Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-19 / 269. szám

1X9 NOVEMBER 19 SZOMBAT NÉPLAP 5 150.000 forint az egyéni versenyzők eredménye az Alkaloidában Rákosi élvtárs rámutató t arra, hogy az egyéni1 versenyzés kiter- je.atés* egyik legdöntőbb feladata a munkavarseny mozgalmunkban. A Sztálin eivtárs 70. szüie'ésnap. jára elindított felajánlási mozga­lom hatalmas lendületet adót: ez egyéni munkavállalásoknak s en­nek az eredménye megmutatko­zott a büdszectmíháiyi Alkaloida vegyészeti gyárban is. Az egyem versenyszerzödést kötök m:zg l- nm mintegy 150.000 forintos meg­takarítást jelent az üzem ízárnám. A sztálini felajánlások pedig összesen —beleértve a brigádok, üzemrészek felajánlását is — egy. millió 600 ezer forinttal gazdagít­ják és erősítik népgazdaságunk' t, Orosznyeivii tanulóhör indul a szabolcsi nevelők részére Ritkán tapasztalt lelkesedéssel látott hozzá a szabolcsi ifjúság, diákok és ú törők egyaránt az orosz nyelv elsajátításához a az a nagy lelkesedés fokozott felelőssé, get ró nyelvtanító pedagógusaink­ra. Lenin, Sztálin és Gorkij nyel- xének átadása nem egyszerű fel­adat, mer: együtt kell járni a Szovjetunió iránt szeretet éa hála elmélyítésével. Ezért kulíuszkormányzatunk mindenben támogatására sie; orogz nyelvtanárainknak. Tanítá­suk és önképzésük megkönnyíté­sére tanulóköröket szerveznek szerte az országban és így Sza­bolcsban is. Vármegyénkben hat tanulókört állítanak fel » ezen részt vesz nek nyelvtanáraink, ta­nítóink' vuiianmninyien heti négy órában. A vidékről beutazók költ. ségeit a kultuszkormányzat fi­zeti. Az orosz nyelvet tanuló 20 ezer gzabolcsi fiat al munkája így les? eredményesebb. 10 százalékkal emelkedtek a teljesít mén vek az Oiajütőben A Sztálini munkafelajánlások lelkesedése magávalragadta a Nyírségi Olajütö dolgozóit is és a munkások egymásután léptek egyéni versenybe. Az egyéni ver­senyzők, akik Sztálin elvtárs, a béketábor nagy vezetőjének nevé­vel indulnak most harcba a ter­melés frontján, igen szép ered­ményeket értek el és néhány nap alatt a teljesítmények átlagosan tíz százalékkal emelkedtek az üzemben. így ez a nemes mozga­lom a Nyírségi Oiajütőben is nagyban hozzájárul az üzem ter­melékenységének emelkedéséhez, az üzemi tervek sikeres végrehaj­tásához. Az üzem kommunistái azonban nem elégednek meg ezekkel az eredményekkel, hanem célul tűz­ték ki azt, hogy a dolgozók legnagyobb részét bevonják az egyéni versenybe. Példamutatással és felvilágosító munkával láttak hozzá feladatuk megvalósításához. Tervgazdaságunkat szabotálja, aki rongálja a facsemetéket" A fásítás megindul- a- tyíregy- házi erdőszélen és egyes utcákon. Több fa több jó kvegöt, kevesebb port jelent a város, több termést a falu számára. Egyeseknek azon­ban mindez nem tetszik. így tör­ténhetett meg, hogy az egyik dél­után új facsemetéket másnap de- rékb törve talál ák. A rendőrség erélyes nyomozást indított az ügyben, hiszen nem ké­vés :bb forog kockán, mint a há­roméves éj ötéves terv egyik lé­nyeges pom jának. az erdősítésnek végrehajtása. Ilyen var.dál pusztí­tást csak a nipi demokrácia gyű­löletes ellenségeinek keze csinál­hat, hiszen az új csemetéket sem tüzelőnek, sem szerzámfának, sem más célra nem lehet felhasz­nálni. A szándékos rongálókat, mint tervgazdálkodásunk szabotálóit bűnt» ik majd meg. cl kizakatoeueng első difiit a 29. számú Képbolt nyerte Az elmúlt hét végén ország­szerte textilkiállítást rende­zett a szövetipar. Minden vá­rosban és községben bemuta­tásra került a hároméves terv eredményeképpen legyártott kitűnő textiláru. A bemutatót a szövethét követte. A szövethét keretén belül Kirakatversenvt rendeztek a Népboltok, az Állami Áruház és a kiskereskedők: melyik ki­rakat a legszebb és melyik ki­rakat fogja leghívebben vissza­tükrözni az újjáépült textil- gvárak árubőségét. A versenykiértékelő bizott­ság, — amelyben résztvett a Magyar Dolgozók Pártja Vá­rosi Bizottsága részéről Bot- rágyi Zoltán eivtárs a KÁOSZ részéről Malinics István üzemi bizotsági titkár, a KISOSZ ré­széről Csengeri László és a Textil Nagykereskedelmi Nem­zeti Vállalat részéről Murár Pál elvtárs, személyi előadó, — sorra megnézte a kirakato­kat és a három legszebb kira­kat tulajdonosának átadta a díjakat. A kiértékelés során első lett a Tiszántúli tájegység IX. körzetének 29. számú Nép- boltja. A 29. sz. Népbolt aranyérmet nyert. Második Fried Jenő textilkereskedő, ezüstérmet kapót, maid a har­madik lett az Állami Áruház Luther-utcai kirakata. A kira­kat kiválóan sikerült, úgy dí­szítése, mint rendezése jó volt, azonban későn lett kész A há­rom legszebb kirakat-tulajdo­nosának az érmeket már át­adta a bizottság. KI LESZ AZ ÜZEM, a szakma l&ffj&hb- munkása? 9 Versenyre kelnek a Vulkán, az Alkaloida, az Asványolajipari NV. öntői, esztergályosai és laboránsai Varga András öntőt nem hagyta nyugodni a békesség. Olvasta a „Szabad Nép“-ben Czelfl János Láng-gyári önlő levelét, amelyben kéri a Szaktanácstól, hogy indítsa­nak versenyt „Az ország legjobb öntője“ cimért. Most meg itt lapul a zsebében az újság keddi száma, amelyben megjelent a Vasas Szak- szervezet felhívása: „Czelfl vasöníő; szaktársunk felhívása is mutatja, milyen felelősséget éreznek öntőink és szakmáink egyéb dolgozói a ter­melés emeléséért, a munka na­gyobb termelékenységéért“. Az új­ság mintha perzse.né a bőrét, mint­ha keresztül sütne egészen a szívéig: Ügy van, felelősséget érzünk! Hogy is állok én? A teljesítményem 140 százalék, volt amikor elértem már a 152-t is. Dehát elég ez?! Itt van Koncz szaki. Ott bizony, ott van mellette és szaporán jár a keze, villámgyorsan és gendosan rakja a keretet maga elé. ö is a 140 százalék felé jár. Vájjon ki most kettőjük között a jobb szakmunkás, ki az üzem leg­jobb öntője? Űjra a felhívás szavai kergetik egymást a fejében: „Versenyezzenek a vasas dolgozók a szakma legjobb munkásának címéért!... Czelíl szaktárs, aki 1910 óta, 39 éve szer­vezett munkás, kommunista öntu­dattal, példát mutat. Kövessétek őt, mutassátok meg hálátokat, sze reteketeket a világ dolgozóinak ve­zére, a magyar nép nagy barátja: Sztálin elvtárs iránt. Valósítsátok meg a Magyar D:lgozók Pártja, Rákosi Mátyás elvtárs célmutatá­sait“. Varga szaki szemei előtt megje­lenik Czelfl szaki arcképe. Ezt is a „Szabad Nép“-ben látta, kemény munkásarc, És mintha neki mon-' daná, így határoz: Czelfl szaki, az! üzemben én mutatok majd példát, Alig várja az ebédszünetet, lépteit nem az ebédlő felé irányítja, hanem a kisvárdai Vulkán üzemi bizott­sági irodája felé. — Elvtársak, én versenyre hívom ki az üzem öntőit. Mutassuk meg hogy ki a Vulkán legjobb öntője. Azt hitte, egyedül lesz a vállal­kozó, de tévedett. AZ ESZTERGÁLYOSOK, CSISZOLÓK műhelyében is fordulat követke­zett be. Miklós József esztergályos egye­nesen az újításától szaladt ide. (Ügy alakította át a fúrógépet, hogy azon két munkaütemet egye­sített a lendítőkerekek fúrására) Eddigi teljesítménye 125 százalék. — Majd kiderül, hogy ki lesz a legjobb esztergályos — teríti az ü. b. asztalára a versenyszerzödést — Én állom a sarat. A csiszolóban Zolánszki, Bodor, Voronyák é3 Vajda keltek ver­senyre. — Hozzunk dicsőséget a vasas névre. ~ A VASASOK A TÖBBI ÜZEMBEN IS MEGMOZDULTAK A büdszentmihályi Alkaloidában Gál Sándor esztergályos száján olyan lelkesítőén szárnyalnak a szavak, mint amilyeen gyönyörűsé­gesen szikráznak az esztergán az ezüstkék acélforgácsok. — így szól a felhívás, elvtársik: Vasasok! Szaktudásotok teljes ere­jével vegyetek részt ebben a moz­galomban! Be sem fejezheti. Kiss Ferenc la­katos már közbevág: — Sanyi bácsi, kihívlak ver­senyre. A vasasok lendülete nem maradt hatás nélkül. A laboratóriumban Maczkó Gábor hívta ki a többieket, László Béláékat. Ki a legjjbb labo­ráns? A kikavaróban Bunda Sándor és Dombrádi Sándor indították el a mozgalmat. Ők éppen most dolgoz­nak közösen egy újításon, amely 10.000 forintot jelent az üzemnek, a szocializmus építésének, a béke tá­borának, azonban et:ől függetienü! eldöntik, hogy ki a jobb kikavaró. Takács András besűrítő, Zsoldos János extraktőr sem hagyja a szak­ma dicsőségét. Komlósi Ká'mán a nyírbogdányi Ásványolajipari Nemzeti Vállalat egyik vasesztergályosa már nem elégedett meg az üzemmel. Átüzent Demccserbe: mutassuk meg, melyi­künk a jebbik?! A kazánkovács Seres Lajos, ahogy meghallotta Czelfl elvtárs felhívá­sát, még inkább tekint úgy a „Nép­szaváéra (így hívja a nagykalapá­csot), mint a szakma dicsőségének jelképére. — Aki jobban és nagyobbat üt — ígv mondja —, az jobban szereti a népet, a Pártot, Sztálin elvtársat, az j:bb vasas, jobb katonája a béketábornak! (S. I.) Régen: „úrír" ­most: tiitLkönijobSL tamlúooón. bácsi is „Irás-öívasas“ taiuinyvekkel síel az analíaiHá« segítségére a doifozóií állama A felszabadulás előtt Szabolcs lakosságának 20 százaléka anal­fabéta volt, nem tudott sem írni, sem olvasni több, mint 70 ezer ember. Amikor a végrehajtó az idézést hozta, a szegény paraszt keresztet húzott a papirra. Sötétség, tudatlanság. Ezt szánták a dolgozóknak az urak, az Iskolák urai: gyárosok, földes­urak és püspökök. Kenetteljes ál­szenteskedéssel hirdették az ak­kori Magyarország kulturfölé- nyét, „hatalmas erőfeszítéseket’’ tettek az analfabétizmus „felszá­molására”. \ Hogy nézett ki ez a „hatalmas erőfeszítés” ? 1935-ben Szabolcsban öt tanfolyamot ren­deztek. .. Most ? Az idén 200 írás-olvasás tanfolyam kezdődik a vármegyé­ben és a dolgozók állama több­ezer tankönyvet küdött le a sza­bolcsi dolgozóknak, hogy azok megismerkedhessenek a betűve­téssel. * Hován bácsinak eddig mindig az unokája olvasta fel az újságok hír^jí. Ha ő vette kezébe a pa­pirt, a fekete betűk idegenül, hi­degen néztek rá vissza és semmit sem mondtak a számára. Csak akkor elevenedtek meg, amikor Jancsi, az úttörő unoka olvasni kezdte, akkor derült ki, hogy csu­pa nagyszerű és szép írással van tele a „Szabad Nép”, a „Nyírségi Néplap”, a könyvek. Miyen jó len­ne megismerkedni ezekkel a be­tűkkel — gondolt sokszor rá Ko­ván bácsi s most, amikor a nyír­egyházi Szabadság térén át igyek­szik a tanfolyamra, vidáman hümmög — Még ilyet, még ilyet... hm, , hm . . . öreg fejjel — és Jancsihoz fordul, akit magával hozott. — Mondd csak, te mennyi idő alatt tanultál meg olvasni? Kezében a tankönyvet tartja. Először nem akarta befedni mert a papír eltakarja a fedelén pirosló vörös csillagos népköztársasági címert, azonban mégis úgy hatá­rozott, hogy befedi a könyvet. Hi­szen utána biztosan sok öreg akarja még, használni. Még nem kezdődik meg az elő­adás, leülnek egy padba. Azonnal felüti a tankönyv fede’ét, az első oldalt, ahol Rákosi elvtárs arc­képe van. — Olvasd Jancsi — mutat a kép alá. Jancsi olvassa: „Rákosi Má­tyás, országunk vezetője”. __ügy, úgy — öleli át a képet hosszú percekig tekintetével az öszhajú munkás, az írás-olvasás tanfolyam hallgatója. (Régen pro­letár és írástudatlan.) — Hajt­sunk tovább. Az első betűk. „A” „É” . „ö” ,,U” és az úttörő unoka azonnal betűzi is a szöveget. Lassan, szó­tagolva, az ujjúval mutatva: „Sza­bad Nép ... öt é-ves terv ... új or-szá-gőt é-pí-tünk . . (Régen így kezdődtek a tankönyvek: „úr, ír”.) Kép is van a szöveg mellett, a felépült Lánchíd s arrébb a 23. oldalon a Szabadság-szobor. Fényt sugároz rá a nap a képen, az olaj­ár, tartó szabadságra s csilla gos talpazatánál keményen állja az őrséget a hős szovjet katona. LENIN MONDTA — Olvasd csak Jancsi tovább. Már nemcsak Hován bácsi fi­gyel, hanem — észre sem vették — a töboiek is köriilállják őket. „Az is-ko-la is a né-pé. Le-nin mond-ta: ta-nul-ni. ta-nul-ni, ta- nul-ni ... ’ Valaki közbeszól. —1 Ezt olvasd el! • Valóban. Olyan ismerősek a be­tűk: „Sztá-lin.” „Szabad a ma­gyar nép, szabad vr.lahára.” „Él­jen a Szovjetúnió nagy vezére Sztálin ... ’ Most már gyorsan lapoznak. Mindent el kell olvasni nirtelen, mind olyan szép és a betűk mind igazat mondanak. Élénken cseng az úttörő hangja: „A Magyar Népköztársaság biz­tosítja a dolgozóknak a művelő­déshez való jogot” — ez áll a 60. oldalon.-— Nézze nagyapám, még da’ok is vannak ebben a könyvben — kiált fel Jancsi. Ezt már nem olvassa, hanem hangosan énekeli. „Drága föld, szülő?4azámnak földje . , .” S az öregek észre sem veszik, dalolásra igazodik az ö szájuk is és halkan dúdolva, ahogy azt az öregek szokták, kísérik a fiút, „Drága föld, szülőhazámnak föld­je, drágakőnél drágább kincset ád. Nincs a földön gazdagabb, szebb ország, minden ember érzi, hogy szabad.” (S. 1.) Vasárnap reggel 9 órától újítók értekezlete Nyíregyházán Előadó: Győré József elvtárs, MDP megyei titkár

Next

/
Thumbnails
Contents