyár nemcsak a gyári technika elsajátításához ad lehetőséget, hanem előkészít a. műegyetemre is középfokú vegy­ipari szaktanrolyamaival. Nincs üzem Szabolcsban, ahol ne indult volna meg, vagy ne .ndulna a kö­zeljövőben szakmai tanfolyam. Az egyik legkisebb üzemben is, a zá­honyi fűrésztelepen a napokban indították meg a szakmai tovább­képzést s a dolgozóknak több mint 50 százaléka nagy lelkese­déssel* látott hozzá technikai szín­vonala emeléséhez. rT)őlcLöq. iikelUmeJ kaidemrufi üjumpjehet kíoíiuuik cl ciciig tojnak Irta: Szakáiy András A NYÍREGYHÁZI Él ill! »HÉ

Next

/
Thumbnails
Contents