Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-01 / 254. szám

"VW NOVEMBER 1 KEOO NÉPLAP 5 «m. ■'>. i,.i,»ifu»iiMiuMWB>HnwwwwwMWWMWwawww—BBaaBg^ ^ Példái mutat honit az Állami Gazdaság — iria levelezőnk Gyulcitcnyáról Örömmel üdvözöljük Pártunk újságját, amely ezentúl még széle, seob dolgozó tömegekhez visz: el a Párt iránytmutatását, tanításait, még inkább a munka szervezőjévé válik, még inkább segít előre a szocializmus építésében. Mi most megszeretnénk írni, milyen szép eredményeket értünk el az őszi szántás-vetésben gyula­tanyai állami gazdaságunkban. — Világos előttünk az a feladat, hogy gazdaságunknak példát kell mutatn a, tanítania kell a dolgozó parasztokat, gyakorlati jó példát kell adni arról, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útja a virágzó, jó. módú éiet útja. A Magyar Dolgozók Pártja és szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs útmutatásai, tanításai nyo. mán visszük a harcot a termelés vonalán és a szakszerű munkával, a gépek jó használatával, a munka jó megszervezésével három-négy. szeres eredményeket mutatunk fel, mint amilyent eddig fel tu. dott mutatni kapitalista mezőgaz. daságunk. Az ősz: szántás-vetési munkában szép példát mutatott a gyulatanyai állami gazdaság. A rozsvetést ok. tóber ötödikére, tíz nappal a ha. tár;dő előtt fejeztük be, október húszadikára, 11 nappal a határidő előtt elvégeztük a búza vetését is és szépen előrehaladtunk a mély­szántásban. Gazdaságunk munká­sai magukénak tekintenek a gaz- cicíágbau minden taipala nyi .ó.dct, minden munkaeszközt. Ez a tudat volt biztos alapja annak a jó munkának, amelyet versenyben végeztek a jól megszervezett bri­gádok az állami gazdaságban. Oszláilszki Ferenc, Orgonás Já. nos, Torna Ferenc és Kunkli Imre voltak a legjobbak közülük. He­lyes munkamódszerekkel egymás, sál versengve ötven százalékkal teljesítették felül, naponta például 12 hold búzát vetettek el. Ez adott biztos alapot a munka síké. rének, ezzel mutatott példát gaz­daságunk, elősegítve a jövő esz. tendő több, jobb termését. Gyulatanya: Állami Gazdaság. Hevesi Anta/. Lenin a forradalomra született. A forradalmi robbanásoknak való­ságos lángelméje volt és a forra­dalmi vezetésnek legnagyobb mes­tere- Soha olyan szabadnak és vi­dámnak nem érezte magát, mint a forradalmi rázkódások korszakában. Ezzel egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy Lenin egyaránt helyeselt minden forradalmi meg­rázkódtatást, vagy hogy mindig es minden körülmények között a for­radalmi robbanás mellett volt. Szó sincs róla. Ezzel csak azt akarom mondani, hegy Lenin zse­niális éleslátása soha teljesebb és pontosabb nem volt, mint a forra­dalmi robbanások idején. Forra­dalmi fordulatok napján valóság­gal kivirult, jövendőmondóvá lett, aki előre megjósolta az osztályok mozgását és a forradalom meneté­nek valószínű zeg-zugait, melyeket oly tisztán látott, mint a tenyerét. Nem hiába mondták pártköreink­ben: „Iljies úgy tud úszni a forra­dalom hullámain, mint a hal a vízben.“ Innen Lenin taktikai jelszavai­nak „meglepő" világossága és for­radalmi terveinek „szédítő“ me­részsége. Két különös, jellegzetes tényre emlékszem vissea, amelyek Lenin­nek ezt a sajátosságát jellemzik. Az eLső tény Az októberi forradalom előtti Időszak. Munkások, parasztok és katonák milliói a hátországban és a fronton, a válságtól hajtva, békét és szabadságot követelnek; a tábor­noki kar és a burzsoázia a katonai diktatúrát készítették elő a „mind­végig vitt háború“ érdekében; az egész úgynevezett „közvélemény, az összes úgynevezett „szocialista pártoka bolsevikok ellen foglal­tak állást, akiket „német kémek­nek“ szidalmaztak; Kerenszkij megpróbálta — és ez részben már sikerült is neki — a bclsevikok pártját illegalitásba kergetni; az osztrák-német koalíciónak még ha­talmas és fegyelmezett hadserege állott a mi fáradt és bomladozó hadseregünkkel szemben; a nyugat­európai „szocialisták“ pedig boldo­gan alkottak blokkot kormányaik­kal „a teljes győzelemig való há­ború“ érdekében. Mit jelentett a felkelés megindí­tása ebben a pillanatban? A felke­lés megindítása ilyen körülmények között azt jelenti, hogy mindent egy kártyára leszünk fel. Lenin nem félt a kockázattól, mert tudta, jövőbe látó pillantásával látta, hogy a felkelés Oroszországban elő fogja készíteni az imperialista háború végét, hogy a felkelés Oroszországban felrázza Nyugat megkínzott tömegeit, hogy a felke­lés Oroszországban az imperialista háborút polgárháborúvá változtatja, hegy a felkelés meghozza a Szov­jetek Köztársaságát, hogy a Szov­jetek Köztársasága bástyául fog .zolgáini zz egész, világ forradalmi mozgalmának. Ismeretes, hoau Le.-innék ez a forradalmi előrelátása a továbbiak során példátlan pontossággal meg­valósult. A második lény Ez az októberi forradalom utáni első napokban történt, mikor a Népbiztosok Tanácsa a lázadó tá­bornokot, Dúhenyln had seregfőpa­rancsnokot, megpróbálta rákény­szeríteni, hogy a hadműveleteket beszüntesse és a fegyverszüneti tár­gyalásokat a németekkel meg­kezdje.. Emlékszem hogyan indul­tunk Lenin, Krilenkó (aki később hadseregfőparancsnok lett) és én a petrográdi vezérkarhoz, hogy on­nan tárgyalásokat folytassunk Dü­höng,nnal. Kínos pillanat volt. Du- hőnyin és a főhadiszállás a legha­tározottabban visszautasították a Népbiztosok Tanácsa parancsának végrehajtását. A hadsereg tiszti­kara teljes egészé ben a főhadiszál­lás kezében volt. Ami a katonákat illeti, nem tudtuk, mit mond majd az a 12 milliós hadsereg, amely a szovjethatalom ellen hangolt, ugy­A jövő héten Kbsvárdán elkez­dik annak az épüle-nek j-vitását, amelyben hamarosan megindul a negyven munkást foglalkoztató láuugyar. Az előkészületek jó úton haladn k, a gyártáshoz szükséges gépek már rendtlkezésre ia álla­nak. Mint értesül-ünk, az itt ké­A záhonyi vosu1 i pártszervezet­ben a vezetőség átszervezése óta nemcsak a pórtélét lett élénkebb, hanem a pártmunka színvonalává- együtt a munkafegyelem is erő­södőben v-n. Örömmel látják a záhonyi pár-aktívák. hogy a pár- tonkívüli dolgozók közül is a fize­Mi, Borbánya és Oncsa-telepi dolgozók is nagyon megörültünk annak, mikor megláttuk, hogy há­roméves tervünk eredményekép. pen egymás után jelennek meg a nyilvános tHelön-áÜomások i.:.. iunkban. Láttuk, hogy amit a lz- siszta banditák elpusztítottak, azt egymásután építette fel a dolge. zók állama. Elkészült az állomáson, a Kossuth.téren, a piacon és még több helyen, de a város külső ré­szem eddig még egy sincs. A város belterületén van olyan hely, ahol 2—300 méterre van [ egymástól kettő.három. kültgrüle-j nevezett hadseregszervezeteknek volt alávetve. Magában Petrcgrád- ban, mint köztudomású, akkor a Usztliskolák növendékeinek felke­lése érlelődött. Azonfelül Kerens:- kij haddal vonul: Petrograd ellen. Emlékszem, hogy egy kis szünet Után, hogyan villant fel a távirat- aparátusnál szokatlan fénnyel Le­nin tekintete. Látni lehetett, hogy már határozott. „Gyerünk a rádió- állomáshoz — szólt Lenin — hasz­nát fogjuk venni: elmozdítjuk kü- lönparanccsal Duhonyin tábornokot, helyére főparancsnokul kinevezzük Krilenkot és a katonákhoz fordu­lunk a parancsnokok feje felelt azzal a