Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-02 / 229. szám

VASÁRNAP, 1949. OKTÓBER 2. ISfWStm WAGVAR WWP 3. oldal Éljen a nagy Szovjetunió• a világbéke őre, a népszabadság védelmezője! Éljen Sztálin, a békéért wir ott harc bölcs vezére! Ma avatjáky az MDP király­telki kultúrházát — Mindent leihet, csak akarni kell — ez a királytel­ki traktoristák jelszava. Ezt mondták akkor is, amikor az MDP helyi szervezetének ja­vaslatára szóbakerült a kul- túrliáz rendbehozása és amire a kishitüek azt mondták, hogy lehetetlen. Kovács György elvtárs, a helyi szervezet 'titkára és Lipták István elvtárs, a gép áldomás titkára megszervez­ték a kultúrház rendbehozá- sát. Már kész is van a terem és ma. a békenapon avatják fel ünnepélyesen. A turistvándi termelőcsoport versenyre hívta hl az őszi munkákra Szatmár-Bereg valamennyi termelőcsoportját A turistvándi III. mintájú termelőszövetkezeti csoport versenyre hívta fel Szatmár-Bereg valamennyi termelő- csoportját az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésére. A turistvándi termelőcsoport dolgozó parasztjai ver­senyfelhívásukban leszögezte r, hogy a rozsot október ti­zedikéig elvetik, .a- búzavetést pedig október tizenötödi­kéig befejezik. Elhatároztak, hogy a burgonyát október tizedikére kiszedik, a kukoricatörés befejezésének határidejét pedig ugyancsak október tizedikében állapították meg, belevéve, hogy a letört kukoricát a góréban há romszor megforgatják, a kintmaradó csutkát pe- __ dig törés után azonnal beszállítják. Az őszi mélyszántást október hónap utolsó napjáig elvég­zik a turistvándi csoporttagok. Belevették a versenyki­hívásba, hogy tudásuk fejlesztésére télidőben szemináriu­mokon veszik majd át a Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártjának történetét. SZTAHÁNOV TANÍTVÁNYA AZ ÁLLVÁNYON... 575»5 sxáxalékos teljesítés a dohányfermentáló építésénél ; Egyszer — nem is olyan régen — szóbakerült a Gyárépítő NV. nál az új munkamódszerek, beveze­tése. Valaki azt javasolta, hogy alakítsanak brigádot és építsenek sztalhanovista módszerrel. Valame­lyik nyíregyházi építőipari öntel. ten, a régi munkamódszerek, a cérnázgatás szentségébe vetett hittel és a régihez való görcsös ra­gaszkodással így válaszolt: — Nyíregyházi kőműves... az nem. Az nem csinál J(ilyet”. Délelőtt 10-kor Délelőtt 10-kor már mindenki tudta, hogy az üzem 150.000 forint értékben jegyzett tervkölcsönt. — Mintha felvidította volna az áll­ványozókat, a vasbetonszerelőket, szakmunkásokat és segédmunkáso­kat ez a tudat. Vidámabban, na­gyobb lendülettel ment a munka, még az őszi nap is melegebb mo­sollyal nevetett az építőkre. ks ugyanakkor délelőtt 10 óra­kor valami mást is tudtak az épí­tők. Reggel megkezdte a sztaha­novista falazást Pozsonyi Zoltán... építő munkás. Fel.fel tekintenek az első eme­letre, ahol szinte percenként emelkedett egy.egy sorral a fal. Pozsonyi szaki kézg alatt égett a munka. Vidám, fiatal segédmunká­sok sürögtek körülötte, Valóság­gal zúdult a habarcs és tégla. lát, amelyet már habarcsba tesz, mert azt is öntik előtte. Csak az a feladata a szakmunkásnak, hogy a munka kényes, szakmunkást igénylő részét végezze. Pozsonyi Zoltán keze alól gyor­san kerülnek ki a téglasorok. — A lent járók egyre gyakrabban te­kintenek az első emelet fele, aim Pozsonyi Zoltán, a sztahanovista építő dolgozik. Amikor megkezd­te reggel a próbafalazást a ter v. kölcsön jegyzése után, azt mondta: — Az eredmény majd mindent megmutat. Most hát kíváncsi mindenki az eredményre. Nehezen akarták elhinni, amikor arról beszélt, hogy a sztahanovis­ták munkamódszerével nyolcórás műszak alatt 16 köbmétert rak be. Hát hogyan? Ha a belit kidol­gozza egy kőműves, akkor sem tudja ezt berakni. Ha egy kőműves ebből a kisméretű téglából berak ennyi idő alatt két köbmétert, ak­kor már elmondhatja, hogy ráhú­zott. Ax eredmény Három óra és negyven percig tartott a próbafalazás. — Délután Pozsonyi szaki rövid je­lentést tett az UB asztalára: ,,A mai napon az egyéni sztahá- novi'sta vállalkozást sikeresen vég. rehajtottam. Hat méter magasság­ban, 8.1 köbméter, 25-ös falat emeltem, 3360 darab kisméretű fa­lazótéglával 3 óra 40 perc lefor­gása alatt tíz átképzés segítségé­vel, akik egy hónap óta dolgoz­nak csak. Fenti teljesítményem 575.5 százalék.” Az UB megvizsgálta és jegyző­könyvezte a teljesítményt. Pozso. nyi Zoltánnak igaza lett. Sztaha. nov tanítványa megmutatta, ho­gyan kell emelni a munka termelé­kenységét, hogyan kell hozzájá. rulnunk a terv mielőbbi végrehaj­tásához. Mielőtt megkezdte volna a pró­bafalazást, 1000 forint tervköl. csont jegyzett. Mint mondta, csak azért 1000 forintot, mert a próba­falazásig a régi munkamódszerrel ő is csak annyit keresett, mint a többi „kétköbméteres” kőműves. De amit adott, azt olyan lelkese­déssel, olyan őszinte öntudattal adta ,amilyen öntudattal és lelke, sedéssel sikerre1 vitte Nyíregyhá­zán a sztahanovisták munkamód­szerét. (-r. —n.) Traktorista írja Királytelekről i Ax ördongős Pozsonyi 24.000 új traktorért... — Intézzétek az anyagot, gye. rekek! Ezt Pozsonyi Zoltán mondja és meggyorsul a tégla útja Póta Lászlóhoz, ö adja tovább Pozso. nyinak. Szaporábban érkezik a habarcs Molnár Józsefhez és Si­pos Jánoshoz. Ök öntik a maltert Pozsonyi Zoltán téglái alá. Pozsonyi Zoltán a szovjet szta­hanovisták tanítványa. Ott dolgo­zott az építőknél évekig, tőlük ta­nulta meg a módszert. Néhány percet szakít, hogy megmutassa a szovjet lapokból kivágott közle. menyeket; hány százalékkal telje­sítette túl Pozsonyi Zoltán a nor­mát. — Mi a sztahanovista építők módszerének titka Pozsonyi szak­társ? — A munka megszervezése. Egy szakmunkás tíz segédmunkást mozgathat. Kéz alá kapja a tég­Kedves Magyar Nép! Bányász szülők gyermeke vagyok. Mint fiatal gyermeknek, a jövőm épp oly bizonytalan volt, mint bá­nyász apám jelene. Nem volt előt­tem biztos, emberhez méltó életet nyújtó jövő. A felszabadulás után azonnal és gondolkodás nélkül csat­lakoztam a magyar kommunistákhoz, mert láttam, hogy ők a jövő építői. A hároméves terv eredményei még inkább megerősítették bennem ezt a tudatot, még inkább elmélyítették bennem azt, hogy Rákosi Mátyás elvtárs útmutatása szerint kell ha ladnunk, ha becsületes, igaz haza­fiak vagyunk. Két hónapja dolgozom a király- telekpusztai gépállomáson. Láttam, megismertem a királytelki dolgozó­kat és azt, mit hagyott számukra örökségképpen Dessewffy gróf. El­maradottságot, kulturálatlauságot. öt. éves tervünkkel Királytelek népét is fel fogjuk emelni. Nekik is jut ab­ból a 24.000 traktorból, 4000 cséplő­gépből, 1400 aratógépből, amit a terv során gyártunk majd. Nekik is jut az iskolákból, óvodákból, kultúr, házakból, orvosokból, tanítókból, az ő éltük és sorsuk is könnyebb és jobb lesz. Az ötéves terv során ki­képzendő 60.000 traktoristából is jut majd ide, akik az új gépekkel meg­művelik a földet jobban, mint eddig a fogatos ekék. Mindezt láttam, amikor 800 forin­tos tervkölcsönt jegyeztem. Ezzel a pénzzel járulok hozzá, hogy végkép felszámoljuk Királytelekpusztán Is a múlt, Dessewffy gróf átkos szelle­mét és emlékét. Ezért jegyeztem tervkölcsönt boldogan és örömmel. Örültem, hogy én is hozzájárulhatok hazám felvirágoztatásához, békénk erősítéséhez. Lipták István a királytelki gépállomás dolgozója. A munka dicsősége Minden kornak megvoltak a maga hősei és a dicsőségről alkotott fo­galmai A mi társadalmunk igazi bőse, a dolgozó nép—aat-új élet épí­tője — de mindenekelőtt hőse a munkásosztály..-A dolgozók tömegé, bői emelkednek ki a hősök, akik ki­fejezik a nép törekvéseit és remény­ségeit, megtestesítik legjobb jellem, vonásait. A szovjet viszonyok között gyöke, rében megváltozott a dicsőségről al­kotott fogalom is. A dicsőség útja a Szovjetunióban a hazáért teljesített hőstett, akár a harcban, akár a munka területén. A Szovjet Hadsereg tagjai­nak számtalan hőstette legmagasabb megnyilatkozásai az önfeláldozásnak és a heroizmusnak. A Szovjetunióban ezekről a hősökről beszélnek a da­lok és költemények, regények, elbe­szélések és filmek. De éppígy beszél­nek a munka hőseiről, arról a di erőségéről is, amely a munka hőseit övezi. A munka hősiességének hagyomá­nyai igen fiatalok, -együtt születtek a szovjet rendszerrel. Egy ezredéven át a munka a leigáziott emberiség elviselhetetlen járma volt. Csak az Októberi' Forradalom után alakul tak ki a munkával kapcsolatos kom­munista viszonyok. Amikor az első ötéves terv évei alatt ezek legtelje­sebb kifejezést nyertek a szocialista versenyben, Sztálin kijelenthette 1930-ban, hogy „a munka nálunk a becsület és a dicsőség, a hősiesség ügye lett“. Későbbi a harmincas évek közepén megszületett a szocialista verseny­nek egy új, magasabb formája, a Sztahánov-mozgalom, Erre is Sztálin beszéde készítette elő az embereket. „A technika — mondotta — az azt elsajátító emberek nélkül, halott... A regi jelszót: a technikán van a hangsúly .. most új jelszóval kell helyettesíteni: a káderek döntenek el mindent. Most ezen van a hang­súly.“ Az új mozgalom megindítója, Alekszei Sztahánov szavai tanúskod­nak arról, hogyan fogadta a nép a vezér útmutatását: — Gondolkodni kezdtem azon, hogyan tudnám Sztálin útmutatásait legjobban végrehajtani. így születet meg bennem a rckiord gondolata. Az a gondolat, amelyet gyorsan megva­lósítottam. Nem Sztahánov volt az egyetlen. Vele egyidőbien megdöntötték a régi normákat, eddig nem látott eredmé­nyeket értek el Buszigin, Szmetanm, Krivonosz, a Vioográdova-nővérek, mind más és más szakmában. Az egész országban elterjedt a munka közismertté vált hőseinek dicsőség**. A munka hősei, együtt nőttek fel országunkkal, együtt a munkásosz­tállyal, amely a forradalom folya­mán a kapitalista országok proleta. riátusának jellemvonásaitól gyökere­sen különböző jellemvonásokat vett fel. A szovjet munkások és parasz­tok öntudatában és lelkében hatal­mas változások mentek végbe. A híres sztahanovisták közüPyt- kan a faluról kerültek az iparba az első sztálini ötéves terv idején. így Sztahánov és Buszigin is. „Elindultam a bányába bocskor- han és ládával a vállamon —.-Írja Sztahánov. — Számításom egyszerű volt: keresek valamit mellékesen, megtakarítok nyáron úgy négyszáz rubelt, lesz lovam és kocsim, földet a szovjet hatalom adott eleget". Ilyen célzattal lépett be Buszigin Is a gorkoszki autógyárba. „Pénzt keresni az egyéni paraszti gazdaság segítésére.“ Buszigin könyvében leírja : „Észre vettem, hogy olyan emberek között dolgozom, akik legtöbbjének lelke otthon maradt a faluban.“ A terme­lésben hatalmas harc folyt a terme. lés üteméért és a minőségért. Az if­júság haladt az élen, de a harcba mindjobban belelendültek az idény, munkások is. „így nevelődött át az ember t~ írja Buszigin. —< Egy évvel ezelőtt saját házacskája, saját tehene jelen, tett mindent számára, majd kinyílt a szeme és látta: mily szegényesek és kicsinyesek voltak eddigi gondo. latai, érdekei. Én is átmentem mindezen és csak az autógyárban ér­tettem meg, mit jelent dolgozni a szo­cializmusért. A faluban hallottam n szocializmusról és az iparosításról. A termelésben ezek a szavak rend­kívül meggyőző tartalmat nyertek." Mint ahogy a többi tízezrek, Bu­szigin is megértette, hogy helye a gyár­ban van. Amikor már kezdett ki­tűnni a kovácsmühelyben, szabad­ságra ment, leutazott falujába csa. lúdjáért, eladta házát, tehenét. Utol­só pillantást vetett a falujára, elbú. csúzott testvéreitől és visszatért a varosba. Itt már felépítették az új munkásházakat, Buszigin kétszobás lakást kapott —— elindult az új élet útján. Buszigin rövid elbeszélése, amely, ben maga írta meg élete történetét, tíz- és százezer ember átalakulásá­nak hőskölteménye. ő és Sztahániov meg a többi ismert szocialista munkahős, hangsúlyozták írásaikban a munkaközösség és a Párt nagy srerepét gondolkodásmódjuk átalakí­tásában. Sztahánov Írja, hogy a körzeti pártszervezetben Miron Djukanov — aki később megismételte Sztahánov munkarekordját —. vonta be St a társadalmi munkába és elsőnek sb gitette a munka új módszereinek megszervezésében. Ugyanígy a Párt, a kommunisták segítségét emeli ki Pasa Angelina, a Szovjetunió első női traktorvezetője is fejlődésében, amely odáig emelte, hogy a Szocialista Munka Hőse cí­met kiérdemelhette. A Párt támogatása határozottsá­got és erejükben való hitet öntött az emberekbe. Az egyszerű munkás az üzem gazdájának érezhette ma­gát. Jobban gazdálkodni, annyit jelent, mint szeretni munkáukat, üzemünket és harcolni annak dicsőségéért a munka termelékenységének emelési révén. —• írja Nikoláj Torkin. „Szeretem szakmámat, mivel ez harcosnak soroz be engem a sztá­lini ötéves tervért fáradhatatlanul dolgozók sokmilliós csapatába“ —1 így beszél Iván Pronicskin. —• „Sze­retem bányánkat, ahol munkáséle­tünket kezdtük. Dicsőségük a mi ke­zünkben van!“ A szovjet munkás szem előtt tart- ja üzeme dicsőségét, mert személyes dicsőégét is ebben látja. A dicsősé. gért mindenekelőtt a mnnka terme­lékenységének emelésével küzd. Tud­ja, hogy a termelés emelkedése még jobban emeli a nép jólétét és velő a személyes jólétet is. A becsületes munka jutalma —i a haza dicsősége. A szovjet embereknél a dicsőség nem öncél. A hőstetteket, a munka­hőstetteket is nemcsak a dicsőség kedvéért teszik. Az emhernek a kol­lektív dicsőségéért kell a hőstettekre törekedni és ebben, az egész nép dicsőségében kell látnia saját, egyéni dicsőségét is. Sztahánov, Buszigin és a többiek sem a maguk dicsőségéro gondoltak, amikor elérték világra, .zóló mnnka-rekordjaikat. Előttük csak az a cél lebegett bogy a lehetőség szerint minél töb­bet termeljenek, munkájukkal mi­nél többet nyújtsanak az országnak. \ dicsőség így érte el őket —1 a he. csületes munka kitüntetéseként — az egész nép elismerésében,

Next

/
Thumbnails
Contents