Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-04 / 256. szám
4 NÉPLAP 1940 NoyF:riaEn 4 péntek A dolgozók iránti kötelességünk a muwséqi teime!h Tervérfekerletet tartottak a nyíregyházi „vajasok" Talán nem is lehelne pontosan megállapítani azt, hogy ki érkezett meg előbb a feldíszített kultúrterembe. Ahogy bevégezrék e munkát a Felsőtiszai Sajt és Vajtermelő Nemzet Válallat dolgozói úgy, ahogy voltak, siettek, nein gy elkéssenek valahogy. — Nem kisebbről van itt sző elv érsak, mint a mi ötéves tervünkről — magyarázza az igyekvő csoportnak Gálosi .Miklósné. — Azaz a mi becsületünkről — egészíti ki Veszel:- István s valamennyien ezzel az érzései és ennek a tudatában foglalják el helyüké, a padokon. Angyalos! elvtárs ismertette a tervet. Orosz József, aki ott ül a harmadik psdban még fiatal ember. Nemrégiben került ez üzemhez, azonban már ö is érzi ennek az értekezletnek hatalmas jelentőségé . Előre hajol ültében, minden erejével figyeli az előadást.. Aztán erősen gondolkodik: hogyan is áll a dolog ez ö műhelyeiben? — A minőségi termelést akadályozzák vidéki fölöző állomásaink, -amelyek nincsenek korazerü. en berendezve. Hogy eleget tudjanak tenni a minőségi termelésnek, ahhoz át kell építenünk a külső csarnokokat — hallatszik Ángya Iősi elvtárs hangja. Ötéves tervünkben ezt. végre is hajtjuk. Mindez azonban nem elegendő. Szükséges még a munkások lelkesedése, szíve és akarata.. '— És az esze! Úgy hangzik, mintha az első felszólaló, Giczi Vince folytatná Angytlosi elvtárs tervismertető előadását. — Javaslom, hogy a pasztőröző helyiségben a gépeket helyezzük a tartályok mellé, valamint a transzmisszió kiiktatásával hajt- suk őket’ külön motorral. Ezzel jelentős megtakarítást érünk el. Be isiiíetbeli ügyünk a minőségi termelés — Még mielőtt megtenném a javaslatomat — emelkeidk szólásra Vészeli István brigádvezető — lenne egy pár szavam. A mi nagy tanítónk, Rákosi elvtársunk rámutatott arra, hogy a szocializmus nemcsak többet ad a dolgozóknak, hanem kell, hogy jobbat is adjon. Csak nem maradunk le a kapitalisták mögött! ? — Olyan már nincs -— látszik az emberek arcán. —- Tehát nekem az a véleményem, hogy >a minőség is becsületbeli ügyünk. A minőség javításához én is hozzá akarok járulni egy javaslattal. Állítsuk be a va- jazó helyiségbe egy vcstalanító készüléket. A vizünk n a gyón sok vasat tartalmaz és vajmosásra így nem alkalmas. Most Ifjú Orosz József nyújtja i kezét. Neki is adni kell valamit a •ervhez. — Nézzünk előre és gondolkozzunk. A túrózó helyiségben egyre növekedik majd a munka termelékenysége, egyre többet termelünk és hi nem gondoskodunk elegendő tároló tartályról, akkor úgy szorít majd bennünket ez a szűk keresztmetszet, mint a szűk csizma az ember lábát. Ennyi volt csak a hozzászólása, de megtapsolták. Az ám, nem is gondolták volna a többiek. Ilyen fiatal s már nemcsak az orráig lát, hanem tovább is gondolkodik. De igy kell ezt csinálni. Látjuk a ml ragyogó jövőnket. Tudjuk azt ,hogy miérc dolgozunk s hogy ez a ragyogó jövő megvalósuljon, ez élenjáró munkásosztály minden egyes hü fiának előre kell néznie. Szüleim Is Sztálin elvtárs torró szereíetere tanítanak Vnnevivé vált a mezőgazdasági gimnázium III. osztályának tanterme A Pacsirta-utca gidres-gödrös gyalogjáróján egy csoport kollégista kerülgeti a víztócsákat. A város felől érkező kinnlgkókkal a lcapu- ban találkoztak, aztán eltűntek a terem-ben. Újra csendes lett az- udvar , csak az őszi eső paskolta vidáman a keményrejárt udvar földjét. A harmadik és negyedik évfolyam tart tanulóköri ülést. — Tehát kezdjük a biológián —■ teregeti ki jegyzeteit Leveleki, a negyedik osztály „Mereszjev“ tanulókörének elnöke. A leendő agronómusok előtt megelevenedett újra Micsurin és Li- szenkó munkássága. — Látjátok tagtársak, ilyen hatalmas eredményeket ér el a tudomány egy olyan országban, ahol nincs akadály, nincs