felhívással, hogy fogják kö­rül a tábornokokat, szüntessék be a hadműveleteket, létesítsenek kap­csolatot az osztrák német katonák­kal és vegyék saját kezükbe a béke „ügyéi“. Ismeretes, hogy Leninnek ez a forradalmi előrelátása később szin­tén teljes pontossággal beteljese­dett. Részlet Sztálin: Leninről című könyvéből. szített ládákat a környék alma­termelésének szállításánál hasz­nálják majd fel, de ezentúl egy budapesti szappmgyár részére Is fog szállítani -úsvárdsi ládu- gyár. A kisvárdai ládagyár a ilú- .or- es- Fcfeldolgozó N-mzeti Vál­lalat keretében működik nujd. tés után már nem a vendéglő az első út, mint- aze.őti volt: a dol­gozók egyre inkái:b a komolyabb, tartalmasabb kérdések fele f;r- dulnak. Az átszervezés ó a n zá- hotyi építkezéseknél jelentős mér­tékben emelkedett a munka ter­melékenysége is. ten több kilométer körzetben pe. dig egy sincs felállítva. Pedig n£. lünk is előfordulhat olyan eset, mikor sürgős orvosi beavatko­zásra van szükség, vagy tűzeset, a dolgozók otthonát menthetik meg a tűzoltók, ha idejében kiér. nek és itt nagy szolgá.atot tenne egy nyilvános telefonállomás. Szeretnénk ha a posta igazgató, sága kivizsgálná ezt a kérdést és minél előbb kapnánk m. is tele. iuuál'cmást. Szabadság! Borbányai és Oncsa-telepi dolgozók. Üzembe helyezik a kisvárnál ládagyárat A pártmunka meg avítása u termetesre is kihat " ' ....... A borbányaiak és Oncsa-telepiek íriák: Kérjük mi is a nyilvános telefonállomást November közepén inulnak meg a Szabad Föld Téli Esték Szabolcs dolgozó parasztjai nagy örömmel fegudják ann-k a hírét, hogy a Szabad Föld Téli Es­ték újra megindulnak. November közepén kezdődnek az előadás- sorozatok, amelyeken nemesük hasznos szakkérdésekkel ismerke. dik meg a falvak népe, hanem a természettudományi előadásokból is értékes ismerőieket szereznek. A természettudományi előadások iránt különös érdeklődés nyilvá­nul meg a dolgozók részéről. A Szabad Föld Téli Estéket a Magyar Dolgozók Pártja helyi szervezetei irányításával a Sza­bad művelődési Felügyelőség ren­dezi a DÉFOSz szervezettlel kar­öltve. Az előadások színvonalát emeli az Is, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége és az EPOSz szervezet minden esetben kultúrműsorral teszi szníeseé * Szabad Föld Téli Estéket. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki POZSONYI ZOLTÁNT Az TJjítők Országos Kongresz- szusán kitüntették újítómozgal- munk legjobbjait, azokat, akik újtíásaikkal nagyban hozzájárul­tak terveink végrehajtásához, a szocializmus építéséhez és munká­jukkal példát mutattak társaik­nak. Az Ujtíók legjobbjait a Mun­ka-érdemrendjével és a Népköz- társaság Érdeméremével tüntet­ték ki. A kitüntetett építőipari mun­kások : van Pozsonyi Zoltán nyíregyházi sztaháno- vista is. A . 1-uemrend ezüs-fokoza­tát tűzték mellére, mint a dolgozó nép részéről a tisztelet és megbe­csülés jelét. Pozsonyi Zoltán, a Szovjetunióban nyert tapasztala­tai alapjf.n sztahánovista munka- módszert vezetett be az építő­iparban és ezzel mint : y 300,000 forintot ta­karít meg a dolgozó nép szá­mára. Kitüntetésének hírét nagy lel­kesedéssel fogadták a szabolcsi mi::' ' -k és dolgozók. itfton ismertetik munkásúiitólnk az Uj.tó Kongresszus tapasztalatait Ezekben a napokban az u.ozág legjobb munkásujítói tartják kon­gresszusokat Buuapesten s ezt a nagy országos méretű tapasztalat- cserét arra használják fel,' hogy uzemükoeu a megismert és átvert újításokat alkalmazva, nagy mér­tékben növeljék a munka terme­lékenységét, elösegtísék a három­éves terv győzelmét, az ötéves Az uj.tó .. _igrcsszus után, no­vember 5-én a szabolcsi újítók tartanak értekezletet Nyíregyhá­zán. Szabolcs összes üzeméből el­jönnek erre az értekezletre, akik ujtíasaikkal eddig is élen jártak a munkában. Az értekezlet célja az, hogy kicseréljék egymás ta­pasztalatait és megbeszéljék a szabolcsi újtíómozgalom tovább­fejlesztését. A Texiíínagykereskedelmi N. V, árUüCamiaiojiai renaez Szajo-cs svaiban A Textilnagykereskedelmi Nem. zeti Vállalat a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége szabolcsmegyei t.tkárságával karöltve árubemuta­tókat rendez Szaboícsmegye fai. vaiban .Az árubemutatókon a ma. gyár textilipar legszebb termékei kerülnek a falvak dolgozó paraszt, ja. elé, bemutatva azt a hatalmas fejlődést, amelyet a textilipar sza­bad munkásai a népi demokrácia r.égy és fél esztendejében elősegí. tv..sít, és elősegítenek a do.goz.» parasztok is azzal, hogy a munkás osztály hű szövetségeseként ió munkát végeztek a falvakban, be bzonyítják majd a falusi árube­mutatók azt is, hogy a további fejlődésnek biztos alapja van, ezt keil elősegíteniük a dolgozó pa. rasztoknak azzal is, hogy több, jobb kenyeret adjanak az ötéves tervnek, becsületbeli ügyükként, maguk és társaikkal szembeni ha­zafias kötelességként teljesítik feladataikat falun. Az árubemutatók november ne gyed.kén kezdődnek. Az első he. ten, hetedikéig Nagykállóban, Uj. fehértón, Bakányban, Nyírbátor­ban, Máriapócson, Encsencsen, Nyírmadán, Nyíradonyban és Nyír. acsádon. A második hé.en 11—14 ig Kis­várdán, Uombrádon, Mándokon, Zálionyban, Gyürén, Nagyhalá­szon, Kemecsén, bemecseroen es Nyit oogdányban, a harmad.k he- ten, 18—21.ig Nyírkárászon, Bak» taiuránthazán, loranyban, uavan, Rakamazon, Po.garon, tíudszent- mihályon, Tiszalökön és Tiszada. dán rendezi meg a Szövosz és a Textünagykereskede.mi NV. a falus: árubemutatókat. Kétezer léli mezőgazdasági Tandonantoham A tél folyamán a dolgozó pa­rasztság százezrei kapcsolódnak be a mezőgazdasági oktatás hálóza­tába. A földművelésügyi kormány­zat az országban kétezer helyen rendez kéthetes mezőgazdaság; vándortanfolyamot. Ezer tanfolya­mat a termelőcsoportoknái tarta­nak meg s ezret olyan községekben, ahol alakulóban vannak termelő- csoportok. Az előadásokat az esti órákban tartják meg és az a cél, hogy a hallgatókkal megismertesse« a közös gazdálkodás eredményeit, előnyeit. Megismerkedik dolgozo parasztságunk a tanfolyamokon a korszerű agrártudomány vívmá­nyaival, a szocialista mezőgazda- sági nagyüzem szervezetével és elő­nyeivel. A szigorúan vett mezőgazdasági szaktudományokon kívül az elő­adók politikai szempontból is tisz­tázzák a mezőgazdaság helyzetét es ismertetik Sztálin elvtárs által ki­dolgozott és a Szovjetunióban ha­talmas diadalt aratott szoviet ag­rárpolitikát. A tanfolyamok jó megszervezésé* ben Pártunk szervezeteinek, első­sorban a termelőcsoportokon ala­kult alapszervezeteknek kell elöl járniuk. 1 I ÍL *1 DÖNTÖ í: OKDÍJ LAT C '.Lökön mutatja be az Apolló a „Döntő fordulat” című filmet. Kevés film futott még Nyíregyházán, melyet olyan ha­talmas érdeklődéssel vártak vol­na a dolgozók, mint a „Dönti fordulat”-ot. A világtörténete.u legnagyobb, legsikeresebb, leg­döntőbb csatái elevenednek meg ,i ii-.nkockákon. A sztálingrádi dia­dal kivívásában látjuk ismét fil­men a Vörös Hadsereg hős kato­náit. Sztálingrád után felbomlott a fasiszták frontja, a diadalmas ízovjet seregek pedig felszabadí tották Európát a fasiszta iga alól. A filmet az Apolló filmszínhás csütörtökön este mutatia ba. Az Októberi Forradalom irányitól LENIN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents