Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-09 / 235. szám

NYÍRSÉGI MAGYAR NGBF KEDD, 1949. OKTÓBER 11 Diadalmaskodik az űj... Etsen us uton ukurstmk járni a nyiregyhási kőművesek FALUN GYŐZELEM SZÜLETIK 1949 október 6-án Pozsonyi Zol­tán nyíregyházi kőműves siker rel hajotta végre sztahanovista vállalkozását. Eredménye 801 százalék. * f — De Pozsonyi szaktárs! A sza­bályok mgtiltják, hogy így emeljük a falat! — tört ki az Ósdi Kovács­ból az ellenkezés. Mást már nem tudott mondani, az «ros, tömör falak ott állottak eíőtte és szemével látta, hogy a 1.8 köb­méter tégla és malter 47 perc alatt ölt testei. De még mindig nem akarta el­hinni. Még mindig gyanakodott. Nem tudta még mindig megérteni azt, hogy lehetséges más út is a ré­gin, a megszokotton kívül, hogy le­hetséges másképpen is dolgozni, mint ahogy apáink, dédapáink dolgoztak. Úgy járt Kovács ai íégi úton, hogy se jobbra, se balra nem nézett. Mint ha szemellenző takarta volna tekin­tetét. Sziklaszilárdan meg volt arról győződve, hogy nincs annál jobb és biztonságosabb, mint a kitapasztalt, milliószor kipróbált régi. Most pedig megjelenik ez a kő­műves, elkezdi az újat járni és ami több, bebizonyítja, hogy ez az új sok­kal jobb, mint a régi! Kovács először kinevette és gú­nyolódva ezt mondta: ha a hajnali harmat megüli, egyszeribe összeom­lik, mint a kártyavár. A fal nem dőlt össze, sőt amikor a szakértők megvizsgálták, erősebbnek bizonyult az eddigieknél. Klovács elkomorult, hunyorgatott a szemével, de semmit sem talált, ami mellette szólt volna. Végül a szabályokat kezdte emle­getni. Csodálkozva húzta fel szemöldö­két Pozsonyi és kérdően terpesz­tette bütykös tenyerét Kovács felé. — Miféle szabályokról be6zé! kedves szaki? A régiről talán? Hi­szen azon már túl vagyunk. —- Jó­indulatú mosollyal bólintott Kovács felé. — Ez most a szabály — muta­tott saját falára lolyan büszkén, mint az édesanya járni tanuló gyer­mekére. — De ember. Az ilyen sarkokat nem engedi meg az ellenőr — kí­sérletezett kétségbeesetten Kovács. — Már hogyne engedné — ellen­kezett szelíden a sztahanovista, — ha nem érti meg azt, hogy miről van szó, akkor meg kell magyaráz­ni. hogy így könnyebb és jobb dol­gozni és olcsóbb az államnak is. Ha aztán ezt sem érti — rántotta fel a vállát — akkor nyilván ostoba vagy ellenség, egyszerűen a nadrág­jába kell rúgni! Az utolsó szókat harsányan mondta és magyarázatképpen meglen­dítette bakancsos lábát. Nyomában felbugyborékolt az emberek neve­tése. Csapkodták s, térdüket, valaki Ivan Franko ukrán költő hazájában 10 esztendővel ez­előtt összeírták a disszidált földesúr vagyonát, a felvett jegyzőkönyvet csupán egy paraszt tudta laláími, mert az egész faluban nem volt több írástudó. Az 1939-es év őszén Ukrajna nyugati területein és Bjelorussziában a lakosság kétharmad része analfabéta volt. A háború után ezeken a vidékeken hatalmas tanító munka indult meg. 12.000 elemi és középiskola nyílt meg, melyekben több, mint félmillió gyermek tanul. Az túláradó tetszésében hatalmasat só­zott Pozsonyi vállára. Egy fiatal hang kiáltotta túl a nevetőket: — Magyarázd el nekünk a mód­szeredet! Helyeslőén zúgtak rá visszhangot a többiek és szorosabbra zárták a kört a sztahanovista körül. Kovács kívül maradt a körön, szemben a fallal leült a földre, sután, bután bámulta azt, mintha szűzmá- ria csodájára várt volna, amely egy­szeribe porrá omlasztja az egészet­Lapunk legutóbbi számában meg­írtuk, hogy Varjúlapos dolgozó parasztsága versenyre hívta ki a nyíregyházi járás dolgozó paraszt, jait az őszi mezőgazdasági mun­káik elvégzésére. A felhíváshoz, megjelenése után, csatlakoztak a Marikó-, Bundás. és Lóczi-bokrok dolgozó parasztjai. A közlemény után hatalmasan szélesedett a járásban a varjúla- posiak felhívásának visszhangja. Az Októberi Forradalom 32. évfordulójának megün­neplésére folytatott szocialis­ta munkaverseny tárgyában összehívott értekezleten Kresztjaninov elvtárs, Mosz­kva szakszervezeti tanácsá­nak elnökhelyettese emlékez­tette a hallgiatóságot, hogy a szovjet főváros dolgozói Sztá­linhoz írt levelükben vállal­ták: a háborít utáni ötéves analfabétizmus megszünteté­sére, vagyis ia felnőttek taní­tására megnyitott iskolákban Ukrajna nyugati vidékein kö­zel 150.000. Teljesen meg­szűnt az analfabétizmus a lembergi, tarnopoli, kárpátal­jai, molo'gyocsnyenszki kerü­letekben. Néhány hét múlva az ukrán és bjelorussz népek egyesüléséneik 10. évforduló­ján nem lesz már analfabéta ezekben az elmaradt nyugati kerületekben. Ennek az iskola évnek végén befejeződik az analfabéták tanítása. A fal azonban állt szilárdan és a piros tég'ákra cifra fényeket rajzolt a nap. Pozsonyi szaki vidáman, könnyedén magyarázta módszerét. Amikor a gyakorlati bemutatásra került sor, úgy játszott az anyag­gal, mint művész a hegedűvonóval A mesteri munka öröme és vidám sága kiült a körbenállók arcára és kedvük lett volna azonnal hozzá­kezdeni nekik is a falazáshoz. Ad­dig rakni a téglákat, míg el nem érik fejükkel az égbolt fényes kék sátorát. Belegrádon például szombaton éj. jel és egész vasárnap dolgoztaik a mezón. A belegrádiák kijelentet­ték: elfogadják a varjúlaposiaik felíhvását és megmutatják, hogy még hamarabb fejezik be um őszi munkákat, mint ahogyan azt a varjúlaposi versenyfelhívás leszö- gezte. Vasárnap pedig röpgyűlésü- kön meg is szövegezték a bele. grádi dolgozó parasztok. A válasz így hangzik: tervet még ebben az évben befejezik. Sikeresen teljesítik kötelezettségeiket a gépgyá­rak, a szerszámárúgyárak és még sok más ipar ágbeli üzem. Befejezte ötéves tervét okszáz ipari VáUaJal és kis­ipari szövetkezet. Most Moszkva üzemeiben nagy lendületet veti az Októ­beri Forradalom 32. évfordu­lója tiszteletére indított munkfaverseny. Több, mint 10 ezer brigád törekszik kiváló minőségű termékek gyártása ra. A „Kalibr“-gyár újabb 12 üzemrésze tért át a kollektív sztahanovista munkára. A gyűlésen felszólaltak a gyárak és üzemeik képviselői iaz októberi évforduló előtti versenyről. A Dinamó-gyár legjobb sztahanovistája, Go- lovicsev elmondotta, hogy üzemükben a munkaverseny során Valamennyi dolgozó át­vette a leg’fejlettebb munka- módszert, A „Vörös Rózsa“ kombinát ü. b. elnöke, Tunki* na. jelentést tett arról, hogy mintegy 400 szővőnő vállal­ta, hogy október 1-ig befeje­zi ezévi tervét. A választások előtt & nyír- iryiiázi falujárók, a nagyobb községek népnevelői megfo­gadták, hogy elviszik Pár­tunk, népi demokráciánk üze­netét az ötéves tervről, béke­politikánkról mindem válasz­tóhoz. Az volt a céljuk, hogy ne legyen falu, tanya, ne le­gyen egyetlen ház sem, ahol ne jártak volna népnevelők. Fogadalmuknak eleget tet­tek, megismertették politi­kánkat mindem választóval és hatalmas, mindent elsöprő győzelem született belőle. Most, az ötéves Tervköl- esön minél nagyobb sikeréért folytatott harcban a májusi­hoz hasonlóan cselekednek a népnevelők: a párttagok ég a munkában legjobban kiváló pártonkívüliek. Nap-nap utá­ni itthoni munkájuk után vasárnap vidékre mennek, félszáz falut meglátogatnak egy napon. Céljuk ismét az- ne legyen falu, tanya, ne le­gyen egyetlen ház sem, ahoI nem tudnak arról, hogy a magyar népi demokrácia a munkásosztály pártjának ve­zetésével új győzelmekre ké­szül, megindítja az ötéves terveit és ehhhez várja iaz or­szág minden hű fiának támo­gatását. A falusi pártszervezetek segítenek az ottani népneve­lőknek. Uj erőt jelentenek a nagy munkában és a nagy se­gítséget felismerve vidéki pártszervezeteink is lelkesen támogatják őkej^ együtt dol­goznak a Tervkölcsön sikeré­ért, Vasárnap már kevés olyan község volt, mint Tor­nyospálca, ahol nem várták idejében a falujárókat a helyi ismeretekkel rendelkező nép­nevelők. Hótről-hétre kijártak hétröl-hétre zengtek-zúgtak az országutak „Megy már a faluiba falujárók karavánja.“ "Nem kismértékben az ő ér­demük, hogy az ötéves Terv A dnyepropetrovsrki vízierőmű- vet ma 17 éve helyezték üzembe. Az amerikai újságok annakidején a technika győzelmének nevezték a Dnyeprogesz öt év .alatt tör­tént felépítését. Az áramfejlesztő turbinái bámulatba ejtették a vili. got. Egy.egy kerekének súlya meg­haladta a 106 tonnát. Az erőmű- telep évente átlag két és fél mil­liárd kilowattóra villanyáramot termelt — többet, mint amennyi 1912.ban az egész cári Oroszor­szág villanyenergia termelése volt. A hatalmas telep üzemek, bányák, városok és falvak sorát táplálta villanyárammal. A Dnyepert a szovjet emberek megfékezték és szolgálatukba állították — „bölcs és termékeny erővé változtatták”, mint Gorkij mondotta. A folyón való építkezéssel, az erőműtelep zsilipjei segítségével 100 'kilométer hosszú víziutat tettek hajózható­vá. A Dnyeprogesz építésének ez kölcsön hatalmas győzelme már a falun is érik. A vidék­ről befutó jelentések, a le­jegyzett Tervkölcsön gyara-» podásiaii azt mutatják, hogy jól működnek a falujárók. Sok szeretettel végzik párt- munkájukat, lelkesedve, saját példájukat és a velük együtt dolgozók példáját felhozva mutatják be falun a Tervköl­csön városi győzelmét, újra és újra meggyőzik a dolgozó népet, újra és újra elsorolják, hogy mi mindent köszönhet­nek a dolgozók a hároméves érvnek és mi várható az öt­éves tervtől. Felhozzák a fa­lu életéből is a jó példákat, bemutatják, hogy a szegény­es középparasztok százai mi­lyen szépen lerótták háláju­kat a népi demokráciának. Elmondják, hogy a kulák ezt a nagyszerű kezdeményezést is el akarja gáncsolni, nevet­séges összegeket ajánl fel ('50, legjobb esetben 100 fo­rintot), hogy a dolgozó ' pa­rasztnak az ötéves tervben minél kevesebb traktor, mű­trágya nemesített vetőmag jusson. Elmondják, bogy a 3000 lakosú Nyírbélteken még csak 56.000 forint gyűli össze. Miért? A kulákok 50 forintjai miatt. A szegénypa- raszitok között persze össze­szedte Szabó Erzsébet, a Ma­gasépítő NY falujárója az 1250 forintot. A falun járt népnevelők ta­pasztalták: az ő munkájukon segít a dísztábla, amire fel­írják azokat a dolgozókat, akik a legtöbbet adták. A dolgozó parasztok pedig tudják: dicsőség felkerülni arra a dísztáblára, amely a leglelkesebb tervkölcsön'egy- zők neveit tartalmazza. A falun érik a győzelem és a jó népnevelő munka nyo­mán teljes lesz, mire befeje­ződik a Tervkölcsön jegyzése. volt a másik nagy eredménye. A német fasiszták a második vi­lágháborúban rombolási dühükben 400 tonna rcbbanóanyggal leve. gőbe röpítették, teljesen elpusz­tították a modern technika minden vívmányával ellátott vízierőmüte- lepet. Hitler hadseregének kiveré­se után, a szovjet dolgozók 1944 tavaszán hozzákezdtek1 a Dnyepro. gesz újjáépítéséhez és ma már a Dnyeper ismét csendesen, nyugod­tan hullámzik kiépített medrében. A dnyeperi erőmű szebb és töké. letesebb, mint azelőt, kapacitását 90 ezer lóerőre emelték. — Az erőmű irányítását telje­sen automatizálták. — A Dnye. progesz körül a jobb parton zöl- delő kertek között új város nőtt M, a főtéren áll Sztálin monu. mentális szobra. Uránia füosdsliáz J Apolló ülmsKinhéz Október 6—!2-ig Csütörtöktől—szerdáig Nagyszabású dokumectfilm Amerika igazi arcáról, ahol a szabadság törvényei holt belül jelentenek SZÜLŐFÖLDEM Ebben a filmben maga az amerikai nép szól»! nteg és a világ elé tárja az amerikai valóságot Nincs már analfabéta Ukrajna és Byelorussia nyugati területein Álltuk a verseny* * Egymás ssíán fogadják el a sayiregyházi járás tanyái Várj «lapos felhívását „Vasrjulapo* d»lgoz«í para szíjaihoz ! Versenykihívásotokat elfogadjuk és nemcsak elvállaljuk a félté, teleket, de ígérjük, hogy győzünk is! Ez kötelességünk népi demo­kráciánkkal szemben. Ha visszatekintünk az elmúlt esztendőkre, lát­hatjuk az elér* szép eredményeket. A tanya lakossága 100 száza, fákban iöfdhözjuttatott újgazda. Minden dolgozó parasztnak szépen gyarapodik az állatállománya és sokkal gazdagabb, tehetősebb, mint régen. Tanyaközpont tett a tanyánk, néhány nap múlva kezdk épí. teni a községházát. Az ötéves terv a mi tanyánknak is fényt, kultú­rát felemelkedést hoz! Az őszi vetést, úgy ahogy ti, I|.-re befejezzük. A betakarítást a tietektől eltérően ’már október 25..re teljesítjük. Széleskörű népne. velő munkát végzünk a termelőcsoport megalakulása érdekében. A csoportot elsejéig megalakítjuk. Mi is, ugyanúgy, mint ti, minden kötelezettségünknek eleget tet­tünk, A terménybegyűjtést 200 százalékban teljesítettük, vetésterü­letünk 25 százalékát szerződéses, minőségi vetőmaggal vetettük be, ezzel is szép eredményt értünk el. A népfront győzelméhez és a tervkölcsönjegyzéshez kivétel nélkül hozzájárultunk. ÁUjuk a ver- senyt! Szégyen lenne lemaradnunk! Mi mindannyian tudjuk azt, hogy a mi becsületes munkánkkal a magunk, gyermekeink, a nép jobb jövőjét építjük. Éljen az Ötéves érv! Éljen a Magyar Népköz, társaság és vezére, Rákosi Mátyás! Éljen a világ népeinek legnagyobb tanítója, a bölcs Sztálin! : Csonka József, Kanyuk István, fj. Bajusz József, Szojka Ferenc, Kanyuk János, Dragon Pál, Belegrád dolgozó parasztjai nevében,” Mtszkva Szenet a 32. svfardulé előtt K technika győzelme a dnyeprmpetrovsski erőmű 2^ oldal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents