Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-13 / 264. szám

nyírségi b 1949 Xi 131 VASÁRNAP Vl. évi 264 Ára 50 íiilér 11 EBI 11 NÉPLAP Akik seirilik és akik akadályozzák a mélyszántást Ma: teljes heti rádióműsor A NYÍRSÉGI néplapért Irta : GYŐRÉ JÓZSEF Ma két hete indítottuk meg a munkát Pártunk megyei újságáért, a Nyírségi Néplapért. Pártszerve­zeteink feladatuknak tűzték ki, hogy tizenöt nap alatt a népneve­lők mozgósításával, jó politikai felvilágosító munkával háromszo­rosára emelik a Nyírségi Néplap olvasóinak számát, hogy eljut­tassák az újságot minden dolgozó réteghez, hogy elterjesszék a munkások, dolgozó parasztok, a aephez hű értelmiségiek, dolgozó kisemberek között, akikhez napról- napra szói a Néplap, akik ezen ke­resztül ismerik fel tennivalóikat, javítanak munkájuk hiányosságain, kicserélik jó munkatapasztalatai­kat. Célunk, hogy bekapcsoljuk a Néplap előfizető táborába azokat i tömegeket, akik eddig gazdasági és kulturális elmaradásuk folytán nem olvastak újságot, kevesebb érdeklődést mutattak a politikai és gazdasági eredményeink iránt. A Néplap kampánynak ma van az utolsó napja. Az első nap kez­deti sikerei után mind a közbeeső ünnepeken, mind a hétTtö::.,„pokon napról-napra erősödött a kampány, szélesedett a Néplapért megindult tömegmozgalom, a népnevelők fo­kozott sikereket értek el városon és falun egyaránt, ami arra vall, hogy beosztották erőiket és kibon­takozó győzelmüket, eredményei­ket felvilágosító munkával, harc érán szerezték meg. Most, a 15 napos sajtókampány utolsó napján már láthatjuk, hogy egyes járási, községi, üzemi párt- szervezetek jelentős sikereket ér­tek el, a sajtóterjesztésben előre ugrottak. A nyírbátori járás meg­négyszerezte az olv.asók számát és erősen megközelítette ezt az eredményt a nagykáilói járás is. Itt azonban mégis mutatkoznak hiányosságok: a tervet úgymond _ csak globálisan teljesítették és nem figyeltek arra, hogy minden egyes község elérje a kitűzött célokat. A járás legnagyobb községei: Uj- fehértó és Balkány alig értek el eredményt. A tiszai járás pártbi­zottsága eleinte nem ismerte fel a Néplap kampány nagy jelentősé­gét és így az új olvasók beszer­vezésében nem tudtak eredményt felmutatni. Itt és még egynéhány helyen hiányzott az ellenőrzés, pártszervezeteink nem tartották be Sztálin elvtárs örökérvényű útmu­tatását: „A végrehajtás ellenőrzése a helyes vezetésnek, munkánk to­vábbi előrehaladásának legfonto­sabb feltétele.” Pártszervezeteink, népnevelőink felhasználták a tervkölcsön jegyez- tetésének jó tapasztalatait a sajtó­kampány alkalmával. Az Ötéves Tervkölcsönt sikerre vitte a nép­nevelők előkészítő értekezlete, sikerre vitte a személyes példamu­tatás és az, hogy a népnevelők ezt a feladatot összekötötték a min­dennapi agitációval. Ugyanígy lát­tuk ezt Nyírbátor községben, Ven- csellőn és’a falusi- pártszervezetek egész sorában. Egy másik hason­lóság: az üzemek lelkes tervköl­csön jegyzése magával ragadta a dolgozó parasztságot — most pe­dig az üzemek példamutatása szin­tén hatást gyakorolt a többi dol­gozó rétegre, főként ha az üzemi munkások maguk is beálltak a népnevelők, falu járók sorába és megmagyarázták a megyei sajtó jelentőségét, elmondták, hogy a Néplap Pártunk szabolcsmegyei eredményeinek tükörképe, Pártunk politikáiénak * szószólóia. amely a megye sajátos viszonyai között, helyi példákkal magyarázza a Ma­gyar Dolgozók Pártja politikáját. R Gyárépítő Nemzeti Vállalat munkásainak kezdeményezése a Néplap elterjesztésére nem marad követő nélkül. Bár eredményeikben kiemelkedőt mutattak fel a gyár­építők, eredményesen szegődtek a nyomukba a Magasépítési N. V., az állami áruházak dolgozói és még további eredményeket érhet­nek el ma, az utolsó agitációs na­pon. Mind a nagy választási győze­lem, mind az Ötéves Tervkölcsön országos sikere, mind pedig a ter- ménybegyüjtés és az őszi munkák elvégzése azt mutatja, hogy Pár­tunk helyes politikája, elért ered­ményei következtében döntően megerősödtek pártszervezeteink, a párton kívüli dolgozó tömegekhez elszakíthatatlan kapcsolat fűzi őket, elmélyült a magyar dolgozó nép szeretete Pártunk és vezetőnk, ta­nítómesterünk, Rákosi Mátyás elv- társ iránt. Pártszervezeteink maguk érzik, a maguk eredményesebb munkáján látják, hogy a felszabadulás öt eszr tendeje alatt hogyan megváltozott dolgozó népünk öntudata, gondol­kozása, hogyan váltak a' dolgozók a fasiszták elnyomottjaiból a szo­cializmus diadalmas építőivé, Pár­tunk programjának megvalósítóivá. Ennek a döntő változásnak, Pár­tunk, népi demokráciánk eredmé­nyeinek tudatában végezzék to­vábbi munkájukat: fejezzék be si­kerrel a sajtókampányt. Az új győzelemhez megvan min­den adottság. A pártszervezetek nagy többségében állandó, össze­szokott népnevelő gárda végzi a felvilágosítást és a párton kívüli dolgozó tömegek legjobbjai, a tö­megszervezetek, az ifjúság, a nők agitátorai egészítik ki munkájukat. A marxista-leninista Pártra az jellemző, hogy nem keni el hibáit, hanem aáok felismerése után azon­nal hozzákezd kijavításukhoz. Sza­bolcs egyes községeiben olyan je-' lenségeket láttunk, hogy a népne­velők a sajtóterjesztést csak a párttagok között végzik, másutt pedig éppen a párttagok meggyő­zését hanyagolták el. Egyformán hibás mind a két álláspont. Amint a termelőmunkában, a szocializmus építésének minden területén élen járnak a kommunisták, úgy ért­hető, hogy az újságolvasásban is példát kell mutatniok. Ez viszont nem jelentheti a párton kívüliek elhanyagolását, mert Pártunk az egész dolgozó nép élcsapata, ta­nácsadója, iránymutatója, vezetője, dolgozó népünk tehát nem nélkü­lözheti a helyi újságot, amely nap, mint nap értesíti, tájékoztatja a Párt politikájáról, tanácsot ad mun­kájában, segít az osztályharc meg­vívásában. , A munka javítása, a hibák kikü­szöbölése érdekében menet közben tartott népnevelőértekezletek ta­nulságai sem maradhatnak kihasz­nálatlanul. Miért ne használnák fel a 25 olvasót gyűjtő Szikszai Im­re tapasztalatát, aki az őszi szán­tásra való mozgósítással együtt végezte a sajtókampányt? Vagy^ a Berbics Józsefét, aki a dombrádi kulákfészekben a szegény- és kö­zépparasztokat osztályharcra neve­léssel szerezte meg a Néplap olva­sóiként? Megvannak hát az adottságok. Pártszervezeteink, népnevelőink használják ki az utolsó napot, a jó agitációval sajátmaguk si erősöd­nek, új győzelmeket alapoznak meg. R Szovietíilí és a Német Demokratikus Köztársaság közli viszonyt a kölcsönös bizalom szelleme hatja át Csujkov hadsereg tábornok nyilatkozata a Németországi Szovjet Ellenőrző Bizottságról Csujkov hadseregtábomok, a Németországi Szovjo- Ellenőrző Bi zottság elnöke fogadta a Német Demokratikus Köztársaság ideigle nes kormányának tagjait és nyi­latkozatot tett a Szovjet Ellenőrző bizottság megalakításáról. Nyilatkozatában utalt arra, hogy a Szovjetunió kormányának megbízásából október 10-én az ideigenes népi kamara elnökségé­vel és Grotewohl miniszterelnök­kel közölte a szovjet kormánynak azt az elhatározását, hegy a Ne­me'- Demokratikus Köztársaság ideiglenes kormányára ruházza át azokat a közigazgatási funkció­kat, amelyek eddig a szovjet kato­nai igazgatást illették meg és hogy a szovjet katonai igazgatás helyett megalakítják a szovjet el­lenőrző bizottságot. A bizoi.fcágot most megalakították. A szovjet ka­tonai igazgatás szerveit Berlin­ben a megfelelő német miniszté­riumok és német hivatali szervek veszik át. A szovjet ellenőrzés fel­adata abban áll, hogy ellenőrizze a potsdami határozatot és a négy hatalom által Németországra vo­natkozóan közösen hozott más döntések végrehajtását. Ez azt je­lenti, hogy a Német Demokratikus Köztársaság ideiglenes kormánya e köztársaság alkotmánya alapján tevékenységét szabadon gyakorol­hatja, amennyiben az nem ellen­kezik a potsdami határozatokkal és a négyhatalmi közös határoza­tokból adódó más- kötelezettsé­gekkel. A Német Demokratikus Köztársaság külügyi kapcsolatai és külkereskedelmi ügyei a német hatóságok illetékességének körébe tartoznak. A szovjet ellenőrző bi­zottság szerepe ebben, valamint más tekintetben is a szükséges el­lenőrzésben áll és a külkereekede, lem tekin.etében arra irányul, hogy Németodszág megfelelő kö­telezettségének teljesítését bizto­sítsa. Csujkov tábornok ezután kije­lentette : — Berlinben az igazgatási funk­ciók á német szervekre szállnak át. Berlinben, mint e szovjet ellen­őrző bizot ság képviselőit Ceujkov tábornok fenntartja a kapci máto­kat a nyugati megszállási hatósá­gokkal, amiből következik, hogy a szovjet kormány a jövőben is minden tekintetben hozzá fog járulni Németország egy­ségének vissza átírásához, bé­kés demokratikus alapon, va­lamint a Németországgal való szerződés létrejöttében. Végül Csujkov annak a meggyő­ződésnek adott, kifejezést, hogy a szovjet ellenőrző szervek és a né­met demokratikus köztársaság ha­tóságai között a viszonyt a kölcsö­nös bizalom szelleme hatja ár., ami a két nép közti baráti kap­csolat és együttműködés további fejlesztéséhez fog vezetni. Azurán Grotewohl miniszterel­nök a német kormány és a német nép mélyen átérzett köszönetét fe­jezte ki azért a segítségért, ame- lyet a Szovjetunió a demokrati­kus, független és békeszerető Né­met Demokratikus Köztársaság megteremtéséhez nyújtott. A szovjet ellenőrző bizottság és a német kormány vezetőinek ta­lálkozása rendkívül barátságos én szívélyes légkörben folyt 1». Megoldották a nagy titkot: békés célokra használták az atomerőt a Szovletúnióban A Szovjetunió a természet erőit termelőerőkké akakítja át Fenti címmel a „Neues Deutsch­land” a Német Socialista Egység­párt központi lapja a következő­ket jelenti: A Nagy Októberi Szocialista Foradalom előestéjén várt ismere­tessé Berlinben, hogy szovjet mér­nököknek sikerült az emberiség történetében először atomerőt bé­kés célokra felhasználni. Mint a „Naclit-Express” jelenti, az Ural és Kaukázus hegységek szikláinak atomerővel történő fel­robbantásával megkezdték egy gi­gászi terv végrehajtását. A terv célja a szibériai Ob és Jenisszej folyók medrének átterelése. Ez a hír megnöveli a Szovjet- únióban történt atomrobbanással kapcsolatban szeptember 25-én tett hivatalos szovjet nyilatkozat jelentőségét. Davidov mérnök, a terv alkotó­ja a moszkvai energiatudomány intézet előtt ismertette tervét. Rá­mutatott, hogy bár a feladat ne­héz és bonyolult, de mint megmu­tatkozott, a szovjet technika meg tudja oldani. A Szovjetuniónak a természet áíaakítására és a természetfeletti uralom biztosítására irányuló új, nagy terve Franciaország nagy­ságának megfelelő földterületet fog teljesen megváltoztatni. A lengyel sajtóügynökség fog­lalkozik a ténnyel, hogy a Szov­jetunióban atomerővel széles ka­put tártak a Turgan-hegységben és a következőket Írja: Az amerikai Imperialisták az atomeröt világuralmuk eszközévé akarják tenni, hogy segítségével erőszakosan térdre kényszerítsék a világ népeit és az idegen népek földjeivel és kincseivel az ameri­kai monopolistákat gazdagítsák. A békeszerető szovjet népek az atomeröt az emberiség szolgála­tába állították. A szovjet nép az atomerő békés felhasználásával diadalmaskodott az embernek a természettel folytatott örökös küz­delmében: máris hegyeket mozdí­tanak el, folyókat térítenek ki medrükből. Az amerikai monopoltöke beha­tolása a Marshall-terv révén az olasz gazdasági életbe, tönkre tette az olasz ipart. Csökkentette az ország kivitelét és katasztro­fális mértékben növelte a munka- nélküliek számát — állapítja meg Jermasov, a moszkvai rádió hír- magyarázója. Közismert, hogy az olasz ipari munkások bére a legalacsonyabb egész Európában. Hivatalos ada­tok szerint négytagú olasz mun­káscsalád létfenntartási költsége havonta 60.000 lira. Ezzel szem­ben a legjobb ipari szakmunkás sem keres többet 20—25 ezer lí­ránál. A fémipari szakszervezet kimutatása szerint az átlagos reálkereset az 1938. évinek csak negyedrésze. Ezek az adatok meg­Megváltoztatják az éghajlatot és a sivatagokat virágzó kertekké és termőfölddé varázsolják. Fényes bizonyítéka ez Malenkov szaval igazságának, hogy a szovjet ^ép nem fél békés versenyre keim a kapitalizmussal, mert a természet hatalmas erőit minden más tár­sadalmi rendszer számára isme­retlen mértékben alakítja át ter­melőerőkké, hegy lefektesse a kommunizmus gazdasági alapjait. világítják és érthetővé teszik az olaszországi Marshall-megbízott felháborítóan cinikus kijelenté­seit: „hogy a Marshall-terv Olasz­országban elérje célját, ahhoz nem több gyárra, hanem több rendőrre van szükség, eltávolítani azokat a munkásokat, akik nem hajlandók elhagyni munkahelyüket a „feles­leges” gyárakban. A népellemes olasz kormány a nemzetaru.ást tetézte még az At­lanti katonai szövetséghez való csatlakozásával, minek következ­tében az 1949—50. évi államház­tartás kiadási tételeinek nem ke­vesebb, mint 30 százaléka a fegy­verkezést szolgálja míg a köz­munkaügyi minisztériumra csak 1 százalék jut. Nem több ipari üzemre, hanem nagyobb rendőri karhatalomra van szüksége Olaszországnál^ — mondotta az Olaszország, MarsíiaK-megbizott

Next

/
Thumbnails
Contents