Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-26 / 275. szám
2 NÉPLAP 1949 NOVEMBER 26, SZOMBAT A szovjet kolhozparasztság ezévi sikerei a kolhozrendszer hatalmas életerejét bizonyítja A „Pravda” „A kolhozparasztok alkotó munkája” című vezércikkében azt írja, hogy a háború utáni sztálini ötéves terv negyedik éve úgy kerül be a kolhoz- építés történetébe, mint a szocialista mezőgazdaság új sikereinek éve, amikor példátlan erővel nyilvánult meg a kolhozparasztság alkotó kezdeményezése. A kolhozparasztság a Sztálin elvtárs jelölte úton halad. A Szovjet parasztság, amelyet Lenin és Sztálin nagy pártja nevelt, mélyen tudatában van, hogy a szoclálista gazdaságban végzett becsületes munka forrása a közös gazdaság növekedésének, a jómódú és kulturált életnek; a szoclálista mezőgazdaság sikerei bizonyítják a kolhozrendszer hatalmas életerejét, tanúsítják, hogy a kolhozparasztság dicső, hazafias tetteket hajt végre. A szovjet állam segítségével a kolhozparasztság sikeresen oldja meg a szociális földmívelés és állattenyésztés további fejlesztésének feladatait. Ezzel lehetőséget teremt a dolgozók jólétének további emelésére, bőséges élelmiszerellátásra és biztosítja a köny- nyü ipar bőséges nyersanyagellátását is. Az atomerő békés felhasználása a Szovjetunióban Fenyő István, a Tudományos Tanács titkára előadást tartott „Az atomerő békés felhasználása a Szovjetunióban” címmel. Ismertette a Davidov-tervet, amely földrész nagyságú területet tesz lakhatóvá, megváltoztatja a természeti adottságokat olymódon, hogy az eddigi pusztaságból és sivatagból emberlakta vidék válhassék, gazdag iparral, mezőgazdasággal és kultúrával. — A szovjet tudomány a legújabb kutatások eredményét, az atomenergiát használja fel ahhoz, hogy ezt a hatalmas tervet végrehajtsa, azt az atomenergiát, amelyet Truman és társai gyilkolásra, békés népek leigázására szánnak. A Davidov-terv megvalósítása gazdasági szempontból óriási jelentőségű és a terv méreteiben messze felülmúl minden eddigi csatornaépitkezést. A Szuezi-csatorna építésénél megmozgatott földtömeg 180 millió köbméter, míg a Davidov-terv csatornarendszere építésénél 18 milliárd köbméter földet mozgatnak meg. A Szuezi-csatorna mélysége mindössze 10 méter, a Davidov-terv csatornájának átlagos mélysége 20 méter. Kétségtelen, hogy egy óriási terv kidolgozása és megvalósítása csak a legfejlettebb tudomány segítségével, csak a legfejlettebb társadalomban, vagyis a Szovjetunióban válhatik lehetségessé. A kapitalista Egyesült Államokban ilyen terv végrehajtására nem is lehetne gondolni, hiszen a kapitalistáknak nem is érdekük ilyen terv megvalósitása. A Szovjetunió ragyogó példája bebizonyította azt, hogy az atomenergia békés célokra is felhasználható és ebből a tényből nekünk is tanulnunk kell. Elsősorban azt a tanulságot kell levonnünk, hogy a leghaladottabb tudomány a szovjet tudomány, sehol a világon másutt nem tudnák elvégezni azokat a technikai és tudományos kutatásokat, amelyek egy ilyen terv véghezvitelét lehetővé teszik. Arra tanít bennünket ez a terv, hogy behatóan ‘oglalkozzunk a Szovjet- únió tudományával. A nyugati országokban az elméleti tudományok egy helyben topognak. Hosszú véletlenek sora kell ahhoz, hogy valamilyen elméleti felfedezést a gyakorlatba is át lehessen vinni. — A Szovjetunióban tudatos, tervszerű kutatás folyik abban az irányban, hogy az elméleti eredményeket azonnal a népgazdaság szolgálatába állítsák. A további kihűlésnél a hűlő kéreg, amint már mondottuk, csomókba ráncosodott. így alkotta a hegyeket és a bolygók felületének egyéb egyenetlenségeit. De a bolygó belseje még igen magas hőfokú cseppfolyós állapotban maradt. Földünk belseje részben még ma is cseppfolyós állapotban van; ezt a vulkánok kitörésénél tapasztalhatjuk, amkor a kráteren keresztül a felszínre tör a megalvadt kőzetes tömeg, amit lávának nevezünk. A múltban, amikor a Föld még forróbb volt, a magvából felszínre olvadt kőzetes anyag kitörése gyakrabban fordult eiő és nagyobb mennyiségben, mint ma. A gránitnak, bazaltnak és még néhány más hegyképződménynek éppen olyan vulkánikus eredete van — a kihűlt lávából képződtek és a Föld felszínén régesrégen lezajlott viharos múltról beszélnek. A bolygók kérgének kihűlésekor a gázok gyorsan elszabadultak Már mondottuk, hogy a kisebb bolygóknál és kísérőiknél, mint például a Merkúrnál és a Holdnál a vonzás ereje nem nagy és ezért a felszabaduló gázok hamar elillannak, szétáradnak a levegőtlen űrben. A nagyobb tömegű bolygók mint a Föld, kevésbé illanó, nehezebb gázokat tartanak maguk körül — oxigént és nitrogént, melyek a bolygók körül a légkört alkotják. A hatalmas Jupiter még könnyebb gázokat is megtart, köztük a hidrogént; ezért mindezideig rendkívül sűrű és ■astag légkör borítja. Ahogy a bolygó egyre job- kihűl, vízgőzök keletkeznek a légkörben. További hü- lésnél a vízgőz vízcseppekké sűrűsödik és a bolygó felületére hull. Megtölti az üregeket és tengereket alkot. Ezután elkezdődik az élet a bolygón, — kezdetben egyszerű, később egyre bonyolultabb formában. Hogy ez hogyan történik, arról a biológia tudománya beszél, erről az olvasó más könyvekből szerezhet tudomást. Azokon a bolygókon, amelyeket légkör borít és víz van rajtuk, a felszín alakjának változása erősen függ a víz és a szél munkájától. Míg a bolygó belsejében lezajló események hegyeket és egyéb felszíni egyenetlenségeket okoznak, a víz és a szél lerombolja a hegyképződményeket és magas helyről alacsony helyre sodorja, „kivasalja“ a bolygó felszínét. A Földön ez a „vasalás“ nem olyan régen ment végbe. A Marson, amely korábban kihűlt, mint a Föld és ezért tovább volt kitéve a víz és szél pusztító hatásának, a felszín nagyobb részét vörös homoksivatagok borítják. A Holdon nincs sem víz, sem szél, ezért majdnem egész felületét a távcsőben jól látható hegyek borítják. Világkatasztrófák Honnan gyűlik össze az a köd, amelynek sűrűsödése csillagrendszerek keletkezésére vezet? Alapjában véve gáznemű ködök a minket borító világűrben már nagyon régóta vannak, sőt azelőtt is voltak hogy csillagrendszerek kezdtek volna benne fejlődni. De úgy látszik, hogy ez a jelenség még ma is tart. Van néhány olyan csillagkép, amelyek mintegy a csillagzatközi űr gázszállítói. Közülök első helyet foglalják el az úgynevezett új csillagok. — Uj csillagnak — igazat szólván helytelenül — az ókorban a gyengén pislákoló csillagocs- kát hívták, amely időnként kikitört a benne lezajló robbanás következtében. Ilyen kitörés alkalmával a csillag felületéről gáztömeg árad a világűrbe, körülbelül a mi Földünk súlyának megfelelő mennyiségben. Irtózatos gyorsasággal, mintegy 1000 kilométerrel másodpercenként száguld el a csillagról ez a gáztömeg és szétárad az űrben. Vannak más rendkívül forró csillagok is, melyek felületéről különféle anyagok sugároznak szét az űrbe. A mi csillagrendszerünkből évenként körülbelül 40 új csillag tör ki. A tudósok kiszámították, hogy a csillagok miiven mennyiségű gázt löknek ki magukból a csillagközi űrbe. A mennyiség kolosszális — elegendő lenne jónéhány nap keletkezéséhez. Ilyenképpen a mindenségben egyrészt a gáz állandóan tömör világtestekké, csillagokká sűrűsödik, másrészt ellenkezőleg, a csillagok gázokat bocsátanak ki magukból. Párhuzamot vonhatunk itt azzal, — ahogy a halott és elpusztult növényzet a földet táplálva, életet ad az új növényeknek. A korszerű tudomány tükrében ilyen a mindenség fenséges körforgása. Világok születnek és világok halnak. Egészében tekintve pedig a határtalan mindenség örökkévaló. Sohasem volt kezdete és sohasem lesz véeeVísínszkíj szovjet külügyminiszter távirata Kállai külügyminiszterhez A. J. Visinszkij szovjet külügyminiszter a következő választ küldte arra az üdvözlőtáviratra, amelyet Kállai Gyula külügyminiszter intézett hozzá a Nagy Októberi Szocialista Forradalo n 32. évfordulója alkalmából: Kállai Gyulának, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének, Budapest. Kérem, fogadja Miniszter Úr köszönetemet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulója alkalmából küldött iidvözlőtáv- iratáért. A. V i s i n s z k i j.” Az első benyomások * a i randa töiue^sztrájkról Valóságos általános sztrájk képét mutatta Parisban a pénteki országos tömegsztrájk. Az ipari, üzleti élet, a munka leállt. Több üzem bejáratát vasráccsal zárták el a dolgozók. A közlekedés teljesen megbénult. Az újságok nem jelentek meg. A pályaudvarok népidének. Az autobuszközlekedés és a gépkocsiforgalom teljesen leállott. A rádió hallgat. A kórházakban csak a biztonsági szolgálatot látják ei. A külvárosokban a gyárak bejáratánál sztrájkőrségek álianak. A városban mindenhol erős roham rendőrosztagok cirkálnak. Sok középületet, közöttük a postákat erősen felfegyverzett Moch-gárdisták szállták meg. A holland parlamentben követelték a Szov eiúníóvat való baráti kapcsolatok megteremlését A kommunista párti képviselők a parlamentben élesen bírálták a holland kormány külpolitikáját. Kö- veltelték, hogy a holland kormány haladéktalanul ismerje el a kínai népköztársaságot és a német demokratikus köztársaságot. Hoitzak képviselő hangsúlyozta, hogy a kapitalista világ hanyatlásával szemben a Szovjetunióban és a népi demokráciák országaiban a termelés hatalmas méretű növekedése és a nép jólétének emelkedése állapítható meg. Kijelentette, hogy Hollandia számára égetően szükséges, hogy baráti kapcsolatot létesítsen a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Áz ötéves terv során kibővítik a A szegedi egyetem háború alatt elpusztult gyermekklinikájának új- jáépítését 1950-re akarták eredetileg befejezni, a dolgozók munkájának eredményeként azonban még a hároméves terv keretében elkészítik a teljes fe szereléssel együtt. A férőhelyek jó kihasználóval a klinika betegágyainak száma 178-ra emelkedik. A -zegedi egyetem orvoskara új fogászati klinikát is kap. Ennek munkálatai ebben az évben befejeződnek. Az elméleti orvoskari inré- zet Dóm téri épületéhez egy háromemeletes szárny épül, amelyben a laboratóriumok és tanulókör kap helyet. Külön épületben helyezik el szegedi egyetemet a kísérleti áUatistállókat. Ezek az építkezések 1950-ben befejeződnek. Az orvoskari elméleti intézet Dómtéri épületéhez egy további épületszárnyat emelnek laboratóriumok számára. Új hajlékot kap az elme- gyógyászati klinika is. Felépítik a> anatómiai, kórbonctani és törvény- széki orvostani intézetet is. Az öt- éves terv keretében kibővítik az egyetemi könyvtárat, a szegedi múzeum szárnyépületének felépítésével. A szegedi egyetem ezeken kívül míg egy fontos intézménnyel, a központi fényképészeti intézettel i£ kibővül és sor kerül a botanikus kert fejlesztésére. Felszaftadiiásanak 5. jmi innenii a virágzó Szov/ei-Eszwsiaj öt évvel ezelőtt — 1944 november 24-én fejeződött be Sáre- mar észt sziget felszabadítása az ellenségtől. Ezzel Szovjet Észtország egész területe felszabadult a fasiszta megszállás alól. Az észt nép csütörtökön országszerte megünnepelte annak évfordulóját, hogy visszatért a szovjet népek baráti családjába. Taíünban éppen úgy, mint a vidéki városokban és falvakban, ünnepségeken emlékeztek meg a nagyjelentőségű évfordulóról. A tallini nagygyűlés résztvevői kitörő lelkesedéssel iogad- ták az évforduló alkalmából az észt ncp nevében Sztálin elvtárshoz intézett üdvözlő levelet. TeliesiiN a Sztálini Felajánlásokat a temeiöszövetäezen csoßortod Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek Sztálin genera- liszszimusz 70. születésnapjának megünneplésére a mélyszántás jóval határidő előtti befejezését vállalták, egymásután jelentik vállalásaik teljesítését. A nagyszénást „Ságvári” és a gerendási „Petőfi” termelőcsoport nov. 20-ra befejezte a mélyszántást. Az orosházi gépállomás dolgozói is egy héttel ezelőtt tettek ígéretet, hogy 400 m-ről 200 m-re csökkentik az üres járatot és már az első héten elérték, hogy üres járatuk csupán 260 méter volt. Az állami gazdaságok dolgozói egyre újabb felajánlásokkal csatlakoznak a mozgalomhoz. A máté- telki állami gazdaság szeszgyárának dolgozói a napi szénfogyasztást egy mázsával csökkentik. A gazdaság két hizlaló brigádja vállalta, hogy ugyanolyan mennyiségű takarmány felhasználása mei- leti a hízómarhák átlagsúlyát 20 százalékkal emelik. Az eredményt a takarmány gondosabb előkészítésével, a takarmányozási idő pontos betartásával kívánják elérni. Az egri Erdőgazdasági N. V. vállalta, hogy a fakitermelés ez évre eső mennyiségét tíz százalékkal emeli.---------u----------AZ ELSŐ SZOVJET PÁNCÉLOS A „Vörös Szermovo” gyár munkásai 30 évvel ezelőtt készítették el az első szovjet páncélost. Az első szovjet páncélos Vladimir II- jics Lenin nevét viselte. Ez a páncélos résztvett a Szovjetek országának fényes jövőjéért vívott harcokban, úgy a külföldi intervenció- sok, mint a fehérgárdisták ellen. A Szermovo gyár munkásai jelenleg szocialista versenyeket indítottak a szovjet páncélos-nap tiszteletére. A munkaversenyben a leszerelt páncélos katonák járnak az élen. V. Oszipov és A. Blagyin volt páncélos harcosok az egymással folyó sztahánovista munkaversenyben 3—4 munkanormát teljesítenek. Cqtjkis icmíjmTUDonínY
