Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-20 / 270. szám

NYÍRSÉGI 1949 XI 20 VASÁRNAP Vl. évi. 270 Ara 50 fillér Éplap Fela !?atfervek szerint dolgoznak a nyirbogdányi újítók Ma: teljes heti rádióműsor Két költségvetés két világ (Q. L) Az Egyesült Nemzete* Politikai Bizottságában hosszú ideig tartó vita folyt az atomelienőrzes körül. Két homlokegyenest ellen­kező álláspont ütközött össze. Az egyiket Visinszkij elvtárs, a Szov­jetunió külügyminisztere képvisel­te. ez a tartós béke álláspontja volt, a másikat az angol—amerikai imperialista kormányok, vagy csat­lósainak kiküldöttei képviseltek, ez a háborúért lelkesedő, szemforgató, békét hangoztató és háborút kívá­nó, képmutató és minden aljas esz­közt felhasználó angol és amerikai monopolistán álláspontja voit. Két világ, két elv ütközött meg, ezút­tal az egész világ dolgozóinak lá­zas érdeklődésétől kísérve és a be­szédek folyamán a világ minden dolgozója meggyőződhetett úgy az egyik, mint a másik tábor célkitű­zéséiről. Minden kétséget kizáróan bebizonyosodott a tárgyalások fo­lyamán a Szovjetunió hajlíthaiatlan békeakarata és a háborús uszítok aljas fondorkodása, amellyel a fi­gyelmet el akarták terelni kanmbáli , törekvésekről, amelyeknek egyetlen céljuk, hogy ismét vérbe, pusztu­lásba sodorják a világot, hogy ocs- tnány és pusztulásra Ítélt rendsze­rük fenntartását csak valamivel is meghosszabbíthassák. A. mily kétségtelen a Szovjetúnió bekeakaraia, éppoly bizonyos az, nogy a tőkés rendszer a mai ál­talános válságának szakaszában habui ú uckt-i nem- létezhetik, a há­borúk a tökesrendszerben szúkseg- szcrüek. A szovjet kormány fennállásá­nak első órájától kezdve szakadat­lanul a békéért küzd. Az eimuit 32 ev alatt a maga területen megvaló­sította a széthúzó, nemzetiségi el­lentétektől pusztított Oroszoi szag­ból a szocialista Szovjetúniol, a vi­lág leghatalmasabb országát, ahol a legkülönbféle nemzetisegek kö­zött, először a világtörtenetDen, megvalósult a teljes nemzetiségi beke es együttműködés. Ezért mondhatta Vismszkij eivtárs, hogy „a Szovjeíúnio békepoiitikája ter­mészetes lolyamánya ennek a kül­politikának, amelyet a szovjet kor­mány tennáilásának 32 eve óta folytat". Ezért es ehhez a külpoli­tikához luven Visinszkij elvlar s a Szovjetúnió nepeinek álláspontját ' képviselte, amikor kijelentette, hogy ,,mi valamennyi országgal a békét és a kereskedelmi kapcsolatok megerősiteset akarjuk és ezen az állásponton is maradunk, ha ezek az országok ugyanilyen magatar­tás lógnak 'tanúsítani a Szovjet­unióval szemben”. A Szovjetunió célja tehát a béke és a békés együttműködés. A m nem tgy áll ez az imperia- listák táborában. Nekik nem békés együttműködés kell, nekik nem béke kell, hanem háború. Er­ről tettek bizonyságot az atom- ellenőrzés vitájában. Bebizonyoso­dott, hogy nem akarják a fegyver­kezést csökkenteni, nem akarják egyáltalában az atomellenőrzesí be­vezetni, hacsak nem valamilyen mcnopoliurn áltál nem. tíeb.zonyo- sodott, hogy eszük ágában sincs a béke érdekében semmitele ovó- intézkedést vagy ellenőrzést beve­zetni, sőt mindent elkövettek az USA vagy Anglia képviselői, hogy a csatlósaikkal együtt, hogy vala­melyik tőkés vállalatra ruházzák az atomenergia előállításának eltűn­ői zését es gyártását az egész vi­lágon. Közben kiderült az is, hogy ezek az óriás vállalatok tl.