Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-22 / 271. szám
HYIBSÉM ^ Visinszkij elvtárs újabb nagy beszédben leplezte le az imperialisták háborús előkészületeit Visinszkij elvtárs az ENSZ politikai bizottságában'nagy beszédet mondott. Bevezetőben rámutatott arra. hogy az öt nagyhatalom viseli a fö felelősséget a békéért, majd kijelentette, hogy az USA küldöttének felszólalását nem lehet másként értékelni, mint a szovjet javaslatok elfogadásának megakadályozására irányuló törekvést. Austin úr tagadja — mondotta —, hogy az Amerikai Egyesült Államokban háborús előkészületek folynak. A tagadás azonban kevés. Be kell bizonyítani, hogy tényleg nem folytatnak háborús előkészületeket. En egész sor bizonyítékot hoztam fel arra, hogy igenis folytatnak háborús előkészületeket. Austin ur egyetlen egy tényt sem hozott fel adatokkal alátámasztott állításaimnak megcáfolására. Az egész reakciós amerikai sajtó szovjet vért akar inni. Austin zavartalan nyugalmat tanúsít, mintha az egész ügyben nem lenne semmi. Mintha ez a sajtó szerelmes dalokat énekelne a Szovjetunióhoz és nem terjesztene aljas rágalmakat és a Szovjetúnió elleni háborúra szóló egyes felhívásokat. Austin kijelenti, hogy a Szovjetunió jav data az Egyesült Államoknak és Nagy- britanniának elítélését célozza az új háború előkészületeiben. Igen, ez így van. Ezt ja" ' '•■"!; első mondatában megmondottuk. Megmondtuk a szeptember 23-i teljes ülésen is. Itt is megismételtük november 14-én és én ma ismét megismétlem. Azt mondják, hói”’ ez súlyos vád. Ez tényleg Így van. A vád azonban tényeken • alapul. Önök azt mondják, hogy ilyen módon bírósággá kell átalakulnunk és ebből kifolyólag felül keli vizs- gánunk ezeket a tényeket. Ezt én örömmel üdvözlöm. Hogy bírák lehessünk az ügyben, a tényeket kell vizsgálni, uraim és nem a tények vizsgálata elől kitérni. Ez nem segít azokon, akik azt gondolják, hogy ebben a teremben a többséget képviselik. \ többség e terem falán kívül a különböző országokban: keleten és nyugaton, délen és északon figyelmesen szemléli, hogy mi történik ezekben a termekben, a bizottságokban és a teljes ülésen. val és Romániával. Ezek a szerződések azonban egy esetleges jövendőbeli német agresszió ellen irányulnak, amely valóban komolyan fenyeget bennünket a jövőben is, mert a német militarizmus nem halt meg -- hála az Egyesült Államok és Nagybritannia Németország nyugati megszálló övezeteiben követett poitikájáMilyen joga van önnek Austin úr arról beszélni, hogy az Északatlanti Szövetség olyan szövetség, melyet az Egyesült Nemzetek Szervezete útján hoztak létre és hogy az ENSZ fegyveres erőit más esetben ne használják fel, csak amikor a közös érdek megköveteli? A szövetségben 12 állam vesz rész1, s az ENSZ-nek 59 tagállama van és még a szervezőién kívül jócskán vannak azok, akik esetleg tagjai ienetnek a szervezetnek. Milyen „közös érdekek” céljaira használják fel a 12 álam fegyveres erőit, amelyek az Egyesült Államok parancsnoksága alatt álanak ? Austin úr nincs megelégedve a Szovjetunió javaslataival, menak, sőt, mi több, ezt a milita- rizmust még táplálják is. Nyugatnémetország az Északatlanti Szerződés jövendő résztvevőjévé válik és ebből az következik, hogy ugródeszkája lesz egy olyan esetleges támadásnak, amely más államok, a Szovjetúnió és barátot ellen irányul lyekben az atomfegyver megtiltásának gyakorlati rendszabályairól és a tilalom betartásának nemzetközi ellenőrzéséről van szó. Csupán az ingerült állapottal és az önuralom elvesztésével lehet megmagyarázni Austin beszédének azt a részét, amikor kijelentette, hogy állítólag mi nem veszünk tudomást a közgyűlésnek arra vonatkozc lépéséről, hogy az atomfegyver hatékony megtiltását csak úgy lehet elérni, ha minden veszélyes atomnyersanyagot és az előállításhoz szükséges eszközöket egy olyan ne,hzcrictjÜ' szerv kezébe adjuk, amelyet az amerikai küldöttek nemzetközi, szervezetnek neveznek. Az Egyesült Államok, !\agybriiánnia uralkodó körei háborút készítenek elő 12áliain tégy veres »*rői ase Egyesült Államok paraiiesnoksaga alatt állanak Megígértük, hogy kiegészítő tényekét hozunk fel. Térjünk rá tehát a tényekre.'Ezek a tények ai- loi beszelnek, hogy az Egyesült Államok, Nagybritannia es meg ne- lány más állam uralkodó kőiéi uj aáborút készítenek elő. A vezeio szerepet ebben az Egyesiül Ada- mok uralkodó körei viszik, akik nyíltan támogatják az uj háború emkészületeit. Ez megnyuvánul a :iadi költségvetés hataimas felduzzasztásában és ezekhez járu, a tömbök szervezése, me.yeknek ugyancsak különleges jelenik.egük van a háború kirobbantásáb;..,. Milyen tények vannak birtokunkban? Hivatalos adatok sze.int a háború folyamán az Egyesült Államok 25b különböző nagyságú es típusú támaszpontot ep; Lek ki a Csendes Óceánon, továbbá 228-at az Atlanti Óceánon,’a' i összesen 484 támaszpontot jelent. Napjainkig a támaszpontok száma meg ionban megnövekedett. 1948 októberében Londont- : hivatalos nyilatkozatot adtak ki, melyben megerősítést nyert, hogy Angliában az amerikai sztratoszlera ..legierödök” állandó 'ámaszpöntok- ka, rendelkeznek. 1949 november 4-cn a brit kormány hozzájárult az Egyesült Államok javaslatához, hogy Angliába 70 „29-es" bombázót szállítsanak. Miről beszéiiiek ezek az elvitathatatlan tények? Elsősorban arról beszélnek, hogy Anglia beismeri katonai gyengeségét, hogy országa sorsát leteszi az amerikai, .egyveres erők kezebe. Ezentelül meg arról is tanúskodik, hogy Angliában jelentős légierőket tartanak készenlétben és Anglia amerikai haditámponttá változik, ahonnan a támadás célpontjai elérhetők. Az Amerikai Egyesült Államok támpontokat epítenek idegen területeken, meg Nagybritanniaban is és ugyanakkor még azzal is vádolják a Szovjetúniót, hogy tegyve- res támadást készít elő. Ebből az derül ki, hogy aki katonai támpontokat épít, nem készül támadásra és aki pedig nem épít, az támadásra készül. Akik fegyverkeznek, békeszerető emberek, a béke megalkotói és akik követelik azzal együtt, hogy Írjanak alá megegyezést a béke megerősítéséről, az az agresszor. De Önök azt gondolják, hegy akad valaki, aki ennek a logikának hitelt ad? 1948-ban Cyprust is beiktatták a Szovjetúnió ellen irányuló támadás rendszerébe. A* USA titkos megállapodást kötött Spanyolországgal 19-18 szeptemberében G a r n e y, amerikai szenátor, az USA szenátusa véderöbizottsagának elnöke találkozott Erancovai. Franco azt követelte, hogy az USA-nak nyújtandó támpontokért Spanyolországot vegyék lel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe es részesítsék a niarshallizált országok előnyeiben. Most már teljesen 'hl'70s, hogy miért ütközik akadályokba néhány új tag telvétele az Egyesült Nemietek Szervezetébe. Ennek az oka az, hogy az USA és Angija kezdettől lógva minden eszközzel igyekezett Portugáliát, Spanyolországot es más államokat becsempészni az Egyesült Nemzetek Szervezetebe. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy ezeknek bejutása az ENSZ-be semmiféle jót nem hoz. De nem is az a lontos, az a lényeges, ami a világ háta mögölí történik. „Adjatok nekem támaszpontokat és lelveszünk benneteket az Egyesült Nemzetek Szervezetének '■óraiban.” Adatok vannak arra vonatkozód ^ „7 fjsA mén 1947-joen titkos megállapodást kötött Spanyolországgal, amelynek értelmében jogot szerzett 13 támaszpont építésére spanyol területen. 1949 júliusában az A. P. kijelentette, hogy az Egyesült Államok elsőrendű légitámaszpontok létesítésére dolgoznak ki terveket a sarkvidékeken és azt is magyarázta, hogy az USA-nak erre miért van szükségé. Azért — mondja a jelentés, — mert a repülőgépek ezen a helyen ki tudnák egészíteni1 üzeműn j agukat az északi póluson keresztül folyó hadműveletek alkalmából. Legyenek olyan szívesek, mondják meg, kt ellen irányulnak ezek az északi póluson keresztül loiyta- tando hadműveletek? Még egy egész sor tényt lehetne íemozni, melyek arról tanúskodnak, hogy teljesen megalapozottaK az új hjDorú előkészületeiről szóló abitusok annak ellenére, hogy ezeket a háborús előkészületeket a beke és - a békeszerető trázisoK minden (ajtajával takargatják. Végül az is iontos lenne, ‘mgy a világ 'közvéleményét íélviláeositEtegendő erőnk és megfelelő eszközeink vannak, hogy megvédeiinezzük gazdasági es politika* iüggetienségiinket suk, milyen célokra tartogatják még mindig a második világháború alatt a hitien Németország és a militarista Japán ellen léuehozoít támaszpontokat. Meg kell mondanunk, hogy ezekre a kérdésekre s bármelyikre ezek közül a k..desek közül az Egyesült Államoktól még csak részleges felvilágosítást sem sikerült kapni sem n .nk, sem másoknak általában. Nem szabad válaszul elfogadnunk olyan beszédeket, melyek kölcsönös védelmi segítség szükségéről szólnak akkor, amikor ismeretes, hogy az Egyesült Államokat és az Északatlantí Szerződés többi reszt- vevő államát senki nem szándékszik megtámadni és ennélfogva nincs ki ellen védekezniök. Aliért kötötték meg az E»zakat>anti szerződést ? Austin ezen a helyen igyekezett meggyőzni bennünket az USA békeszeretó politikájáról. Vájjon megfelel-e ez a valóságnak? Nem. nem felel meg. Ennek bizonyításárá magának Austin úrnak az érveit fogom fefhasznál- ni. Nekünk azt mondják, hogy miután az Egyesült Nemzetek alapokmányában benne foglaltatik a béke erősítésére vonatkozó kötelezettség, semmi szükség arra, hogy az öt nagyhatalom a béke megszilárdítására szerződést kössön. De ha egyszer az Egyesült Nemzetek alapokmányában benne foglaltatik ez a kötelezettség, vájjon miért kötötték meg önök az Északatlanti Szerződést. Világos, hogy ez az érvelés nem meggyőző. Ha akkor, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete fennáll, az Északatlanti Szerződés is fennállhat, miért ne köthetne egymással az öt nagyhatalom is szerződést? Miért tekintik ezt úgy, mint ami ellenkezik az Egyesült Nemzetek alapelveivel, önök megszervezték ezt a szövetséget és pedig nélkülünk és sok más állam nélkül. Nyit vánvaló, hogy miért. Azért, mert ez a szövetség ellenünk irányul. Austin hivatkozik arra, hogy a Szovjetunió is szerződéseket kötött a keleteurópai államokkal, Lengyelországgá,. Csehszlovákiával, Magyarországgal, BulgáriáEz nem felel meg a valóságnak. j-.nenKezoleg, mi lelepleztük és bebizonyítottuk, hogy az atomnyersanyag és annak feldolgozását szolgáló üzemek átadása ennek az úgynevezett nemzetközi szervnek elfogadhatatlan dolog. Azt is bebizonyítottuk, hogy miért. Ellenfeleink fel vannak háborodva azon, hogy mi ragaszkodunk < állami szuverénitásunkhoz és ellenezzük, hogy az ellenőrzés nemzetközi szervét amerikai szupertrösztté változtassák. Mi kijelentjük, hogy valameny- nyi ország atomtartaiékait az atomanyag feldolgozását szolgáló vállalatokat, az úgynevezett határ-iparokat — kohászati, vegyi stb. ipar — valamennyi vállalatát minden tudományos kutató munkát lehetetlen a nemzetközi ellen- örzőszerv tulajdonába juttatni, minthogy ez megbénítja az egész gazdasági rendszert, különösen azokban az országokban, ahoi az energiagazdálkodásnak aöntö szerepe van, az atomén, pedig különös szerepet játszik a nemzetgazItt, amint az világosan látható, két tábor áll szemben egymással. Mindeniknek meg van a saját koncepciója, ha nem találunk utat a megegyezésre, akkor természetesen lehetetlen együttműködésünk. Lehetséges e azonban ilyen utat találni ! Lehetséges. Ezt a daság fejlesztésében. A dolog lényege nem az állami szuverénitásról szóló elméletekben van, bár ezt is nagy mértékben érinti. Semmikép sem egyezhetünk bele a szuverenitás megtagadásába, amit elsö- izben hallunk itt. Az ország élet- érdekeiröl van itt szó és csak azok, akiknek e tekintetben nincs vesztenivalójuk, vagy akiket a történelem menete képtelenné tett az ellenállásra, akik kénytelenek fenékig üríteni ezt a keserű poharat, azoknak nincs választásuk. Mi azonban nem vagyunk, nem is voltunk és.soha nem is leszünk Ilyen helyzetben. Elegendő erőnk és megfelelő eszközeink vannak, hogy megvédelmezzük gazdasági és politikai függetlenségünket. Szilárdan tekintünk a jövőbe, mert nagy múlt áli mögöttünk, mienk a nagyszerű jelen, melyet szovjet népünk zsenije a,kötött és elutasítunk minden tervet, amely az országunkat külföldi tőkés szervezetek ellenőrzése alá akarja rendelni. továbbiakban piajd külön bebizonyítom azzal az igen fontos kérdéssel kapcsolatban, melyet itt a két rendszer háborújáról és fennmaradásáról, az együttmükődes lehetőségéről, nagy tanítónknak, Leninnek és Sztálinnak, Marxnak és Engelsnek kijelentéseiről felvetettek. Igen Uraim: Minket Kél tábor áll szemben egymásnál, de az együttműködés útját meg leltet íaiami
