Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-11 / 262. szám

A nyírbogdányi járás vezet az őszi mélyszántásban Nyitjákon új kultúrházat építettek A német béke ­Európa békéje Az olasz dolgozók hálásak a felbecsülhetetlen támogatásért a Szovjetuniónak „A béke és a demokrácia táborá­nak rendkívüli sikereit jelenti a békeszerető Német Demokratikus Köztársaság megalakulása. Ennek a ténynek elsőrendű nemzetközi jelentősége van. Mint Sztálin elv­társ rámutatott: a békeszerető Né­met Demokratikus Köztársaság Megalakulása fordulópont Europa történetében.“ A moszkvai szovjetnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harminckettedik évfordulója alkal­mából rendezett ünnepi ülésén langzottak el e szavak. MalenKov sivtárs mondta, a harcokban edzett dicső Bolsevik Párt Politikai Bi­zottságának tagja. Százmilliók hal­lották meg Malenkov szavait: ha in­gatták rádión, olvasták újságban, százmilliókban szilárdul meg még joifban a tudat: a Demokraükus Német Köztársaság a béketabor Hatalmas erőgyarapodása következ­tében jött létre és ugyanezt a tá­bort erősíti meg. Fordulópont Európa történetében. Mit jelentett eddig Európa sza­mára Németország? Bismarckot, Vilmos császárt, Hitlert. Hatalmi vágyukban meg­örült fenevadakat, „vaskancelián“, .Führert“ és egyéb tömeggyilkoso­kat, gonosztevőket. A hirte.en Mgerősödött imperialista Németor- izág jelentette Európa szívében a puskaporos hordót, amelynek kis tzikra kell, hogy lángbaborítsa a világot. Csaknem az egész ember- akta világot. Egy emberöltő alatt cétszer meg is tette: 1914-ben és :939-ben. Miért? Azért, mert Herr- Krupp, fneg a többi nagytőkés ke­vésnek találta a munkásnyúzást, elégedetlen volt a milliárdos jöve­delemmel és imperialista, hódító törekvése más népek leigázására, új gyarmatok szerzésére hajtotta. Ezért pusztultak mü.iószámra a bé­kés dolgozók a harctereken, ezert fagytak meg a hadseregszállítók papírbakancsaiban, ezért- váltak családok hajléktalanná, menekültté. A tőkések profitéhsége juttatta koldusbotra a dolgozók millióit. Az első világháború az imperialista Németország verségével végződött és még inkább a második, amelyet a német nacionalistáknak a szoci­alizmus országa, az időközben megerősödött, legyőzhetetlen Szov­jetunió elleni féktelen gyűlölete robbantott ki. A két világháború között történt „valami“. Az első imperialista há­ború után, 1918. novemberében a forradalom útjára lépett Német­ország. Sikertelen volt ez a forra­dalom, mert nem volt á német népnek megfelelő vezetője, erős, ütőképes, szervezett, forradalmi él­csapata marxista-leninista Pártja. Bár a monarchia megbukott a wei- mari köztársaság mit sem használt a proletariátusnak. A német im­perializmus viszonylagos stabilizá­ciójának korszaka következett. A monopoltőke igyekezett megerősí­teni állásait. A „stabilizáció“ azon­ban 1929-ben gazdasági válságba fulladt és a munkásosztály meg­osztottsága, erőtlensége követkéz-, tében hatalomra került a világtör­ténelem legnagyobb szélhámosa és bérgyilkosa: Hitler, akinek világ­uralmi terveit a népek békéjének és szabadságának őre, a Szovjet­unió tépte szét. Az imperializmus Németország­ban, annak szovjet megszállta ré­szén örökre leáldozott és a Szov jetúnio felmérhetetlen gazdasági, politikai segítsége folytán aug né­hány hete létrejött a Német De­mokratikus Köztársaság, ott kellett .ina lenni Berlinben a Köztársa­ság kikiáltásának ünnepén, .atm a német nép leírhatatlan örömét, amelyet szuverénitása, önállósága visszanyerése láttán érzett! Való­ban egy új korszakot jelent ez Né­metország történetében, forduló­pontot Európa életében. Nincs már Csehszlovákia, Lengyelország Halá­rán gyilkos terveket szövő német agresszió: egy nagy nép a demo­kratizálódás, a békésfejlődés útján bizonyítja be Sztálin évekkel ez­előtti szavait: „Nevetséges volna azonosítani a Hitler klikjét a né­met néppel. A történelem arról ta­núskodik, hogy Hitlerek jönnek és mennek, de a német nép, a nemet állam megmarad.“ A német nép, az egységes, de­mokratikus német állam megmara­dása vezette a Szovjetuniót, ami­ki i a nemzetközi kér lések tárgya­lásánál számtalan esetben követel­te Németország számara a megfe­lelő békeszerződést. „A Némeuor- szággal kötendő Déke kérdése — mondta Molotov ., meg 1947-ben a londoni külügyminiszteri értekezle­ten — Németrszág sorsának kér­dése és egyszer s mind az európai béke teljes helyreállításának kér­dése. Erre szüksége van Európa... minden népének... A teljes euró­pai béke helyreállítása nélkül nem lehetséges egyetemleges béke.“ Ma­lenkov szavaival: „Nem lehet biz­tosítani az európai békét, követke­zésképpen a nemzetközi békét sem, ha a német kérdést nem oldják meg helyesen.“ Hogyan akarják „megoldani“ a német kérdést az imperialisták? Úgy, hegy Szembeszállnak a német kérdést rendezni hivatott korábbi nemzetközt megállapodással, — a potsdami egyezménnyel. Nácitaianuás he.yeit a fasiszták pozícióba helyezése, demilitarizáias helyett a ruhrvidéki háborús bázis működtetése, demokratizálás helyett imperialista nagybirtokos uralom és mindezek tetejébe politikai és gaz­dasági egység helyett különállóm, Amerika félgyarmata: ezt nevezik az angol-amerikai imperialisták „a német kérdés mgoldásának.“ A Szovjetunió a potsdami egyez­ményt aláíró hatalmak között az egyetlen, amely mindig követke­zetesen hű maradt az egyezmény elveihez és megvalósította azokat a keleti övezetben. Ennek követ­keztében Keletnémetország olyan fejlődést tett meg, hogy létrehoz­hatta demokratikus köztársaságát. A német kérdés jelenleg még megoldatlan. De nem megoldhafát- lan. Mint ahogy a kínai nép fel- szabadulását nem állíthatták meg az amerikai fegyverrel harcoló (de inkább csak menekülő) Kuomin- tang-bandiíák, épp úgy megvalósul az egységes, demokratikus, békés Németország az imperialisták nél­kül, azok ellenére is. Wilhelm Pieck elvtárs, a Német Szocialista Egységpárt és a Német Demokratikus Köztársaság elnöke írta a „Tartós Békéért, Népi De­mokráciáért“ legutóbbi számában: „A nyugati politikusok már köve­telik a nyugati hatalmaktól Né­metországgal kapcsolatos viselke­désük vonalának megváltoztatását, mert különben fenn áll az a ve­szély, hogy Nyugatnémetország népe túlságosan érdeklődni fog a keletnémetországi helyzet iránt és Kelet felé kezd orientálódni. Csak hadd nyugtalankodjanak. Mi pedig népünk tömegeire támaszkodva to­vább haladunk a demokraükus rend megszilárdításának útján, amely a béke és Németország egy­ségének megdönthetetlen támaszá­vá lesz.“ — írja Togliatti a Sztálin elvtárslioz intézett táviratában Az olasz kommunista párt központi bizottsága nevében Palmiro Togliatti intézett táv­iratot Sztálinhoz. Az olasz kommunisták és dolgozók há­lásak Önnek és a szovjet nép­nek azért a felbecsülhetetlen támogatásért, melyet a szov­jet nép nyújtott az emberiség­nek, az új háború fenyegeté­sétől való megszabadulásáért folytatott harcban — írja a táviratban. Az olasz kommu­nisták és dolgozók tudják, hogy a Szovjetunió a béke, a szabadság és a haladás legyőz­hetetlen támasza az egész vi­lágon. Kim-Ir-Szen, a koreai de­mokratikus köztársaság mi-j nisztertanácsa elnökének táv­irata megállapítja, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom teremtette meg a világ első szocialista államát, amely szilárd erkölcsi és po­litikai támasza a gyarmati és függő népeknek az imperia­lista járom ellen folytatott felszabadító harcukban. A ko­reai nép a Szovjetunió ha­talmas és önzetlen támogatá­sára támaszkodva harcol ha­zája egységéért és független­ségéért. Szovjetunió azért küzd a békéért, mert erős Malenkov elvtárs beszámolója a világsajtó érdeklődésének előterében áll Malenkov beszéde igen mély ha­tást váltott ki az imperialista or­szágok fővárosaiban — állapítja meg az Humanité. „Győzelmek mérlege” címmel az Humanité' külpolitikai vezércikke megállapítja, hogy Malenkov be­széde igen mély hatást váltott ki az imperialista országok [óvárosai­ban, annál is inkább, mert ez a beszéd a Szovjetunió vezette de­mokratikus béketábor győzelmei­nek mérlegét vonta meg. Malenkov azzal a megállapítá­sával, hogy a harmadik világhábo­rú nemcsak egyes kapitalisla or­szágok, hanem az egész viiágkapi- la.izmus szamára halálos lenne, a nemzetközi helyzet kulcsára mutat rá. A béke a Kapitalizmus szama­ra végzetes, a háború viszont megsemmisítené. Érthető, ha ezen ellentmondás következtében a ka­pitalista világ vezetői körében tej- vesztetlség lesz úrrá — írja a ve­zércikk. — Vájjon megoldható-e ez az ellentmondás békés úton? — teszi íei a kérdést a cikkíró. Igen, de csak mi oldhatjuk meg és nem ők. A néptömegek a békéért toiyta- tott harc tokozásával a Szovjet­unió irányítása alatt rá tudják kényszeríteni a kapitalistákat arra, hogy a békés megoldást válassza«. Természetesen szó sincs arroi, hogy ők ezt a megoldást örömteli szívvel váílainák, annál kevésbbe, mivel a béke ügyének győzelme, a szocializmus ügyének győzelmet lógja magával hozni. A nepek har­cos kiállása kell, hogy olyan hely­zet elé állítsa őket, amelyben nem lehet más választásuk. .— Sztálin mondotta — folytatja a cikk —, hogy a háború akarása és megindításának lehétősige két különböző dolog. Minél jobban csökkennek a háború kirobbantá­sának lehetőségei, a néptömegek akciója következtében, annál na­gyobbak a béke esélyei. Ezért va­gyunk hálásak a Szovjetunió né­peinek. A lengyel sajtó továbbra is ve­zető helyen méltatja Malenkov beszédét. A Curier Codzienny a következőket írja: „A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győ­zelme után a Szovjetunió első meg­nyilatkozása a rendíthetetlen béke­akarat kinyilvánítása volt. A tör­ténelmi esemény ' 32. évfordulóján Malenkov kijelentette, hogy a Szovjetunió a béke egyre növekvő erőinek vezetője.” . A Polska Zbrojna megállapítja, hogy a Szovjetunió nemcsak akarja a békét, hanem semilyen erőfeszítést nem kímél annak iénn- . tartása érdekében. Ez nemcsak passzív, hanem állandóan aktiv vé­delem a háborús uszítókkal szem­ben. Ezt bizonyítja a béke barátai­nak hatalmas mozgalma, amely nap-nap után a jóindulatú emberek újabb millióit öleli fel. Az imperia­lista tábor semmit sem tud szem­beállítani a békemozgalommal, Ki­véve színfalak mögötti mesterke­déseket, provokációkat, zsaroláso­kat, kommunistaellenes hajszát, a háborús hisztéria terjesztését és hadseregek nélküli vezérkarok szer­vezését. A bolgár lapok közül az izgrev megállapítja, hogy Malenkov be­számolója feltárta a haladás úján levő népek elült Kibontakozó fé­nyes kilátásokat es meggyőzően mutatta ki, hogy a szocializmus győzelme elkerüiheteiien. Az em­berek százmillióinak békevágyát megtestesítő és a Szovjetunió ve­zetése alatt álló békemczgalom megfékezi a támadókat. A newyorki Daily Worker Hang­súlyozza, a Szovjetúnió világosan kifejezésre juttatta, hogy nem azért küzd a békéért, meri gyenge, hanem mert erős. Malenkov lelep­Az Unita jelentése szerint a választási körzetben, Nápoly lasztásokon a népi demokrati- tákból, többségi szocialistákból kapta a szavazatok többségét választás eredményeként a városi tanácsban 23 helyet A lengyel dolgozók országszerte nagy lelkesedéssel üdvözlik Roico- sovszki új lengyel honvédelmi mi­nisztert. A „Trybuna Ludu“ „Len­gyelország marsalljának visszaté­rése“ című cikkében megállapítja, hogy: a fogadtatás, amelyben a lengyel ’ országgyűlés Rokcsovszkit, Lengyelország marsallját és honvé­delmi miniszterét részesítette, bátor sashoz volt méltó. A lengyel or­szággyűlés kifejezte háláját a Szov­jetúnió iránt, amely a népi Len­lezte a háborús uszítókat, Elej­tette, hogy a szocializmus kész a békés versenyre, hogy bebizonyít­sa, melyik rendszer előnyösebb. Malenkov beszámolója minden be­csületes embert arra buzdít, hogy küzdjön országunk és a Szovjet­únió közötti békéért. Az olasz sajtó szintén nagy Ügyeimet szentel Malenkov beszá­molójának. Az Unita hangsúlyozza, hogy az Októberi Forradalom esz­méi diadalmaskodnak a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelemben. Az atomener­gia a szovjet nép kezében a béke és a technikai haladás hatalmas fegyvere. A reakciós olasz lapok is kény* telenek elismerni, hogy Malenkov beszéde hatalmas érdeklődést kel­tett az egész világon. A Stampa kiemeli, hogy a beszéd elsősorban a Szovjetúnió békeakaratáról ta­núskodik. A Corriera della Sera és a Gazetta del Popölo a beszámoló­nak azt a részét emeli ki, hogy egy harmadik világháború, amelyet az imperialisták idéznének fel, a világ­kapitalizmus sírja lenne. délolaszországi Castellamare környékén tartott községi vá- kus tömb, amely kommunis- és függetlenekből áll — meg- és nagy győzelmet aratott. A népi demokratikus tömb a kap 40 közül. gyelország iránt érzeti barátságá­nak újabb bizonyságát adta, ami­kor Rokcsovszki marsain a lengyel kormány rendelkezésére bocsátotta. Krzysztofowicz ezredes így ír: A moszkvai és sztálingrádi hős veze­tésével meg fogjuk védeni az Odera—Neisse határt és a békét, együtt a győztes szovjet hadsereg­gel. Ez a tény bátorít bennünket a hazánk jobb jövőjéért folyó küzde­lemben. A népi demokraükus tömb győzelme egy Nápoly környéki választáson A lengyel nép nagy lelkesedéssel üdvözli Rokosovszki marsall hazaféréséf AYIRSÉ6I B

Next

/
Thumbnails
Contents