Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-11 / 262. szám
4 NÉPLAP 19Í9 NOVEMBER 11, PÉNTEK Űt a magasabb technika felé Tervszerűvé teszik újító mozgalmukat a nyirbogdányi munkások Nem először, nem is harmadszor Iáitta Soholz elvtárg a társait. Mindennap találkozik velük az üzemben, délben az étkezédben vagy este a. kultúrteremben, mégis mos , amikor 150 szempár kisérte lépteit, lámpaláz fstette pirosba az arcát. Vagy talán a biisz. keség ragyogott raj a úgy. Nem tudni biztosan, egy azonban tény: a Scholcz brigád elnyerte *i brigád zászlót. Nemsokára eléri a hetven esztendőt Scholcz bácsi, mos. azonban, olyan vidáman vitte httven esztendő terhét mind a két lába, min: amilyen vidáman és fényesen ragyog a brigádzászló vörös selyme. Átvette — nem is vette, hanem magához ölelte kszével, szemével, öreg harcos szívével és úgy vitte a fiuk közé. Nem szól- lott hozzájuk semmit, de tekinte- lécől újra kiolvashatták azt, amit annyiszor elmondott már a bri- gfcdértekezleeken: „mint a két szemünkre úgy vigyázzunk a termelésre és szakadatlanul azon harcoljunk, hogy előre haladjunk.“ Szakadatlanul előre... Bade András lakatos, Ferenci János hegesztő nem tartoznak a Scholz brigádba, mégsem szalud át ez öreg Soholz arcán a féltékenységnek egye len borulata sem, amikor sorra jelentik be újításaikat. Sőt Így gondolkodik: ez aztán derék dolog. Bede András a füstgázok elvezetését oldotta, meg, Ferenci János a gzüröprés dugai tyuemelő szerkéz tét készítetce el. Karaffa András is feláll. — A tüzoltómotorolc gyújtógyertyáinak megvédésére védőbe, rendezési, készítettem. Soholz helyesel: jól van Ka raff a szaki. A munkásnak legyen mindenre gondja. Ne csak arra, ami ez orra előtt van. hímem mint gazda nézzen körül az egész üzemben és ahol csak alkalom adódik ott újítson. Borbély Ferenc géplakatos a toronyi éné kszabályzóért k;pcc. jutalmat. Szakácsi Bála. és BaJa- kits Pál a laboratórium keverőbe- rendezásét alakították át. — így jobb — mondja Scholz — és nekünk azon keli lenni, hogy mindig jobb legyen. Ne bízzuk el magunkat Lelkesen tapsoltak mindnyájan *z újítóknak s velük együtt Scholz elvtárs is pirosra verte a tenyerét. Azonban mégis lett volna valami mondanivalója arról, hogy azért ne bízzuk el magunkat, vizsgáljuk csak meg tüzetesebben ezt a dolgot az újí ómozgalmunkat. Vannak még hiányosságok is, amit ki kell javítani. Már éppen nyújtotta a kezét felszólalásra, de Tóth László megelőzte. Tech László vegyész rész vett az Újítók kongresszusán. Lenin elvtárs szavaival kezdett el beszélni. — A kommunista munkamódszernek jobbaknak és tökéletesebbeknek kell lennie, mint a kapitalista munkamódszereknek, mert ■azál «I tudjuk termelésünket tökéletesebbé és olcgóbbá tenni és életszínvonalunkat eredni sny esen emelni — nvajd így folytatta — és hogyan tesszük tökéletesebbé a munkamódszerek© ? Ha újítunk. Ez a mozgalom utat nyit a maga. sabb technika felé, a bőség felé! Legyen mindenki újító az üzemben Úgy, úgy — bólint Scholz — hiába, nem kell félteni a fiatalokat. — Tehát vizsgáljuk meg a mi újítómozgalmunkal. Szép erednie, nyeink vannak, de még szebbek ■lennének, ha kijavítjuk a következő hibák t: — Első a tervszerüjlenség. Nem képezi szerves részét verse'ymoz- galmunknak, hanem újításaink ötletszerűen vetődnek fel. — Második: nem készítettünk még terveket. Meg kell keresni gyárunkban azokat a hiányosságokat, amelyek a termelést akadályozzák s ezek©-, mint fel datter- veket kell újítóink el'á vinni. — A harmadik: az üzem dolgozóinak széles tömegei nem vesznek részt 'az újítómozgalomban. Legyein a jelszó: legyen mindenki újító ez üzemben. Scholz bácsi felugrik a helyéről és úgy tapsol. Úgy van! Legyen mindenki újító minden egyes tagja a munkásosztálynak az üzemünkből is mindenki! Rá évedt tekintete a vörös brigádzászlóra amelynek selyme oly vidáman nagyszerűen és biztatóan fény! tt ragyogott és önkéntelenül is ezt kellett mondania. — Én sem nem hagyom magam! Kiosztották Nyíregyházán Sztálin elvtárs műveinek első kötetét Az egész magyar kulturális élet nagy eseménye, ünnepe volt Sztálin elvtárs művei magyarnyelvű kiadása első kötetének megjelenése. Sztálin elvtárs összegyűjtött cikkei, beszédei mindaddig időszerű olvasmányaink, tananyagaink lesznek, amíg az egész világon meg nem valósul a szocializmus. A magyar dolgozó nép szeretete kísérte a mű megjelenését. Csak korlátolt péidányszámban hagyta el a sajtót, így csupán a pártszervezetek legjobb pártmunkásai részesültek abban a kiiüntetésben, hogy előjegyezhették a könyvet. A könyv tulajdonosai a napokban vették át Nyíregyházán az MDP Városi Végrehajtó Bizottságán az I kötetet. A díszes kiállítású könyveket egy délelőtt kiosztották. A tizenhatkötetes mű második magyarnyelvű kötetének kiadására Sztálin elvtárs születésnapján, december 21-én kerül ser. Napi 150 téglával emeli a teljesítményt egg öreg köm fi ács újítása CzigHna Antal nyíregyházi kőműves. aki magas koránál fogva — 62 esztendős — már nem tud dolgozni, naponta elolvassa az újságokat, a „Szabad Nép“-et és a „Nyírségi Néplap‘*-ot. Különösen azóta várja minden reggel nehezen a híreket, amióta Pozsonyi szaktárs, nyíregyházi építőmunkás e’inditoíta diadalmas útjára a sztahánovísfa mozgalmat. Cziglina Antal úgy érezte, hogy 6 sem maradhat ki a mozgalomból, a szocializmus dicsőséges épttőmunkájából és elhatározta: újításokon fogom a fejem törni. Az első újítása már el is készült. Tudta azt, hogy a kalapácsért való hajlongás nagy időveszteséget jelent a kőművesek számára s ezért készíttetett egy merevített tartóval ellátott hevedert, amelyet, a kőműves a derekára köt. A kalapácsért nem kell a földre hajolni, hanem egyszerűen kihúzza az övéből. Ezzel az újítással egy kőműves naponta 150 téglával rakhat be többet. Másik újítása is van. Egy vink'.l, amelynek segítségével két élt egyszerre lehet emelni. Újítását bemutatta a Gyárépítő Nemzeti Vállalatnál, valamint a Szaktanácsnál s az újítást be is vezetik. Cziglina Antal 62 esztendős kőműves tovább folytatja újításait, amint mondotta: mig csak élek, dolgozom a szocializmusért! DOLLÁR „KULTUR A« 99 Az „Izvesztija“ egyik legutóbbi számában cikk jelent meg arról a „kultúráról“, amelynek „áldásait“ az egyszerű amerikai milliók saját bőrükön élvezik. Mindenki tudja, — mondja a cikkíró — hogy az Amerikai Egyesült Államokban újságok és folyóiratok ezrei hirdetik az amerikai nemzet fölényét a világ többi nemzetei fölött. Ez a történelem szemétládájából kihalászott „elméletecske“ tölti meg a rádió, a mozik és a színházak műsorát. Az amerikai imperialisták azonban, sajnos, nemcsak, hogy A Szovjetunióban é3 nálunk is megkezdődik az új pár*r/klátási évad. A miTxiiía-leninista elmélet elsajátítása és elmélyítése öntudatossá teszi a dolgozókat munkájuk termelékenységét egyre emeli. Az alábbiakban a Szovjetunió egyik