Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-25 / 274. szám
ItíSB NÖV£MBE(Í 25. PÉNTEK. N E F l* A P Sztálin születésnapjára SZTILIN műveit ajándékozzák egymásnak a dolgozók A soha eignem múló hala és sz.e- (•«let jelei a munkafelajánlások, amelyekkel a magyar munkások, a társas gazdálkodást folytató dolgozó parasztok, az üzemek és hivatalok értelmisége készülődnek a nagy Sztálin szüleíésetiapjára. Szorgalmasabban mozognak a munkáskezek, amióta a dolgozók megfogadták, hogy jobb munkát végeznek a nagy évforduló emlékére, a nagy ünnep előkészítésének lázában ég az egész haladó világ. Ajándék megy Sztálin elvtársiak: jobb munka, a szocializmus gyorsabb építése. És lehet-e szebb ajándék, ha ezen a papon a dolgozók megajándékozzák. egymást Sztálin értékes tanításával, klasszikus műveivel? Ezt csinálják a szabolcsi dolgozó«. Az üzemekből, a falvakból egymás után futnak be a megrendelések a Szikra nyíregyházi üzletébe, kérik a nagy tanítómester könyveit, azt amelyik róla szól, a röv:d életrajzot és azokat, amelyeket ő írt a munkaversenyröl, az agrárpolitikáról. Ezekkel az írásokkal akarnak megismerkedni a munkaverseny résztvevői, a szocialista mezőgazdaság eiőharcosai, meg a leniniz- mus kérdésével, mert ez a mű is a szocializmus építésének egész sor problémáit veti fel. Szép ajándék. December tizenötödikéig üzemi bizottságokat választanuk Szabolcs gépállomásai Irta: Jenei Pál me írjei DÉPOSz-titkár Idő elolt befejezem a mélyszántást, mert így érzem kötelességemnek Nagy örömünk volt vasárnap. Magam is azok között voltam, akik: jutalmat kaptak államunktól. Azért mert becsülettel teljesítettem a terménybegyüjtési kötelezettségemet. Ahogy este hazamentem a gyűlésről, a díszoklevelet odateregettem az asztalra, a család elé. Boldogok voltunk valamennyien. A vásárlási utalványt nem is mondom. Másnap aztán bejöttem a szövetkezetbe és vettem a feleségemnek egy szép fekete ruhát. Már régen a sz-lve-vágya volt. Teljesítettem a jutalom vásárlási utalványból, hogy valahányszor felveszi, mindig emlékezzék meg a vasárnapi örömnapról. Jusson eszébe az a nehéz élet, amit együtt gürcöltünk végig azelőtt és tudja szeretni azt a jelent, amelyben szabad emberként magunk igyekszünk egyre jobbá tenni az életünket. Tudja szeretni Rákosi elvtársunkat, aki irányított, vezetett idáig és vezet majd tovább Négy hold földem van, ősszel, tavaszon igyekeztem a munkával és hogy jobb termett, többet adtam, hadd legyen bőségesen kenyér. Ahogy hazafelé tartottam az ajándékruhával, egyre az a gondolat járt a fejemben, milyen nagy kitüntetés ért a jutalommal. Meg kell hálálni ezt, hiszen olyan, mintha a nép, maga Rákosi elvtárs szólt volna, biztatott volna: „Jól van, csak igyekezzél tovább-..“ Most megírom: igyekszem is. Idő előtt elvégzem a mélyszántást, mert így érzem kötelességemnek. | Csütörtökre. Huszonnegyedikére * 5 befejezem. Biztosabb így. Mire megjön a fagy, már meg van forgatva a földem. De nem akárhogy összevágva. Alapcsan, hogy jó bőséges legyen a nedvességtartalék tavaszra és több teremjen annál mintha csak tavasszal szántanék Ez lesz az én válaszom. Azoknak Í3, akik próbálnak ’.’beszélni. Mert vannak ilyenek* akik belepiszkálnak mindenhová, ahol jót akarunk csinálni. Magamnak tennék rosz- szat vele, ha odahajlanék. Már pedig nekem másutt van a helyem. Azok közt, akik a Párt mellé, a boldogulás mellé álltak és akiknek az élén igaz ember áll, Rákosi Mátyás. 1949. november 21. szekeresboroki szegényparaszt Viraszkó József Első a tiszabercali fSltaimszivetkcze; Elkészült a földmüvesszövalkezetek versenyének októberi kiértékelés Villanygépek a kolhozokban Alapos munkában voltak az elmúlt hónapban földművesszövetke- zeteink. Tagjaik versenyre keltek, hegy idő előtt befejezzék az őszi rezs vetését, elvégezzék a búzavetést, előtte alapos munkával tisztítsák meg a magot a szövetkezeti szelektorokkal, a többi szövetkezeti segítsége felhasználóiéval. A munka az őszi mélyszántással folytatódott, majd lelkesen indult a tagszerző mozgalom, a szövetkezetek «rősítésc. gyarapítása. A földművesszövetkezetek októ-| Ser havi versenyét most értékelte ki a SzÖVOSz szabolcstnegyei központja. A kiértékelés szerint októberben a legjobb munkát a tisza- berceli íöldmüvesszövetkezet dolgozói végezték. Mögéjük sorakoznak második helyen a tiszaeszlári földművesszövetkezet dolgozó parasztjai. Megyénk földmüvesszövetkeze- tei közül a legjobbak így következnek sorrendben: 1. Tiszabercel, 2. Tiszaeszlár, 3. Belegrád, 4. Záhony, 5. Fényeslitke, 6 Vasmegyer, 7 Eperjeske, 8.- Tiszatardos, 9. Sóstóhegy és a tizedik a kenézlői föid- művesszövetkezet.. 6100 dolgozó nézte meg a Lenin filmet Nviregyházán Szombaton este díszbemutató Kisvárdán Felejthetetlen élményt jelentett a nyíregyházi dolgozók számára a szovjet filmgyártás hatalmas alkotása, amely" Lenin életét mutatja be. Felejthfletlen élményt jelentett az a pillanat, amikor Lenin hangja szól, Lenin hangja tanít. Tanított az egész film, mint ahrgy tanít Lenin egész élete. Megtanít arra, hogy ezt a feladatot megvalósítani nem könnyű feladat s megtanít arra, hogy a harcban keményeknek, következeteseknek, ébereknek kell lennünk és könyörtelennek a nép ellenségeivel szemben és szeressük úgy népünket, mint Lenin szerette. 6100 nyíregyházi dolgozó tekintette meg ez" a filmet és most elindul a „Vladimir Iljics Lenin“ diadalmas szabolcsi útjára. Az első vidéki bemutatót Kisvárdán tartják meg, ahol az előadások díszbemutatóval kezdődnek szombaton este hat órakor. Az utóbbi évek. folyamán egyre több gépet alkalmaznak a kolhozokban. A villamosítás lehetővé tette, hogy az állattenyésztő gazdaságokban előforduló legnehezebb testi munkákat is gépesít-* sék. Az állattenyésztő gazdaságok egyik ilyen új gépe: a báránynyírógép, amellyel az „Ulán-Tuja” kolhozban naponta 600 bárányt nyírnak meg. A ,,Molotov” kolhozban, mely ugyancsak a jora- vini területen van, az új fejögépek nagymértékben megkönnyítették a fejők munkáját. A joravini területre a napokban új fejő- és nyírógépek érkeznek, melyekkel biztosítják az állattenyésztés gé pesítésének további előrevitelét. L3UBOV RÉSZ: 11.000 új áücsíienyésztő farm a Bjeiorussz Köztársaságban A bjeiorussz kolhozok ebben az évben már eleget tettek az évi állattenyésztési előirányzatnak. A köztársaság szarvasmarha, sertés, juh és baromfiállománya jelentős Kerékpár és motorgumik, alkatrészek legolcsóbban P4L01A1 <uuS2aki Kereskeiiőué! Zrínyi ilona-u. 8. az. mértékben növekedett.' Sok kolhoz az állattenyésztésben már felülmúlta a háború előtti színvonalat. 11.000 új állattenyésztő farmot létesítettek. Üj fajnemesítő állattenyésztő farmokat állítottak fel a vityebszki, minszki és mogilevszxi vidéken. A köztársaság nyugati ke- íületeinek fiatal kolhozaiban az állatállomány csaknem meg haí- szorozódott. Egész Bjelorusszlában közismert a bebruiszi vidék kirovi kerületének „Hajnal“ nevű kolhoza ál’attenyésztéséről. Ebben a kolhozban az állatállomány termelékenysége az elmúlt évhez viszonyítva másfélszeressére emelkedett Szabolcs gépállomásai Ismét erősödnek megalakuló üzemi szakszervezeteikkel és üzemi bizottságaikkal, amelyeket december tizenötödikéig választanak meg. Gépállomásainknak üzemi szakszervezeteik és üzemi bizottságaik létesültével még inkább a falu szocialista építésének erős fegyvereivé kell válniok. Amikor hároméves tervünk traktorai legördültek a vagonokról, ahogyan az első gépállomások megalakultak megyénkben, komoly segítséget kaptak velük falvaink dolgozó parasztjai. A Magyar Dolgozók Pártja ekkor azokból a tapasztalatokból indult ki, amelyeket a világ legfejlettebb mezőgazdaságának megalkotóitól kaptunk útmutatásként. A szovjet hazától, ahol a korszerű gépekkel folytatott nagyüzemü szövetkezeti gazdálkodás biztos támaszai a gép és traktorállomások. Tizenöt gépállomásunk is feladatul kapta, hogy megszabadítsa a dolgozó parasztokat a kulá- kok igauzsorájától és a szocialista iparral kösse össze őket, segítse — immár nyolcvanra szaporodott — termelőszövetkezeti csoportjainkat, falvainkban minél szélesebb körben használják a korszerű gépeket, amelyek munkájából a termelési színvonal emelkedése fakad. Gépállomásaink több-kevesebb sikerrel igyekeztek megoldani feladataikat. Üzemt pártszervezeteik, politikai osztályuk vezetésével, irányításával, a járási párt- bizottságokkal szoros kapcsolatban és a falusi tömegszervezetekkel is együttműködve nem egy helyen értek el sikereket. Példának lehet állítani a nagyhalászi és büdszentmihályi gépállomásokat. Nagyhalászon elősegítette a munkát, hogy az üzemi pártszer- vezet-vezette. gépállomás biztosan támaszkodhatott a megerősödött falusi DEFOSz szervezetre. Egyre szélesedtek a traktorok munkaterületei, egyre többen használtak korszerű gépeket és vették örömmel a traktoristák tanácsait. Az idei őszön pedig két nagyhalászi nagyüzemü szövetkezeti gazdaság, a Petőfi és Dózsa termelő- csoportok földjeibe akasztották ekéiket a. traktorosok. Valamennyi gépállomásunkon — ott is, ahol eddig nem támaszkodtak a szakszervezetre és egész sor hiányosság mutatkozott a munkában — megalakulnak a DSFOSz üzemi szervezetek és meg tudják majd adni gépállomásaink politikai osztályának a szükséges támogatást. A gépállomások feladatai komolyak. Megoldásukban az üzemi pártszervezetek biztos támaszai lesznek a megalakuló DB- FOSz-szervezetek és üzemi bizottságok, megfelelő segítséget nyújtanak a munkaversenyek szervezésénél, a munkafegyelem megszilárdításában, a gépállomások dolgozóinak szakmai és politikai nevelésében és a dolgozó parasztság közötti politikai munkában. Elősegítik majd, hogy széles munkásréteg alakuljon ki a szegényparasztokból és elsősorban a termelöcsoportok tagjaiból, akik tudnak a korszerű gépekkel bánni. Biztosítják, hogy a traktoristák kifogástalan minőségben teljesítsék szerződésben vállalt, kötelezettségeiket a termelőszövetkezeti csoportok és az egyénileg gazdálkodó parasztok földjein amellett, hogy az üzemi bizottságok gondoskodnak majd a szociális ügyek és a munkavi* 'szony — bérezés, besorolás, előléptetés, áthelyezés, felvétel, stb — problémái, megoldásairól is. A gépállomások DEFOSz-üzeml szervezetei és üzemi bizottságai a Szakszervezeti Tanács megyei titkársága és a DÉFOSz megyei titkársága irányítása alatt működnek majd. Az üzemi szakszervezetek és a gépállomások legjobb dolgozóiból alakult üzemi bizottságok a gépállomások párt- szervezeteinek vezetésével a termelési színvonal emelését, a íeg- hathatósabban segítik majd elő, aőzzájárulnak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésébe?, szilárdítják a munkás-paraszt szövetséget, egyszóval a falu szocialista építésének erős fegyvereivé teszik a gépállomásokat. —. Álljon meg! — kiáltott a be- rettsapkás nő és megragadta kezét egy töpörödött öregnek, aki éppen lefelé ment a Metro lépcsőjén. — Nézzen ide: a kabátom ujjára!. Mit lát? — Mindjárt egy pillanat... a szemüvegem, hadd találom meg —j kiabált az öreg. — Na így, most látom: a kabálujján? Egy lyukat. — Ügy van! Beleakadtam a ka- bátujjammal egy szegbe. Ott ni, abba ami kiáll az ajtóból. Menjünk a szolgálatoshoz. Maga lesz a tanúm. És a berettsapkás nő határozottan húzta magával az öreget. A polgárnő beretíjéröl lelógó fehér bojt harciason lebegett utána. — Ez tűrhetetlen! Mielőtt az ember felszállna a földalattiba, speciális öltözéket kell felvennie. Követelem, írjanak azonnal jegyzőkönyvet! Nézzen ide, mics da lyuk! Adja ide a panaszkönyvet! A bíróságot is igénybe veszem. Az állomás fiatal szolgálatosa türelmesen áll az asztal mellett és kivár.a a percet, mikor ő is ma■ gyarázkodáshoz kezdhet. — Mély bocsánatot kérek — végre szóhoz jutott, kihasználva a fe- hérbojtos-nő léiekzelvételét. — Itt csak én vagyok hibás: az éjjeli javí.ás után nem néztem meg az ajtót. A mi állomásunkon ez rettenetes botrány. Nálunk mostanáig nem volt semmiféle panasz. Bocsánat! Tessék mondani: hogy tegyem jóvá a hibát? — kérdezte a szolgálatos. A polgárnő teljesen bátortalanná lett. Ö azt várta, hogy majd vele civakodnak, visszafeleselnek. És itt... A berettsapka fehér bojtja megszűnt himbálózni. Csak egészen könnyedén libbent még, ami arra engedett következtetni, hogy gazdája dühe még nem hült le egészen. — Remélem, ön egyetért velem, hogy jogom van egy új kabátot követelni, — szólt változatlanul fenyegető hangon ő. — A bíróság is elismeri majd az igazam! Igen, igen! De nekem nincs időm a bíróságra járni, megért engem? Nincs időm. — Mit óhajt ön? Stoppoljuk be a mi számlánkra a szakadást? parancsoljon. A fehér bejtos nőt véglegesen leszerelte ez az udvariasság: de a túl könnyű győzelem után mégsem érezte jól magát. — Várjon csak! — állította meg a szolgálatost. — Lehet, hogy ón nem hisz abban, hogy a kabátomat az Önök. állomásán szakítottam el? — Gyerünk! Azt akarom, hogy ön személyesen győződjék meg róla. — Engedtessen meg nekem a távozás — hallatszik az öreg tanú hangja. — Nékem sürgős dolgom van s így elkésem. — Azonnal, csak megnézzük az ajtót és ön szabad, — válaszolt fellebbezhetetlenül a fehér-bojtos nő és újból maga után húzta az öreget. „A Bizottság” a bajt okozó ajti előtt állott meg. — Megért engem — indított új beszédlavinát a károsult —, megyek lefelé a Metróba — és egyszeresük ... — „Megyek?” — szólt csodálkozva a szolgálatos. — Igen, igen! Egyszer már elmagyaráztam önnek, — mérgelődött újból a fehér-bojtos nő. — Megyek lefelé a Metróba, éppen ezen a> ajtón... A fehér-bojtos nő könnyű, gúnyos mosolyt vett észre a szolgálatos ajkin. Dühösen arra fordította fejét, ahova a szolgálatos nézett s az ajtó feletti táb'ácskáról nagy betűk kiabáltak reá: Használaton kívül. 4 R SZEG
