Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-16 / 266. szám
2 NÉPLAP 1949 NOVEMBER 16, SZERDA A lengyel egyesült munkáspárt központi bizottságának közleménye A világpiacokon biztosra veszik a dollár leértékelését A lengyel egyesfiit munkáspárt központi bizottsága és a párt központi ellenőrző bizottsága a párt vezető aktívájának részvételével bov. 11-től 13-ig értekezletet tartott, amelynek napirendjén a következő ügyek voltak: 1. A párt feladatai a forradalmi éberségért folytatott küzdelemben a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. Ebben a kérdésben a beszámolót Bolesiaw Kernt elvtárs, a lengyel egyesült munkáspárt központi bizottságának elnöke terjesztette elő. 2. tervezeti kérdések. A vitát Bolesiaw Bierut elvtárs foglalta össze. A teljes ülés egyhangúlag a következő határozatokat hozta: A lengyel egyesült munkáspárt központi bizottsága megbízza a központi bizottság politikai bizottságát, hogy fogadja el irányvonalul Bierut elvtárs jelentését a párt ama tevékenységében, amely- tyel fokozni kívánja a forradalmi ébreséget és emelni akarja a párt ideológiai színvonalát. Tekintettel arra, hogy GomuUa és Kliszko elvtárs az egyesítő kongresszus óta eltelt 11 hónap folyamán — az imperializmus és ügynökei várakozásának megfelelően — nem mutatott jóakaratot a pártvonaltól történt jobboldali nacionalista elhajlása által a pártnak okozott károk jóvátételére, tekintettel arra, hogy nem mutatott jóakaratot az elhajlásnak becsületes önbírálat útján történő leküzdésére, tekintetbe véve továbbá, hogy Go- mulla és Kliszko elvtársak nem támogatták a pártot, a saját megbocsáthatatlan hanyagságuk következtében a különféle helyekre belopakodott ellenséges ügynökök teljes leleplezésében, a központi bizottság elhatározta, hogy GomuUa és Kliszko elvtársakat kizárja a lengyel egyesült munkáspárt központi bizottságából és megfosztja őket attól a jogtól, hogy résztve- gyenek bármely vezető pártfunkcióban. Tekintettel arra, hogy Spychalski elvtárs — mint a legutóbbi eseményekből kiderült — párt és állami tevékenységében a megszállás alatt és a felszabadítás után megbocsáthatatlan politikai vakságot mutatott, amely hamis, opportunista és nacionalista magatartásából eredt és tekintettel arra, hogy ez a magatartása lehetővé tette a forradalmi mozgalom és a népi Lengyel- ország iránt ellenséges ügynökök beszivárgását felelős állásokba, a központi bizottság elhatározta, hogy Spychalski elvtársat kizárja a lengyel egyesült munkáspárt központi bizottságából és megfosztja őt attól a jogától, hogy bármely vezető funkcióban résztvegyen. A lengyel egyesült munkáspárt központi bizottsága egyhangúlag elhatározta, hogy tagjává választja Konstant Rokosowszki elvtársat, Lengyelország tábornagyát. Az értekezlet harmadik napján a teljes ülésen megjelent Marcell Cachin, a francia kommunista párt központi bizottságának tagja, akit a jelenlevők az Internacionáléval üdvözöltek. A Daily Graphic értesülése szerint a világpiacokon biztosra veszik a dollár leértékelését. A londoni Staar azt írja, hogy az angol kormány a font további esésére számít. Tokiói hivatalos források szerint Snyder amerikai pénzügyA Magyar-Szovjet Társaság Sztálin 70. születésnapja alkalmából reprezentatív kiállításon mutatja be Sztálin életét kora ifjúságától napjainkig. A Társaság azzal a felhívással fordul valamennyi intézményhez (múzeum, könyvtár, iskola, stb.), tömegszervezetekhez és magánosokhoz, hogy a kiállítás számára bocsássák rendelkezésükre a birtokukban lévő Sztálin ge- neraliszszimuszt ábrázoló, vagy a miniszter japáni látogatásának egyik fő oka, hogy „megtárgyalja’’ a jen leértékelésének kérdését. A jen leértékelése további lépés lesz a japán dolgozók életszínvonalának csökkentésében. Sztálinnal kapcsolatos képeket, szobrokat, emléktárgyakat, stb. Különösen kéri erre azokat, akik az 1917. évi forradalmi vagy a későbbi években az intervenciós csapatok elleni harcokban a Vörös Hadsereg oldalán küzdöttek és különböző emléktárgyakkal rendelkeznek. Bejelentések a Magyar- Szovjet Társaság titkárságához tehetők, Budapest, Erzsébet körút 9—11. szám. Vándorzászlót kap az őszi munkát legjobban végző megye A Magyar-Szovjet Társaság felhívása A város és a falu közti ellentét megszüntetése (A Pravda válasza hozzáintézett kérdésekre) A város és a falu közti elleniét egyik legrégibb éa legmélyebb elieiatanandóaa, az osztályt árEjada- tonunak, különönseu a kapitalista társadalomnak. A kapitalizmus a városban összpontosít ja az ipart, tudományt, művészetet, ugyanakkor a falvak elmaradottak a termelőeszközök, a kultúra terén és elszigetelteik a környező világtól. Lenin, rámutatott hogy csak a praie&rtorradalotn számolhatja (el a kizsákmányolás megszűnte, télével am ellentétet a város és a fala között. A Szovjetunió a letnl- ct-gzitáUní poütikávai, az ország Iparosításával, a mezőgazdaság kollék£lvizáJiásávfe.lÉ a kulákságmak mint osztálynak felszámolásával, ebben az Irányban már hatalmas lépéseket tett. Sztálin egy 1928. decemberi beszédében mondotta, hogy a kolhozmozgalom növekedésével ,,a város és a falu közti kapcsolatok kérdése új alapokra helyeződik, hogy a város éa falu közötti ellenbét fokozott ütemben fog elmosódni'’. Az élet teljességgel igazolta Sztálin zseniális előrelátása)'-. A hatalmas szocialista átotekulások melyek a sztálini ötéves tervek időszakaira esnek, gyökerében változtatják meg a Szovjetunióban „ város és a falu közti ellentét kérdését. A kolhazremdszer győzelme véget vet a régi mezőgazdasági elmaradót Ságnak, határtalan távol- ságckait nyitott meg a fejlődés előtt. A falvak nyomora már a visszahozha atlan múlté. A mező- gazdaság az iparral egyenlő szocialista alpon fejlődik és ez gyorsítja a város és falu közti ellentét megszüntetéséit. „A vároa, a par sz. szemében többé nem kizsákmányolásának központja. Mind erősebbé fonódnak a szálak a város és falu kul-urális kapcsolata között. A várostól és iparától a falu mca: segíséget kap — traktorokban, mezőgzdasági gépekben, kocsikban, emberekben ég anyagi támogatásban. De mega a falu is rendelkezik már iparral, a gép- és tr-k!'orátlomások, javítóműhelyek, a kolhozoknak különböző iparvállalatai, ikisebb villany- telepek stb. alakjában. A kulturális szakadék város és falu között kföltödik". A szocialista mező- gazdaság gépesítés dolgában felette áll mindem k'apl-ialista or. szágnak. A háború előtt a Szovjetunióban 523 ezer traíkfor, 182 ezer kombájn dolgozott és a gépesített munkával foglalkozó dolgozók száma 3 millióra emelkedett. 1918-ban a meaögezdaság az államtól sokkal több traktort, gépkocsit és mezőgazdasági gépié kopott, mint az utolsó háborúelöt'i wztendöbem. A munka technikai és tudományos felszerelését dletöen a mezö- g«md«mAxr jelentős mértékben megközelítette az ipari termelést. Ennek következteben a mezőgazdasági munka mindinkább felveszi az ipari munka jellegét. A mezőgazdaság gépesítését párhuzamosan követi a mícsurini agroblológla alkalmazása és Sztálin kezdeményezése alapján a mezőgazdaság hatalmas méretű villamosítása. 1949. elejéig több mimt 23 ezer kolhoz és 550 ezernél több gépállomás nyert villamosítást. A villamosítás nemcsak a termelés, hanem a kulturális fejlődés szempontjából is nagy lépéssel hozta közelebb a falvakat a városhoz. Ez tette lehetővé a falvak rádióval és mozival való tömeges ellátását. A Kommunista Párt és a szovjet hatalom az iskolakötelezettséggel, megszámlálhatatlan iskolákkal, intézetekkel, klubokkal, könyvtárakkal, filmszínházakkal, rádióval évről-évre változtatta meg a falvak képét, melyek egyre Inkább hasonlatosak a városokéhoz. A szovjet falvak egyre jobban a szocialista városok színvonalára emelkednek, termelőeszközeik és lakosságuk kultúrája szempontjából. A természet átalakításával, melynek tervét 1946 február 9-én tartott beszédében vázolta fel Sztálin, a termelékenység további fokozásával, a mezőgazdaság fejlesztésével: a kommunista társadalom felépítésével teljes egészében szűnnek meg a város és a falu közötti ellentétek. Az idei őszi mezőgazdasági munkák jelentőségét növeli, hogy ezen az őszön készítik elő mezőgazdasági ötéves tervünk első esztendejének termését. Dolgozó parasztságunk döntő többsége ennek tudatában, lelkesen végzi a soronlévő őszi tennivalókat és a mélyszántást is. Követi az állami gazdaságok, termelőcsoportok példáját. A földművelésügyi minisztérium éppen ezért vándorzászlót alapít azzal a céllal, hogy az őszi munkát legjobban végző megye dolgozó parasztságát kitüntesse. A vándorzászlót a földművelésügyi minisztérium annak a megyének adja. amelyik az őszi munkát mennyiségi és minőségi szempontból is a legjobban végezte el. A vándorzászló ünnepélyes átadására az őszi munkák befejzése után kerül sor. Máthé Imre, az agrártudományi egyetem növénytani tanárának kísérletezése magyar viszonylatban tó fényesen igazo’ja Micsurin és Li- szenkó, valamint Viljámez szovjet tudósok elméletét. Máthé nemzet(Folytatás.) MIBŐL VAN A MINDENSÉG? A mindenség a régiek elképzelésében Mielőtt megmagyaráznánk a Föld és az égitestek keletkezésié, előbb tudunk „kell, hogy miből állanak. Hajdan az emberek, nem rendelkezvén a kutatás tudomnáyos eszközeivel, a Föld és a mindenség felépítését nagyon naivan képzelték el. A Földet sík felületnek gondolták, melyet az ég, mint valami átlátszó kristálybúra borít. A csillagokat és a többi égitestet csillároknak tekintették, amelyek kizárólag a Föld megvilágítására és az ég díszítésére szolgálnak. Fogalmuk sem volt az égi lámpásokat tőlünk elválasztó távolságról és ezeknek a távolságoknak egymáshoz való arányáról. Az égig való távolságot egyesek néhány tízezer kilométerre becsülték, mások pedig néhánv százezer kilóméterre. Ma már tudjuk, hogy még a Hold is — a hozzánk legközelebb eső égitest — 380.000 kilométerre van tőlünk, a Nap pedig — másfélszázmillió kilométerre. A legközelebbi csillagok százezer- —or olvan messze vannak tőlünk, mint a Nap, a legtöbb pedig milliószor olyan messze. Miből áll a Föld és a többi égitest? A mindenség szerkezetére és felépítésére vonatkozó ósdi, tudománytalan szemléletek védői meg voltak győződve róla, hogy az ég világa teljesen elüt a mi földi világunktól. Ahogyan ezek az emberek az eget szellemek és istenek lakóhelyének tekintették, éppenúgy azt hitték, hogy a világító égitestek valamilyen, a Földön nem található egészen különleges anyagból vannak alkotva. Ez nem felel meg a valóságnak: az egész mindenség összettéele egy és ugyanaz. Mintegy nyolcvan esztendővel ezelőtt fontos módszert találtak fel az anyag vegyi összetételének kutatására: az úgynevezett színképelemzést. A színképelemzés lehetővé teszi, hogy a világító anyag összetételét az általa kibocsátott fény vizsgálatának alapján megállapíthassuk. Színképelemzéssel meg lehet állapítani, van-e a megvizsgált kémiai vegyü- letben valamilyen meghatározott anyag, például réz, ha a legkisebb mennyiségben is. Ez nz elemzés felhasználható például arra, hogy megállapítsuk, milyen hasznos ásványok — ón, horgany vagy réz — vannak az ércleletben. Hogy milyen anyagból áll a világító test, erre az általa kibocsátott fénysugarak felelnek, ha megfelelő módon „kérdezzük“ meg őket a színképelemzés segítségével. Ugyanezen az úton ismerték meg a tudósok, miből állnak a Nap és a csillagok. Bebizonyult, hogy mindezek az égitestek, bármilyen messze legyenek is tőlünk, ugyanazokból az egyszerű vegyi anyagokból — az úgynevzett vegyi elemekből állanak, amelyek Földünkön is megvannak. Minden egyéb anyag, bármennyire bonyolult összetételű is. ezeknek az egyszerű anyagoknak vegyü- letéből áll. Összesen 92 különböző vegyi elem van, de sok közülük nagyon ritkán fordul elő a Földön. Ezek a ritka vegyi elemek a többi világító égitesten is gyéren fordulnak elő. Vegyi elemek közé tartozik a hidrogné, oxigén és nitrogén, melyek a Földön rendszerint gázállapotban vannak. A fémek — a vas, a réz, a nikkel — szintén vegyi elemek, melyek a Földön szilárd állapotban találhatók. Magas hőmérsékletnél minden fém megolvad és folyékonnyá lesz, mint a higany. Még magasabb hőmérsékletnél egyenesen gőzzé változnak. (Folytatjuk.) gazdasági szempontból egyik legje- lentősebb kísérlete ' arra irányult, hogy a rizs termesztését megváltoztatta. Kísérlete a mícsurini tudomány alka'mazásával sikerült is. A pallagi kísérleti tér száraz homok talajában kizárólag természetes csapadék mellett termésre bírta a rizsét. Így ezt a jellegzetes vizi- növényt „száraz növénnyé“ változtatta. A növény hajlandó volt feladni merevnek hitt tulajdonságát és a rákényszerített száraz viszonyok között is jól fejlődik. Máthé kísérletei során olyan növénye.- magvait, amelyek hajlandónak mutatkoztak öntözésnélkul teremni, jarovizációs eljárással edzette tovább a magyar éghajlathoz és öntözésnélküli homokos területhez. A jarovizáció azt jelenti, hogy vízzel történő megdúzzasztás- sal elsősorban a mag csírázását indítják meg s azután több napon át hőhatásnak teszik ki a megdúz- zasztott magvakat. Ennek eredménye az volt, hogy a csírázásnak indult magban a továbbbi fejlődési folyamatokat megállították, de a magvakat bizonyos irányban meg is változtatták. Az így kezelt magvak eltérő fejlődést mutattak a jarovizációs eljárásban nem részesül magvakkal szemben. A Paragon végzett kísérletek során a ja- rovizált magvakból csupán a kapott eső mellett 60—65 centiméter átlagos magasságú növények fejlődtek, egy t-övön 60—70 szár íj nőtt s a bokrosodás háromszor annyi volt, mint a többi növényen. Terméseredményben is nagy a különbség. A jarovizált magból haj tott tőn 811 szem érett be, míg a többi növényen 9 töröl 42 szemet szedtek. A rizs átalakítására folytatott kísérletek nagy jelentősége abban van, hogy szántóföldi termesztésre is alkalmassá válik az öntözés nélkül termeszthető rizs. Tehát az olyan homokos területen is eredményesen termeszthető, ahol az öntözést igen nehezen, vagy egyáltalán nem leltet megoldani. Az öntözés nélkül termelt rizs kísérleteinek végső kiértékelését Máthé professzor és munkatársai a tervezett februári határidő helyett, december 21-re, Sztálin generalisz- szimusz születésnapjára feldolgozzák. így ünnepük meg a magyar haladó természettudósok a dolgozó népek nagy vezérének születésnapig. CqQ kid* TCRnÍJ7ET TUDOflÁriY Máthé professzor és munkatársai Sztálini íeiajánlésa az öntözés nélkiis termeit rizs kísérleteinek tudományos feldolgozása
