Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-12 / 263. szám
1949 XI 12 SZOMBAT Vl. évi 263 Ara 50 fillér Az úifehértói gépállomás munkafelajánlása Sztálin elvtárs születésnapjára Akik sikerre viszik és akik akadályozzák az őszi mélyszántást Növekednek a demokrácia és a szocializmus erői Malenkov elvtárs nagyjelentőségű beszédében többek között hangsúlyozta, hogy a kínai nép győzelmével új fejezet nyílt meg nemcsak a kínai nép történelmében, hanem az imperialisták által leigázott valamennyi ázsiai nép történelméDen is. Ez a győzelem ezenkívül természetesen a tartós békéért küzdő, imperialistaellenes világtábor komoly megszilárdulását is jelenti. Kína felszabadulásával a népi demokratikus országok a Szov- jetúnióvai együtt körülbelül nyolc- százmillió ernoeit számlálnak. A világ egy harmada már felszabadult az imperializmus igája alól és a felszabadult népek megmérhetetlen energiával építik a kizsákmányolástól mentes társadalmi rendszert, a szociálizmust. K ína felszabadulása azonban nemcsak hatalmas mértékűén növelte a békéé-1 küzdő demokratikus tábort, hanem igen súlyos veszteséget is jelent a világuralomra törő amerikai és angol imperialist-äk háborúra uszító táborának: elvesztették Kínát, amelyet háborús támaszponttá, bázissá akartak kiépítem. Megtartásáért minden eszközt igénybe Vettek, kezdve a megvásárolható hazaáruló kínai politikusoktól egészen a hadviselésig, hiszen az amerikai tisztek tízezrei teljesítettek szolgalatot a kínai nep- elnyomó Kuomintang kormány gyilkos hordáiban. Kétségtelen, hogy az imperialisták egyik legfontosabb célja volt Kína háborús bázissá való kiépítése, mert a Szovjetúnió iránti feneketlen gyűlöletükben mindent elkövetnek, hogy a szerintük bekövetkező háború esetén eredményesebben vehessék fel a harcot a szovjet hadsereggel. Alig leplezett haoorúo terveik egyik sarkpontja volt Kína, amely a Szovjetunió bekerítését célzó terveik egyik pillére volt. Tévednénk azonban, na csupán úgy tekintenénk Kínát, mint háboius bázist egy elkövetkező háború esetén. Csupán ezért nem fektettek volna Kinaba több mint hatmilliáid dollárt az amerikai imperialisták, akiknek mindennél fontosabb az üzlet. Kínában a világ legnagyobb piacát, a világ legnagyobb nyersanyagkészletét es legnatalmasabb embertömegeit, az olcsó, gyarmati munkáéi ö megszámlálhatatlan tömegét védték. Kína nyersanyag kincsei vetekednek a világ bármely más országéval. Szénkmcseit 272 milliárd tonnára becsülik, ez majdnem a világ egesz széntartalékának fele. Már eddig is hatalmas olajkészleteket fedeztek fel. Olajpala rétegeiből a japánok több mint negyvenezer tonna olajat termeltek. Ezenkívül mérhetetlen vasérckészletek várnak kiaknázásra. Van azonban wolframja, antimónja, ónja is bőségesen. Kínában van a világ leggazdagabb magnézium lelőhelye, mintegy kétszáz méter vastag magnezit ércteleuet találtak. Felmérhetetlen ásványi kincsek országa Kína. A kínai mezőgazdaság is roppant értékeket termel. A világ szójabao kivitelének 60 százalékát Kínából exportálták. De Kínában megterem a tea, gyapot és számtalan más ipari növény is. Felbecsülhetetlen növényi kincseket terem meg a kínai föld. Az elmaradottnak hirezztelt, lebecsmérelt Kínában igen nagy ipa. rí üzemeik dolgoznak. Csupán Sanghajban több textil munkás dolgozik, mint amennyi -az egész miagyar ipari munkásság létszáma. De Mandzsúriáin repülőgép, autó, mozdony és vagoagyárak is épültek. Kínában vannak Ázsi • legnagyobb textilüzemei. Óriási iparral rendelkezik tehát Kína. Ezért siavunyú most már a szőlő... De mindennél többet ért az imperialisták számára a kínai piac. A világ legnagyobb piaci_ amely szinte beiá.hatatlanul sok árút képes felvenni, hiszen 450 millió ember ellátásáról van szó. íme mindezeknek a kincseknek megtartására érdemes volt h.tmil- liárd dollárt költeni. Hogy milyen eredménnyel, arról a diadulm s befejezés felé közeledő felszabadító háborúja tehet és .esz tanulságot Az angol, amerikai, japán im- poriaiistákat kiverték Kínából, elvették tőlük üzemeiket, megfosztották őket -a kínál parasztok verí- tékes munkájának gyümölcsétől és kivették karmaikból a világ legnagyobb pi-acát. Mindez súlyos csapás az imperializmusra, mindez pó.olhatatkn jövedelmi forrásoktól ütötte el egyszersmindonkorra a nyugati lökéseket. IZ ina felszabadult, az imperialis. ták minden erőfeszítésükkel sem tudták tovább igájuk als* tartani a kínai népet. Az imperialistáknak így rumosak a jövedelmi a kizsákmányolási forrásuk fogyatkozott meg, hanem ezzel együtt a másik tábor, a tartós békéért küzdő demokratikus és szo- ciálizmus: építők tábora hatalmas mértékben megnövekedett. Felmérhetetlen «anyagi kincsek és felmérhetetlen népi erők szabadultak fel Kína felszabadulásával. Kína felszabadulása, bebizonyította, hogy a népi erők mérhetetlenül erősebbek az elnyomók erejénél. De >a szabad Kínában a felszabadult népi energiákkal rövid idő alatt meg lehet szüntetni az évszázado elmaradottságot. A kínai nép felszabadulásáért vívott harcnak felmérhetetlen jelentősége még «abban is megnyilvánul, hogy az imperializmus pusztulását hihetetlen mértékben meggyorsította. II ima felszabadulásának ténye kihat a környező népekre is, amelyek még mindig az imperializmus járma aUtt szenvednek. Indonézia, Vie-.nam, Malájföld és Burma elnyomó t népe erőt merít a kíniai nép sikeres felszabadulási harcából. így terjed egyre szélesebb körben a harc -az elnyomók ellen. És az elnyomók uralma egyre szükebb körre korlátozódik. Kinn felszabadulása megingatta az imperializmus úr imat Ázsiában éselösegí i uralmának végső felszámolását. Az ENSz politikai bizottsága szavazott az olasz gyarmatok kérdésében A politikai bizottságban november 9-én megtörtént. a szavazás a voit olasz gyarmatok ügyében beterjesztett jáVasíattervezetek es módosító indítványok ügyében. Aria a szovjet javaslatra, hogy Líbiának haladéktalanul adják meg a függetlenséget, 20 küldöttség szvazott, ellene 24. A többi küldöttség tartózkodott a szavazástól. A másik szovjet javaslatra, amely követeli, hogy 3 hónapon belül minden külföldi csapatot vonjanak ki Líbiából és semmisítsék meg az ottani katdnai támpontokat, 11 küldöttség szavazott, ellene 13, a többiek tartózkodtak a szavazástól. A szovjet javaslatok metieil szavaztak a népi demokratikus ái-j lamok, az arab államok, Egyiptom, Szíria és több keleti állam, mint | Irán, Pakisztán, valamint több latinamerikai állam, köztük Kuba. A szovjet javaslatok ellen a gyarmatos hatalmak — az USA, Anglia, Franciaország és a körüiöttüK csoportosuló államok szavaztak. Az elfogadott határozat szerint Líbiának nem később, mint 1952 január 1-én el kell nyernie a függetlenséget. A bizottság ezután Szórnád ügyére télt át. A többség elfogadta a Fülöp szigetek küldöttségének azt a módosítását, ho v a szövegezésből, amely úgy szól, hogy Szomáli 10 ev múlva nyerje el függetlenségét — ha a közgyűlés máskép nem határoz, az uloisó részt hagyják el, miután ez a rész lehetőséget nyújt arra, hogy meghatározatlan időre tolják ki Szomáli függetlenségének visszanyerését. E mellett az indítvány mellett 33 küldöttség szavazott, köztük a Szovjetunió, Bjeloiusz- szia, Ukrajna, Csehszlovákia es Lengyelország küldöttsége. Az USA, Anglia és Franciaorszag, valamint a körülöttük csoportosít,o országok küldöttségei a Füiöp szigetek küldöttjének módosiio indítványa ellen szavaztak. A volt olasz gyarmatokkal kapcsolatos többi javaslattervezttiei a következő ülésen foglalkoznak. II béke híveinek hatalmas frontját a Nagy Uktóber hatalmas eszméi lelkesítik A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplése — írja az Izvesztiju vezércikke — a de- mokiácía es a szocializmus növex- vő és győzelmes erőinek hatalmas seiegszemiejéve vált. A szovjet kormány bek*cpropagandája ieikes támogatásra tatái az egyszerű embereknél az egész világon, mert legtöbb vágyukat és igazi érdekéiket juttatja kifejezésre. A szocializmus útján haladó országok sikerein telbőszjiive az imperialisták háborús kalandokat teiveznek. A szovjet nép nem kíván háborút és minden lehetőt megtesz annak megakadályozására. Senki se gondolja azonban — hangsúlyozza az Izveszlija, — hogy telünk a háborús uszítok kardesörtetéseitöl. Nem nekünk, hanem az imperialistáknak k.-ll féi- níök a háborútól. Teljesen világos, hogy egy új háború felidézésere irányuló vonalvezetés az imperialisták számára csak katasztrófával végződhetik. Ha az imperialisták felidézik a harmadik világháborút, ez nemcsak egyes kapitalista államok, hanem az egész világkapitalizmus sírja lesz. Bármennyire is dühöngenek a háborús úszitók, fejezi be az Iz- vesztija, ez nem ingathatja meg a béke híveinek nyugalmát és ái- hatatosságát A béke híveinek erői naprol-napra fokozódnak. A szovjet nép nagy vezére és tanítója, Sztálin vezetésével biztosan megy a holnap felé, mert szilárd meggyőződése, hogy a szocializmus és demokrácia győzelme az egész világon elkerülhetetlen. Változatlanul éles angol-amerikai csentétek légkörében ülésezik a három nyugati külügyminiszter Achescm_ Bevin és Sehuman szerdai tanácskozásáról kiadott közlemény szerint a külügyminiszterek tanulmányozták a ,, közös érdekű kérdéseket, így & Németország tekintetében követett politika főcb irányelveit1-. A közlemény beszámol arról, hogy az ér- tekezle en ^kielégítő haladás" valósult meg. A londoni rádió párisi tudósítójának jelentése szerint a gazdasági.és p nyugatnémetországi kérdéseken kívül megtárgyalják, hogyan támogathatnák még jobban ügynökeiket: a Titó-ban- dát. A tudósító szerint szó lesz a kínai népi kormány elismerésének kérd lséről is. Ez utóbbival kapcsolatban a Times megállapítja, hogy Anglia — tekintettel nagy kereskedelmi érdekeltségeire — haladéktalanul elszeremá ismerni a népi kormányt. Annak ellenére, hogy ,,haladásról" beszélnek, az angolamerikai ellentétek változatlanul élesednek. Az «angolok továbbra lg tartózkodnak az amerikaiak ,,egységesítő" törekvéseivel kapcsolatban. Az angol-amerikai ellentét katonai sikon is megmutatkozik. A lordok házában lord Strabolgi arról beszélt, hogy még nem becsülték fel azt a határt, amelyet Kína felszabadítása gyakorol m jd az angol stratégiára. — Rövidesen — mondotta — el kell döntenünk viszonyunkat íz Uj Kínával. Az angol jobboldali lapok az olasz dolgozók nyomoráról és az ország válságos gazdasági helyzetéről A Marshall-terv „gyümölcseit“ élvező Olaszországban a gazdasági helyzet egyre válságosabb. A tömegek nyomora napról.-napra fokozódik. Még a burzsoá lapok is kénytelenek többé-kevésbbé nyíltan beismerni a Marshall-terv olasz- országi következményeit. A Manchester Guardian közli a Messagero római jobboldali napilap calábriai tudósítását. A lap tudósítója leírja Cutro nevű faluban tett látogatását, ahol a tüdővész teljes erővel pusztít. Az egész ialunak mindössze egy kútja van. A íalu lakosai csak ritkán látnak kenyeret, húshoz sohasem jutnak. Fő táplálékuk naponként egy marék bab. A faluban élők 90 százaléka sem írni, sem olvasni nem tud. A gyermekhalandóság igen fnagas. A Manchester Guardian megjegyzi, hogy Délolaszországban százával vannak Cutrohoz hasonló helyzetben lévő falvak. A New Statesman and Nation beszámol arról, hogy a liguriai tartományban milyen hihetetlenül kevés föld van a parasztok kezén. A parasztság mérhetelen szegénységben tengődik és túlnyomó része alkalmi munkával kénytelen nyomorúságos életét fenntartani. Az olasz gyermekhalandóság statisztikájában Liguria vezet, viszont a liguriai tengerpart tele van fényűző villákkal, amelyeket csak kiválasztott egyén használ. A lap végül beismeri a kommunista párt óriási befolvását és -»’•e- jét. NYIRS^M ^
