Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-21 / 296. szám

HW MOIMBIR 9t, «nWOJt Megerősítették iöldmiivesszövetkezeteinket a tagszerző munka sikerei irta: Szabó Miklós, SZOVOSZ szervezési osziályvezetó Tikit, mist hatezer éj Szakad Föld-olvasó falvainkban! ismét a nyirbogdányi járás Került az é^re, a dadai alsó járás megjavította a terjesztési munkát SYUdmüveaazdvetkezeieink egy­re inkább megvalósítják szocializ­must építő feladataikat a Párt és annak vezetője, dolgozó népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtára vezetésével. Ilyen feladatot beszéltünk meg a Szövetkezetek Országos Szövetsége országos kül­döttgyűlése után. megyei választ­mányi ülésünkön, amikor elhatá­roztuk, hogy alapos, felkészült tagszerző munkával a dolgozó pa­rasztok harcos tömegszervezeteivé tesszük falusi főldmüvesezövetke- aateinket. £1 határozatunk végrehajtásá­hoz fogtak hozzá földmüvesszö- vetkezeteink és munkájuknak ko­moly lendületet adott az a lelkes készülődés, amely Sztálin elvtárs hetvenedik születésnapját előzte meg. A nagy nap elérkezett és ma szép eredményekre tekinthetünk Viasza. Megyénk földmüvesszövetkeze- teinek taglétszáma megközelíti a százezret, amely az áprllla taglét­számnak mintegy 200 százaléka. Leszögezhetjük, hogy a tagtobor­zással nemcsak mennyiségileg nö­vekedett valamennyi földműves, szövetkezetünk, de hatalmasan erősödött és gyakorlatban megva­lósította a választmányi ülésün­kön kiadott jelszót: a dolgozó pa­rasztok harcos tömegszervezetei leszünk! A tagtoborzást munka a szö­vetkezeti tagság széles tömegeit mozgatta meg, nagyrészük maga kért engedélyt arra, hogy a tag­szerző agitátorok közé állhasson. A tagszerző csoportok gazdag ta­pasztalatokat vehettek át a mun­kájukat segítő kommunista nép­nevelőktől: így végezhettek ered­ményes munkát és szélesítették »okezer szegányparaszttal, becsü­letes középparaszttal, dolgozó pa­raszt asszonyokkal és fiatalokkal szövetkezeteik tagságát. Az új tagokkal friss erők ke­rültek szövetkezeteinkbe é.=, velük a szövetkezeti tagság kemény har­cot kezdett azok ellen, akik hol nyílt, hol burkolt formában a szö­vetkezés ellen, a dolgozó parasz­tok felemelkedése ellen támadtak, így ismerhették fel azt a Párt se­gítségével és tanításaival például e gyttreiek, hogy a szövetkezeti tagság soraiban még mindig ku- lákok lapulnak, akik a dolgozó parasztokból szeretnének még mindig hasznot húzni, ekük rom­boló munkájukkal szeretnék szét­szórni a földmüvesszővetkezet erőit. Idős Balogh Józsefet, Erdő­hegyi Györgyöt, P. Biró Józsefet és kuláktársait azonnal eltávolí­tották a szövetkezetből. Ugyanígy történt Demecserben és még sok földmüve&szövetkezetünknél. Ke­mény kézzel távolították el 'a tag­Három hónapja jelentek meg Polgár községben az Egri Villa­mossági N. V. faluvillamosítói, hogy december végéig bevezessék ide is az áramot. Tízezer lakosa van Polgárnak, Szabolcs megye egyik legnagyobb községe — és mégsem volt mindeddig villanyvilá­gítása Megvan ennek is az oka. Évtizedekig készültek rá a múlt­ban, a készülődésen túl azonban sohasem jutottak. Ha választás volt, a képviselőjelöltek gyorsan megígérték a villamosítást — és minden marad a régiben. Egyidő- ben nagyon sok szó esett' a villany­világítás bevezetéséről. Az ered­mény az lett, hogy különböző szél­hámos ügynökök lepték el a köz­séget, nagy pénzösszegeket szed­tek iel Polgár lakosaitól a belső vezetékek elkészítésére — és me­gint nem történt semmi. Nem tör­ténhetett, hiszen a község ura, az íO.OOO holddal rendelkező egri káp- alan semmikép sem egyezett bele 1 villamosításba. Az évtizedes kívánság; most rö­ság soraiba furakodoít, sót vezető helyre került kulákbérenceket, az osztályellenség embereit. Lövöpet- ri dolgozó parasztjai kizárták ma­guk közül ügyvezetőjüket, Tóth Ferencet, aki ügyvezető, burgo- nyekereskedö, pénztáros és ter- mónyfelvésárló funkciókat kapa­rintott magához, mázsacsalások- kal, indokolatlan levonásokkal ká­rosította a dolgozó parasztokat és korcsmái poharazgatások közben híveket toborzott magának és ku- lákgazdárnak a szövetkezet továb­bi rombolásához. A tornyospál- calek ugyanígy ismerték fel ellen­ségeik ügynökét Hullár Lajos boltkezelöben és tettek kemény kézzel rendet szövetkezetükben. E komoly minőségi változás a tagszerzőmunka sikere, a szövet­kezeti tagság és az új tagok ak­tív munkájának sikere volt. És e szép eredményekhez továbbiak csatlakoztak. Gyürén például a szövetkezet megtisztítása után — ahogyan a Mákokat eltávolítot­ták a szövetkezetből — 49 újabb dolgozó paraszt jelentkezett két nap alatt és kért tagfelvételi la­pot. A földmüvesszővetkezet ek erő­södésének eredménye volt Igen sok helyen, hogy az aktív munká­ba kezdett tagság példamutatóan végezte el a mélyszántás munká­ját. És amit a legszebb eredmé­nyeink közé sorolhatunk: Csobaj, Rakiamaz, Nagyhalász, Demecser, Gégény és még sok községünkben a földművesszövetkezetek legjobb tagjai termelőszövetkezeti csopor­tokat alakítottak! Komoly változás következett be földmüvesszövetkezetelnknél & téli tanulás, a kultúrmunka területén. Földmüvesszövetkezeteink sokkal eredményesebben veszik ki részü­ket a Szabad Föld Téli Esték elő­készítéséből, szervezéséből és nyúj­tanak segítséget a falusi pártszer­vezetek mellett a DÉFOSZ szer­vezeteknek. A szövetkezeti tagság résztvesz a Téli Estéken, együtt tanul a falvak dolgozó parasztjai­val. A földmüvesszövetkezetek jól fütött, villannyal, rádióval ellátott kultúrtermeiket a Szabad Föld Téli Esték céljaira ajánlották és valahány helyen komoly munka folyik most: elsajátítják a szov. jet parasztok gazdag tapasztala­tait, a virágzó falu építésének módszereit, polltiki tudásuk, tá­jékozottságuk fejlesztésével biz­tos fegyvert szereznek a kulákok elleni harchoz, erőt a szocializmus építéséhez. Ez eredményekre büszkén te­kintve, azokból erőt merítve, ala­posan felkészülve a további jő munkához így ünnepeljük méltón szeretett Sztálin elvtársunk hetve­nedik születésnapját. vid néhány hét alatt teljesült: még a hároméves tervben a villamosí­tandó községek közé került Pol­gár. Ügy tervezték, hogy decem­ber 25-re lesznek kész a munká­latokkal, amikor azonban a villa­mosító brigád először olvasott Sztálin elvtárs hetvenedik születés­napjának előkészületeiről, vállalta, hogy öt nappal korábban, 20-án estére befejezi a munkát. A köz­ség dolgozói csak elősegítették ezt a munkavállalást azzal, hogy két- kezük munkáját és fogataikat aján­lották fel a villanyvezeték kiépíté­séhez. A polgári villanyvezeték elké­szült. Ügy, ahogy a munkások vál­lalták. Kedden, Sztálin elvtárs szü­letésnapjának előestéjén Mandula Imre művezető átadta Polgár új kincsét a község' dolgozóinak. Az ünnepség hallgatói lelkesen ünne­pelték a szocializmust építő mun­kásokat, a Pártot, a népi demo­krácia győzelmeinek szervezőjét és a nagy Sztálint a világ dolgozói­nak vezérét. A Szabad Föld terjesztési moz­galma a vasárnapi sajtónapokkal befejeződött megyénkben. Vasár­nap újabb eredmények születtek a terjesztést végző agitátorok fel­világosító munkája nyomán. A nyirbogdányi járás az élen akar­ta befejezni a mozgalmat, vasár­napra ismét az élre is került, — maga mögött hagyva az öt ré­gebben megelőző kisvárdai járást. A nyirbogdányi járás DÉFOSZ- népnevelöi, szorosan együtt dol­gozva a kommunista népnevelők­kel és a falusi tömegszervezetek agitátoraival, közel ezer új olva­sót szereztek a Szabad Földnek. ,,Kedves jó Sztálin elvtárs! Az idő nálunk most fordul át őszből... a télbe. A reggelek ködösek és csípősek, az akácok is lehullatták házunk előtt leveleiket. A szobá­kat fűteni keli, hideg ve® már nálunk Nagykállóban, de el kell mondanom Neked kedves Jó Sztá­lin elvtárs, hogy 'akármilyen der­mesztő Is kinn az utcákon a hi­deg, akármilyen csípős is a szél, a ml szívünk, ez enyém éa négy gyermekemé forró a szeretettől. Forró az Irántad való nagy szere­tettől és ez a szeretet úgy mele­gít bennünket, mint ahogy a tűz melegít és világít,. .** Valahogy így kezdte özvegy Krlstófné a születésnap előestéjén e levelet diktálni Jóskának a büszke úttörő fiának. Nem emlék­szem pontosan a szövegre, a sza­vakra, de azt tudom, hogy határ­talan egyszerű szép meleggel ír­ták a sorokat. ft legszebb ajándék Amikor az asszony este haza­tért a munkából, az alkonyat már leereszkedett házukra, benn, lám­pát gyújtottak a gyerekek és ta. nultak. Belépett a szobába, de kendőjét nem vetette le rögtön, hanem odaállt az asztal elé. — Valamit hoztam ... — mon­dotta titokzatosan. A gyerekek szempillantás alatt körülállták, Jósika kíváncsian nézte a kendőt, mert tudta., hogy az takarja az ajándékot­— No, üljetek vissza ez asztal­hoz és meglátjátok. Soha ilyen gyorsan nem enge­delmeskedett a négy gyerek. Kristófné a kendője alá nyúlt, kitette az ajándékot az 'asztalra. Egy könyv volt. Piros papírba volt beburkolva s amikor Gizi le- hántotta a fedelét, e szép, fényest barnakötésü könyv fedelén ked­ves, Ismerős arc nézett a kis csa­ládra. Sztálin elvtárs arca volt, bölcs, kedves, meleg, de mégis ke­mény vonásaival. Az első, aki magához tért a meglepetéséből, Jóska volt az út­törő. Felragadta az ajándékot, körbetáncolta vele a szobát, aztán kieresztett torkán egy „Hurráh' -t, úgy, ahogy a VIT-e® tanulta. Ennél szebb ajándékot nem hozhatott volna Kristófné gyer­mekeinek Sztálin elvtárs születés­napja előestéjén. S az ejándék- okozta örömből született mag a levél. Ügy érezte az egész család, a nyolc éves úttörőtől kezdve a hatvan éveg mamáig, hogy ezen az estén le kell ülni1 az asztalhoz s ha nem is lehetnek Moszkvában, beszélgetni kell Sztálin elvtárssal. Mert Sztálin, elvtárs szereti a vi­lág minden dolgozóját, lakjon ez Afrikában egy kis kunyhóban, vaigy Franciaországban egy pro­letárszobában, vagy éppen Nagy­kállóban. Mert Sztálin elvtárs ma­gára vállalja a világ minden népe örömét és bánatát, meghallgatja az embereket. * A jeges borzadály fut végig Kristófnén a ez belehasft szíve legmélyéig, amikor arra a szörnyű napra gondol 1937 őszén. Akkor lett a férje öngyilkos. Az első vi- ■ . taDOrf. szenvedései nélkillözé­A dadai alsó járás sokáig az utolsók között járt a terjesztési munkában. A Párt kritikát gya­korolt a dadai alsó járás DEFOSZ szervezetei fölött, a kritika sajtó útján került a nyilvánosság elé. A dadai alsó járás DEFOSZ-szer- vezetel becsületes önkritikával fo­gadták e bírálatot és gyökeresen változtattak munkájukon. — Az eredmény: a dadai alsó járás az elsők közé került vasárnapra, a december 8-i eredményeket meg­ötszörözték, közel nyolcszáz sze­gényparaszttal és középparaszttal szélesítették a falvak újságjának olvasótáborát. Ipartelepünkön jelenleg nagyarányú bővítési munkála­tok folynak, amelyeknek befe­jezése után emelkedik gyá­runk kapacitása és a jelenlegi­nél sokkal több családnak jut­tat majd megélhetést. Üze­münk nyersanyaga a burgo­nya, amelyből a többi üzemek részére keményítőt és szörpöt gyártunk. Fejlődésünkkel egy­re több munkást foglalkoztat majd üzemünk, egyre több nyersanyagot dolgoz fel és az ötéves terv idején hatalmas mennyiségű félkész árut küld cukorgyárainknak. A megye kulákjai szerte olyan híreket terjesztenek, hogv tavasszal emelkedik a burgonya ára. így gátolják, hogy üzemünk megfelelő nyersanyaghoz jusson, ezen keresztül támadnak az ötéves terv, dolgozó népünk jóléte ellen. De súlyos kiírókat akar­nak okozni hamis híreikkel is közvetlenül a dolgozó Darasz­Itaísa községben igen J6 munkát végzett Farkas Ká­roly DEFOSZ-titká.’, aki egy nap alatt alapos fcivilá­gostó munkával mintegy negyven új olvasót toborzott. Az elmúlt hét végén járási ér> tekezleteken készültek fel DB* FOSZ-szervezeteink a befejező munkára. Ennek, és nem utolsó* sorban a Párt, a falusi, nylregy* házi, üzemi pártszervezetek segít* ségének, a falujáróknak volt kő* szönhető, hogy vasárnapig több, mint hatezer új Szabad Föld ol­vasó csatlakozott a dolgozó pa­rasztok lapjának olvasótáborához. toknak, akiknek elapad és megromlik a tavaszra eltett burgonyájuk és nem több, de sokkal kevesebb árat kapnak majd érte. A Demecseri Ipartelepek üzemi pártszervezetének veze­tősége, üzemi bizottsága és va­lamennyi dolgozója azzal a felhívással fordul a . megye dolgozó parasztjaihoz, tegyék lehetővé üzemünk bőséges nyersanyaggal való ellátását. Az ipartelep — fajtára való tekintet nélkül — minden bur­gonyamennyiséget átvesz a dolgozó parasztoktól, akik tar­talékburgonyájuk eladásával az ötéves tervet segítik siker­re. Azt a tervet, amely kor­szerű gépeket küld jólétük gyors emelésére, gazdagítja falvaink dolgozó népét. Saját jólétük megvalósításához já­rulnak hozzá és azokra mér­nek kemény csapást, akik * jólét megakadályozására tö­rekszenek. Demecteri ipartelepek. Sztálin elvtárs születésnapjának előestéjén kigyullad a fény Polgár községben ázuefdf lUtittyníéUtwddt UnaU sei, a lövészárkok félelmetes kín­jai beteggé tették. Milliószámra hajtották &z imperialisták (akkor még nem hallotta ezt a szót: ^im­perialista'‘ Kristófné és sokszor még talán tetszett Is neki, hogy férje a király és császár hadsere­gében szolgál.), a tőkés és földes­úri nagyurak & Jánosokat, Sándo­rokat a vágóhídra s közöttük volt az ő Sándora is. A későbbi sorsa sem volt különös sors. So­kan megúszták, soké® elpusztul­tak. Sándor ugyan hazajött, de súlyos idegbajjal. Itthon nem me­leg, biztos otthon várta, hanem újabb szenvedések, küzdelmek az éhség és nyomor ellen. Nem birta sokáig, 1937-ben öngyilkos lett. A család magára maradt: az asszony és négy gyermek. Hosz- szú kínlódás után felvették Kris- tőftaét a dohánybeváltóba — ép- penhogy nem haltak éhen .,, Nem Is szeret ezekről a dolgok­ról beszélni, de ezt is el kellett mondani Sztálin elvtársnak. Mert ez szorosan hozzátartozik ahhoz a nagy szeretethez, amelyet iránta érez a kis család. .mérnök akarok lenni — Még ón akarok — könyökölt fel az 'asztalra Jóska Is — még csak azt Írjátok be, hogy úttörő vagyok és mérnök akarok lenni.... Ó még- sokat tudnának írni, nem egy, hanem száz fehér papírlapot telistele, de mégis befejezték. „Ezért nevezünk ml édesapánk­nak Téged kedves jó Sztálin elv­társ, ezért forró a szívünk az Kibővült lyárunx mindsn mennyiségű burgonyát ni vesz megyénk tftigezi parasztjaiul A Üe«»ec*ere Ipartelepek leititvzsea ,,Nam is tudjuk leírni Sztálin elvtárs, hogy milyen nagy meg* váltást jelentett az <a szabadság, amelyet & Te vezetésed mellett elhoztak számunkra katonáid ...“ A gyár romokban hevert, egyen­lő volt a fekete föld színével a most pedig már áll az üzem. Itt Gizi vette át ja szót és ö dik­tálta a levelet: . „Hallottam a szemináriumon, hogy a legnehezebb Időkben, 194Ö márciusától májusig 850 milliónyi kölcsönt adott számunkra a Szov- jetúnió, Te Sztálin elvtárs ... ki. szabadítottad a ml Rákosi elvtár­sunkat a Horthy-időkben a bör­tönből ..." „Tudjuk azt Sztálin elvtár», hogy a Te gondoskodó apai kezed nélkül nem tudtuk volna ezt az országot felépíteni, a gyárunkat sem s a hét végén én sem hoz­hatnék haza a lányommal együtt elégendő pénzt.“ — Fejezzük be gyerekek —oá. zett fel a levélből Krlstófné — biztosan sok dolga van Sztálin elvtársnak, ne raboljuk a drág» idejű. Irántad érzett szeretettől. Kíván* juk Neked, hogy éljél még soká erőben, egészségben, a világ né­peinek örömére.1' Befejezték a levelet s aztán tin. nepélyesen sorra aláírták. Először Krlstófné nagy szarkalábas betűk­kel, utána a négy gyermek göm­bölyű, szép írással s a levelet be­tették a könyvbe, Sztálin elvtára arcképe mellé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents