Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-23 / 298. szám

HÍREK ot káJxö-'AÚA ti \z k (pjcú-(0,cLci QjidxL tm-íkzmimit Köszönet Sztálin elvtársnak és Rákosi elvtársnak „A világ dolgozó, népeivel együtt a magyar dolgozók is határtalan lelkesedéssel kö­szöntik Sztálin elvtársat, min­den nép ajkán felé száll a kö­szönet, a munkásosztály, a dolgozó népek felszabadításán való fáradozásaiéit. Ügy ér­zem, nekem is el kell monda­nom mindazt, ami az én egy­szerű életemben történt. Nem is olyan egyszerű a dolog. A múltban nekem még álmodni sem volt szabad az iskoláról, tanulásról. A kíméletlen gaz­dasági kizsákmányolás magá­val hozta egyéb téren is elma­radásunkat Most a Párt és Rákosi elv­társ útmutatásai nyomán épít­jük szocialista hazánkat, fe­jezzük be hároméves tervün­ket és kezdünk hozzá ötéves tervünk megvalósításához. Nekem is gyönyörű ajándé­kot hozott a hároméves terv szakiskolákra régen mint sze­gényparasztok gyermeke nem mehettem, most azonban négy év elteltével technológusnak képeztem ki magam. Ezt is Sztálin elvtársnak és a Pártnak köszönhetjük. Még ennél is nagyobb lehetőségeket biztosít az ötéves terv. Én mindezért külön is szív­ből . jövő köszöntésemet kül­döm Sztálin elvtársnak és nagy magyar tanítványának, Rákosi elvtársnak. Németh László Várható időjárás: Csendes, pá­rás, ködös marad az Időjárás. Nappal enyhe idő, éjjel fagyok lesznek. Csapadék nem várható. Ügyeletes gyógyszertári szol­gálat Nyíregyházán. Ügyeletes szolgálatot tart december 17- től december 24-ig Osgyán- gyógyszertár . Bessenyei-tér, Is­teni Gondviselés-gyógyszertár Deák Ferenc-utca. Az Országos Tervhivatal nyíregyházi kirendeltsége köz­li, hogy az 1949-es beruházá­sokból megmaradt hitelt 1950 február 28ig fel lehet használ­ni, ha a műszaki kivitelezés már megtörtént. Azoknál a be­ruházásoknál, amelyek ez év­ről folyamatosan átnyúlnak a következő évre. az 1949. évi hitelmaradványt eltörölik és 1950. évben megfelelő póthi­telt bocsát a Tervhivatal a vál­lalat rendelkezésére. Olyan be­ruházásoknál, amelyeket 1949- ben meg sem kezdjek, a hitelt mindenképpen törli a tervhiva­tal. A szomszédba ment Kapin Miklós 14 éves nyírkarászi fiú, hogy segítsen a padlásról le­hozni Dobos Sándornénak egy zsák kukoricát. A zsák a pau- láslejárónál megakadt s ahogy megrántotta, leesett vele. Oly szerencsétlenül esett a lejárat alatti tuskóra, hogy eltörte a lábát. Azonnal a kisvárdai Er- zsébet-kórházba szállították. összevesztek a víz miatt öz­vegy Esik Lajosné és Danes Béláné újberki lakosok. Danes Béláné levette a kútról a vöd­röt és a láncot, hogy szom­szédja ne tudjon vizet húzni, mikor ezt Ésik Laiosné szóvá- tette, Dancsné egy vasvillát do­bott feléje, ami a karját ke­resztülszúrta. Az Országos Tervhivatal ki- rendeltsége felhívja a tervkö­telezett ipari, kereskedelmi, közületi vállalatok közül azo­kat, amelyek eddig nem tet­tek eleget tervbenyujtási köte­lezettségüknek, hogy haladék talanul pótolják a mulasztást, A vállalatok vezetői az A) minta szerinti kimutatásnak megfelelően nyilvántartás vé­gett adataikat közöljék az Or­szágos Tervhivatal kirendeltsé­gével (Nyíregyháza, vármegye- háza I. em. 13. ajtó). Aki a fent közölt rendelkezést meg­szegi. 15 napig terjedhető el­zárással büntethető. Engedély nélkül vágtak ser­tést özvegy Durst Jánosné és Héri Ferenc vencsellői hente* sek. A rendőrség ellenőrző út­ján észrevette, hogy lebélye- gezetlen húst árulnak, amit azonnal lefoglaltak. Megjelent az Üjítók Lapja decemberi száma. A lap foglal­kozik a magyar sztahánovisták, Muszka Imre, Baranyai And­rás, Horváth Ede és Ferenczi Károly munkamódszereivel. Sorozatot közöl az év kiemel­kedő újításáról és bemutatja az építőipar dolgozóinak ha­talmas eredményeit. Savljugin elvtárs tapasztalatátadása nyo­mán. Köszönetnyilvánítás őszinte köszönését mondok mindazoknak, akik iajdadmam- bau osztozva, szeretett férje­met utolsó úijára kísérték. Kü­lön köszönet©; mondok a Kar­társaknak és a MÁV zenekar , tagjainak is, akik kartársi \ pzeretetrőL tanúskodva, fárad­hatatlanul működtek közre a .■emelés bensőségesebbé tételé­ben. özv. Marsay Józiefné és gyermekei. Jlvltáu'sziitietet fait A VEGYIANYAG Nagykereskedelmi N.V. de eeni her OSSZFS BUDAPESTI ÉS VIDÉKI FIÓKTELEPÉN,' EZÉRT ARRA KÉRJÜK SZAKMABELI KISKERES KEDŐ KARTÁRSAINKAT, SZEREZZÉK BE HÁZ TARTÁSI-, KOZMETIKAI-, VEGYIANYAG- FESTÉK ÉS KEFEÄRU SZÜKSÉGLETÜKET MÁR MOST, ELŐRE, A LELTÁRI NAPOKRA IS! Amikor a ..Vasfüggöny“-t mu­tatták be a francia fővárosban, a párisiak a mocskos filmhami­sítvány előadása közben poli­tikai tüntetést rendeztek a film és gyártói ellen, az amerikai propaganda ellen. Még jellegzetesebb a „Har­madik ember“, amely Alexan­der Korda londoni stúdiójában készült, amerikai pénzen. Kor­dáról eddig úgy udták, távol áll a „hideg háború“ propa­gandista manővereitől. Az ame­rikai pénz segített ezen és a „Harmadik ember“ — amely sokban emlékeztet a fentebb említett filmre — szívtépő sze­relmi történet és bonyolult bűnügyi intrika selyempapir- jába csomagolja a szovjet tisz­tekre szórt lapos és durva rá­galmakat. Nem világos-e, hogy terv­szerű akcióról, az imerialista háborús uszítok fasiszta propa­gandatevékenységről van szó? A nyugati filmpiac kisajátítói arra számítanak, hogy hatal­mukba kerítik a közönséget, leszoktatják a gondolkodásról, élbutítják és félrevezetik. Az eredmény azonban épp ellen­kező: az európai közönségben undort keltenek Hollywood termékei. Elvetik ezeket és Franciaországban — mindenütt — hatalmas érdeklődéssel láto­gatják a kis vidéki mozikban is a „Potemkin", a „Dzsingisz- kán“, az „Ezred fia“ és az „Egy életen át“ című szovjet filme­ket. Kulturális felemelkedésünket is a Szovjetuniónak, Sztálin elvtársnak köszönhetjük A hároméves terv eredménye­képpen sokat fejlődött országunk. Megerősödött népgazdaságunk, emelkedett életszínvonalunk s ezekkel együtt kulturális színvo­nalunk is. Mi nyíregyházi dolgozók ezt kézzel foghatóan tapasztalhatjuk. Nemcsak abban, hogy szép kul­túrtermünk van, hogy minden va­sárnap értékes! kultúrműsor szóra­koztat és tanít bennünket, hogy az üzemek és tömegszervezetek jól felszerelt könyvtárral rendel­keznek, hanem abban is, hogy más ez a kultúra, mint az, amit a múlt urai „kultúrának'' nevez­tek. Régen azt mondták: olvasd el ezt a könyvet, kikapcsolódol az életből. Nézd meg azt a filmet, elfelejted az életet, a gondokat, a nyomorúságot. Ma már nem így vélekedünk. A mai könyvek olva­sásával, a mai filmek megte­kintésével nem kapcsolódunk ki ■az életből, hanem bekapcsolódunk az igazi életbe. Saját életünk ele­venedik meg a könyvek lapjain, a vetítő vásznon s egyben megta­nulhatjuk azt is, hogyan lesz még szebb és boldogabb életünk, a dol­gozók élete. A régi filmeken, könyvekben szegény lányt vett el a földbirto­kos, vagy a gyártulajdonos. Mit akartak ezzel a régi rendszer nép- elnyomói? Félrevezetni, ködösíte­ni, elterelni a dolgozók figyelmét a valóságról. Az újságok lapjain a múltban rablógyilkosok szerepeltek. Miért ? hogy eltereljék a dolgozók figyel­mét az igazi rablógyilkosokról, a kíméletlen kizsá'kmányolókról. Ma más a helyzet, más hősei vannak az újságoknak. Ezek a hősök, a munka hősei, akik példát mutat­nak és tanítanak. Hogy megváltozott a könyvek, filmek, újságok tartalma és ezek is a népé lettek, azt a nagy fel­szabadító Szovjetúniónak és Sztá­lin elvtársinak köszönhetjük. A nyíregyházi dolgozók ezt közvet­lenül is érezhették akkor, amikor a szovjet írók 400 kötetes könyv­tárral ajándékozták meg a város dolgozóit. Én, mint édesanya, nagy szeretettel köszönöm meg ezt a szovjet népnek és a világ dolgozói bölcs vezéréneik, Sztálin elvtársnak. Emlékszem arra, hegy az én szüleim tiltottak a filmektől, a könyvektől, az újságoktól. Most már tudom, hogy miért. Nekem azonban nem kell mái tiltanom gyermekeimet az olva­sástól, a filmek megtekintésétől, örömmel adom kezükbe a szovjet írók könyveit, örömmel küldöm őket a moziba, ha egy-egy szovjet vagy más haladószellemü filmet játszanak, örömmel rendelem meg számukra is az újságokat, mert tudom, hogy ezek segítenek a gyermekek nevelésében, segítenek gyermekeimet a szocializmus hü dolgozóivá formálni. Szemük Miháiyné Kerékpár e? motorgumik, alkatrészek legolcsóbban P4L01AI műszaki Kereskedőire Irinyi llona-u. 8 sz Az állami gazdaságok dolgozó nak úiitásai a sztálini felajánlások teljesítése során A nag.ygombosi állami gaz­daság dolgozói, a múlt lené­zett cselédei, számos újítással járultak hozzá a munka ter­melékenységének emeléséhez a sztálini munkavállalásaik tel­jesítése során. Nagy János a búzavető­mag porcsávázását gyorsította meg, Farkas Béla tökéletesí­tette a szőlő gyomirtásához használt eszközt, Horváth István és Fekete János a régi cséplőgéprosta helyett újat alkalmazott a répamag- cséplésnél. A mindszentpusztai állami gazdaságban Deák István a dugvány: épa kézzel való ki­szedése helyett, ekét alkalma­zott és így két munkát vég­zett egyszerre. A krisztinamajori állami gaz­daság bognár- és kovácsműhe- i.yében a dolgozók elhatároz­ták hogy Sztálin születésnap­jára három helyett négy új kocsit készítenek el. A mun­kát a kitűzőt határidő előtt 10 nappal készítették el, s normá­jukat 147 százalékra téljesí- tették. DEMECSERBEN JÄTSZÄK ÚJRA A ZVSE—D. LENDÜLET MÉRKŐZÉST Ismeretes, hogy októberben n Zá­honyban megrendrzett ZVSE—D. Len­dület mérkőzést a záhonyiak 2:1 arányban megnyer.ék. A dohánygyá­riak megóvták a mérkőzési, mer: a játékvezető nem teljes tárgyilagosság­gal vezette a mérkőzést. Az egycsb'ír’ót .