Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-05 / 257. szám

4 jaBÉmmaKm E*ann N P P L A P 1049 NOVEMBER 5, SZOMBAT Hyireijyházán is rendes „3®l$emk Pért története** kiállítást m Mögyar Szovjet Térscaség A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szovjet mezőgazdaság Laptyev szovjet akadémikus cikke A Magyar-Szovjet Társaság is csatlakozik munkájával az or­szágban folyó lelkes előkészüle­tekhez a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom méltó megün­neplésére. Az MSzT az üzemi kul- turgárdák résztvételével az or­szág 60 üzemében rendez a nagy forradalom hősi harcait megeleve­nítő kultúrműsort, melyeken a központ küldöttei méltatják a nagy évforduló jelentőségét. Az MSzT a főváros képtárában most rendezés alatt álló központi „Bolsevik Párt története" kiállí­tás mellett a fovárczban uagy, vidéken 16 helyen rendez szem­léltető kiállítást a szovjet mun­kásosztály nagy győzelméről: az Októberi Szocialista Forradalom előkészületeiről, harcairól, győ­zelmeiről. Vidéken Pécs- bányatelepen, a mohácsi kombinátnál, a diósgyőri vasgyárban, a győri vagongyár­ban, a Kühne gépgyárban, Moson- magyaróvárott, Szombathelyen, Tatabányán, Nyíregyházán, a soproni textilmüveknél, Szegeden, Debrecenben, Pécsett, Miskolcon, Győrött, Szolnokon es Salgótar­jánban rendeznek kiállítást a nagy Bolsevik Párt történetéről. Az ünnepi évfordulóra az MSzT értékes brossurát adott ki „A ru.gy október felé” címmel, amely­ben átfogóan ismerteti a nagy forradalom előkészületeit és győ­zelmeit, mely új korszakot nyitott meg az emberiség történetében: az elnyomottak felszaDadulásá- uak, a kizsákmányolástól mentes, boldog, szabad élet megteremté­sének korszakát. Ezzel egyidöben 16 vitrinképböl álló képsorozatot bocsátott ki az MSzT kedves ajándékul a dolgo­zóknak egészen csekély áron. A képek bemutatják a Lenin és Sztálin vezette dicsőséges prole­tár forradalom kiemelkedő esemé­nyeit. 'Hinta községbe elint a Párt szava: Q „NYÍRSÉGI NÉPLAP" A múlt hét utolsó napjaiban lel­kes népnevelőgyűlések voltak a járási székhelyeken és a községek­ben. Pártunk politikájának ismer­tetői, a nép nevelői gyürkőztek az új feladatok elvégzéséhez: a ,,Nyírségi Néplap” terjesztési kam. pányának megindításához. Vasárnap megkezdték a mun­kát. Magukkal ragadta őket a Gyár. építő NV, a nyírbogdányi petró- [cumgyár, a tiszaeszlári termelő- csopor; itt is megmutatkozó nagy­szerű versenyszelleme, a nagyszerű kezdeményezéseket kihasználva fogtak munkához. Munkájukat úgy végzik, mint máskor: összekapcsolják azt a mindennapi tennivalókkal, megis­mertetik a rájukbízott páftonkí. viliteket a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetei, a lap útmuta­tásai alapján és mozgósítják a dolgozókat az őszi mélyszántás sikeres elvégzésére is. Ahol ilyen jó politikai, munka folyt, szaporodik az előfizetők száma is. Nyírbátorban 360 fölé emelke­dett az új előfizetők száma, a nyírbogdányi járásban 220-ra. Megemberelték magukat a üget- aljai járás népnevelői is. Az őszi vetéssel kapcsolatos jó agitációs tapasztalatokat átvitték a sajtó- terjesztési kampányra és a néhány községből álló járás 220 új előfizetőt jelentett hét. . főn esttg. Tiszalökről 120, Gáváról 160, Nagykállóból 150, Baktalóránthá. záról 75, a nyíregyházi járásból 10 új előfizetésrő érkezett jelen­tés. Helyenként kisebb hibákra jöt­tek rá a népnevelők, vagy á já­rási pártszervezetek. Népnevelőink kijavítják ezeket a hibákat is és mind hétköznapokon, mind a so- ronkövetkező két vasárnap a munka lendületének fokozásával végzik a terjesztés pártmunkáját, viszik győzelemre a „Nyírségi Néplap” kampányát. Céljuk, hogy minden községbe, minél több dol­gozó kezébe viszik el lapunkat. Ha jó) dolgoznak, újabb győzel­met aratnak. Sikeresen zárultak a biidszeniiiiiháiyi és polgári kinyvnapok is A Magyar Dolgozók Pártja könyvkiadója, a Szikra, a dolgo. zók kérésére Újfehértó és Nyírbá­tor után Büdszenrmihályon és Polgáron is megrendezte az őszi könyvnapokat. Hálával és köszö­nettel fogadták a dolgozó pa­rasztok a könyvsátrak felállítását és őszinte lelkesedéssel vásárolták « 10 százalékkal olcsóbb könyve­ket. Különösen a Szovjetunió ag­rárpolitikájával foglalkozó könyvek és a kolhozparasztok életéről szóló írások érdekel, ték a vásárlókat. Nagy számban fogyott a Szovjet­unió Komunisfa (bolsevik) Pártjá­nak története is és a természet- tudományos sorozatok. Biidszent- mihályon jóval kettőezer forinton felüli értékben fogytak a köny­vek. Itt a dolgozó parasztok az Alkaloida vegyészeti gyár mun. kasainak nyomán, egymásután ke­resték fel a Magyar Dolgozók Pártja helyi szervezetében feláilí- ;ot könyvsátrat.. A polgári dolgo­zók másfélezer forint értékű könyveet vásárolták. A Szikra nyír­egyházi lerakata elhatározta, hogy tekintetei a nagy érdekődésre, a nagy tanulási vágyra, több na­gyobb szabolcsi községben és fa­luban is megrendezi az őszi könyvnapokat. Sztálin eSviárs születésnapjára egy hónappal a határtól előtt felezzük be a távvezeték kiépítésé) A nyíregyházi Villanytelep dol­gozói Sztálin elvtárs 70. születés­napjának megünneplése alkalmá­ból óriási lelkesedéssel tették meg felajánlásaikat. Nap mint nap ér­keznek levelek, személyes felaján­lások az üzem dogozóitól, a ki- rendeltségektől, körzetszerelőktől és pénzbeszedőktől egyaránt. Ez­zel is be akarjuk bizonyítani há­lánkat és szeretetünket a népek nagy vezetője: Sztálin elvtárs iránt. Így vállaltuk el azt, hogy a Tokaj-rakamazi távvezetéket a kitűzött határidő előtt egy hónappal fejezzük !>«. Ugyancsak előbb fejezzük be az üzem új olajhűtőjét cs vízlágyító berendezését. Ezzel kiküszöböljük az üzem szűk keresztmetszetét. A faluvillamosító brigádok vál­lalták, hogy a községek és falvak villamosítását 1200 munkaóra megtakarításával hajtják végre. A kisvárdai kirendekség dolgo­zói vállalták a késések teljes ki­küszöbölését a hálózati vesztesé­gek 1.5 százalékos csökkentését, a hibás árammérő olvasások teljes kiküszöbölését. A versenyhez csatlakoztak » tnándoki körzet dolgozói is. Most kaptuk kézhez Pozsonyi László rakamazi körzetszedő leve­lét, amelyben bejelenti, hogy Sztá­lin elvtárs 70. születésnapjára úgy készül, hogy egyéni versenyre hívja a kör­zetszerelőket, a pénzbeszedő­ket, az áramszámlák 100 szá­zalékos inkasszálására, az áramlopások megszüntetésére és a hálózati veszteségek legki­sebb mértére való leszorítására. Az irodai dolgozók vállalták, — Országszerte nagy lelkesedés­sel folyik á verseny az üzemek­ben a hároméves terv idöelőtti, minden részletében való teljesí­tésért. Kiváló eredmények szület­nek és napról-napra újabb üze- I mek ielentik a masrvar nén bölcs hogy restancia nélkül végzik ei adminisztrációs munkájukat. Szemük előtt a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége fel­hívásának szavai lebegnek szün­telenül: „...Ilyen nemes célja még nem volt versenynek, mint az a cél, amelynek érdekében „ ganz Villamossági Gyár dolgozói hív. ják versenyre az egész magyar munkásságot. Ez a verseny Sztá­lin nevéhez fűződik és Sztálin szü­letésnapját van hivatva a magyar munkásmozgalom kimagaslóan ngy eseményévé tenni.” Fehér Gábor, az üzemi pártszervezet titkára. vezetőjének, Rákosi Mátyásnak, hároméves tervük teljesítését.! Legújabban a Richter N. V. dol-j gozói, a mátránováki Gáti bánya-1 üzem, a kisvárdai „Vulkán” vas-! öntő, a putnoki gőzmalom dolgo- * zói jelentették hároméves tervük' teliesít ését­Újabb üzemek jelenteitek be a 3 éves lerv. k teljesítését A kolhozrendszer megterem­tése a Szovjetunióban a szovjet nép egyik legnagyobb vívmánya. Az ország iparosítása és a mező­gazdaság kollektivizálása foly­tán a Szovjetúnió hatalmas ipari- kolhoz hatalommá változott. A Szovjetúnió rendelkezik je­lenleg a legnagyobb és legjobban gépesített mezőgazdasággal az egész világon. A történelemben első Ízben lépett sokmillió kis egyéni parasztgazdaság a társa­dalmi, szocialista gazdálkodás út­jára. A kolhozrendszer megterem­tésének világtörténelmi jelentő­sége van. A kapitalista államok legtöbb­jében tönkreteszik és kirabolják a paraszttömegeket. így az Egye­sült Államokban a farmer lakos­ságnak kétharmada, vagyis 20 millió ember nem rendelkezik a normális létminimummal. Közü­lök tízmillió a legkegyetlenebb nyomorban él. A Szovjetunióban végbement kollektivizálás hatalmas jelentő­sége abban áll, hogy a kolhozok­ban egyesült parasztság örökre megszabadult a kizsákmányolás­tól és társadalmi gazdaságban, saját számára dolgozik. A kollek­tiv gazdaságokban egyesült pa­rasztság határtalan anyagi elő­nyökhöz jutott. Már a kollektivi­zálás eső éveiben biztosítva volt annak a 20 millió szegényparaszt­nak az élete, akik beléptek a kol­lektiv gazdaságokba. A kollektiv gazdálkodás további fejlődése biz­tosította a szovjet parasztság lé­tét és kulturális életét. A szovjet falu technikai és kulturszinvona­la, a lakosság életkörülményei el­érik a város színvonalát. A Szovjetúnió népeinek vezére, Sztálin a szovjet parasztságot jel­lemezve a kővetkezőket mondot­ta: „A mi szovjet parasztságunk teljesen új parasztság. Nálunk nincsenek többé földbirtokosok és kulákok, kupecek és uzsorások, akik kizsákmányolhatják a pa­rasztságot. A mi parasztságunk megszabadult a kizsákmányolás­tól. Továbbmenve, a mi szovjet parasztságunk túlnyomó többség­ben kolhoz-parasztság, ami azt je­lenti, hogy munkáját és tulajdo­nát nem egyéni munkára és el­maradt technikára alapozza, ha­nem kollektiv munkára és kor­szerű technikára. És végül a mi parasztságunk gazdálkodásának alapja nem a magántulajdon, ha­nem a kollektiv tulajdon, mely a kollektiv munka alapján jön létre. A Szovjetúnió mezőgazdaságá­ban technikai forradalom ment végbe. A kolhozok, gép- és trak­torállomások és szovhozok alakjá­ban megszületett a világ legjob­ban gépesített mezőgazdasága. A Szovejtúnióban már 1940-ben a szántások háromnegyed részét traktorokkal végezték, a gabona­vetésterület felét kombájnokkal aratták ie — akkor, amikor Amerikában a szántásnak csu- i pán a felét végezték traktorok­kal. Az amerikai kapitalista or­szágok mezőgazdasága gépesítés tekintetében még jobban elma­radt. A kolhoz-mezők mezőgazda­sági munkálataiban a legdöntőbb szerepet a gép- és traktorállomá­sok játszák, amelyekből nyolc­vanezer van a Szovjetunióban. A mezőgazdasági munka gépesítési színvonala a jövő évben a szán­tásnál megközelíti a 90, a vetés­nél a 70, a betakarításnál az 55 százalékot. A mezőgazdasági munka egyre inkább hasonlóvá válik az ipari munkához. A kollektív gazdaságokban nap­jainkban egyre inkább elterjed a viilamos-eröműtelepek építése. — 1949 elejéig több mint 23 ezer kolhozt láttak el villamosárammal és ezenfelül 5.522 gép- és traktor- állomást. Vannak egész kerületek, így pl. a szverdovszki, ahol min­den mezőgazdasági munkát vil­lannyal végeznek. Ebben az évben kb. 15.000 kolhozt és 800 gép- és traktorállomást villamosítanak. A vikamositás nemcsak átalakítja a parasztság életét, hanem mélyen benyomul a mezőgazdasági terme­lésbe is. Sok helyen villamosították a szántást, nagy elterjedtségnek örvendenek a villamos cséplőgé­pek, viílamosenergia felhasználásá­val készítik elő az állatok takarmá­nyát, nyírják a juhokat és fejik a teheneket. A mezó'gazdasági termelés egész rendszere átalakulásának világos bizonysága a természet átalakítá­sának sztálini terve. Ennek a terv­nek értelmében a Szovjetúnió sztyeppéin és száraz éghajlatú te­rületein védőerdőövezeteket létesí­tenek, amelyeknek mindenike több­száz km-re terjed, tavakat és víz­gyűjtő medencéket létesítenek. A legközelebbi 15 év során az erdő- ültetvények területe meg fogja' ha­ladni a hatmillió hektárt. A termé­szet átalakításának ez a grandió­zus terve sikeresen halad a meg­valósulás útján. Mindez biztosítja a szovjet me­zőgazdasági termelés hatalmas fel­lendülését. Csak az 1933—40-ig terjedő években a szovjet mezőgazdaság össztermelése 80 százalékkal növe­kedett. Ugyanezen idő alatt az Egyesült Államokban a mezőgaz­dasági termelés csak 7 százalékkal emelkedett. E? ismét újabb bizonyí- fóka, hogy a szocialista kollektiv mezőgazdaság alapján a mezőgaz­dasági termelés, fejlődése sokkai gyorsabb, mint a kapitalista és a kisparaszt gazdálkodás mellett. A szovjet mezőgazdaságot tervsze­rűen vezetik, ami az agrárválságok minden lehetőségét kizárja, holott ezek elkerülhetetlen velejárói a ka­pitalista rendszernek. A szovjet népnek a német és japán imperialisták felett aratott világtörténelmi jelentőségű győ­zelmében a kolhozrendszer döntő szerepet játszott. A német fa­siszta hódítók csupán a Szovjet­únió kolhozaiban 181 milliárd rubel kárt okoztak. Kisparaszt gazdálko­dás mellett ez a rombolás a pa­raszt lakosságot éhségre és pusz­tulásra kárhoztatta volna, l'gy az első világháború^ után Francia- ország és Németország mezőgaz­dasági helyreállításához 15—16 évre volt szükség, noha a károk akkori értéke sokkal kisebb volt. A Szovjetúnió a mezőgazdaság helyreállítását 3 év alatt hajtotta végre. Annak ellenére, hogy 1946- ban az ország sok vidékén súlyos aszály pusztított. A szocialista mezőgazdaság si­kerei a háború utáni években le­hetővé tette a jegyrendszer eltör­lését és a szovjet nép anyagi jólé­tének emelkedését. A munkások és alkalmazottak reálbére több,, mint kétszeresére emelkedett. A szovjet állam rendszeresen csök­kenti az élelmiszerek és iparcik­kek árát. A szovjet parasztság, a Bolse­vik Párt vezetése alatt önként át­tért a kis, egyéni gazdálkodás útjáról a nagyüzemi .kolhozgazdál­kodás útjára, követve Lenin és Sztálin tanítását. A kolhozíend- szer győzelme a Szovjetúnióban tökéletesen megoldotta a paraszt­kérdést és megmutatta az egész világnak,-hogy a koihoz-út a szó, ciálizmus útja, az egyetlen helyes út a dolgozó parasztság 'számába. Urania tiimszimiaz November 3-tól 6-ig. A cárizmus legyőzése után a forra­dalom e sö napjait mutatja be a Víborgí városrész A szovjet forradalom filmje. iipoiíö tiimsziíinai November 3-tól SHg 4 tervszerű vódc'em és gyözó'm " sztálini stratégiája. ) DMo fsrriiiat j

Next

/
Thumbnails
Contents