Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-22 / 246. szám
SZOMBAT, 1949. OKTÓBER 22. wrnvsmi SSAÖ-MML NSS 3. oldal Akik akadályozzák eiz isii saénfás-vetés műnkéit Emelkedik a Kállm-krigád teljenítménye A Gyárépítési Nemzeti Vállalat nyíregyházi dolgozói egymásután lépnek Pozsonyi Zoltán elvtárs sztahanovista nyomába, kelnek egymással versenyre és érik el a szebbnél-szebb eredményeket. így .fokozta teljesítményét a Kállai-brigád is, amelyik az előző kis teljesítményekkel szemben az elmúlt héten már 164 százalékot ért el és átvéve Pozsonyi elvtárs munkamódszerét, rövidesen még jobb eredményeket tud majd felmutatni. Négyszer sem kellene végig, mennie tíz ujján annak, aki a zöl. delő rozsföldek holdjait össze akarná számolni az újtikosi határ, ban, pedig lassan a búzavetés ideje is végét éri nemsokára. Ezernyi veréb száll fel a vonat közeledtére és repül csapatostól a beta- karítatlan, fekete napraforgószár. crdőkből a tiszaparti fűzesek sár. ga csikja felé. Ami földbe búza jönne, ott még törik a kukoricát. Arra is azt mondják: tejes még, vétek a góréba igyekezni vele. — Pedig alig van már község a me. gyében, amely ne járna a búzavetés végefelé. Lemaradtak a tiko- siak a tiszagyulaháziakkal együtt. •Utolsók. Marasztalják a járást, marasztalják a megyét, az egész népet, az ötéves tervet. Miért? Rsssz a rlgi nt! — Rossz ám a földünk! Alig et. tem én még az őszi búzából kenyeret — panaszkodik Kovács Bertalan újgazda. M. Fekete József rá is kontráz: — Rossz... kiszalad belőle a búza, ha korai a vetés. Akár ta. valy, a Hajólaposon. De meg nem is vetettünk mi sosem hamarabb, csak október 15. után fogtunk neki a vetésnek, rozsnak, búza. nak... Persze alig látta meg valaki közülük a hibát: hogy tarlóiba vetnek, rozsba rozsot, búzába búzát! Hogy a nagyraihagyott mesgyéken vígan szaporodtak a férgek, akárcsak melegágyuk lett volna. Nem látták meg, hogy ha korábban vetnek és jól megmunkált földbe, nem lehet hevesebb, csak több a termés — hiszen a régi, a megszokott rossz úton haladtak eddig. tljtlfuissis elaSuái az ssztáifharc Ugyanígy ráérősködött Szá- nóczki József is, meg a két Polon- kai, a tikosi zsírosparasztok, akik hozzá sem láttak az őszi munkák, hoz. Az 6 hangjuk érzik ki a tikosiak hangjából, az elmaradásból pedig az, hogy: hittek a marasztaló kulákmesének! Mit cselekedtek ez ellen Mécséi elvtársék, hogy munkálkodott Újtikoson a harminc népnevelő? Vájjon megmagyarázta.e Fehér Sándor, Veréb István, meg a többi népnevelő — akik tíz csoport- bár hármasával igyekeztek lelátogatni a rájuk eső 17 házat — hogy mit jelent, ha idejében vetnek a tikosiak is? Nem! Nem mondták meg, hogy a tikosiak is urai en. nek a hazának a munkásosztály oldalán; hogy magukkal szemben is, de az egész néppel szemben becsületbeli ügyük több, jobb ke. nyeret adni jobb munkával. Nem mondták meg, hogy nem a Szá- nóczki-félék mellett van a tikosiak helye, hiszen azoknak nem érdeke a nép előrehaladása! Azok azt szeretnék, ha a Rajk-féle imperialistabérenc gyilkosok mesterJeleatkezKcnek a munkanélküli gépkoc§ÍTC«etők Az árubőség, a növekvő jólét, az egyre fokozódó forgalom eredmé. nyezte azt, hogy ma már komoly gondokat okoz a gépjárművezetői szakmában a szakmunkáthiány. Ezért hívja fel a Gépjárművezetők Szak szervezetének nyíregyházi csoportja azokat a még munka nélkül lévő gépjárművezetőket, akik közhasználatú vezetői joggal rendelkeznek — feltétlenül jelentkezzenek a szakcsoportnál. A szakcsoport ugyancsak felhívja a csoport vezetőségi tagjait, hogy ma este hét órai kezdettel feltétlenül jelenjenek meg megbeszélés végett. kedései sikerülnének, ha vissza, jönne ismét az urak világa. (A legjobb népnevelőnek Kádár Péter Pál jegyzőt mondták a tikosi párt- szervezetben, holott Kádárt már régebben, Tiszabüdön kivetette sorai közül a Párt!) Verseny — papim Nem segítettek a népnevelők abban sem, hogy a versenyimozga- lom új lendületet adjon az őszi munkáknak. Egy hete, hogy sűrű dobpergés közt kihirdette a kisbíró: Büdszemtmihály Szántásvetési versenyre hívja Újtikost! Ennyi volt. A jegyző megkapta a felhívást, válaszolt is rá, hogy: elfogadjuk, aztán betette a pa- pírt a fiókba. — A Défosz is, a pártszervezet is elfeledkezett ar. ról, milyen lendület lehet a tömegek versenyében. Egyetlen dűlő, egyetlen dolgozó paraszt sem kelt versenyre az újtikosi határban. * Nem igaz az, hogy az újtikosiak nem akarnak a fejlődés útjára lépni, hogy nem akarják az ötéves tervet. Csak jó politikai munkával Kedves Magyar Nép! Traktoristalány vagyok a bűd. szentmiihályi gépállomáson, egy azok közül az asszonyok és leányok közül, akiknek kétszeresen szabad életet hozott a felszabadulás. A munkástársakkal együtt dolgozhatom, úgy mint a többi egyenjogú asszony és leány, hogy együtt még nagyobbat alkossunk, így tanultam meg, hogy becsület és dicsőség az: mindnyájunkért dolgozni. A Párt tanított meg reá. Becsület és dicsőség az: verseny, munkában segíteni előre a dolgod zó parasztok munkáját az őszi szántás.vetést, hogy nagyobb legyen a kenyér a dolgozók asztalán, a föld jobb hozamából több kenyérmag jusson az ötéves terv első esztendejére. Garaios Iityán újításai Garasos István, a kisvárdai Vulkán-gyár fiatal lakatosa újításával nagymértékben fokozta aj munka termelékenységét. A salaktalicska szekrényeit - eddig kézi vágóval szabták ki s így a műhely naponta, 10 darab szekrényt tudott csak kivágni. Most Garasos István kezdménye- zésére a szekrény lemezét a gépi körollóval szabják s ennek bevezetésével már az első napon 26 szekrényt vágtak ki a műhely dolgozón meg kell szilárdítani öntudatukat, a kulákok elleni harccal talajta- Ianná tenni a hazug, marasztaló kulákmesét, — Behozzuk az elmaradást — mondta tegnap Mécséi elvtárs, párttitkár. — Befejezzük a búzavetést! Biztos, hogy így lesz. — Hiszen a tikosi, borockási és ki» sulymosi termelöcsoportok már példát mutattak. Tóth Mihály, Leskó András é3 társaik már büszkén ijöttek jelenteni, hogy befejezték az őszi munkát. Me. csei elvtárs is rájött tegnap este — amikor megtudta, hogy Szá. nóczki tönkretette a kendértermé. sét — hogy a falu basaparasztjai nem is olyan rendes emberek és az ellenük vitt kemény harc előre fogja vinni a munkát! (Szánóczki oda is került már a szégyentáb. Iára.) Az újtikosi pártszervezet kijavítja hibáit és a falu gazdájaként Újtikos élére áll. A falu dolgozó parasztjai pedig megmutatják, hogy valamennyiüknek becsület, beli ügye az őszi munka végzése és az igazság oldalára állanak. Mindnyájunk ügyéért dolgozunk akkor, amikor kézenfogjuk és a világosságra ,a helyes útra vezet, jük a dolgozó parasztokat. Amikor elmondjuk nekik, hogy eddig cselédsorban, robotban görnyedtetek, most már szabad emberek, ként egyenesíthetitek ki a hátatokat. És ime: itt vagyunk mi, a munkások a gépekkel, hogy még a maradék terhet is levegyük a vál. latokról, levegyük a Hajdú, meg H. Molnár_féle kulákok igauzsoráját, hogy a fárasztó és alig eredményes munkát helyettetek géppel, eredményesen végezzük eh Többet hoz majd így a föld, a több termés a ti életeteket is te. váhb javítja. Tóth Julianna, traktorista. Megyénk dolgozó parasztjai lelkes lendülettel végzik szerte a falvakban az őszi búza vetését, hogy a rozsvetés határidőre való elvetése után a búzavetést határ, idő előtt egy héttel, október 25.re befejezzük Szabolcsiban. Községek, dűlők, egyének keltek versenyre, hogy idejében a földbe kerüljön a gondosan tisztított mag, hogy a tél beállta előtt jól elbokrosodjék, megerősödjék, jövőre több termést hozzon, több kenyeret adjanak Szabolcs falvai is aa ötéves tervnek. A kulákok hazug híresztelések- kel igyekeznek Szentmihályoapig marasztalni az Őszi szántás.vetést és maguk is szabotálják a munkák végzését, hogy akadályozzák az őszi munkák sikerét, az ötéves terv előresegítését. Bay István 37 holdas szakolyi kulák például, amellett, hogy két és félholdnyi szőlőjét teljesen tönkretette a gondtalan műveléssel, hozzá sem fogott a szántás- vetéshez. Tegnapi számunkban közöltük, hogy a Szikra könyvkiadó vállalat vasárnap látogat ki Nyírbátorba és akkor rendezi meg a könyvnapokat. — A lelkes érdeklődés azonban megváltoztatta ezt a tervet és az eredeti elgondolással ellentétben már ma kezdetét veszik a könyvnapok Nyírbátorban. Két napig vásárolhatnak itt a dolgozók könyvnapi árakban! —■ A következő vasárnapon Polgáron és Büdszentmiihályon jelen, nek meg a Szikra könyvsátrai a Az 1949—1950. tanévben a gaz. dasági szakiskolák százai nyíltak meg országszerte, hogy a gazdasági szakemberek tízezreit neveljék, hogy a dolgozó parasztokat és parasztfiatalokat gazdag tudással felvértezve előbbresegítsék mezőgazdaságunk szocialista fej. lődését. A szakiskolák végzett nö. vendékei á marxizmus-leninizmus éles fegyverével, jó szaktudással indulnak majd munkára, hogy az állami gazdaságokban, mezőgazdasági nemzeti vállalatoknál, gépállomásokon és termelőcsoportok, ban a termelő, építő munka élére álljanak. , Szabolcsmegye területén tegnap ihárom új gazdasági szakiskola pyilt meg, Tegnap reggel nyílt meg Nyíregy. házán a vármegyeháza nagytér- méhen a Tűkért N. V. képes kiál. lftáísa: „Miért fűtsünk szénnel?" Már a kora reggeli órákban nagy az érdeklődés. A háziasszonyok csoportosam keresik fel a kiállítást, ahol szemléltető képekben láthatják a gazdaságos szénfűtés előnyét, A tőkés rablógazdálkodás hazánkban 30 millió köbméter fát irtott ki feleslegesen, így erdőállományunk felére csökkent, összefüggő erdőnk csak négy helyen van — ezt mutatja a másik kép — és az Alföldön, a Nyírségben seholsem találhatunk nagyobb ki. terjedésű erdőt. Ennek a követ, kezménye az, hogy tavaly 3 millió mázsa fát kellett behozatnunk külföldről, amiért majdnem 50 millió Vissen Bagdy Elemér és Ke- resztúri Péter zsírosparasztok, igyekeztek „példával előljárni” a szabotálás'ban. Konzili Pál pócspetri kulák, meg többi falubeli zsírosparaszt társa, Szollár Ignác, Linczenbold Mik. lós, Pom János, Kilicsi Imre, a bökönyi volt horthysta, fasiszta tiszt és Nyírlugos 19 szabotáló ba. saparasztja hamis adatokkal igye. keztek a hatóságot félrevezetni, ellopták, elspekulálták a vetőmagot, szabotálják az őszi szántást- vetést és hazug hírekkel igyekeznek zavart kelteni a dolgozó pa. rasztok sorai között. / De azok szilárdan sorak'oztaR szövetségesük, a munkásosztály és Pártja mögé, amely jó felvilágot sító munkával 5ntudatos> emberekké nevelte őket, harcuk megvívásában sikerrel vezette vala. mennyiüket az ellenség: a zsíros, parasztok ellen. Azok mesterke. dései nem követőkre, hanem éber feljelentőkre találtak. A szabotáló kulákok bíróság előtt felelnek majd cselekedeteikért. falu dolgozóinak nagy örömére. — Az eredeti tervben Nagykálló nem szerepelt s mint értesültünk, a nagykállói dolgozók is kéréssel fordultak a Szikrához, hogy ke. resse fel őket könyveivel. Ugyancsak ezt kérték a kisvárdai dolgozók is. Mindezek szintén mutat, ják azt a nagy szeretetet, amely, lyel a falvak dolgozói a szovjet rodalmat fogadják, mutatja azt t» nagy lelkesedést, amellyel mosta falvak népe a tanuláshoz lát. Nagykállóban és Kisvárdán traktorvezető Iskola kezdő- i dött, Büdszentmihá/yon pedig i az Állami Mezőgazdasági Központ nyitotta meg állatte. nyésztésí szakískóláját. Ezek mellett az iskolák mellett még nyolcvan kéthetes vándortan. folyam kezdődik megyénkben. A tanfolyamokon a termelőcsoportok jólképzett tagjai tartanak majd előadásokat a nagyüzemi gazdálkodásról, adják majd át a .megye dolgozói parasztjainak a .világ legfejlettebb mezőgazdasága, a szovjet mezőgazadság és a világ legfejlettebb parasztsága, a szovjet parasztok tudományát, tapasztalatait. I forint értékű hazai árut kellett adni, A terem túlsó oldalán elhelyezett ábra kályhák és tűzhelyek ke. resztmetszetét mutatja. Az egyik kályhán egy újítást láthatunk — a rostélyt ferdén helyezi el az újító. Ezzel a csekélynek látszó újítással rengeteg meleget és a fűtési költségnek a felét lehet megtakarítani, mert így a rostély önmagától adagolja a szenet és az illanó gázak is elégnek, A kiállítás még két napig tart Nyíregyházán, ami lehetővé teszi, hogy mindenki' megtekintse: és megtanulja, hogy hogyan kell gaz. daságosan fűteni. Ha megtanuljuk, használunk államunknak és saját magunknak is. Értékes valutát takarítunk meg és olcsóbban kapunk több meleget. ÚJTIKOS LEMARADT. nrari a rési sün akar! halapi — mert hitt a marasztal hulékmesének A hároméves terv túlteljesítése t maggg«a«aR—nuii > mgwyim.—■■ .m,«,.. .....— még mz áirhen __ 2 k@p Myírlug&s Az ötéves terv első esztendejében kel/ett vo/na Nyírlugos köz. séget bekapcsolni a villanyhálózatba. A hároméves terv faluvillamosító munkáival azonban annyira előrehaladtak már a nyíregyházi vi//anytelep munkásai, hogy a hároméves terv túlteljesítésére, jövőéví fe/adatok megoldására gondolhatnak. Nyírlugosnál, a községtől nem messze fut el a villanyvezeték, így Nyírlugos lett a kővetkező villamosítandó község. A falu dolgozói kitörő örömmel fogadták a villamosítás hírét. Az EPOSz rohammnnkabrigádokat szervezett, hogy ezzel is előse1. gítsék a villany bekapcsolását. Naponta 15—20 EPOSz.tag dolgozik: gödröt ásnak, osz/opot hordanak, segítenek a falvakban szere, tettel várt „villamos embereknek”. A viilanytelepi munkások munkaversenye ,a íugosi fiatalok rohammunkája következtében már a jövő héten kigyul/ad a fény Nyírlugoson. I Bécsié! és dicsőség az: tnindnyájniikérl Mimi — írja egy btidazentmihályi traktoristalány Ha kezdődnek Nyírbátorban a könyvnapok Háram ú| gazdaság! szakiskola nyílt meg tegnap Szabolcsban Miért fűtsünk szénnel ?
