Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-23 / 247. szám

2. oldal VASÁRNAP, 1949. OKTÓBER 23. Ksszeajik i Magyar Diliizík Pártja Politikai BizottsÉiioak, hagy hezzásegitett kenuinkét a bikák kijavitisikiz A DéFOSm orsságos választmányé ülésének határosain A Dolgozó Parasztok 6» Föld­munkások Orizágos Szövetségének nagyválasztmánya pénteken megvi- tatta a Szövetség munkájában mu­tatkozó hiányosságokat 6» meghatá­rozta a Szöretség jövő feladatait. Dobi Istrán, a minisaterfttiáci el­nöke megnyitójában rámutatott arra, hogy az őszi szántás-vetési munkák során Défosz Tezetőink sok he­lyen nem léptek fel elég hatá­rozottan a kulákok agitációjá- ▼al szemben, ■5t olykor maguk is a hatás alá kerültek. Bár a Párt Politikai Bi­zottságának határozata után mutat­kozott javulá», hibák még mindig ▼annak. Fokoznunk kell a felvilágosító munkát a dolgozó parasztság széles tömegeiben, ugyanakkor ki kell terjesztenünk ellenőrző tevékenységünket. Keményen fel kell lépnünk a nép érdekei ellen törő kulákokkal szemben -7- mondta többek közt beszédében. Majd Borbás Lajos elvtárs fótit, kár a Défosz vezetésében elköve­tett hibákról és elhajlásokról be. szélt, kiemelve, hogy n Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége már ezév márciusában felhívta a Défosz figyelmét az elkövetett hibákra s megmutatta a feladatokat is, de a Szövetség munkája nem ja­vult meg. A falusi Défosz szervezetek to­vábbra is gyengén dolgoztak. -Be­széde további részében az új veze. tőség feladatairól szólt. A főtit­kári beszámoló és a felszólalások után az országos nagyválasztmány a következő határozatot hozta : Határosai A Dolgozó Parasztok és Földmun­kások Országos Szövetsége október 21-én tartott országos választmányi ülésén megtárgyalta a Magyar Dol­gozók Pártja Politikai Bizottságának a Défosz munkájáról szóló határo­zatát. A választmányi ülés köszöne­tét fejezi ki a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának és Rákosi Mátyásnak, a magyar dol­gozó nép szeretett vezérének, hogy a hibák felfedésével a Défoszt hozzá­segített» a hibák kijavításához. A választmányi ülés jóváhagyta a Défosz Országos Elnöki Tanácsának 1949 augusztus 23-án hozott határo. zatát, amely a Défosz eddigi veze­tőinek lemondását elfogadta ét a főtitkári teendőkkel Borbás Lajost, a főtitkárhelyettesi teendőkkel pe­dig Végh Bélát hízta meg. A választmányi ülés a Défosz előtt álló feladtok megoldására az alábbi határozatokat hozta: A Défosz-szervezet vezetősége és tagsága előtt ismertetni kell a Défosz munkájában elkövetett hibá­kat, világossá kell tenni a Défosz tagsága előtt a Magyar Dolgo­zók Pártja agrárpolitikáját, a munkás-paraszt szövetség he­lyes értelmezését, a lenini hár­mas jelszó egységét cs azt kö­vetkezetesen érvényesíteni kell a Défosz munkájában. A Défosz vezetősége és tagság* előtt is tisztázni kell a Magyar Dol­gozók Pártja irányító szerepét és azt, hogy a munkás-paraszt szövet­ségben a munkásosztály a vezető erő. A Défosz szervezeteiben tuda. tositani kell a munkástagozat döntő szerepét és jelentőségét. Az eddigi laza és formálisan mű­ködő munkástagozatokat a Défosz- ban eleven szervezeti életet élő, szervezetekké kell kiépíteni, első­sorban a volt Fékosz-tagokból. Az állami gazdaságokban és gép­állomásokon meg kell alakítani a Défoti munkáitagozatának üzemi szervezeteit. A Défosz feladatainak tizatázásá. nál elsősorban a munkástagozatok vrietŐ8égév»l é» tagságával kell megértetni, hogy a mezőgazdasági dolgozók érdekvédelme a falus' kizsákmányolókkal szambán előse­gíti a középparasztsággal való **ö vétség megszilárdítását, A kulákok elleni harcban fel kell fedni és 1» kell leplezni a dolgozó parasztság előtt a kulákszabotázs minden formáját. A munkástagoza­toknak és a D6fosz-szerves»teknek állandóan folytatni kell a közép­parasztság közötti felvilágosító mun. kát. A Défosz helyi szervezeteinek ttízdenütt élen kell járni a ter­melés fokozásában. A Défosz vezetőség© a Défosz megyei, járási és községi titkársa gain keresztül ismertesse a szövet­kezeti mozgalom, különösen a ter­melőszövetkezetek eredményeit és gyakorlati kérdéseit. Gondoskodjék arról, hogy dolgozó parasztságunk minél szélesebb tömegei ismerjék meg a Szovjetunió mezőgazdaságá­nak hatalmas eredményeit a kolhoz- parasztság gazdasági és kultúráin felemelkedését. A Défosz országos választmánya búik abban, hogy a szervezetek ve. zetősége és tagsága ezeknek a fel adatoknak elvégzésében támogatja az országos választmányt s a Défosz vezetőségét. Az eddigi hibák gyor? és gyökeres kijavításával és jó mun. kával a Défosz-szervezeteket min. den bizonnyal képessé tudjuk tenn; arra, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével, a munkás­paraszt szövetség további megszilár. dításával a szocializmus építéséhez a dolgozó parasztság íelemelkedé sóért eredményes, jó munkát tud­nak végezni. ft riadai atal tárás behizza $z elmaradást, mert a dolgosé párásatok sikerrel karcolnak a kulákok ellen A járások községei egymás ntán jelentik a búzaretés befejezését Az őszi szántás-vetés, munkák sikereinek biztosítéka volt az, hogy Szabolcs dolgozó parasztjai megért •ék: önmagukkal, társaikkal szem­beni becsületbeli ügyük többet ki­hozni a földből, idejében szántani, gondosan csávázni, idejében vetni géppel a tiszta magot, hogy mire elhüvösödik az idő, már jól elbok- rosodott, erős vetéseket találjon minden dűlőn a november. Becsü­letbeli ügyük, hogy az idejében vég­zett munkával emeljék a termés­hozamot, előresegítsék útján az öt­éves terv első esztendejét, gazdagít­ják a maguk hazáját. Hogy a rozsvetést október köze­pére befejeztük 69 már most egy­más után jelentik falvaink a búza- vetés befejeztét, ezzel az a tény válik -bizonyossá, hogy a falusi párt- •zervezetek — és irányításukkal a tömegszervezetek — népnevelői mindezeket megérttették dolgozó parasztjainkkal, hogy az esténkénti látogatásokon, a dülőgyűléseken sok szó esett errőL Egyenes derékkal, szabad emberként dolgozunk mi most — mondta Ju­hász István gégényi ötholdas újgaz­da, amikor egy hete büszkén jelen­tette, hogy elvetette a rozsot és a búzát —■ nem rabmódra, cselédként a földesúrnak. Idejében végzett mun­kánk eredményei saját magunkat, a mi országunkat gazdagítják. Ezért igyekeztem és ezért kell igyekezni dolgozó paraszttársaimnak. Ezért igyekezett Kovács Béla új­gazda is Gcgényben, Német Mihály újgazda Kótajban és sok társuk, akik a roz»- és búzavetés befejezté­vel a nyírbogdányi járás dolgozó parasztjai élén járnak. Nyírbogdány- ban 78 kisparaszt és nyolc közép­paraszt már mindent elvetett és be­takarított! Ml, küzépparasztsk fs a munkásak szövetségest! vagyunk — mondta határozottan Nagy Péter berkeszi középparaszt, aki jóval határidő előtt vetette el a búzáját is, — Nem a zsírosparasztokkal akarunk mi tartani, az olyanokkal, mint Kótajban Polgár Albert, He­gyes Lajos, vagy Dobránszki János, Szikszai Gergely, meg Kónya Gá­bor, akik feletették a vetőmagot, meg elspekulálták, csakhogy akadá­lyozzák a vetést. Megfojtanának azok bennünket is egy kanál víz­ben, hiába jönnek, hogy „mellet­tünk a helyetek“. Hátráltatják a vetést, híresztelésükkel ráérős han­gulatot akarnak kelteni, hogy árt­sanak mindnyájunknak. Hát az ilye­nek mellett a helyünk? Világos, hogy nem! Hanem azok mellett, akik a békés, virágzó életet akarják! II dada; als« férés előretör TgjUakenéz, Prügy, Báj, Csobaj, Túzatardos, Tiszaladány száz száza­lékig elvégezték a búzavetést szerda estére — mondja a jelentés. A hat község a járás többi községével együtt behozza az elmaradást, mert sikerrel vették fel a harcot a kulú- kok ellen. A harc élér» álltak a falusi pártszervezetek a dadai alsó járásban is, nincs már talaja a kulákmesének. Maguk a dolgozó parasztok szorítják rá a kulákot is. hogy vesse csak el most mindjárt a gabonáját, búzáját, ne halogassa, ne marasztalja a munkát, mert baj lesz belőle. Ha meg a fülük botját sem msr- gatják, mint Nyírbátorban is: De­meter János még le 6em takarított a földjéről — Szabó Pál raegrotn lasztotta a vetőmagját — Matiscsák Béla szemetes magot akart vetni —1 Divinyi Károly, Hatházi Ferenc, Kardos Viktor, F. Nagy István, Bor­sós Ferenc, Tóth Pál, Kovács 1st. ván, meg a többi szabotáló zsíros- paraszt — akkor bebizonyítjuk ne­kik, hogy a nép kemény kézzel el. bánik ellenségeivel, bírósága ke­mény ítéletet hoz a szabotálok ellen. A járásokból egyre érkeznek a jelentések a búzavetés befejezéséről A baktai járásban Vaja, Ramocsa- háza és Laskod elvégzték a munkát. A kisvárdai járásban Komoré és Fénycslitke vannak az élen. Dol­gozó parasztjaik világos éjszakákon egymásnak adták át a vetőgépeket, hogy a ^munkát határidő előtt befe­jezzék. A ligetaljai járás is igyek­szik maga mögött hagyni az utolsó helyet. Legjobb munkát eddig Nyír- gelse végzett. A búzavetés még lendületesebb munkával folytatódik, mert a dol­gozó parasztok odasorakoztak a fa­lusi pártszervezetek zászlója alá, versengve igyekeznek és saírőtan harcolnak a kulákok ellen. FRISS LENDÜLETET AD A BŰZAVETÉSNJEK A FALVAK VERSENYE A Lenin é« Sztálin Pártja mögé sorakozó szovjet emberek, munká. sok é» parasztok, a munka emberei megmutatták, mi lakozik bennük. Segítiégükkel éi példájuk nyomán az évszázadokon át kizsákmányoló ja­vára folytatott rabmunka után mi is megmutatjuk a bennünk lakozó erőt. Üzemeink munkásai, állami gazdasá­gaink, termelőszövetkezeti csoport­jaink dolgozó parasztjai, akik ki egyenesíthetik már a hátukat, fel. emelhetik fejüket, embernek érez­hetik magukat, akiknek lehetőségük nyílt arra, hogy »aját maguknak dolgozzanak, bizonyságot tettek a szabad munka alkotó erejéről, a szabad munka adta lehetőségek, a vállalkozó szellem, a verseny, a rnrréu kezdeményezi« alkotó erejí. ről. „ .,. A tehetségek e*ak most kezdenek önmagukra eszmélni, most kezdenek önállóan hozzáfogni a szocialista társadalom építéséhez-“ A (zabad munka adta lehetőségek, a verseny, a merész kezdeményezés szülötte volt a sztahanovista kőmű­ves, Pozsonyi elvtárs tízszeres nor- mateljesítése, Kórik, Herman, B. Balogh ácsiok 600 százaléka. Ez tette lehetővé, hogy a büdszentmihályi Alkaloidában a javítóműhely kilenc és fél hónappal előbb teljesített* hároméves tervét, hogy a kisvárdai vasöntödében Somogyi elvtárs újí­tása 50 százalékkal emelte a munka termelékenységét. Ez tette lehetővé, hogy a gyulatanyai állami gazdaság, a nyirpilisi, vajai, tiszaeszlári ter­melőcsoportok és a többi csoport brigádjai hetekkel a határidő előtt befejezzék az őszi munkát, ezer és ezer munkás és paraszt társukkal emeljék a munka termelékenységét, többet, jobbat adjanak, mint a kapitalista társadalom. Példájukra dolgozó parasztjaink is versenyre keltek, amikor a tarlóba beleakasztották az ekét, amikor a barázdákon megindultak a Tetőgé­pek, amikor munkára, harcra indul­tak, hogy idejére elvégezzék az őszi szántás-vetést. A baktai Farkas­fogó dűlőben Tóth Fercncék, Lövő- petriben a „Nemesek gyepföldje“- lülőben dolgozó parasztok, Képes Sándorok Varjulaposíon megmond­ták, amikor versenyt kezdeményez­tek: a munkásosztály hű szövetsé. geseiként versenyünkkel idejében adjuk a jól megmunkált földbe a tiszta magot, hogy többet adjon a föld, Jobb legyen munkánk gyü­mölcse. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy Dcfosz szervezeteink — amelyeknek egytől-egyig a ver­seny gazdáivá, szervezőivé, irányí­tóivá kellett volna válniuk, — de falusi pártszervezeteink nagyrészs sem vette figyelembe azt, milyen friss lendületet tud adni aa őiai «rántás-vetés munkáinak is a falvak^ dűlők, egyének versenye. Megmutat­ták a tapasztalatok, hogy a tiszai és baktai járások azért yégezték el kellő időre a yeté»t, mert a jő po­litikai felvilágosító munka, a kulá­kok elleni harc mellett a dolgozó parasztok versenykezdeményezését széle« mozgalommá fejlesztették. A Pártunk Politikai Bizottságá­nak határozata óta megjavult poli­tikai munka megszilárdította a doL sózó parasztok öntudatát, becsület, beli ügyüknek érzik az őszi szántál, vetés teljesítését, a munkások kéz deményezésének példája nyomán pedig maguk is versenyre kelnek. „Magam is, akár a többi társam negyedszáz évet cselédkedtem itt a grófnál... most jobb az életünk ebben a hazában, amely a "miénk, o dolgozók hazája“ —* írja levelében Lukács József királytelki újgazda. Ez a verseny indító rugója, a spon­tán versenykezdeményezés okozó­ja. Erre a kezdeményezésre kell épülnie az őszi szántás-vetési ver­senynek, amely a szocialista verseny példája nyomán komoly eredménye, két kell, hogy hozzon. A Défosz nagyválasztmányán mon­dotta Borbás Lajos főtitkár elvtárs t A versenynek ... a Défosz volna a gazdája, Á Défosz központi vezető­sége azonban erre a rendkívül fon­tos kérdésre nem fordított gondot és a termelési verseny alapvető kérdé­seiről legtöbb Défosz-szervezetünk- ben mit sem tudnak.“ Nem tudnak az njtikosi Défosz szervezetben sem, azért maradt pa­pírverseny csupán a büdszentmihá- iyiak sűrű dobpergés közepette ki­hirdetett versenykihívása. Igen sOk Défosz szervezetünkben pozitív eredmények mutatkoznak ugyan, a falusi pártszervezetek segítségével a verseny gazdáivá tudtak lenni. De nagyszámú hiányosság is van ezen a téren, amelyet a búzavetés sikeres befejezése érdekében pótolni kell! „A bürokratizmus veszélye első­sorban abban jut konkréten kife­jezésre, hogy útjába áll a tömegek energiájának, kezdeményezésének, öntevékenységnek, hogy kihasználat­lanul hagyja azokat a hallatlan erő­tartalékokat," amelyek rendszerünk mélyében rejlenek, a munkásosztály és a parasztság mélyében . . .“ Sztá­lin elvtárs tanításai a hibákat elkö­vető Défosz szervezetekre is vonat­koznak. Falusi pártszervezeteink segítsék a Défosz szervezeteket hi­báik kijavításában, fordítsanak na­gyobb gondot a szántús-yétési ver­senyre, amely n jó politikai munka és az osztályellenség elleni harc mellett másik sarkalatos pontja —• most már a búzavetés sikeres befe­jezésének! I Még Mgysbb lendületet vett náluk a búzavetés Dolgosé párását írja Tímárról s Kedves Magyar Nép! Kimagasló dicséretet éreztünk ki abból a cikkből, amely községünk jó munkájáról számolt be a napokban. Most örömmel írom meg, bogy azóta mit tapasztaltam* még nagyobb lendüfetet vett nálunk, Tímáron a búzavető- si munka. A mi Pártunk újságjától kapott dicséret a Párt dicsérete, kritikája a Párt kritikája. Tímár dolgozó parasztjai szeretik a Pártot, hallgatnak minden szavára, amely mind igazság, vezet, helyes utat mutat. Nemcsak azért igyekszünk hát, hogy dicséretet érdemeljünk. Ha­nem azért, hogy a Párt útmutatására időre befejezzük a munkát, mert többet fog így hozni a föld, mi timáriak is több kenyeret adunk az ötéves tervünk első esztende­jére. Ezzel tartozunk önmagunknak, az egész népnek. Határidő előtt befejezzük a búza vetéséi, hogy hozzájá­ruljunk az ötéves terv sikerre viteléhez, mindnyájunk jó­módú életének építéséhez. MAKULA SÁNDOR dolgozó paraszt »- Tímár imnmw sm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents