Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-24 / 273. szám

Tas9 NOVEMBER 24, (iäUTöBioK ü nyírbátori Járás Sári Ja as elsőséget az őszi A uyiregyliázi és tiszadadai teiső járás az elsők közié emelkedett a sereghajtók közül A november 12-től 20-ig terjedő héten mintegy 2500 holddal emel­kedett az őszi mélyszántás telje­sítménye falvainkban a 12-ig ter­jedő héthez képest. Az Idő javu­lása mellett a jó politikai munka is elősegítette azt, hogy pótolni igyekezzenek a mélyszántásban mutatkozó elmaradást, ötödikétől 12-ig 31.384 hold volt a mélyszán­tással megmunkált terület, az el­múlt hét folyamán a munka ered­ménye 33.860 holdra emelkedett az előirányzott 23.916 holddal szemben. Ez az eredmény a munka javulását mutatja, Íriszen falvaimt dolgozó parasztjai az elmúlt hétre előirányzott terü­let 141 százalékát szántották fel. De nem jelenti azt, hogy elége­dettek lehetünk a mélyszántás ál­lásával, hiszen még mindig mu­tatkozik elmaradás. A mélyszán­tásra kijelölt területekből az ed­dig jóváhagyott mentesítéseket le­vonva 239.160 hold mélyszántása az, amelyet december 15-ig el kell végeznünk, hogy az ősziek veté­sének idejében való befejezése után biztosítsuk a tavasziak jó terméshozamát is. A 239.160 hold- nyl területből* húszadikáig csak 129.906 holdat szántottunk fel, 32.722 holddal kevesebbet, mint az ütemterv szerint — eddig kellett volna. Ha falvaink dolgozó parasztjai az elmúlt hét lendületé­vel folytatják a mélyszántást, si­kerül behoznunk az egy hétre va­ló munkányl elmaradásunkat, És be kell hoznunk, mert egyre hű­vösebb az idő és a téleleji fagyok már a szomszédban járnak. Köny- nyen megakadályozhatják a mély­szántás sikeres befejeztét. A járások versesyérőt érkezett kiértékesét azt mutatja, hogy a nyírbátori járás tartja az elmúlt héten elért első helyét és még a héten befejezi az őszi mély­szántás munkáját. (93.7 száza­lék.) A nyirbogdányi járás el­múlt heti második helyéről az ötödikre csúszott. Helyét a dadai .felső járás foglalta el. (71.4 szá­zalék.) A nyíregyházi és tiszai járásokban az elmúlt hét mély­szántási eredményei a munka ko­moly javulását bizonyítják. A két •járás a sereghajtók közül a har­madik (nyíregyházi) és negyedik (tiszai) helyre került (67.3 illetve 65 százalék). A jelentések szerint a járások versenyében az elmúlt hét mun­kája után a következő sorrend született: első a nyírbátori járás, második a dadai felső, harmadik és negyedik a nyíregyházi és a ti­szai járás, ötödik a nyirbogdányi járás (59.4 százalék), hatodik a nyirbaktai járás (52.7 százalék), hetedik a kisvárdai járás (51 szá­zalék), nyolcadik a ligetaljai já­rás (50 százalék), a két utolsó pedig a dadai alsó és a nagykállói járás 39, illetve 37.8 százalékos „eljesííménnyel. Egymás után érkeznek meg a megyéből a dolgozók a Sza- bolcs-utcai pártiskola helyisé­gébe, hogy tovább fejlesszék tudásukat, hogy még jobb katonái legyenek a béketábor­nak és felfegyverkezzenek a marxizmus tanaival, megis­merjék Lenin és Sztálin elv­társak nagyszerű klasszikus munkáit. Örömmel készülnek fel a tanulás heteire, tudják, hogy fontos feladat vár rájuk a tanulás után. Öntudatosab- ban, biztosabban fogják kö­vetni azt az utat, melyet Sztá­Mas szakszervezeti napok ISIyiregyháza üzenteiben Ma, csütörtökön délután Nyíregyháza valamennyi üzemében szakszervezeti napot tartanak. A szakszervezeti napokat az üzemi bizottsági titkárok vezetik le és a dolgozók együtt vitatják meg Apró Antal elvtárs legutóbbi sportcsarnoki beszédét. Foglalkoznak a szakszervezeti napok a Sztálini Munkafelajánlások kérdésével és meghallgíaják az élmunkások és újítók beszámolóit a megyei újító- konferenciáról. Gyárfás Miklós és Vészi Endre írók látogatják meg Büdszealmíháiyt és Kísléíát Lapunk néhány nappal ez­előtti számában írtunk a sza­bolcsi író-olvasó ankétokról, melyek során egy-egy író meg­látogatja a vármegye falvait, községeit, ott könyveket oszt szét a dolgozók között, majd egy hónappal később újra meg­látogatja a községeket és ki­kéri a dolgozók véleményét a könyvekről. Az első íróküldöttség de­cember 5-én érkezik Szabolcs­ba, Büdszentmihályra és Kis­létára. Büdszentmihályt Gyár­fás Miklós, Kislétát Vészi Endre látogatja meg és kioszt­ják Illés Béla: Fegyvert vitézt éneklek, valamint Iljin: A nagy futószalag című köny veit. Ez a mozgalom hozzájárul majd ahhoz, hogy íróink egy­re értékesebb könyveket tud­janak a dolgozó nép számára írni, olyan műveket, amelyek segítik szocialista építőmun­kánkat. Mi is versenyre kelünk „az ország legjobb fejőgulyása" címért , A gyulatanyai Állami Gazdaság dolgozói elsőnek csatlakoztak a mezőgazdaságban is meginduló „Szakma első munkása“ mozgalomhoz lin elvtárs magyar tanítvá­nya, a magyar dolgozók nagy­vezére, Rákosi Mátyás elvtárs mutat. Ötven párttag vesz részt a Magyar Dolgozók Pártja sza- bolcsmegyei pártiskoláián: a gyárak, üzemek legjobbjai, él- munkásokj kiváló munkások együtt fognak tanulni a ter­melőcsoportok tagjaival, a sze­gény parasztok legkiválóbb- jaival, hogy a hat hét után visszatérve munkahelyükre, to­vább folytassák alkotó mun­kájukat. Megemlékezés Rodion Osievics Kuzminró! a azovjei uiuteiuabüu'ró. Dr, Kényi Alfréd a debreceni egyetem Kossuth-díjas tanára n gyssámú érdeklődő jelenlétében ér ékes éa személyi élményekben bővelkedő előadást tartott a nagy Szovjetunió egyik legkiválóbb ma­tematikusáról Rodion Oszevics Kuzminrói, aki az egész tudomá­nyos világ mély gyászára ez év március 23-án 58 éves (korában fe­jezte be tudományos eredmények­ben gazdag éJetét. Mint fiatal p-r-.szt gyermek is kitűnt tehetségével, azonban a cá­ri Oroszországban uralkodó kapi­talista viszonyok között anyagiak híján kénytelen volt egyidőre meg­szakítani Középiskolai tanulmá­nyait. 1910-ben a sztolypinl reakció idejében kerül az egyetemre. Itt Cciatlakozik a diákság hadiadó moz­galmához. Ezért 1911-ben kizár­ják az egyebemről es szülőhelyére, Vitebszkce száműzik. Újabb anya­gi «akadályok, miatt nem tud újra beiratkozni az egyetemre és csak később tudja megszerezni egyete­mi végbizonyí-ványát. Döntő fordulatot hozott életé­ben a Nagy Októberi Forrada lom, amely számára is, mint minden igazi tehetség számára, korlátlan lehetőségeket nyit. Tudományos érdemeit e. Szovjetunió azzal ju­talmazza, hogy előbb előbb Per­miben, m jd a lenir.grádi Kalinin egyetemen kap tanszéke.. Kineve­zése óta kükő élete nyugodt me­derben folyik és anyagi gondoktól megszabadulva a Szovjetunió szeEemi légkörében annál nagyobb mértékben szert.eiheti életét a tu­domány továbbépítésére. Mint ember, nemcsak nagy tu­dós, h nem igen erdekes egyéni­ség is veit. Ezzel kapcsolatban Rá- nyi professzor saját tapasztalatá­ból merített személyes élményeket sorolt fel. Elmondotta, hogy Kuz min milyen alaposan ismer-e a magy-r matematikusok munkás­ágát és milyen élénken érdeklő­dött irántuk. Mélységesen fájlalta a f-asizmug áJdozatakéffl'- fiatalon elhunyt Grünvald Géza halálát. Mélységesen hitt abban, hogy ha­zánk felszabadítása a matemati­kai tudományos élet felvirágozta­tását és a tudomány további ro­hamos fejlődését fogja szolgálni. Rényi professzor értékes előadá­sát Dr. Szénássy Barna gim­názium tanár hozzászólásában ki­egészítette azokkal az eredmé­nyekkel, amelyeket. Kuzmin kivá­ló kortársa Hincsin professzor a lánotörtek elméletében és a Gauss- . sejtés bizonyítása körül ért el. Ahogy a sőrék ott gönabö- . lyödtek a frissenrakott szál- ; mán, hátukon selymesen csil­logott a szőr. Hók György 1 nézte őket simogató szemmel, i közben fejében úgy kavarog- : tak a gondolatok, mint a haj­nalba nyitott aj tónál az istálló­meleg fehér párája. _ Szépek — nézte a kezére bízott állatokat. A „hetes“ már 210 kilót szedett fel a hónap elejéig augusztus óta. Három hónap alatt 240 kiló! Már az első hónapban túlteljesítette az eredményt. És a második pirostarka, ott az ajtónál. A „huszonnégy es“. Egy hónap alatt. 110 kilót hízott! De egy- ől-egyig. Mind meghaladta már a harmadik hónapban az öt hónapra írt 150 kilós hízás! normát. Hiába, sokat számít a gondos munka. Mintha a ma­guké körül sürögnének nap­hosszat. De az övék is a jó­szág: a kesebajuszú öreg Já­szai Mihályé a fiatal Humics- kóé, mindnyájuké. NAGY VÁLTOZÁS TÖRTÉNT Bezzeg nem mondhatta ezt a legidősebb Hók, aki cseléd- társaival itt nyomorgott vagy két emberöltőnyi ideje a De- sewffy grófék uradalmában. Mert apja, anyja itt született Hók Györgynek, nagyapja is | ;itt küszködött végig kilencven! esztendőt. (Bizony, hosszút le­hetne beszélni arról az életről. Ahogy a ganajíúrók elnyúltak a piszokban, ha egy órácskát engedtek nekik. Otthon meg, egy pitvarra négy, öt család esett és az élesfogú nyomorú­ság, amely veszekedett ordas­ként tudott a húsbamarni. Igen, ez volt az övék. Egyedül ez, akkor ...) Ami azóta történt... Soha nem hallott ő a szocializmus országáról, Sztálinról. Ha hal­lott volna is. kiverték volna a fejéből. Aztán megismerte Sztálin népét, maga is közzé- jük állt. Túlment az adjesszai fűrésztelep határán is, hogy 1 ,t,ováris Hók haraso csalovek“, „mnogán procent“: 800 száza­lék, büszkélkedett a grafikon­ján. Akkor jött a hír, hogy sza­bad Hók György hazája, hogy arra, a gyulatanyai földeken is lehullott már véreiről a rab­lánc, hogy a rabtartók örökre letűntek. Hók György búcsú­zott a brigádtól. „Üzenj majd nekünk továris“ — ölelték meg búcsúzóul, akik gazdag útravalót küldtek vele. „Üzend meg, mit csináltok ti otthon, a hazátokban, amely szabad már, a tiétek igazán ... “ — Hát most üzenek, tová- risi! Üzenünk magának Sztá­linnak — mosolyogja el magát büszkén. — Nézzétek meg most itt vagyok a posztomon. Ez a gazdaság, ez a hizlalda a miénk. A népé. Ti segítettetek hozzá. Nézzétek meg, hogy csinálom, hogy csináljuk mind- anyian. Most indulunk mi is versenyre itt. ki is a legjobb. Dehát a cél, az hatalmas. A versenyben a nyerők mind­annyian leszünk. És a mun­kánk gazdag eredményeit ajándéknak tesszük drága Sztálin elvtársunk születés- napi asztalára... ÉS MINDEN VONALON MEGINDUL A VERSENY Úgy kezdődött, hogy a szé­pen pingált falitáblára vasár­nap délutánján kikerült az újság. A „Szabad Nép“. Bi­hari János fejőgulyás volt az első, akinek a szeme meg­akadt a felhíváson. Pár perc múlva már az istállók irá­nyába ugrálta át a fekete ká­tyúkat. Este, ahogy a tehenek bo­gárszeme már visszatükrözte az istállók villanyfényét, Zele- nákné csípőretett kézzel állt meg Madár, meg Gólya előtt (a két tehén a legjobb tejelő: 12—14 litert adnak): — Ti sem büszkélkedhettek ám sokáig az elsőséggel, meri befog a többi! — Aztán neve­tett. Veres Juli, a szőkehajú fejöslány veszekedése idehal­latszott: — A hetes sem hozhatja ezentúl gondolat szerint az' ivósat...! Bihari János Tószegivel be­szélgetett csendesen. A zse­bükben már ott volt az írás: „Válaszolunk Matika Lajosnak a Kriszíinamajori állami gaz­daságba! Mi is versenyre ke­lünk az ország legjobb fejő­gulyása címéért... “ Aláírás: Bihari, Tószegi, Veres, Zele- nákné ... Csendesen beszélget­tek a tejképződés elősegítésé­ről, a nap pontos kettéosztásá­ról és maguk előtt látták már a tejhozam emelkedő grafikon­ját. Reggelre Hók Gyuri bácsi jelentkezett, hogy a DÉFOSZ- elnökség felhívására örömmel állnak be a sőrehizlalók is a versenybe. Félre azzal a 150 kilós normával! Majd mi meg­mutatjuk! Utána sorra jöttek a többiek. Szabó László csat­tanó arca még pirosabb volt, ahogy magyarázta, hogyan fogják majd csinálni a sertés­hizlaldában, Kozák Gyuri pe­dig már ki is dolgozta:- Hatmalacos átlag a mala- coztatásnál, a leválasztási súly' pedig 16 kilóra emelni! Órák alatt történt mindez. Már meg is született a felhí­vás a szabolcsi üzemegységek­hez: . mi voltunk az elsők itt Gyulatanyán, rajta szaktár­sak! Ti is álljatok egy sorba velünk! Mutassuk ki, melyi­künk a legjobb fejőgulyás, a legjobb malacnevelő, sőrehíz- laló, sertéshízlaló... Mintha hatalmas duzzadó erő visz va­lóban előre. Erős, edzett acél valamennyi marok, amely már nem grófi urat szolgál. Hegy­ről lezúgó görgetegnél nagyobb a lendület, amelyet a szabad élet, a nép, a haza, a Pártsze- retete ad. Hálás, ragaszkodó szertet melege, a szocializmust építő munka dús gyümölcséi­nek koszorúja az, amit a gyu­latanyaiak december 21-re készítenek annak, akinek a nevét szeretetel említik: Sztá­lin... * n «1 l «■ ÍJj tanfolyam kezdődött a hathetes pártlskoicin

Next

/
Thumbnails
Contents