politikai iskolájának vezetője, Kri- gin, számol be munkájáról. Politikai iskolánknak az én vezetésem tatait álló csoportjában nyolc hallgató tanul. Valamennyien egyszerű kolhozp3.rasztok. Az oktatás megkezdése előtt egyiküknek sem volt komolyabb politikai képzettsége. De most nem ez első foglalkozások nehézségeiről akarok beszélni. Arról a szemináriumunkról fogok most beszámolni, amelyen már a hallgatók Ismeretei alapján kialakult módszerrel tanulmányoztuk a ,,Szovjetunió sbo. ciiaüisila, társadalmát“. Hallgatóimnak az előző szemináriumi napon kiosztottam az erre a témára vonatkozó irodalmat. Megmondtam nekik, milyen újságokban és folyóiratokban talál halnak tanulmányaikhoz felhasználható anyagot. A hallgatók otthon jegyzeteket készítettek olvasmányaikról. A szeminárium kezdetén megkérdeztem, volt-e a megadott irodalomban valami olyan, amit nem értetl ek meg. Kérdéseikre megmagyaráztam a bonyolulttal problémákat és az ledgen szavakat. Elsőnek Vladimír Raeiezolov ismertette a szocialista és a kupi a- llst-a gazdasági rendszert részletesen és rzemléielesen. Elbeszélését színes példáidul fűszerezte. Főként ciyainokkai, amelyeket faluja fejlődéséből és mindennapi életéből merített. Ehhez a kérdéshez hozzászólt Grigorij Rssszolov is, aki elméleti hibákat követett el, amelyeket a. többiek helyesbítettek. Többen kiegészítették az el. hicgzctt hozzászólásokat Ezen a szemináriumon is, mint az előzőkön, kiderült hogy a nyolc hallgató közül hárman gyengén sajátítják el az anyagot. Mindenekelőtt kikutattam elmaradottságuk ckát. Megállapítottam, hogy Artuhov elvtárs azért maradt vissza, a tanulásban, mert a betegség miatt hat foglalkozást elmulasztott. Kurickij elvtársnak pedig az a hibája, hogy keveset olvas. Ezekkel az elvtársiakkal egyénileg is foglalkozom. Gyakrabban kérdezem őket az órákon és öszeho- zom őket a fejlettebb hallgatókkal, közös tanulásra. Több éve folytatok oktaió munkát és az a tapasztalatom, hogy az elméleti tanulásban nagy segítséget nyújt a vonatkozó szépösszevissza beszélnek világuralmuk „jogosságáról“ — de így is viselkednek. Tokió utcáin amerikai katonák dirigálnak a riksa-kuliknak, jenkik lepik el Párizs utcáit, Ausztria nyugati részének városaiban részeg amerikai katonák becstelenítik meg a nőket és ugyanilyen amerikai megszállás sújtja Délkorea népét. Ugyanekkor az amerikai kongresszus „Lines“ bírót, mint a jelenkor civilizációjának legnagyobb vívmányát mutatják be, amivel az amerikaiak megajándékozzák a világot. Rendkívül szomorú, hogy míg a Wall-Street uralkodói közveszélyes eszmék megvalósításáról álmodoznak és erre a célra minden eszközt mozgósítanak. Északamerika 43 államának ifjúságát teszik tönkre. Dollármilliókat ölnek a fegyverkezésbe, de ugyanakkor tízmillió írástudatlan és írni-olvasni alig tudó ember él országukban. A „Roadsrs Scop“ egyik cikkírója szerint szégyen és gyalázat, hogy milyen alacsony színvonalon vannak az amerikai iskolák. „Az egyik legnagyobb és leggazdagabb várostól 64 km-re lévő városka iskolájában mindössze 2 térképet találtunk: az egyik Európa térképe, amelyen még az Osztrák-Magyar Birodalom szerepel (!), a másik Amerika országútainak térképe, a Standard Oil cég kiadásában. Az iskolában nem volt könyvtár és egyetlenegy szótárt sem találtunk ... “ — fejezi be cikkét az amerikai levélíró. íme néhány tény, amit maguk az amerikaiak jegyezték fel. Már e tények is elegendők ahhoz, hogy leleplezzék a jelenkor hirhedt „dollárkultúrá- iát“. Változatlan a zslrbsszolgáitatás rendje és a sertésvágási engedélyek kiadása Továbbképző tanfolyam a városházán! Különösen azóta, hogy alkotmányunk biztosítja: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé’’ — egyre több munkást, dolgozó parasztot látunk a gazdasági élet és a köz- igazgatás vezetőhelyein — Az új munkaerők gyorsan elsajátították új tennivalóikat és kitünően megállják a helyüket a dolgozó nép érdekeinek védelmében. Rákosi Mátyás elvtárs Intő szavait megfogadva, tanulnak, hogy teljes mértékben meg tudjanak felelni a beosztásukkal járó követelményeknek. A városháza új munkás- és paraszt dolgozói hetenként kétszer gyűlnek össze, — hogy tudásukat fejlesszék, hogy teljeoen megismerkedjenek a köz- igazgatással. Hat hónapig tart a tanfolyam és ez alatt a féleszten- dö alatt jogi, községi és szakigazgatási anyaggal foglalkoznak. Rövidesen megkezdődik fal- vainkban a sertésvágások idénye. Mint minden évben, az idén is lábrakapott az az ostoba mese, hogy kötelező lesz a vágóhídi vágatás. súlyosabb lesz a beszolgáltatás és — itt Nyíregyházán így mondják — disznónként 40 forintot kell majd fizetni. Ez a mese minden évben megismétlődött eddig így ősz vége felé, amikor kezdődlek a sertésvágások. — Sohasem igazolódott be, azonban csodálatosképpen a sertést vágni szándékozók ennek tudatában is, mégis átadják magukat a felesleges nyugtalanságnak és izgalomnak, mintha enélkül nem is lenne disznótor a disznótor. A sertésvágási rendelet nem változott meg. Tehát nem kötelező vágóhídon vágni nem kell utána fizetni és a beszolgáltatás mértéke sem változott meg, ugyanaz, mint tavaly. Tehát két személy 1, négy személy 2, hat személy 3 sertést vághat. A vágás előtt engedélyt kell kérni az elöljáróságtól, amely azt minden további nélkül ki is adja. NÉPI DEMOKRÁCIÁT ERŐSÍTED, HA A PAKTSAJTÖT TERJESZTED I irodalom. Az irodalmi segédeszközök mellett fontos szerepük vau még a képeknek és egyéb szemléi, tető eszközöknek. Megfelelő ■ irodalmi alátámasz ássál és szemléltető tanítással « hallgatók többsége igen jól bited előre. A tapasztalat azt mutatja, hogy az iskolában. szerzett elméleti ismereteket alkalmazzák mindennapi termelő munkájukban is: szemináriumom ' hallgatói valamennyien kitűnő munkások. Néhány szót magamról is. Velünk, propagandistákkal, előadókkal .a Párt kerületi bizottsága havonként egyszer értekezletet tart. Ezen kicseréljük előadói munkánk tapasztalatait, módszertani segítséget kapunk és megbeszéljük a legidőszerűbb politikai problémákat. Az értekezletek segítségemre vannak oktató munkámban, de ezek mellett természetesen önállóan is tanulok. Most éppen a Bolsevik Párt történetét tenulmányo. zom. Ehhez sok szépirodaimat olvasok. Szakadatlanul arra törekszem, hogy elmélyítsem elméleti tudásomat, mert tudom, hogy ezzel teremtem meg hallgatóim politikai fejlődésének feltételeit la Grigory ßasszoiov es © többiek elsajátítják az elméletet Megyéi résit fogadáson Vp%z®‘vé.ny TÖT© ara 3.30 forint « Ü Akarsz minden faluban sportpályát? Akarod a magyar stadiont? Akarod a tömegsportot? A CÉLOK ÉRDEKÉBEN FOGADJ, NYERHETSZ! Tipszelvények kaphatóit: trafikokban, csztálysorsjáték főárusítóknál, postahivataloknál és az IBUSz-nál. TO-TÓZŐK, FIGYELEM ! Vasára apónként a mérkőzések után egy órával a „Szabadság“ könyvesbolt melletti trafiknál van kitéve az eredmény.