árgyaláson a já'ékve ető ezt be i i- merte s elmondotta, hogy a záhonyi közönség vise kedése oya i veit, hagy a mérkőzésen kétnyta eu vett tóbi „elnézést“ tenni a :'áü nytak j- zár.,. Az egyesbíró a mé;kó> : ük já..... á rendelte el. A láhonyiik ír!: ebbe ‘z teil, de fel ebbviteli bizottság iö ,be y: LSiiek .találta az egyesbíró fi?'-1 ÓS-t Cd in-tit a KL ASZ ki. í í z te a 1 a -. I; dz.ií c.\ .cm­pontját. Karácsony másod napján, Jlól­lök kerül eorra találkozó Dálián. Demeceerbca, — sein 1949 OfcueivIStK 2S. PÉNTEK Apróhirdetések A NÖ LEGSZEBB ÉKESSÉGE a haj! Gyönyörű lesz minden frizurája, ha ,,Hideg-Dauert" csináltat hajába. Ga­ranciával 50 forintért. Budapesti hölgyíodrász készíti az én liölgylodrá- czatomban. Hajfestéa, szőkítve, színe­zés, legszebb frizurák készülnek „Ma rika" hölgyfodrásznál, Lenin-tér X. .Nagykörűiül. ICÜLÖNBEJÁKATU bútorzott BZOba szolid fiatalembernek kiadó. Kossutb- utca 58. Bzám. VIDÉKI inkacszánst felveszünk. Cím a kiadóban. 105—<á TOMI névre hallgató hím farkas­kutya elveszett. Nyomravezető juta­lomban részesül. Víz-u. 5. az. 540 NYÍRSÉGI NÉPLAP Politikai napilap Felelős szerkesztő: VAJDA MARTON Fe elös kiacio; GYŐRÉ JÓZSEF Szerkesztőség: Nyíregyháza. Vay Ádam-utca 5. szám Telefon: 13—70 Kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. — Telefon: 30—00 Alföldi Nyomda NV lapüzeme, Debrecen, Bajcsy-Zsiiinszky-utca 1. szám Műszaki igazgató; Kovács Mihály. Világítanak a párizsi mo­zik fényhírdetései. Hatalmas vörös betűk szikráznak: „Kal­kuttái gyilkosok“, „Gyilkos kerestetik“, „A bérgyilkos „A gyilkos arcképe„A gyil­kolás joga“, „Gyilkosság az őrültek házában“, „A nő, akii megöltem“, „Vérnyomok a hó­ban“, „Az akasztott ember farmja“ ... A gyanútlan járó­kelőt minden utcakeresztező­désnél, a hirdetőtáblákról szé- leskarimájú amerikai kalapot viselő tagbaszakadt banditák veszik célba pisztolyukkal. Amikor Truman, Eric John- sonhozaz amerikai filmgyár­tás vezetőjéhez intézett levelé­ben figyelmeztetett: „Legfon­tosabb feladatomnak tartom, hogy az amerikai filmeket mindenütt bemutassák /“ — nem csupán a jövedelemre gondolt. A „hidegháború“ szervezői­nek terveiben fontos szerep jut a filmgyártásnak. A film­szalag és a bűnügyi irodalom termékeit arra használják fel. hogy a marshallizált országok lakosainak öntudatát megmér gezzék, szétbomlasszák. Az amerikai és amerikanizált film a gyilkolás művészetére tanítja a közönséget, hozzászoktatja a vér látásához, a veréshez. Azt prédikálja; „Pokolba az erköl­csökkel!“ A film nyelvére for­dítja a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen indítandó álmodozó amerikai tábornokok szólamait. így született meg a hírhedt „Vasfüggöny“ és „Szép Duna“ című hamisító alko­tás is. Amikor Eric Johnson politi­kai támadást intéz a nyugat­európai filmközönség ellen, ugyanazt a hibát követi el, ami általában jellemző az alantas Ízlésre építő amerikai propagandára■ Az amerikai filmdiktátor számára termé­szetesen nem probléma a mar­shallizált országok filmvásznai- nek megszállása. A Párisban ez év második negyedében be­mutatott 106 film közül mind­össze 27 volt francia. De a kö­zönséget nem hódította meg az amerikai filminvázió: a mozik látogatottsága egyharmadával csökkent Franciaországban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents