Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-13 / 264. szám
4 NÉPLAP 1S49 HOVrWBEI» tS, VASARNAR Vizsgáznak a „jó öreg háziszerek“ Kínában Kínában már évezredek éta használnak növényi kivonatokat különböző fertőzések esetén. A szabad Kína. kutatói — mint a Seinec News Letter írja — most gzorgosabb vizsgáid alá vették ezeket 'atz anyagokat és tudományosan ellenőrzik esetleges csira- ölö hutásukat. Negyvenöt ilyen ,,háziszer1' vizsgálata folyamán nyolcat valóban fertötleni ö hatásúnak találtak. Ezek különböző, Kínában található növények leveleiből, virágaiból, söt fából készült kivonatolt. E szerek magyrésze ram öli meg a baktériumokat, h nem cnak szuporcdásukiat akadályozza meg. A hatóanyagok egyike-másika rebarbarából és li- liomokkal rokon növényfajtákból készül. 'Tje-cknikai ú jítá s oh a házé pite suit Moszkvában a nagy bérpaloták épí.ésénél számos technikai újítást alkalmaznak. A házak vázait — a külföldi gyakorlattól eltérően — nem szegecselés, hanem hegesztés révén állítják össze, aminek következtében jelentős mennyiségű fémanyagot takarítanak meg és a ház szerkezete is erősebbnek bizonyul. Ismeretes, hogy a szovjet technika szívesen alkalmazza a fémgyártmányok hegesztési módszerét. A nagy házak építésénél Moszkvában az alap lerakásánál a világon eddig még nem használt fémkosaras vasbeton alaplerakást alkalmazzák, ami tekintélyes mértékben csökkenti a földmunkálatokat és az épület egyenletes elhelyezését biztosítja. Fräpapda, a válság ellen Az amerikai vezetőkörök a legfantasztikusabb módszerekhez folyamodnak, hogy valamiképpen fertartőztassák az egyre súlyosbodó válságot. Legújabban a propaganda „amerikai módszereivel” igyekeznek szembeszállni a veszedelemmel. A pszichoanalízistől kezdve közgazdasági tanulmányokig és statisztikai táblázatokig mindent felhasználnak, hogy az amerikaiaknak megmagyarázzák — tulajdonképpen nincs is válság. A sajtó, a képeslapok és olcsó füzetek a régi jó témákat elevenítik fel; még magának Truman- nak híres csődjét is bevonják a propagandába, mintha azt mondanák a kétségbeesett kereskedőknek: „Ne ijedj meg ha csődbe jutsz is, azért még elnök lehet belőled.” ej meri kai híren éq akarsz lenni? — Örüli mcq, oaqq qqilkoli Amerikában Forrestal iskolát csinált: példájára valósággal divattá vált az őrültség. A New Jersey állam Camden városában egy háborút viselt elmebeteg tizenkét embert meggyilkolt, ö.öt pedig megsebesített. Az amerikai újságok arra használták fel azt a „kiváló“ alkalmat, hogy cl vasóikat a gyilkos fényképeivel árasszák el és „szenzációs" interjúkat folytassanak a gyilkossággal. A gyilkosról úgy beszéltek, mint új „amerikai hírességről", aki világrekordot állított fel: az ország történelmében példátlan gyilkosságot követett el. Egyetlen lap sem akadt, amely felvete.te volna a kérdést: hogyan történhetik meg, hogy egy magát civtlizól.nak nevező országban egy őrült legyilkolhatja a polgárokat? Teli Vilmost átdolgozzák Schiller Teld Vilmos cimü drámáját, amelyet tilos volt a náci Németországban előadni, most újból betiltják Nyugat-Németországban, Schiller ezt az egyik leghíresebb színdarabját az .irt tekintik „ve. szedelmesr.ek”, mert ilyen sorok vannak benne; „Szabadok akarunk latrai”, vagy ^Testvérek egységes nemzete akarunk lenni”. Hosszas tárgyalások után ,.sikerült” megegyezni azon az alapon, hogy egy „átdolgozott” változat kerül elő:dósra. Ez ez első , esst Németország történetében, hogy Schiller müveit . ácdolg z- í zák”. is fyij.ak<>dat —- Széles lépcsőn haladok fel a Vörös Október kolhoz kultúrházának második emeletére — írja a Literaturr.aja Gazeta különtudósííója, Antonov. — A tágas szobában könyvszekrények, széles asztalok, tervrajzok, kimutatások, gabonakalászok mintadarabjai. Az asztalokon mikroszkópok, próbacsövek, tudományos eszközök. Ez itt a kolhoz mezőgazdasági laboraióriuma. 24 esztendős kékszemű leány, Valja Gagarinova vezeti a laboratóriumot. — Sok dolgom van — meséli Valja —, volt idő, mikor nitrogént is magam állítottam elő. Tudja mi az? — kérdezi tőlem. — A mütrágyakészitesnei használják. A műtrágyázás után kolhozisláink hektáronként 5 mázsával több búzát arattak. Nemi égen tanítottam meg brigádvezetőinket, hogy keil végrehajtani a jarovizációt... Most meg a Micsurin- intézetből új almaoltványokat hoztak — szükségünk is van rá! — Látja mennyi munkám van? Valja nem agronómus és nem agrokémijjus. 1942-ben fejezte be a 10. osztályt és 1946-ban talán egy hónapot járt mindössze a Timirjázov mező- gazdasági akadémia tanfolyamára. Ez az egész agronómiái képzettsége. De a kolhoz laboratóriumában végzett néhány éves munkája mzgismer- tette őt szakkönyvekkel, amelyekből sok mindent tanult. — Ahány folyóirat, annyi újdonság — folytatja Valja —, a mi tudósaink napról-napfa adnak valami újat számunkra. Es ezeket az újításokat hamar el kell sajátítanunk, alkalmaznunk kell helyi viszonyainkhoz. — A könyvekre mutat. — Enélkül a felszerelés nélkül bizony nem léteznék olyan bőséges aratásunk, mint amilyen most volt. De nemcsak a tudomány segít bennünket. Gyakorlati tapasztalatainkat mi is közöljük az intézetekkel és így mi is segítjük, elörevisszük a tudósok munkáját. KUNI-VICC CSÁK... Vidám körlevél házi használatra A Kuomintang vezetők meg nálunk is szokatlan rugalmassággal „szakadtak ei" főhadiszállásuktól — Kantontól. A Kuomintang vezetőség úgy döntött, hogy még mielőtt eltávoznék, sürgősen „bizakodással tölti el” cserbenhagyott alattvalóit Kantonban egy rendkívüli körlevelet tettek közzé. Eszerint a minisztertanács előírta, hogy a kormány- intézmények munkatársai az „önvédelmi kötelékek" gyűlésein és egyebütt „speciális jelszavakat” hangoztassanak A körlevél akasztófahumora általános derültséget keltett és állítólag ez is volt a célja. Sokan úgy gon dolják, hogy más eszközzel nem lehetett volna derűt varázsolni az okkal elborult Kuomintangfunkc’onáriusok arcára. Lássuk mit is mond a körlevél. Az első jelszó, ame- yet kiad, így hangzik; „Ne működjetek együtt a kommunistákkal, ne közöljétek velük az igazságot!” Arról persze nem beszél a nevezett iromány, hogy ugyan kik ne működjenek együtt a kommunistákkal. Felmerül a kérdés, milyen — „együttműködésről” lehet szó alior, amikor a Kuonvitang főkolomposai és cinkosai alig bírják megmenteni irhájukat a népi felszabadító hadsereg elől. Ami pedig a felhívás ama részét illeti, hogy „ne közöljétek velük az igazságot” ezt az utasítást joggal tarthatja ma- gáranézve sértőnek a Kuomintang minden egyes korifeusa. Ök ugyanis mindig kitűntek abban, hogy az igazság közlésére képtelenek voltak. A második jelmondat azt parancsolja: „Ne adjatok a kommunistáknak élelmiszert és ne hagyjatok vissza ne.. konyhahulladékokat!” Hát meg kell adni, hogy a Kuomintang hadsereg nem sok élelmiszert és konyhahulla- dékot hagyott hátra. Ez .iem Is igen volt módjában. Ellenben hátrahagyta Mukdent, Nankingot, San-hájt, vagy 6 milliárd doi.^r értékű amerikai fegyvert és hadianyagot. Ezután bizonyára inkább bánkódik a Kuomintang, mint holmi konyhahulladék vagy fazekak után. Végül a harmadik jelmondat azt tanácsolja: „Ne mutassátok meg a kommunistáknak az utakat!” Ez a jelmondat többszörösen is összezavarja a dolgokat. Mindenekelőtt azért, mert a kínai néphadsereget vezető kínaiak jobban ismerik az utakat, mint a Kuomintang- hadsereget vezénylő amerikai tábornokok. Aztán pedig, mint a kínai hadihelyzet mutatja, éppen a Kuo- mintang-hadsereg az, amelyik hiába keresi szorult helyzetéből a kiutat. Moszkvában a Szverdiov-téren van egy kis mozi. amely szerényen húzódik meg a többi filmszínházak között. A kis mozi népszerűsége a nagy filmpalotákat is túlszárnyalja. Már reggel 9 órakor megjelennek az első nézők s az utolsók éjjel távoznak. A Szovjetunió első plasztikus filmszínháza 13 előadást tart naponta már 3 esztendő óta. Sokan háromszor is megtekintik ugyanazt az előadást, hogy a csodálatos látványban gyönyörködhessenek. Akár külföldi, akár belföldi utazik át Moszkván, nem mulasztja el, hogy meglátogassa. Mintegy kétmillió néző látta már az első műsorokat és ez arról tanúskodik, hogy a nézők hisznek az új művészet fejlődési lehetőségeiben. Aplasztikus film vetítő lapja a néző szeme elé varázsolja az élő és mozgó természetet, minden tárgy szinte tapinthatóvá válik. Egy madárcsapat felrepüí a fáról a nézők közé s mindenki önkéntelenül lehunyja szemét, mert egészen közel érzi arcához a „vigyázatlan” madarakat... A természet, a tudomány, a technika csodái elevenednek meg a vásznon. A plasztikus film a jövőben nemcsak a művészet számára.' hanem tudományos célokra is sokat ígér. bfágy-fejlődés előtt- all.4 Természetesen az első plasztikus filmek még nem egészen tökéletesek, bár már most is kiaknázzák a gazdag ábrázolási lehetőségeket és a nézőket elragadják a plasztikus életszerű jelenetek. Egyelőre csak Moszkvában működik ilyen filmszínház, de nemsokára a szovjet filmművészet legjobb eredményeinek színvonalán álló plasztikus filmeket láthatunk a hatalmas Szovjetunió más városaiban is. Az új plasztikus filmeket nem az eddig külföldön ismert kezdetleges módszerrel, szemüvegen keresztül nézik, hanem szabad szemmel. A plasztikus filmszínház, egy sorban a főváros színházaival és múzeumaival, Moszkva egyik kulturális nevezetessége. Néhány szó az amerikai filmről A „Fortuna” c. amerikai folyóirat kérdőívet osztott ki a mozilátogatók között ezzel a kérdéssel :„Miért nem tetszenek az amerikai filmek?” A fenti kérdésre a közönség 50 százaléka azt írta, hogy „nem tetszik a filmek tartama, 14 százalék „ostobának”, 20 százalék „valótlannak” találta, a többiek véleményezése pedig a „borzalmas”, „unalmas” és „züllött” jelzők között oszlott meg. Egy cseh munkás páratlan eredménye Ján Kmecs esztergályos a brnoi ,Zbrojovka” üzemben dolgozik. Különleges alkatrészek gyártásában október 1-én 1985 százalékos eredményt ért el. Ehhez hasonló teljesítmény eddig még nem fordult elő a csehszlovák üzemekben, de Kmecs nem elégedett meg ennyivel. Tovább javította munkamódszerét és a napokban páratlan sikert ért el: 3800 százalékra teljesítette a normát. Kmecs kötelezte magát, hogy munkamódsze.rére hat munkástársát megtanítja. A műhelyt önöknél üldögéltem. A munkateljesítmény-lapokat nézegettük, amikor bejölt Pasa bácsi és megkérdezte, mi van a találmányával. Valami karikát eszel ki, amely négy munkásnőt helyettesit. Az üzem főnöke felhúzta a vállát: — Csinálja csak meg maga. Ha egy héttel hamarabb jön, alighanem másfélezer rubelt megtakarítunk. — Hát majd holnap bejövök és mindent megcsinálok — mondta Fása bácsi. — Jöjjenek be a szerelők is, mindjárt reggel. Egymás mellett laktunk. Este hallom, hogyan meséli az öreg a feleségének, miért kell neki munka: zünet •napján egy félórácskát dolgozni a gyárban. — Más ember segítget otthon ünnepnap — bökte cda az öregasz- szany Pasa bácsinak. — Téged meg, mint a farkast az erdő, úgy húzogat valami. Én itt nap mint nap, akár a homokfutó csoszogok a lábamon, főzök, futok a piacra, meg a szárnyasokat gondozom! A szárnysckról már nem egyszer hallottunk tőle. Négy tyúkja volt. Valaki azt mondta, ha az öregasz- tzonynak lenne egy kakasa is, a tyúkok már réa tojások lennének. A néni fejébe vette ezt és azóta állhatatosan nógatta Pasa bácsit, hogy menjen a piacra és vegyen kakast. Most, ahogy felesége a tyúkokról kezdett beszélni, Pasa bácsi kissé haragos lelt a szerencsétlen kakas miatt. —. Vár még a te kakasod — jegyezte meg morogva. Reggel az öregasszony odament férjéhez: — Aztán jól nézd meg, miféle kakast veszel. Eszedbe ne jusson, kakas nélkül hazajönni. — Olyan hangversenyt rendezek neked, jobbat, mint a rádió, azt se tudod, hol állj meg! * Hat óra is elmúlt és Fása bácsi még mindig nem jött haza. Már jó este volt, mikor a villamosmegállónál felfedeztem, a baromfipiac felé igyekezett. — Kakasért — mondta nyugtalan pillantással. — Mi van a vénasz- szonnyal? — Szájai. —Rá se hederits. •— Az öreg, mintha engem akarna megnugtatni. — Mindjárt viszem neki a kakast majd abbahagyja a szájalást. — Hol jártál eaósz nap? cA kaks LORISZ ZUBAVlN — Hol? Hát a gyárban. A fiúk beállították a motort, feltettem rá a fakarikát. Most aztán... — Rám- kacsinlott, e'mosolycdjtt, megint rám nézett. — Most már csak a kakast kell megvennem! Már korábban is elmehettem volna a piacra, de türelmetlen voltam, hogy megállapítsam, sikerült-e a munkám. — Jól sikerült? — Jól. Csak megnyomod a bil- elentyűt és már kész. Tudod, hányat csináltam egy óra alatt? — Nem tudtam. — Harmincat. Ez egy nap 240, több, mint amennyit öt munkás csinál. Most még csak a kakas van hátra. Gyere velem kakast venni — javasolta. — Ketten gyorsabban vesszük meg. Elindultunk. A barcmjipiacon nagy volt a forgalom. Bejártuk az egészet, de kakas sehol sem volt. Egy gyerek öreg, görbelábú kutyával álldogált és részvéttel kérdezte: mit keresünk? — Kakast — mondta Pasa bácsi. _ Nem látod, hol árulnak kakast? Egyszerre gyors léptekkel elhalad mellettünk egy ember, a kezében kakast, tartott. — Állj! — kiáltott rá Pása bácsi és utánavetette magát. — Állj meg, kedves barátom. Eladod a kakast? Pása bácsi eléje tette a pénzt és a kakas átkerült a mi kezünkbe. Szép, de elég drága kakas volt. — Jól megtermett — mondta Pása bácsi. — Épp ilyet akart az öregasszony. Az öregasszony azonban dühös volt a késő hazatérés miatt, szóba se állt velünk. Pása bácsi bedugta a kakast a tyúkólba és vidáman kacsintott. * Az üzemben a találmány mindenkinek te.szett. Rögtön megértettük, annyira egyszerű volt a kezelése. Az üzemvezető mindjárt rendelkezett, hogy a gép mellett csak egy munkásnő maradjon, — a többieket más gépekhez küldte, ahol kevesen voltak. Kötelezettséget vállaltunk, hogy az év végéig 100 ezer rubelt takarítunk meg és Pása bácsi a gyűlésen kijelentette, kitalál méo valamit, hogy többet tudjunk megtakarítani. Mindenki kérdezgette tőle, hogy tudott ilyen pompás dolgot kitalálni. Elmesélte, hogy vasárnap csinálta meg és ugyanakkor még kakast is vett. Hazafelé is a kakasról beszélt. Az öregasszony a konyhában fogadott bennünket. Lenéző tekintettel mérte végig Pása bácsit. — Szeretném tudni — kérdezte — ki lehetett az, aki a tyúkólamba egy döglött kakast rakott? — Mit mondasz mama — és Pása bácsi védekező mozdulatot tett. — De hiszen a kakas olyan szép volt! — Eredj, aztán nézd meg, milyen szép. Törött a lába, állni se tud rajta. Meg aztán gész nap a hangját se hallani cs már dél óta fennakadt a szeme. Mi az ördögnek hoztál nekem ilyen szerencsétlen kakast? Pása bácsi levette a sapkáját ét felháboroddan simította végig tarkóját. Aztán rámnézeít, sóhajtott és békéltetőén mondta feleségének: — Jól van, mama, még lehet, — hogy egyezer rend bejön a lába. Es lehet, hogy lassacskán elkezd majd enni is. .. Hiszen egy egész napig tartott, mía kiválasztottam.. OGONYOK. Pompás szőlőtermés Kirgiziában I Kirgizia kolhozaiban befejezö- | dött a szüret. Az Idei kedvezőtle- ! lebb időjárási viszonyok ellenére - .íiváló terméseredményeket értek | ai. A kolhozokban átlag 60 mázse j szőlőt szüreteltek holdanként. Ki I váló az almaiermés is.
