Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-08 / 259. szám

NYÍRSÉGI

1949 XI 8 KEDD VL évi. 259 Ara 50 fillér

Szabolcs gépállomásai a szántás sikeréért

A Nagy Októberi Forradalom él és győzedelmeskedik a béke, demokrácia, szocializmus híveinek az imperialista aggresszió ellen vívott harcában

Malenkov elvtárs beszéde a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulója alkalmából

a moszkvai városi szovjet ünnepi ülésén

G. M. Malenkov, a Moszkva városi szovjet 1949, nov. 6-i ünnepi ülésén a nagy októberi szocialista forradalom 32. évfordulója alkalmából a következő beszédet mondotta:

— Elvtársak!

— Ma a Szovjetunió népei és határontúli barátaink a nagy októberi szocialista forradalom 32. évfordulóját ünnepük. A szovjet nép a jogos büszkeség érzésével tekint végig harcának és munkájának eredményein. Ez az időszak elvtársak, amelyben élünk, a nagy sztálini korszak néven kerül be hazánk történetébe. Soha még hazánk történelme folyamán nem voltak ennyire egybeforrva az országunk hatalmas területén élő népek. A nemzetek között a forradalom előtt uralkodó széthúzást és gyűlöletet országunkban már régen felváltotta valamennyi nép barátsága és testvéri együttműködése. Hazánknak egész történelme folyamán

még sohasem voltak ennyire igazságos és jól megalapozott államhatárai. Hazánk egész történelme folyamán még sohasem volt államunk ennyire baráti szomszéd országokkal körülvéve.

— A két rendszer — a szocialista és a kapitalista rendszer gigászi versenyében világosan kitűnik a szocialista rendszer felsőbbrendűsége. — Elegendő emlékeztetni arra, hogy a Szovjetúnió fennállásának 32. esztendeje alatt két súlyos háború próbáját állotta ki. Ugyanakkor ismeretes, hogy az amerikai Egyesült Államok, amely a legerősebb kapitalista ország, több mint 80 esztendőn át lényegében békés körülmények között fejlődött, senki sem zavarta gazdasági élete építésében. Aki jó lelkiismerettel és trágyilagosan akarja értékelni a szocialista gazdasági rendszer sikereit, annak nem szabad elfeledkeznie erről a jelentős körülményről.

Helyes úton járunk új diadalunk felé

— Népünk mélységesen hisz ügyének igazságában. A marxilenini tanítás meghódította a tömegeket, a leghatalmasabb erővé l'ett az újnak a régi, a szocializmusnak a kapitalizmus feletti győzelméért folyó harcban.

— Helyes úton járunk új diadalunk felé. A szovjet nép a szocialista népgazdaság és a kultúra minden területén jelentékeny sikerekkel köszöntheti október 32. évfordulóját. Három év és 9 hónap múlt el azóta, hogy a szovjet emberek a Bolsevik Párt vezetésével hozzákezdtek a háború utáni első sztálini ötéves terv megvalósításához. A népgazdaság háború előtti színvonalát nemcsaa elértük, de túl is haladtuk. Minden alapunk meg van, hogy számíthassunk rá: a háború utáni

első ötéves tervet határidő előtt teljesítjük. Az ötéves terv kitűzte, hogy 1950-ben a Szovjetúnió egész ipari termelésének 43 százalékkal kell felülmúlnia a háború előtti 1940-es termelést. Ez év októberében az egész ipari termelés több mint 50 'százalékkal múlta felül az 1940. évi átlagos havi termelést. Emellett fontos megjegyezni, hogy az ellenséges megszállást elszenvedett területeken már 1949 szeptembereben elértük az ipari termelés hábcrú előtti színvonalát. 1949 első kilenc hónapjában az ipari termelés önköltsége 7.2 százalékkal csökkent. Az elért megtakarításból az ipar több mint 20 milliárd rubel értékű többtermelést ért el.

Iparunk és mezőgazdaságunk új, hatalmas fellendülés szakaszába lépett

— Nagy sikereket aratott szocialista tóidmüveiésUnk is. A gabonafélék ósszterméseredménye már 1948-ban kevés híján elérte az 1940-es színvonalat. Az idei terméseredmény túlhaladta az 1940. évit. Országunkban megoldódott a gabonaprobléma és a további sikereknek ezen a téren szilárd alapjuk van. Gyors iramban fejlődik a mezőgazdaság technikai felszerelése, A mezőgazdaság 1949-ben 150 ezer traktort, 29.000 arató-cséplőgépet, 1,600.000 trak- torvontatásű eszközt és egyéb me zögazdasági gépet kap, tehát négyszer annyit, mint 1940-ben. Az 1949—5i. évi hároméves terv keretében az álattenyésztés olyan felvirágzását érjük el, amelynek eredmenyeképen a hús, szalonna, vaj, tojás, tej, stb. termelésnek £ lakosság ellátása érdekében 1951 re, az 1948. évinek másfélszeresére kell növekednie. A kolhozok és szovhozok dolgozói nagy he ivesléssei fogadták ezt a határozatot és sikeresen teljesítik.

— Joggal mondhatjuk, hogy iparunk és mezőgazdaságunk új, hatalmas fellendülés szakaszába lépett. Mindez új lehetőségeket teremt a szovjet nép anyagi és kulturális életszínvonalának további emelésére. . A kapitalista gazdasági rendszertől-eltérően a szocializmus elképzelhetetlen anélkül — és ebben áll a iejlődés törvénye —, hogy az állam állandóan ne gondoskodjék a dolgozók anyagi jólétéről és kulturális színvonaláról. A kormány gondoskodik a dolgozok életszínvonalának állandó emeléséről, ezért hajtotta végre 1947 végén a jegyrendszer eltörlését és a pénzreiortn után a közszükségleti cikkek árleszállítását. Az árleszállításból a lakosságnak egy esztendő alatt 86 milliárd rubel haszna volt. Az ipari önköltségcsökkentés terén elért újabb eredmények újabb ár- leszállítást tettek lehetővé. Ezt ez év március elsején hajtó''uk végre. A lakosságnak ebből az árleszállításból, amely a kiskereskedelem minden ágára kiterjedt, további 71 milliárd rubel haszna volt az év folyamán. Az árleszállítás első és második szakaszának eredményeként a rubel vásárlóereje megnövekedett és a szovjet rubel áriolyama a külföldi valutákhoz megjavult. Emelkedett a munkások és az értelmiség reálbére, csökkentek a parasztoknak ipari aruk vásárlására íordítolt kiadásai. A szovjet népet nem lenyegeti semmiféle „marshaliiz^álás”. Nem lenyegeti az életszínvonal áliando csökkenésé, a reálbér csökkenése, mint a tőkés országokban. A szovjet nép teje lelett nem függ De- mpkles-kardjaként a nyomor es a munkanélküliség veszélye, a szovjetek országában minden dolgozó megkapja a képességei szerinti munkájáért járó javadalmazást, meg van minden lehetősége arra, hogy emelje életszínvonalat.

A szovjet tudoináur a iveke ügyenei*. szolgálatában all

A lakásépítés nagy mértekben folyik. A háború utam ötéves terv naiom eve es 9 honapja alatt az állam segítségével az auanu vállalatok, intézmények es helyi tanácsok, továbbá a lakosság a varosokban es a munkasteiepuieseken , lobb, mint egymillió negyzeimeter területű lakási épített lei es állítottak helyre. A lalvakban ugyanez idő alatt több mnt kétmillió laku- Uazat epíleltek es állítottak lel.

— A szociálisa állam megteremti a legkedvezőbb elölelteteleket a tudomány fejlődéséhez. A szovjet tudománynak leihasználása, Inven szolgaija hazánk ereje es hatalma tokozásának ügyét. A szovjet tudomány a béke ügyének és hazánk lelvirágzásának szolgálatában aii. Míg az atomenergia az imperialisták kezében, haláithozó légy verek előállításának lorrása, a meglélem- lités, a zsarolás és az erőszak eszköze, addig a szovjet emberek kezében ez az energia hatalmas eszközül szolgálhat es kell is, hogy szolgáljon mindeddig példátlan technikai haladásra, országunk termelő erőinek további gyors növekedésére.

— A Szovjetunióban magasra

értékelik és mindenképpen elősegítik a becsületes munkái. A párt- és a szovjet kormány széles körben alkalmazza a kitüntetések és a díjazások rendszerét a gazdasági élet és a kul.úra minden területén, végzett munkában elért sikerekért és eredményekért. A Nagy Honvédő Háború befejezése óta, 1945-töl, 1949-ig

a Szovjetunió érdemrendjeivel és érmeivel több mint 510 ezer munkást, koíhozparasz.ot, tudóst, mérnököt és technikai dolgozót, alkalmazottat, orvost, tanítót és más dolgozót tüntettek ki az ipar, -a közlekedés, a mezőgazdaság, a tudomány,,. a kultúra és a művészet terén elért sikereikért. Ugyanez idő at; ft 4800 ipari dolgozó és mezőgazdasági élmunkás leapt a meg a szocialista munka hőse kitünte. téat és a tudomány a technika, a művészet és az irodalom 2*40

munkást jutalmazták és tüntették ki Sztálin renddel.

Sikereink vitathatatlanok. Sztálin e'.vtárs azonban arra tanít bennünket, hogy nem szabad elbizakcd- r.unk és a babérokon megpihennünk.

— Elvtársak! Ha külpolitikánk fővonalát vesszük szemügyre, akkor röviden szólva ezt a fővonalat úgy fejezhetjük ki, hogy a Szovjetúnió a béke mellett áll és védelmezi a béke ügyét. A Szovjetunió töretlenül viszi a békének és a népek barátságának politikáját. Nem akarunk háborút és mindent megteszünk, hogy azt megakadályozzuk.

A szocialista államnak nincs szüksége külső terjeszkedésre, ninct szüksége gyarmati hódításokra. Az imperialisták azért bocsátkozna* háborús kalandokba, mert félnek a szocializmussal való békés versengéstől. Nagyon is nyilvánvaló azonban, hogy a háborús kalandok csak katasztrófákat ígérnek az imperia. listáknak. A szovjet emberek nem félnek attól, hogy békés versenyt folytassanak a kapitalizmussal. — Ezért az új háború ellen a béke védelmében szállónak síkra, noha biztos tudatában vannak törhetetlen erejüknek és szilárdan bíznak abban.

A Szovjetunió továbbra még nagyobb energiával harcol a békéén

_ A Szovjetúnió békepolitikája

a szocialista társadalmi rend leggyökeresebb elvi alapjaiból és a szovjet nép érdekeiből következik. A szovjet emberek teljes tudatában vannak a történelem előtt vállalt felelősségüknek. Megmutatták ezt akkor is, amikor erejüket nem kímélve, testükkel védelmezték hazájukat s az egész haladó emberiséget a fasiszta barbárok rohama ellen. Megmutatják ezt a háború utáni években is, midőn a fasiszta barbárok egyes követői új háború véres árnyát vetítik a világ főié. A szovjet kormány, híven változatlan békepolitikájához, az egész háború utáni időszakban védelmezi azt a programot, amelynek megvalósítása a béke és a nemzetközi biztonság komoly megerősödését szolgálja. Ez a piograr.. magában foglalja a nagyhatalmak együttműködését, a fegyverzet csökkentését és az atomfegyver feltétlen eltiltását.

.—. A szovjet kormány nemrégiben javasolta, hogy az öt nagyhatalom — az Egyesült Államok, Nagybritanri-r, Franciaország, Kína és a Szovjetúnió — kössön

egymás közöd megállapodást 4 beké megszilárdítására. Lehet, hogy a háborús uszítok meghiúsítják ezt a javaslatot. A Szovjetúnió azonban továbbiM is még nagyobb energiával harcol a békéén. A szovjet emberek nem sajnálják sem erejüket, sem munkájukat, hogy minden eszközzel szilárdítsák és szélesítsék a béke híveinek sorait és meghiúsítsák, az agresszorok bűnös terveit.

— Olyan korszakban élünk, midőn mapról-napra fokozódik a néptömegek haladása a demokrácia és a szocializmus felé, midőn a béke és demokrácia tábora az egész nemzetközi helyzet hatalmas tényezővé vált. A történelem nem ismert még olyan hatalmas tömegmozgalmat, mint az a mozgalom, amely a béke híveit egy nemzetközi táborban egyesíti. — Nincs egyetlen ország sem, amelyben ennek a mozgalomnak ne len. nének támaszpontjai, ahol ne fejlődött volna ki a mozgalom mind szélességében, mind pedig mélységében.

A népek ereje meg tudja iékexni a háboríts aggresszorokal

— A népek már nem passzívák, készek tevékenyen védelmezni a béke ügyét, mert ne gyón is élénken élnek emlékezetünkben a nemrégiben lefolyt háború borzalmai és áldozatai. A nemzetközi békemozgglom nagysága és hatalma abban rejlik, hogy zászlaja alatt egyesíti a szellemi és fizikai dolgozók százmillióit, tekintet nélkül faji és nemzetiségi hovatartozásukra, vallási és politikai meggyőződésükre. Elmúltak már azok az idők, amidőn az imperialisták, a legna gyobb Htokban tudtak háborút előkészíteni és amidőn a háború hirtelen zúdult a népekre és a már megkezdett háború befejezett tények elé állí-otta a népeket. A béke híveinek haalmes mozgalma tanúsítja, hogy a népek ereje képes megfékezni az aggresszorokaf.

— A háborús uszítókut éppen a béketábor sikere gerjeszti egyre nagyobb haragra. A béke fő ellenségeinek programmja napról-nap- ra iobban lelepleződik. Ez a program erö.zaik és új háború útján kívánja meg.eremteni az amerikai világbirodalmat, amelynek méreteiben felül kellene múlnia a hódítók minden, a történelemben valaha is létezett világbiradalmá . Nem többről és nem kevesebbről van szó, minthogy az egész világ az amerikai imperialisták gyarma. tává váljék, a szuverén répek rab ■ szolgasorsba kerüljenek.

— Miben különbözik az ilyesfajta ,,amerikaiasító’' hatalom Hitlernek, Gőhringnek és Tanaka- Tozsonak Európát, Ázsiái, majd az egész viiágot imperializmusuk alá vetni akaró örült terveitől. Lényegében csak abban, hogy az uj háborúra uszítok támadó szellemű promramja felülmúlja német és japán elődeik összesített terveit.

— Teljesen világos, rhilyen célok érdekében teremtették meg

1949-ben az Északatlanti katona, szerződést. Ez az új imperialista háború egyenes, közvetlen elüké szílésének eszköze. A háborús uszítok támadó szellemű irányzatának egyik legíontosabb aikoto eleme az úgynevezett atomdipíc