éuörzest jogot szeretnének maguknak biz­tosítani még az önálló, a..arnok es népek felett is. Újabb merényiéire készültek a világ le nem gá­zott népei ellen. Hódító és világ­uralmi törekvéseiket azonban a vita során természetesen, híven képmutató mivoltukhoz hangzatos szólamokkal álcázták, mert kap- »»tsáiiukat és kannibált cél iáikat szükséges elleplezniük, hogy a fel­háborodott dolgozók el ne seperjék őket. Csalás, ámítás, képmutatás volt minden beszédük és még sem sikerült leplezniük aljas céljaikat. Ez azonban a Szovjetúnió kikül­dötteinek köszönhető. A zonban az ENSZ Politikai Bi- zottságának ülésén csak sza­vak hangzottak el. A tettek a hát­térben vannak. Vegyük sorra a tetteket. Nézzük meg a két tábor vezető erejének a költségvetését. A Szovjetúnió a béketábor vezető ereje. Költségvetése 445 milliárd rubel. Mire tordítják ezt a hatal­mas összeget? Csak a két legjelen­tősebb tétéit kell felsorolni. Az ipar­ra ez évben 152.5 milliárd ruoelt fordítanak es a szociális-kultúra- lis kiadásokra 119.2 milliárdot. A többi tétel ezeknél kisebb, de ez a két tétel is~ bizonyítja, hogy a Szovjetunióban a legfőbb gondol a szovjetemberek életszínvonalá­nak emelésére fordítják, hiszen az ipar fejlesztésével egyre több áru­cikket kapnak a szovjet dolgozók. Es a tények ezt bizonyítják, A Szcvjetúmóban az életszínvonal ál­landóan nő, növekszik a doigozók kulturális igénye is, szaporodik a magasabb iskolát végzettek szama és egyre kiterjedtebb az egészség­védelmi hálózat. Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban a 42 miiiiard dolláros költségvetésnek . 1: jg na­gyobb tétele a hadseregre fordítan­dó összeg. Ez évben 14 milliárd és 2Ü8 miliio dollárt költenek a hadseregre. Ezenkívül a támadó kü.politika pénzelésére csaknem hét milliárdot. Három és fél milliárdot irányozták elő ezeken kívül az atomenergia fejlesztésére — értve alatta az atombomba gyártást. Vé- 1 gül meg ezekhez járu.nak az óriási ‘ összegű titkos kiadások, amelyek mindenesetre a dollárok míiliard- jait teszik ,ki. Vagyis az USA költ­ségvetésének jóval több mint leiét költi a háborúra való készü,ödésre. így beszélnek a tények: a Szov­jetúnió a bekére készülődik es az USA vezetői, a monopolkapitalisták pedig háborút akarnak, mert arra készülnek. A háború a nagytőkéseknek üz­letet és hasznot, mégpedig óriás; hasznot jelent. Közeledik a válság jelei egyre inkább szaporodnak. Csökken az ipari termelés, nő a munkanélküliek száma... A válság már ott is van, alapjában fenyegeti a tőkés rendszer fennmaradását. Tornyosulnak a hullámok a löké­sek teje felett. Mire gondolnak ezek a kannibálok? Gyilkosságra, hábo­rúra, mert talán ez elodázza a vál­ságot — szerintük. Pedig a hábo­rú végüket fogja jelenteni, a há­ború a pusztulásukat hozza magá­val. Ök vezetik az USA politikáját és csatlósaik révén az egész vilá­gon biztosítani akarják hatalmu­kat. Már pedig, mondotta Visin­szkij elvtárs, „nem lehet megen­gedni, hogy örült vagy félörült em­berek a tűzzel játszanak”. ■j1 Jenük vannak a világ összes dolgozói, akik mind békét akarnak. „Az egész világ népei nem akarnák háborút, békét köve­telnek. Es ez az egyre terjedő és növekvő békekövetelés úgy hang­zik minden országból, mint az em­beriség megmentésének és boldog­ságának harangszava. Felkel a nap és ragyogó jótékony sugarai­tól megfutamodnak a reakció és sötétség összes erői. Íme ez a bé­kéért iolyó népi' mozgalom ..." — mondotta Visinszkij elvtárs., — Ue hozzá kell, hogy tegyük, ennek a mozgalomnak é.én a Zzo\ jelun.ó ál! és- a'Szovjetúnió megőrzi a bé­két és ebben a törekvésében > re inkább támogatják az egész világ haladó és demokratikus erői zzah hogy egyre , egységesebben r.'.el éje állnak. Ez a mi feladatunk is ; tar­tós békéért lolvó harcban. A szovjet emberek nagy lelkesedéssel ünnepük a tüzérség napját N. Sabanov vezérőrnagy Írja „A hatalmas szovjet tüzérség“ című cikkében — A szovjet nép november 20-án hatodízben emlékezik meg hatalmas tüzérségének hagypjmä- nyos ünnepnapjáról. A Szovjet­únió Legfelső Tanácsának elnök­sége 1944-ben rendelte el a „tü­zérség napjának” évenkénti meg- ünnep.ését, emléket állítva ezzel a szovjet tüzérségnek, amely hatal­mas szerepet játszott Sztálingrád alatt a fasiszta csapatod szétzúzá­sában és kiemelkedő herei szolgá­latokat tett a nagy Honvédó Elá- ború alatt. — Ot évvel ezelőtt, amikor a Szovjetúnióban első ízben ünne­pelték meg a „tüzérség napját”, Sztálin tőparancsnok a következő­ket írta napiparancsában: „Ma az egész ország megemlékezik *a tü­zérség hatalmas jelentősegéről, mint a Vörös Hadsereg lő ütöere- jéről. Ismeretes, hogy a tüzérség volt az az erő, amelynek segítsé­gével a Vörös Hadseregnek sike­rüli megállítani az ellenség előre­törését Leningrád es Moszkva felé. A tüzérség volt az az erő, amely biztosította a Vörös Hadsereg sza­mára Sztálingrád, Kurszk, bjelgo- rod, Charkow Kijev,” Vityebszk, Bobrujszk, Voronyezs, Leningrad, Minszk, Jassy és Kisenev alatt a német csapatok szétzúzását, i. tü­zérség a Honvédő Háború hatal­mas ütközeteiben zárótüzével sike­resen , tisztította meg a gyalogsági és tankcsapatok útját és ennek erédményeképpen a Szovjetúnió határairól elűzték az ellenseget.” — A szovjet tüzérség ütoereje a nagy Honvédő Háború utolsó szakaszában még hatalmasabb és elsöprőbb volt. A több: fegyver­nemekkel együttműködve a szov­jet tüzérség becsülettel teljesítette az eléje állított harci feladatokat, a fasiszta megszállókkal Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Csehszlová­kia, Lengyelország és Magyaror­szág területén vívott harcokban, valamint a keletporoszorszagi es Bulin alatti befejező '"tközetekben. A szovjet tüzérség hervadhatatlan dicsőséget szerzett zászlajának a Távol-Keleten a japán megszállók­kal vívott harcokban. — A szovjet tüzérség együtt növekedett és fejlődött a Szovjet­únió fegyveres erőinek többi fegy­vernemével. A Bolsevik Párt es a szovjet nép vezetői, Lenin és Sztálin szüntelen figyelemmel vi- seltettek a szovjet tüzérség iránt és gondoskodtak lejleszteseroi. — Míg a háború kezdetén a szovjet tüzérség vaspajzs volt, amely halomra düntötte a fasiszta csapatok támadásait, a támadó had­műveletekben hatalmas taltöró kos­nak bizonyult a szovjet tüzérség, amely rést ütött az ellenség védel­mén, megnyitotta és biztosította a szovjet lövész, lovassági és ge pesített egysegek útját. — A szovjet emberek önle:áí- dozó munkája anyagi es eiKö.csi támogatása nélkül a szovjet Had­sereg és tüzersege nem tudott vo.- na iiyen hatalmas harci , érövé nö­vekedni és győzedelmeskedni az eiienseg telett. — bztálin 1946 íebruár 9-én a moszkvai sztálini választási körzet választói előtt mondott beszedőben a szovjet hadiiparnak a nagy Hon­védő Háború utoiso három Kében teljesített munkájáról szólva ki­emelte, hogy a szovjet agyugyái- tás évente I2Ü.000 kaliberű löve- get gyártott. A szovjet emberek a Kommu­nista Párt és a nagy Sztálin köré tömörülve eddig még soha nem látott lelkesedéssel ünnepük meg a tüzérség napját. _______ Dolores Ibárruri felszólalása a Nemzetközi Demokratikus ^ószövetség Tanácsának ülésén a mpi demokráciák országai, akár más országok elten irányul­nak, kudarcra vannak ítélve, mert Kínától Németországig egyre nö •a béketábor treje és élén a nagy Szovjetunió áll. A mi asszonyaink egyre világosabban látják, hogy a mi népünk építömunkájához szük­séges teremtő békét csak vala­mennyi békéért küzdő ember ösz- szefogásávat, a Szovjetunió veze­tésével lehet megvédeni. Egyre erősödik és mélyül bennünk a sze­retet más, békéért küzdő ncpek iránt, a nemzetközi szolid.;.rí ás érzése. A peitmgi szanszervezeii konferencia totytaija lanacsstozdSdi A Demokrj ikus Nők Nemzet­közi Szövetségének moszkvai ülé. sén pénteken felszólalt J ó b o r ú M1. gda e.vtárs'Zö, az MNDSZ fő­titkára. Orosznyelvü felszólalását a teremben megjelent nemzetközi küldöttek, a Szovjetunió asszo­nyainak legkiválóbojai, tudósok, művésznők, a szocialista munka hősei nagy tetszéssel fogad ák. — A mi hazánkban— maradottá — a Szovjetunió fölszabadító har­ca és állandó támogatása segí sé- gével a hatalom a dolgozó nép ke­zébe került. Ezért nálunk a béké­ért folyó n re elsősorban az építő munka lendületének fokozását jel­zi. Az ország az év végén hozzá­kezd ötéves t.rvünkhöz, amelynek segítségével egész országunk ké­pét megváltoztatjuk soha nem lá­tott jólétet és kulturális színvona­lat teremtünK országunkban. — Országunk szocialista építé­sének minden területén ott talál­juk ma már az asszonyokat, akik a népi. demokráciánk szabad leve­gőjében gyorsan fejlődnék, egyre inkább nemcsak egyenjogú, de egyenértékű polgáréi, is hazánk­nak.. A Magyar Nők , Demokrati­kus Szövetségének csoportjai n gy : evékenységet- fejtenek ki a gyárakban, városokban éa falvak­ban. Jóború Magda vázolta a továb­biakban a magy r nép előtt álló nehézségeket, majd így folytatta: — De néoünk, beleértve aseizo­A pekingi szak :Zervezeti konferencia pénteken befejez­te "a vitát Louis Saillant- nak, a Szakszervezeti Világ­szövetség tevékenységéről és feladatairól elmondott jelen­tése felett. A vita során vala­mennyi szónok tett javaslatot az elvégzendő munkára és ki­fejezte egyetértését azzal a javaslattal, hogy Ázsiában lé­tesítsenek állandó összekötő irodát a Szakszervezeti Világ- szövetség részéről. Viszontválaszában Saillant elemezte a nehéz viszonyokat, Kopleriig elvtárs, az Osztrák Kommunista Párt elnöke Donawitz- ben, a nagy stájerországi ipari köz­pontban beszédet mondott abból az alkalomból, hogy az „Alpine Mon­tan” nevű vállalat üzemi bizottsági választásain a Kommunista Párt és a haladó szocialisták együttes lis­tája győzött. — Ennek a diadalnak nemcsak Donawitz és Stájerország szempont­jából van jelentősébe — mondotta amelyek közölt a munkások a kapitalista országokban érde­keikért, valamint a békéért és demokráciáért küzdenek. Ki­fejtette a munkásosztály nem­zetközi egységének szükséges­ségét, különösen az egységet á Szovjetunió dolgozóival, txogy meghiúsítsák a reakciós szak- szervezeti vezetők bomlasztó munkáját. A konferencia ezután meg­hallgatta a különböző országok szakszervezeti szervezeteinek jelentését. —, hanem egész Ausztr.át eun.c fontos esemény. A donawitzi mun kások harci egységének köszönhet­jük, hogy ez a város most más sze­repet játszik az osztrák munkás- mozgalomban. A neolasizmus ellen a dolgozók anyagi helyzetének ja­vításáért folytatott harc valameny- nyi munkás közös ügye. A siker legfőbb feltétele a kommunisták ér szocialisták h3rci egységfrontjánál: megteremtése. A neolasizmus elleni harc valamennyi munkás közös iigye nyair.ka- is, tele van optimizmus­sal. Szilárdan hiszünk abb-n, hogy az imperialisták provokációi, akár Jóború Magda teaszólalása A Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség Tanácsának csütörtö­ki ü.ésén telszóialt Dolores Ibár­ruri is. A spanyol nép sz,b.d.ág- harcának. hatét a kü.dö.tek hosz- szanr rtó tapasai üdvözölték és gyújtóhatású beszédét több ízben szaki otta félbe a-jeleoévök tapsa. Ibárruri rámutatott arra, hogy az amerikaiaK Spanyolországot fel­vonulási területül és támaszpontul-k-rjúk í..használni egy agresz- szív háború céljára. A Franco- i-eodszernek nyúj ott segely elleni küzdelmet minden nép érdekében nemcsak a dolgozók, Anglia és az Egyesült Államok haladó emberei­nek lg kell napirenden tartamok, tianem valamennyi férfinek és nő­tt.k is, akik a világ minden táján küzdenek egy új háborús veszély ellen, a szilárd, tartós békéért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents