Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-02 / 229. szám
VASÁRNAP, 1949. OKTÓBER 2. ISfWStm WAGVAR WWP 3. oldal Éljen a nagy Szovjetunió• a világbéke őre, a népszabadság védelmezője! Éljen Sztálin, a békéért wir ott harc bölcs vezére! Ma avatjáky az MDP királytelki kultúrházát — Mindent leihet, csak akarni kell — ez a királytelki traktoristák jelszava. Ezt mondták akkor is, amikor az MDP helyi szervezetének javaslatára szóbakerült a kul- túrliáz rendbehozása és amire a kishitüek azt mondták, hogy lehetetlen. Kovács György elvtárs, a helyi szervezet 'titkára és Lipták István elvtárs, a gép áldomás titkára megszervezték a kultúrház rendbehozá- sát. Már kész is van a terem és ma. a békenapon avatják fel ünnepélyesen. A turistvándi termelőcsoport versenyre hívta hl az őszi munkákra Szatmár-Bereg valamennyi termelőcsoportját A turistvándi III. mintájú termelőszövetkezeti csoport versenyre hívta fel Szatmár-Bereg valamennyi termelő- csoportját az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésére. A turistvándi termelőcsoport dolgozó parasztjai versenyfelhívásukban leszögezte r, hogy a rozsot október tizedikéig elvetik, .a- búzavetést pedig október tizenötödikéig befejezik. Elhatároztak, hogy a burgonyát október tizedikére kiszedik, a kukoricatörés befejezésének határidejét pedig ugyancsak október tizedikében állapították meg, belevéve, hogy a letört kukoricát a góréban há romszor megforgatják, a kintmaradó csutkát pe- __ dig törés után azonnal beszállítják. Az őszi mélyszántást október hónap utolsó napjáig elvégzik a turistvándi csoporttagok. Belevették a versenykihívásba, hogy tudásuk fejlesztésére télidőben szemináriumokon veszik majd át a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának történetét. SZTAHÁNOV TANÍTVÁNYA AZ ÁLLVÁNYON... 575»5 sxáxalékos teljesítés a dohányfermentáló építésénél ; Egyszer — nem is olyan régen — szóbakerült a Gyárépítő NV. nál az új munkamódszerek, bevezetése. Valaki azt javasolta, hogy alakítsanak brigádot és építsenek sztalhanovista módszerrel. Valamelyik nyíregyházi építőipari öntel. ten, a régi munkamódszerek, a cérnázgatás szentségébe vetett hittel és a régihez való görcsös ragaszkodással így válaszolt: — Nyíregyházi kőműves... az nem. Az nem csinál J(ilyet”. Délelőtt 10-kor Délelőtt 10-kor már mindenki tudta, hogy az üzem 150.000 forint értékben jegyzett tervkölcsönt. — Mintha felvidította volna az állványozókat, a vasbetonszerelőket, szakmunkásokat és segédmunkásokat ez a tudat. Vidámabban, nagyobb lendülettel ment a munka, még az őszi nap is melegebb mosollyal nevetett az építőkre. ks ugyanakkor délelőtt 10 órakor valami mást is tudtak az építők. Reggel megkezdte a sztahanovista falazást Pozsonyi Zoltán... építő munkás. Fel.fel tekintenek az első emeletre, ahol szinte percenként emelkedett egy.egy sorral a fal. Pozsonyi szaki kézg alatt égett a munka. Vidám, fiatal segédmunkások sürögtek körülötte, Valósággal zúdult a habarcs és tégla. lát, amelyet már habarcsba tesz, mert azt is öntik előtte. Csak az a feladata a szakmunkásnak, hogy a munka kényes, szakmunkást igénylő részét végezze. Pozsonyi Zoltán keze alól gyorsan kerülnek ki a téglasorok. — A lent járók egyre gyakrabban tekintenek az első emelet fele, aim Pozsonyi Zoltán, a sztahanovista építő dolgozik. Amikor megkezdte reggel a próbafalazást a ter v. kölcsön jegyzése után, azt mondta: — Az eredmény majd mindent megmutat. Most hát kíváncsi mindenki az eredményre. Nehezen akarták elhinni, amikor arról beszélt, hogy a sztahanovisták munkamódszerével nyolcórás műszak alatt 16 köbmétert rak be. Hát hogyan? Ha a belit kidolgozza egy kőműves, akkor sem tudja ezt berakni. Ha egy kőműves ebből a kisméretű téglából berak ennyi idő alatt két köbmétert, akkor már elmondhatja, hogy ráhúzott. Ax eredmény Három óra és negyven percig tartott a próbafalazás. — Délután Pozsonyi szaki rövid jelentést tett az UB asztalára: ,,A mai napon az egyéni sztahá- novi'sta vállalkozást sikeresen vég. rehajtottam. Hat méter magasságban, 8.1 köbméter, 25-ös falat emeltem, 3360 darab kisméretű falazótéglával 3 óra 40 perc leforgása alatt tíz átképzés segítségével, akik egy hónap óta dolgoznak csak. Fenti teljesítményem 575.5 százalék.” Az UB megvizsgálta és jegyzőkönyvezte a teljesítményt. Pozso. nyi Zoltánnak igaza lett. Sztaha. nov tanítványa megmutatta, hogyan kell emelni a munka termelékenységét, hogyan kell hozzájá. rulnunk a terv mielőbbi végrehajtásához. Mielőtt megkezdte volna a próbafalazást, 1000 forint tervköl. csont jegyzett. Mint mondta, csak azért 1000 forintot, mert a próbafalazásig a régi munkamódszerrel ő is csak annyit keresett, mint a többi „kétköbméteres” kőműves. De amit adott, azt olyan lelkesedéssel, olyan őszinte öntudattal adta ,amilyen öntudattal és lelke, sedéssel sikerre1 vitte Nyíregyházán a sztahanovisták munkamódszerét. (-r. —n.) Traktorista írja Királytelekről i Ax ördongős Pozsonyi 24.000 új traktorért... — Intézzétek az anyagot, gye. rekek! Ezt Pozsonyi Zoltán mondja és meggyorsul a tégla útja Póta Lászlóhoz, ö adja tovább Pozso. nyinak. Szaporábban érkezik a habarcs Molnár Józsefhez és Sipos Jánoshoz. Ök öntik a maltert Pozsonyi Zoltán téglái alá. Pozsonyi Zoltán a szovjet sztahanovisták tanítványa. Ott dolgozott az építőknél évekig, tőlük tanulta meg a módszert. Néhány percet szakít, hogy megmutassa a szovjet lapokból kivágott közle. menyeket; hány százalékkal teljesítette túl Pozsonyi Zoltán a normát. — Mi a sztahanovista építők módszerének titka Pozsonyi szaktárs? — A munka megszervezése. Egy szakmunkás tíz segédmunkást mozgathat. Kéz alá kapja a tégKedves Magyar Nép! Bányász szülők gyermeke vagyok. Mint fiatal gyermeknek, a jövőm épp oly bizonytalan volt, mint bányász apám jelene. Nem volt előttem biztos, emberhez méltó életet nyújtó jövő. A felszabadulás után azonnal és gondolkodás nélkül csatlakoztam a magyar kommunistákhoz, mert láttam, hogy ők a jövő építői. A hároméves terv eredményei még inkább megerősítették bennem ezt a tudatot, még inkább elmélyítették bennem azt, hogy Rákosi Mátyás elvtárs útmutatása szerint kell ha ladnunk, ha becsületes, igaz hazafiak vagyunk. Két hónapja dolgozom a király- telekpusztai gépállomáson. Láttam, megismertem a királytelki dolgozókat és azt, mit hagyott számukra örökségképpen Dessewffy gróf. Elmaradottságot, kulturálatlauságot. öt. éves tervünkkel Királytelek népét is fel fogjuk emelni. Nekik is jut abból a 24.000 traktorból, 4000 cséplőgépből, 1400 aratógépből, amit a terv során gyártunk majd. Nekik is jut az iskolákból, óvodákból, kultúr, házakból, orvosokból, tanítókból, az ő éltük és sorsuk is könnyebb és jobb lesz. Az ötéves terv során kiképzendő 60.000 traktoristából is jut majd ide, akik az új gépekkel megművelik a földet jobban, mint eddig a fogatos ekék. Mindezt láttam, amikor 800 forintos tervkölcsönt jegyeztem. Ezzel a pénzzel járulok hozzá, hogy végkép felszámoljuk Királytelekpusztán Is a múlt, Dessewffy gróf átkos szellemét és emlékét. Ezért jegyeztem tervkölcsönt boldogan és örömmel. Örültem, hogy én is hozzájárulhatok hazám felvirágoztatásához, békénk erősítéséhez. Lipták István a királytelki gépállomás dolgozója. A munka dicsősége Minden kornak megvoltak a maga hősei és a dicsőségről alkotott fogalmai A mi társadalmunk igazi bőse, a dolgozó nép—aat-új élet építője — de mindenekelőtt hőse a munkásosztály..-A dolgozók tömegé, bői emelkednek ki a hősök, akik kifejezik a nép törekvéseit és reménységeit, megtestesítik legjobb jellem, vonásait. A szovjet viszonyok között gyöke, rében megváltozott a dicsőségről alkotott fogalom is. A dicsőség útja a Szovjetunióban a hazáért teljesített hőstett, akár a harcban, akár a munka területén. A Szovjet Hadsereg tagjainak számtalan hőstette legmagasabb megnyilatkozásai az önfeláldozásnak és a heroizmusnak. A Szovjetunióban ezekről a hősökről beszélnek a dalok és költemények, regények, elbeszélések és filmek. De éppígy beszélnek a munka hőseiről, arról a di erőségéről is, amely a munka hőseit övezi. A munka hősiességének hagyományai igen fiatalok, -együtt születtek a szovjet rendszerrel. Egy ezredéven át a munka a leigáziott emberiség elviselhetetlen járma volt. Csak az Októberi' Forradalom után alakul tak ki a munkával kapcsolatos kommunista viszonyok. Amikor az első ötéves terv évei alatt ezek legteljesebb kifejezést nyertek a szocialista versenyben, Sztálin kijelenthette 1930-ban, hogy „a munka nálunk a becsület és a dicsőség, a hősiesség ügye lett“. Későbbi a harmincas évek közepén megszületett a szocialista versenynek egy új, magasabb formája, a Sztahánov-mozgalom, Erre is Sztálin beszéde készítette elő az embereket. „A technika — mondotta — az azt elsajátító emberek nélkül, halott... A regi jelszót: a technikán van a hangsúly .. most új jelszóval kell helyettesíteni: a káderek döntenek el mindent. Most ezen van a hangsúly.“ Az új mozgalom megindítója, Alekszei Sztahánov szavai tanúskodnak arról, hogyan fogadta a nép a vezér útmutatását: — Gondolkodni kezdtem azon, hogyan tudnám Sztálin útmutatásait legjobban végrehajtani. így születet meg bennem a rckiord gondolata. Az a gondolat, amelyet gyorsan megvalósítottam. Nem Sztahánov volt az egyetlen. Vele egyidőbien megdöntötték a régi normákat, eddig nem látott eredményeket értek el Buszigin, Szmetanm, Krivonosz, a Vioográdova-nővérek, mind más és más szakmában. Az egész országban elterjedt a munka közismertté vált hőseinek dicsőség**. A munka hősei, együtt nőttek fel országunkkal, együtt a munkásosztállyal, amely a forradalom folyamán a kapitalista országok proleta. riátusának jellemvonásaitól gyökeresen különböző jellemvonásokat vett fel. A szovjet munkások és parasztok öntudatában és lelkében hatalmas változások mentek végbe. A híres sztahanovisták közüPyt- kan a faluról kerültek az iparba az első sztálini ötéves terv idején. így Sztahánov és Buszigin is. „Elindultam a bányába bocskor- han és ládával a vállamon —.-Írja Sztahánov. — Számításom egyszerű volt: keresek valamit mellékesen, megtakarítok nyáron úgy négyszáz rubelt, lesz lovam és kocsim, földet a szovjet hatalom adott eleget". Ilyen célzattal lépett be Buszigin Is a gorkoszki autógyárba. „Pénzt keresni az egyéni paraszti gazdaság segítésére.“ Buszigin könyvében leírja : „Észre vettem, hogy olyan emberek között dolgozom, akik legtöbbjének lelke otthon maradt a faluban.“ A termelésben hatalmas harc folyt a terme. lés üteméért és a minőségért. Az ifjúság haladt az élen, de a harcba mindjobban belelendültek az idény, munkások is. „így nevelődött át az ember t~ írja Buszigin. —< Egy évvel ezelőtt saját házacskája, saját tehene jelen, tett mindent számára, majd kinyílt a szeme és látta: mily szegényesek és kicsinyesek voltak eddigi gondo. latai, érdekei. Én is átmentem mindezen és csak az autógyárban értettem meg, mit jelent dolgozni a szocializmusért. A faluban hallottam n szocializmusról és az iparosításról. A termelésben ezek a szavak rendkívül meggyőző tartalmat nyertek." Mint ahogy a többi tízezrek, Buszigin is megértette, hogy helye a gyárban van. Amikor már kezdett kitűnni a kovácsmühelyben, szabadságra ment, leutazott falujába csa. lúdjáért, eladta házát, tehenét. Utolsó pillantást vetett a falujára, elbú. csúzott testvéreitől és visszatért a varosba. Itt már felépítették az új munkásházakat, Buszigin kétszobás lakást kapott —— elindult az új élet útján. Buszigin rövid elbeszélése, amely, ben maga írta meg élete történetét, tíz- és százezer ember átalakulásának hőskölteménye. ő és Sztahániov meg a többi ismert szocialista munkahős, hangsúlyozták írásaikban a munkaközösség és a Párt nagy srerepét gondolkodásmódjuk átalakításában. Sztahánov Írja, hogy a körzeti pártszervezetben Miron Djukanov — aki később megismételte Sztahánov munkarekordját —. vonta be St a társadalmi munkába és elsőnek sb gitette a munka új módszereinek megszervezésében. Ugyanígy a Párt, a kommunisták segítségét emeli ki Pasa Angelina, a Szovjetunió első női traktorvezetője is fejlődésében, amely odáig emelte, hogy a Szocialista Munka Hőse címet kiérdemelhette. A Párt támogatása határozottságot és erejükben való hitet öntött az emberekbe. Az egyszerű munkás az üzem gazdájának érezhette magát. Jobban gazdálkodni, annyit jelent, mint szeretni munkáukat, üzemünket és harcolni annak dicsőségéért a munka termelékenységének emelési révén. —• írja Nikoláj Torkin. „Szeretem szakmámat, mivel ez harcosnak soroz be engem a sztálini ötéves tervért fáradhatatlanul dolgozók sokmilliós csapatába“ —1 így beszél Iván Pronicskin. —• „Szeretem bányánkat, ahol munkáséletünket kezdtük. Dicsőségük a mi kezünkben van!“ A szovjet munkás szem előtt tart- ja üzeme dicsőségét, mert személyes dicsőégét is ebben látja. A dicsősé. gért mindenekelőtt a mnnka termelékenységének emelésével küzd. Tudja, hogy a termelés emelkedése még jobban emeli a nép jólétét és velő a személyes jólétet is. A becsületes munka jutalma —i a haza dicsősége. A szovjet embereknél a dicsőség nem öncél. A hőstetteket, a munkahőstetteket is nemcsak a dicsőség kedvéért teszik. Az emhernek a kollektív dicsőségéért kell a hőstettekre törekedni és ebben, az egész nép dicsőségében kell látnia saját, egyéni dicsőségét is. Sztahánov, Buszigin és a többiek sem a maguk dicsőségéro gondoltak, amikor elérték világra, .zóló mnnka-rekordjaikat. Előttük csak az a cél lebegett bogy a lehetőség szerint minél többet termeljenek, munkájukkal minél többet nyújtsanak az országnak. \ dicsőség így érte el őket —1 a he. csületes munka kitüntetéseként — az egész nép elismerésében,
