Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-12 / 263. szám
NÉPLAP T? 12, SZOMBAT kjál (Sátulfíiék kezükbe veszik a logarlécet az Alkaloidában így tűnnek el a szűk keresztmetszetek, így győz a terv Nem minden meghatottság nélkül emelkedik fel helyéröl Mezei elvtárs, a főmérnök, zavartan kö- hintget és simitgatja haját. Mintha valami fojtogatná a torkát. Valóban, ha az ember arra gondol, hogy ezelőtt öt nappal, nov. 1-én az egész üzem befejezte hároméves tervét s most nemsokára nekivághat az ötévesnek, még az olyan bátor újítónak is, mint Mezei főmérnök, könny szalad a szeme sarkába. — A3 éves terv megindulásakor — kezdi el a szavakat — a legnagyobb nehézségek között, avult, kezdetleges berendezéssel, úgyszólván kínlódva kezdtünk el termelni. fia mindezek ellenére mégis győzelmet arattunk. De azt ám! — sugározzák felé A munkásszemek. Mezei az élmunkásokat keresi tekintetével, de hirtelen nem találja meg őket a többiek között. A falon azonban ott függenek fényképeik, mint egy ékes koszorú. — Most hozzákezdünk az ötéves 'tervhez. Mit jelent ez számunkra? Uj, kibővített üzemet, egészséges környezetet, modern gépeket, könnyebb munkát, kétszeres termelést, fele önköltséget, fis most munkatársaim ne feledjük el hogy minél tökéletesebben készítjük el tervünket, annál könnyebb lesz a megvalósítása. HOL „SZORÍT A CIPŐ?” Idős Reszegi Sándor áll fel elő szer a helyéről. Vékonyareú mun kásember. Nem sovány, hanem inkább olyan arcán a bőr, mint a feszülő szij. Amikor vizsgálgat valamit, kicsit összehúzza a szemét, mintha a dolgok leglénye- gébe akarna mélyedni. Azt kell először megnézni, „hol szorít a cipő”, hol vannak a szűk keresztmetszetek, amelyek plafont húznak a termelékenység emelkedése felé. A léválasztó üzemrészben mindenesetre vannak. Javasolom egy 400 és egy 300 literes saválló szűrő beállítását. — Helyes. De még valamit — emelkedik fel mellette Szabó Lajos. — A rendeléseket is tervszerűvé kell tenni, mert enélkül hosz- szúra nyúlik az az idő, míg a rendelésből anyag lesz. Ez hátráltatja a munka menetét. A szárítónál is „szorít a cipő”. Erről beszél Zágonyi Dénes. — Ha jó lesz új szárítószekrényünk és üzemDe áll, akkor az eddigi szárítóhelyiségünk szűknek bizonyul, nem tutajuk az árut elhelyezni. A szárítónk nagyságát feltétlenül a kapacitásnak megfelelően kell figyelembe venni. Az új kapacitásnak megfelelően <.. Mackó Gábor csak úgy zúdítja *tz egészséges javaslatokat. A me- tilezősó szárítót le kell vinni az autokláv helyiségébe, az autoklá- vot pedig fel kell helyezni, mert így észszerűbb. Lúg helyett vegytisztító karbonátot kell használni, mert így egészségesebb. Az oldatokat is centrifugán kell szűrni, mert így csökken az önköltség. Lelkesen magyaráz Mackó Gá- oor és lelkesen hallgatják még a lakatosok .s, hiszen nincs annál szebb dolog, mint a terv győzelmét elősegíteni. TANULNI AKARUNK Most a javítóműhely következik, a Vasvári-brigád, ök voltak az elsők az üzemben, akik befejezték a 3 éves tervet, október 15-re. Gál Sándor brigádvezetö, esztergályos áll fel a nevükben. — Elvtársak én azt akarom mondani, hogy a tervünkön akkor tudunk zsák megfelelően doleozní. ha tanulunk, fin nem sajnáltam az időt, megtanultam a logarlécen számolni és ez elengedhetetlen dolog, ha az ember tervez, újít. Már pedig, mi ezt akarunk. Ránk van bízva a terv és felelősek vagyunk a tervért a dolgozó nép előtt. — A brigádom minden tagja tanulni akar és mint alapvető dolgot, mindannyian meg akarjuk ismerni a logarlécet. Szívesen megtanítom használatára