gát a fejlődés előtt. Ez az ország a Szovjetunió s most a szovjet emberek hősiessége folytán a mi országunk is. Igen érdekes tantárgy az élettan és ez azonnal kiderült a beszámolót követő vitából. Kiss Jóska a chro- mozómák osztódásáról beszélt, Csuhák Margit parasztlány a szerzett tulajdonságok átörökítéséről akart még hallani. Az arcok kipirultak, az ifjú micsurinisták mélyen bennjártak abban a világban, amelyet néhány évvel ezelőtt még szándékosan a titok fátylával berítotak le. Megdönthetetlennek vélt állítások elöltek meg ezen a tanköri órán a IV-ben. — Nos, a kapitalisták idealista „Xnológusai“ azt mondják, hogy nincsen ugrásszerű változás a fejlődésben. Mi a véleményetek, miért állítják ezt a hazugságot? — kérdezte Tibolci tanár. Buzsáki Laci, az érdemrendes ta tiu'ö már nyújtotta is a kezét. — Mert az ugrásszerű változások azt jelentik a társadalomra alkalmazva, hogy a forradalmak tör- vényszorűek! A burzsoák pedig remegnek még a forradalom hallatáiéi is. Méltói módon ünnepeljük mi, is Sztálin elvtárs sziiíetesnaviát De micsoda forradalmi hangulat volt a szomszéd osztályban, a Ul-ban! A tankör nyugodtan kezdődött. XJdud Gyurka felrajzolta a táblára * ovümötesfa termdrétzeit Pataki Pali a sima termőnyársról, Nagy Zoli, Belezny dk Miska a termő- vesszőkről beszélt s minden úgy ment eleinte, mint más napok tankörein. Legalábbis látszólag. Balogh Pista azonban már egész óra alatt izgett-mozgott a padban és sehogysem találta a helyét. Végre befejeződött a tankör. Balogh Pista nem bírta egy percnél sem tovább, magas bariton hangján beszélni kezdett. — Elhatároztam, hogy Sztálin elvtárs születésnapját méltó módon fogom megünnepelni. A szüleim is arra tanítottak, hogy szivem minden forró szeretetével szeressem azt az embert, aki szabadságot adott a magyar dolgozóknak és lehetővé tette azt, hogy apám földel kapjon, én pedig tanulhassak. — Egyéni versenyre hívom ki Ladányi tagtársat, a következő feltételekkel. .. Az osztályjegyzö fürgén szedte elő papírjait és villámsebesen írta: — __5-nél rosszabb jegyre nem felelek, nem súgok, nem puskázok, nem kések és nem hiányzók. Egyszeribe megbolygatott méh kashoz lett hasonló az osztály. A példa ragadós volt. Palaticz Judit Nagy Sanyit és Bodnár Erzsikét hívta ki versenyre, XJdud Gyurka Beleznyák Mislcát és igy sorra a többiek. Egyik sem akart kima. radni a nemes versenyből. Ünnepélyes, forradalmi hangulatban ért véget a tanköri ülés. Egymásba karoltak, úgy vonultak végig az udvaron. A Komszomolok dalát harsoglak diadalmasan. „Ajkunkon vidáman új nóta csendül ...“ Néhány negyedéves csodálkozva nézett ki az ablakon, ök még nem tudták, hogy ezelőtt néhány perccel a III. osztály újabb rohamot indítóit a tudomány vára bevételéért, Sztálin elvtárs nevének zászlaja alatt. FoürászSiisigarf Terimíiszsveikezet alakni Hyiregyiiázán A nyíregyházi fodrászipari dolgozók kéréssel fordultak a szak- szervezethez, hogy támogassa őket egy termelőszövetkezet megalakításában. A szakszervezet eleget tett a kérésnek és rövidesen megalakul Nyíregyházán a Fodrászkisipari Termelőszövetkezet. A szövetkezet a Zrínyi I!ona-utcán nyit üzletet és a szövetkezet megalakítása nemcsak a tagjainak nyújt egyre magasabb életszínvonalat, hanem a dolgozók számára is gyorsabb, pontosabb és jobb kiszolgálást. A nyíregyházi dől. gőzök* nagy érdeklődéssel várják a 12 munkással dolgozó szövetkezet megnyitását. A „Vulkán11 folujóró kultúrbrigádja meglátogatta Dombrádot „üzemünk, a kisvárdai Vulkán vasöntöde falujáró kultúrbrigádja legutóbb Dombiadra látogatott ki, hogy értékes, változatos rmíspr- számokkal nemcsak szórakoztassa a falu népét, hanem nevelje is a dolgozó parasztokat. Az előadás megkezdése előtt Pap András elv- táfs, kultúrfelelős üdvözölte a dombrádi dolgozókat. Rávilágított arra, hogy a felszabadulás elölt a munkások; a dolgozó parasztok számára a művészet megismerése, a kulturális felemelkedés elérhetetlen álom volt. Most azonban a munkások és doletozó parasztok állama minden lehetőt megtesz a minél előbbi kulturális felemelkedés érdekében. — A mi üzemünknek már kultúrterme és kultúrbrigádja van — mondotta Pap elvtárs —, mi azonban nemcsak magunkkal törődünk, hanem a dolgozó parasztokkal is. Ezért jöttünk el Dombrádra is. A kultúrgárda előadásának igen nagy sikere volt és a dombrádi dolgozó parasztok a viszontlátás reményében búcsúztak a Vulkán munkásaitól. Német «-ásztó." A Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi jelentősége IC november 7-én (október 25-én) a Lenin-Sztálin pártja által vezetett munkások és parasztok megdöntötték az imperializmust Oroszországban és megteremtették a föld egyhatodán a világ első szocialista államát. A kapitalizmus egész rendszerének megdöntését a Nagy Októ-i béri Szocialista Forradalom Indította el. Uj korszakot nyitott meg Oroszország és az egész, emberiség történelmében: a szocializmus korszakát. Az elmúlt századok folyamán nem egyszer kezdtek harcot a dolgozók és kizsákmányoltak az uralkodó rendszer megváltoztatásáért és felszabadításáért az el nyomás járma alól. Egyenlőtlen küzdelmükből azonban mindig vereséggel voltak kénytelenek meghátrálni. örökké élni fog az elnyomókra és elnyomottakra, kapitalistákra és munkásokra osztott társadalom — prédikálták a kizsákmányoló rend védelmezői. Szerintük: a kizsákmányoltak urak nélkül semmire sem tudnak menni. Ezt a legendát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme oszlatta szét. Megmutatta az egész világ elnyomott tömegeinek: nem örökéletü a föld- b irt okos ok és a tőkések uralma. Mindenekelőtt az a történelmi jelentősége a Nagy Októberi Szo- ciaäista Forradalomnak, hogy győzelme és a szovjet népnek ezt követő hatalmas alkotó tevékenysége a kizsákmányoló osztályok megszűnésére vezetett a Szovjetunióban. Felépült a kizsákmányolás nélküli új szocialista társadalmi és államrendszer, mely példa nélkül áll a történelemben. Ezért is nevezzük „nagy” forradalomnak az Októberi Szocialista Forradalmat, mert új utakat nyitott meg a történelemben, az elnyomás minden formáját és fajtáját kizáró új társadalmi rend alapjait vetette meg. A burzsoázia ideológusai szerint a népi tömegek nem képesek önálló alkotásra. Ennek a legendának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. vetett végett. Emberek millió J ébresztette tévé kény politikai életre az Októberi Forradalom. Feltárta a nép tömegeiben rejlő erő, kezdeményezés és alkotóképesség kiapadhatatlan forrásait és ezeket egy új élet a szocializmus építése —- felé irányította. Az elnyomottak és kizsákmányoltak bebizonyították, hogy képesek államot vezetni, országot építeni, ipart, mezőgazdaságot és kultúrát teremteni. Bebizonyították, hogy a tőkések és földbirtokosok nélkül is képesek jobbat építeni az egész nép javára és számára, mint a tőkések és földbirtokosok. * „Jogosan lehetünk büszkék és jogosan mondhatjuk boldognak magunkat, mert a földkerekség egyik sarkában nekünk sikerült először megdönteni a kapitalizmust, azt. a vadállatot, amely vérbeborította a földet, éhségbe és eivadultságba vitte az emberiséget s amely elkerülhetetlenül és rövidesen elpusztul, — bármily szörnyen állatiasak halál előtti dühöngései.” (Lenin.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyökeresen megváltoztatta az országok sorsát. Oroszország dolgozóinak legégetőbb szükségleteit már fennállásának első napjaiban is kielégítette a szovjet hatalom. A földet elvette a földbirtokosoktól és átadta a parasztoknak. A burzsoáziától elvette a termelőeszközöket. A földet, a gyáraltat, üzemeket, a vasutakat, bankokat a nép tulajdonává tette. A szovjet forradalom megdöntötte a tőkések és földbirtokosok hatalmát. Ennek a hatalomnak a bűnös politikája tette alsóbbrendű félgyarmattá Oroszországot. A szovjet forradalom szabadította ki Oroszországot az imperializmus bilincseiből, széttörte a nyugati imperializmus láncait, megmentette az orsz.'.'őt . attól, hogy a külföld gyarmatává váljék, polgárait, Oroszország népét pedig megmentette a gyarmati rabságtól. A szovjet forradalom felszabadította. Oroszország valamennyi népét. Ledöntötte a „népek börtönét” és a szovjet állam a szabad és egyenjogú népek szilárd barátságán nyugvó soknemzetiségű szocialista államot építette íei helyette. Harminckét évvel ezelőtt Oroszország az előtt a választás előtt állt: vagy elpusztul, vagy pe l.!™ teljes erővel tör előre. Előrehaladni azt j'elentette: a szocializmus felé menni. Csakis a szocializmusra támaszkodva tudta Oroszország leküzdeni évszázados eimaradotságát. A népet az imperializmus feletti győzelemre vezető bolsevik párt a szocialista építés útjára vitte az országot. A legrövidebb történelmi , idő alatt az élet minden területén gyökeres átalakulás ment végbe. Ez volt az oka, amiért a szovjet nép az ingatag és erőtlen Oroszországot legyőzhetetlen nagyhatalommá tudta változtatni. Az Októberi Forradalom szülötte, a szocialista rendszer legyőzhetetlen erőt adott a szovjet népnek. Sokszor tömörültek már a régi világ erői a munkások és parasztok szocialista államának elnyomására. Sokszor jósolták már az elmúlt 32 év alatt a szovjet hatalom közeli végét. Azonban mégsem á szovjet hatalom pusztult el, hanem ellenségei. Ellenségeivel vívott valamennyi elkeseredett küzdelméből győztesen került ki a szovjet rendszer. Hatalmas, történelmi jelentőségű győzelmeit a bolsevik párt vezetése alatt érte el a szovjet nép. Lenin és Sztálin teremtették rag az újtipusú pártot, a bolsevik pártot, mely képes volt a munkásosztálynak a szocialista forradalomért és a hatalomért vívott harcát vezetni. Marx és Engels legyőzhetetlen forradalmi tanításait az opportunisták ellen vívott engesztelhetetlen harcban védte meg Lenin és Sztálin. Lenin és Sztálin fejlesztette tovább és vitte előbbre e tanításokat az új történelmi korszaknak, az Imperializmus elleni proletárforradalom korszakának tapasztalataira támaszkodva. Az oroszországi foldbirtokos-burzsoá rend megsemmisítésére, a szocializmus építésére a leninizmussal felfegyverzett bolsevik párt vezette hatalmas erővel a munkásokat és parasztokat. A bolsevikok élesztették a munkások és parasztok gyűlöletét kizsákmányolóik ellen, a felszabadító harcra lelkesítették őket, állhatatosságra, önfeláldozásra és bátorságra nevelték okét. Bölcs, előrelátó stratégiájával, leleményes taktikájával, lángoló forradalmi tevékenységével minden akadályt legyőzött a bolsevik párt a szocializmus győzelme felé vezető úton. A szovjet állam dicsőséges 32 esztendeje a bolsevik párt nagy erejét a marxizmus-leni nizmus halhatatlan eszméjének győzelmét bizonyítja mindennél világosabban. Lenin és Sztálin lángeszű útmutatásai a szocializmus nagy vívmányaiban öltöttek testet. Milliók történelmi tapasztalata bizonyítja a ■ leninizmus igazát. Mindenütt a világon ez az eszme gyűjt újabb és újabb tömegeket zászlaja alá. A kapitalista világ felszabadításukért küzdő dolgozó tömegeinek tudatába egyre mélyebbre hatolnak a leninizmus eszméi. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a világnak két társadalmi rendszert képviselő részre oszlása óta mind jobban elmélyül és kiéleződik a kapitalizmus általános válsága. A rolhadó kapitalizmus történelmileg halálra ítélt rendszerével szbmben a hatalmas, fejlődő szocialista rendszer áll és ezé a jövő. A Nagy Októberi Forradalom szülötte, a :elalista rendszer m: _ itatlanul erősödik. Kai minckét esztendeje folyik a küzdelem a. szocialista és a fc.r-.tu- lista rendszer között. A szocializmus 32 esztendeje bebizonyította : i v-.......................... J-óir-t minden területén a szocialista rendszer fölényben van a kapitalista rendszer felett.