brigádom tagajit, de ehhez kérek egy nagyobb logarlécet, mert az enyém kicsi és a sok használattól már nem látom a számokat sem... Egy fiatal lakatostanuló ágaskodik hátul: — Mi pedig itt megígérjük, hogy mi is elkoptatjuk a számokat a logarlécünkön ... A „Béni“ ifjúmunkásai válaszoinak a „Vulkáninak A Komszomol példáján ünnepük Sztálin elvtárs születésnapját Néhány napja jelent meg a Vulkán ifjúmunkásainak, Tirpák Mihály esztergályosnak versenyfelhívása Szabolcs ifjúmunkásaihoz, a nyírbátori Bóni gyártelep fiataljai már válaszoltak is rá. Ifjúmunkás módjára. „Mi is a Komszomol dicsőséges útján akarunk haladni és a hős lenini szovjet fiatalok példáján lelkesedve úgy érezzük, hogy legméltóbban jó szocialista munkával ünnepelhetjük Sztálin elvtárs 70. születésnapját. Ezért a szeszfeldolgozóbcl az „Andics Erzsébet” ifjúmunkás briAkik sikerre viszik és akik akadályozzák az őszi mélyszántást Jól porhanyósodott a föld az őszi esőtől. Falvaink dolgozó parasztjai ez utóbbi napokban friss lendülettel fogtak hozzá a mélyszántás! munka végzéséhez, hogy a földek jó megmunkálásával a jó nedvességű felső rétegeket az alsó szárazzal felcseréljék, így bőséges csapadékot tudjon elraktározni már őszszel a föld és még többet télvíz idején. Mert tudvalévő, hogy az idejében mélyenszántott földről nem fut már le a csapadék, nem vész kárba, hanem tartalékolódul és kiválóan segíti elő a tavasziak fejlődését, erősödését, jobb termését. ■ A falvak dolgozó parasztjai előtt ott járnak példamutató munkával az állami gazdaság üzemegységei és a termelőszövetkezeti csoportok. Alapos munkaszervezéssel, brigádokban versengve, jóval a határidő előtt fejezik be a mélyszántás; munkát. A gyúlatanyai állami gazdaságban Oszlánszki János, Orgonás János, Torna Ferenc és Kungl Imre versenyeredményei voltak a legjobbak, munkájuk segített a mélyszántás pontos elvégzésében. Bö- dönháton a Petőfi- és Kossuth- brígádok szervezett munkája és versenye hozott jó eredményeket. Ugyanúgy a termelőszövetkezeti csoportok is példás munkával járnak elől. A legújabb jelentések szerint a felsősimái termelőcsoport is befejezte már teljes egészében az őszi mélyszántást, a bedőbo- koriak is elvégezték a munkát. A falvak közül Pap és Anarcs községek versenyéről érkezett jelentés. A versenyben még Pap község tartja az elsőséget, ahogyan jó eredményeket ért el az őszi vetésnél is. De ott jár már a nyomában Anarcs is, a község dolgozó parasztjai jó munkával hozzák be a mutatkozó kis elmaradást. Pellengér — Mivel támadott a kulák akkor, amikor a falvak dolgozó parasztjai az őszi vetést igyekeztek időre elvégezni? Ne vessetek, mert még nincs itt az ideje, ráérünk a munkával — hangzottak a kulákér- vek. Azt .akarták elhitetni, nincs még itt az ideje, hogy a dolgozó parasztok jobb munkával, az őszi munkák pontos végzésével a maguk és társaik jómódúbb életét formálják. Ugyanígy próbálkoznak a mélyszántásnál is. „Nincs itt az ideje, ráérünk majd tavasszal is“ — mondogatják. De falvaink dolgozó parasztjai válaszolnak: „Itt van az ideje, hogy magunk formáljuk sorsunkat. Csak az az idő nincs itt és nem is lesz, amit a basaparasztok szeretnének vissza. Nyakunkba szeretnék rakni a csendőrt, a régi urakat, a Rajk- féle gazembereket, a nyomorúságot. Nem is lesz ilyen idő, mert a munka jó elvégzésével azon leszünk, hogy ne legyen“. Támadnak újból a falvak basaparasztjai és a munka szabotálásá- val még „példát is mutatnak“, özvegy Kun Bertalanná vajai kulák pusztulni hagyta gazdasági felszereléseit, csakhogy legyen mire hivatkozni: „Nincs mivel szántani." Pusztulni hagyta földjeit, egy grammnyi trágyát nem szórt el esztendők óta. Amikor pedig megkérdezték tőle, miért vetett kényszeredve olvan kevés csillagfürtöt. kijelentette: „Bár annak az ára is a zsebemben lenne!“ De nem marad el mögötte Konyán Mihályné és Konyári János, a két nyíracsádi zsírcsparaszt sem. Vagy Kovács Menyhért, aki eldugta vetőgépét, majd üszkös magot akart elvetni előbb. Most meg azzal példálóznak: „Látjátok, mi sem szántottunk még, ráérünk vele. Mi értjük a módját, hogyan kell, hiszen azért is tudtunk meggazdagodni.“ Talán elhiszik ezeket a szavakat azok, akik ott gürcöltek Kovács Menyhért földjein^ akiknek gád nevében Német Ilona bejelentette. hogy a két helyen levő csomagraktárt rohammunkában áthelyezik. Ez csupán időben 1500 formt megtakarítást jelent. Nagy Miklós iorgalomnövelési felajánlásával havonta 4000 forinttal gazdagítja a munkások és parasztok országát, erősíti a szocializmus építését. Kiss Mária 10 százalékos forgalomnövelést vállal túlóra nélkül. Oláh Mária kihívja egyéni versenyre Balog Erzsébetet a teljesítmény 10 százalékos növelésére. Molnár János, Ternó István, Kiss János, Hudák Ferenc és Tóth László ifjúmunkások Sztálin elvtárs születésnapjáig, december 21-ig kiküszöbölik az üzem egyik szűk keresztmetszetét és elkészítik a telepi vasúti kocsit fél hónappal a határidő előtt. Munkával bizonyítjuk be szere- tétünkét és ragaszkodásunkat Sztálin elvtárs iránt. Molnár János üzemi SZÍT titkai. UJ ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉBE! Napontj sok olyan új előfizetés érkezik kiadóhivatalunkba, melynek előfizetési szelvényét — kézbesíts szempontjából — helytelenül töltötték ki. Az ilyen hibák helyrehozására felkérjük az előfi. zetőinke(< hogy mindenfajta kifogásukkal, panaszaikkal sfirgffs©,, forduljanak a kiadóhivatalhoz. c?í/// születik a fő szakember A miníakészités érdekes és bonyolult foglalkozás. Alekszej Parsin közel van már a hetvenedik évéhez, de fiatalos arcán még barna bajusz díszeleg. Üj tanítványt kapott a műhelyben. Figyelmesen nézegette és megkérdezte: — Hány éves vagy? — Tizenhat. — fis hogy hívnak, le piszeorrú? — Szasa Novikov. — Jól van. Míntakészítő leszel. Ez olyan mesterség, öcsém, hogy tervezőnek is beillesz majd. Művészet ám az! Csak lélekkel lehet csinálni. Szasa Novikov ügyes munkaszerető fiúnak bizonyult. Egy hónap alatt megtanult bánni a szerszámmal, gyalúval, mércével. Üjabb másfél hónap után már elkészítette első modelljét, egy golyóscsapágy mását. Parsin megdicsérte. — Látod — mondt —, a te mintád után készítik az üzembsn a formát. A formába acélt öntenek. A munkadarabot kidolgozzák az esztergályosok és lakatosok. Azután sok mozdonyon ott lesz majd a te mintadarabod alapján készült csapágy. Éried, mit jelent ez? — Hogyne érteném! Parsin kezdett büszke lenni tanítványára. Szasa meg szemlátomást férfiasedott, már igazi ■ munkáskülseje volt. Így repültek a hónapok — Szasa már második éve tanult az öreg mellett, amikor nagy esemény történt a gyárban. Vaszilij Kondratov napi normáját ötszörösen teljesítette és kötelezett- séget vállalt, hogy a közeli napokban befejezi ötéves tervét és már a következő ötéves tervért fog dolgozni. A munkások mind elhatározták, utána mennek a kezdeményezőnek. Szasa sem akart lemaradni tőlük, de sehogysem tudta eldönteni, miként szervezze át munkáját. Mivel kezdje? — Alekszej Filipovics — fordult öreg mesteréhez. —■ Mi lenne, ha anyagelökészítéskor nem félméteres, hanem másfélméteres deszkákat gyalulnánk? A munkára ugyanannyi idő szükséges, de az anyagot egyszerre három csapágyhoz tudom előkészíteni. Egy minta helyett hármat csinálunk. Alekszej Filipovics összevont szemöldökkel nézte a fiút. Miért nem neki jutott eszébe? De hiszen — villant eszébe — Szasa az ö tanítványa, amit a gyerek kitalál, abban neki is része van. Aznap három és jél normát téliesítettek. — Kezdetnek nem rossz — mondotta elégedetten a mester. — Nem gondolod, Novikov elvtárs? A kis műhelybe bejött Andrejev, a gyár igazgatója. Megállt a száraz, gyan.a&zagú deszkák és gyalúfor- gács között. Rende ést hozott: újgyártmányú mozdony számára kell dugattyút készíteni. — Elkészül két hét alatt? — Majd igyekszünk. A dugattyú a legnehezebb minta- készí.ői feladat. De elkészültek vele határidő előtt. A kiöntött dugattyút beszerelték és a mozdony vidáman füttyentve futott ki a gyár kapuján, szaladt egyre gyorsabban a fényes távolságok felé. A munka termelékenységének emelésével ünnepelnek a gyáiépitök Uránia filmszínház November 10—16.ig UJ lengyel (Mm! Kinn A nyíregyházi Gyárépító Nemzeti Vállalat dolgozói is lelkes munkafelr ján; ásokkai készülnek Sztálin elvtárs 70. születésnapja megünneplésére. A „Rákosi Mátyás " vasbetonszerelő brigád elhatározta, hogy eddigi teljesítményét, az átlagos 110 százalékos t eljesitményt 30 százalékkal növeli. Kassai János átképzés ács egyéni versenyre hívta ki Jánosi Istvánt, Nagy Gyulát és Ignác Mihályt. Verseny- pontjában a munka termelékenységének 20 százalékos emelkedését jelölte meg. Kérik Gábor ácssegéd a „Vörös csillag” ácsbrigád nevében felajánlotta a teljesítmény 30 százalékos emelését, valamint azt, hogy brigádjuk november 20-ig befejezi hároméves tervét. Megjavult a munka a nyiradonyi géoáliomisor» — mert az üzemi pirtszervezet a termeles iiányítoja lett „A nyiradonyi gépállomás ... nem kapcsolódott be a versenymozgalomba, az üzemen belül sem volt versenykezdeményezés, annál több géptörés és fennakadás. — Azért, mert az üzemben nem foiyt jó politikai munka, a pártszervezet nem tudott kellő módon a termelés, a tanulás, a felvilágosítás irányítója lenni” — mutatott rá lapunk a nyiradonyi gépállomás hiányosságaira egyik legutóbbi számának hasábjain Szarvas Ernő elv- társ cikkében. Apolló filmszínház November 10—16-ig Csehszlovák lilm. fiaim Most örömmel közöljük a nyn- adonyi gépállomás üzenetét, ame.y arról szól, hogy a nyiradonyi ei\- társak kommunista önkr.tikaval ismerték be hibáikat, amikor megbírálták munkájukat. Üzenik, hogy a hibák okozóját gyökeresen K - irtják. Üzenik, hogy az elmúlt héten már nem volt egyetlen géptörésük sem az előző heti hattal szemben, nem volt fennakadás és a munka 166 holdas teljesímény- ről 300 holdas szántásra emelkedett fel! Megjavult a munka a nyiradonyi gépállomáson, mert az t -mi párt- szervezet kijavította hibáit, a termelés, a tanulás, a felvilágosítás irányítójává vált. A nyiradonyi traktoristák öntudatos lelkesedéssel fogtak neki a mélyszántás munkájának, hogy azt sikerré! befejezve elősegítsék azt a harcot, amely most falun folyik: a szocializmus átütéséért. a bérét ellopta a basaparaszt? Nyilvánvaló, hogy tudják: „A mi bőrünkön gazdagodott, nem azon, hogy értette a munka módját. Hiszen sohasem dolgozott. Most is azt szeretné, hegy a mi zsírunkat szedje, nem pedig azt, hogy boldoguljunk!“ Az igazság szavára, a Párt szavára hallgatnak a falvak dolgozó parasztjai és nem a kulákmesékre. Igyekeznek a mélyszántás! munkával is, hogy meglegyen az őszi, tavaszi munka jó eredménye: a több kenyér. 5
