Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-09 / 235. szám

vasárnap, 1949. október 9. „Saját maga ellensége az, anern igyekszik az őszi munkáld-1“ Már lement a nap a belegrád ligetes mögé. A kukoricásban esi pős szél jár zörögve. A varjúla posi Kettes dűlőn az ereszkedő homályban itt-ott felparázslik egy cigaretta. Béréi Józsi földjén most fordul a vetőgép. Amott a legelő kútján túl Villás Károlyék ássák a szerződéses répát. A Szabadság sor fdől traktordübörgés hangja száll erre. Még szántanak a király. teík: traktoristák. Újvári Miklós a vetőgép előtt biztatja a lovakat. Ő a dűlő felelőse. Jól belenyúlt már az estéibe a nappal, de még dolgoznak. Meglesz a munka — a határidő előtt,..! Képe» Sándor nagy lép­tekkel jön ki az útra a friss vetés szélén. Neveltős kék szemeivel hu­nyorít, ahogy a kérdésemet hallja- — Hát sok újságot tudok mon dani... Egy az, hogy nemsokára be fejezzük az őszi munkákat... a má sík, hogy itt a dűlőn szervezke. dünk, termelőcsoportot gondolunk alakítani... és a magamé: „jelent, keztem tagjelöltnek a kommunis. tá'k Pártjába... A kölesszalma kazalja felfogja a szelet. Oda telepszünk. A csala. mádéból — ott szembe — alig lát. szik ki a kis Képes Sanyi. Kaszája hersegve vág a két tehénnek va­csorára valót. Ülünk a kazal tóvén és Képes Sándor szavaival törté­netek kerekednek. A sötét mult, a szabad, örömös jelen és a boldog jövő perspektívája... IVyolcazáz holdas birtok volt itt azelőtt és a variúlapnsi cselédtanya hatvan eeolóiJiáuaK nyomorúsága. Kommenciós cselé, dek, kulákok béresei élték itt sze, gényes, keserű életüket. Képe: Sándor is Bodnár Demeter száz holdasnál kaparta össze héttagi családjának a szűkös kenyérre valót... — Jutott-e eszünkbe akkor hogy valaha lehet más is, mint a. örökös robot..?! És lám... A föld. nek itt körül új gazdái vannak. Mi, a volt cselédek, béresek... Pi. -oscserepeS új házakban virul ai egészséges élet. Már hatvan új ház épült... Magam is építettem... Is. állót 'is, pajtát is... Két teheneir -an, két koca, hat malacka, egy irtányt levágok a télen... Nemrég -ettem biciklit, Sanyainak új isizmát... — És mindünknél fgy van. Isko. át is kapott a tanya. Tanulnak , gyerekek. Az enyéimből is négy. lányi hetedikes, már el is tervez, ük, hogy bemegy a városba, a ;ollégiumba... pát, még eflnyi ten£eri ma. radt töreOáro,m holdban nemsokára iz öszi vetés, a tavaszi alá n^Iyen felszántott a traktor... így dóig a tervért Varju- íaposon. /ort *s szerveződik. A Kettes 1 Tnar tizennégyen vannak b Jani, Béréi Józsi, Cs;né» Berencsi Rózái, meg a t<^s együtt el is tér. vezték, } a csoportban meg. allakítjákartszervezetet... BelegjJ'ött magasan már ott van az ajnaksillag. A király- telki pu{ telő! vörösen kapasz odott greahold, pirosra fest­ve a badság soron dübörgő traktorerei Józsi földjén a| gépáll? vetőgépjét, ahogy csö­rögve rta a földbe a tiszta ro zsot... Több mint 40 ezer óidra kötöttek ilaj művelési szerződéstSzatmárban Szatmár-Bereg megye ny.de gépállomásának dolgozói to­vábbfolytatják versenyüket a talajmű vetési szerződéskötés­ben. A dolgozó parasztság is egyre inkább belátja a gépi, munka előnyét és igyekeznek minél előbb szerződést kötni. A szerződéskötésben első a csaholci gépállo­más 9.381 holddal második a tiszaszalkai 8717 holddal, utolsók, a sulacsi g fop 1 1 AfYl ó pr ÍDIO v»j UltJ Írért 1761 holddal. A nyolc gépdomás eddig összesen 40 eze 680 holdra kötött talaj- míFeüsi szerződést, melyből 297’ü holdat őszi munkára, J0J55 holdat pedig tavaszi iunkára kötöttek. A f elviiá - ;osító munkát továbbfolytat- ák a gépállomások dolgozói !3 minden reményük megvan irra, hogy a tervüket, rnely- >en 50 ez»', nőid szerzödéskö­Zöldelnek a szabolcsi vetések — A földünkre trakto­rok jöttek, gépállomás. Nekem már tavaly is traktor szántott. Hat he. Ivett 12 mázsa búza lett egy hol­don. Hatalmas segítség a gép. — örömömben nem tudtam hova len­ni valamelyik nap is. Három hold szántást, vetést félnap alatt vég­zett el a gépállomás... Nemrég szerződtünk le egész esztendőre... Sokat kaptunk a demokráciától... Én már jegyeztem Tervkölcsönt, de most úgy gondolom: be viszem a dohányt és még jegyzek kétszáz forintot! örömmel adtunk kölcsön valamennyien annak az államnak, amelyben boldog, örömteli szabad életet éllink... Magam is jártam Belegrádon Barna Józsival jegyez­ni, meg beszélgetni az emberek­kel. Elmondani, hogy milyen új, még boldogabb élet valósul meg a tervvel... — Ezért is fogtuk meg most keményen a munka végét a földe­ken is. Megmondtuk, amikor ősz. szegyűltünk it a díilőn: a maga Az idején végzett mező- gazdasági munka szemmel látható eredményei már meg­vannak Szabolcsban: zöldéinek a korai vetések. Különöskép­pen a legjobb járásokban, a nyírbaktai és nyírbátori já­rásban van ez így, ahol a | korai rozsvetósek jól keltek és az időjárásnak megfelelően szépek is. Ezek a korai veté­sek az ősz folyamán megerő­södnek, bebokrosodmk és jó- előfeltételekkel mennek a tél­nek. Egy szakszervezetbe tömörülnek a VAOSz és MKOSz tagjai A napokban tartotta meg Nyír­egyházán, a József Attila kultúr, teremben küldöttválasztó közgyű­lését a VAOSz szabolcsmegyei csoportja. A közgyűlést Hepp István VAOSz-titkár nyitotta meg, majd Tölgyesi István központi előadó ismertette a VAOSz és a közal­kalmazottak szakszervezete egye­sülésének jelentőségét. A közhiva­talok dolgozói egy szakszervezet, be, a munkásosztály mögé zár­kózva és vele szorosan együttmű­ködve fogják erősíteni a népi de. mokráciát, A közgyűlés az egyesítő konfe­renciára a következő küldötteket választotta meg: Sipkái Zoltán vármegyei jegyző. Borivó László tiszalöki 'egédjegyző és Bállá Is« ván kisvárdai irodatiszt, A kül­döttség póttagjai: Dicső Ferenc, Czinkovszki Mártonná és Geri Jó­zsef. December 1-ig elkészül Szatmár- Bereg legelőjavitási terve Szatmár-Beregben komoly gon­dot fordítanak az állattenyésztés fokozására, minőségi javítására. Ennek a munkának szerves részét alkotja a legelő javítás, legelőfás!, tás ,a legelők felszerelésének kor­szerűsítése. Már eddig is számos község legelője kapott korszerű kutakat, itatóvályukat, vontatható pásztorbódét, rétgyalú-gépet. Az ötéves terv során még terv­szerűbbé és alaposabbá válik Szat- már.Bereg legelőjavítása. — A szatmármegyei mezőgazdasági igazgatóságon — értesüléseink szerint — most állítják fel a me. gye szövetkezeti legelőinek katasz­terét és ennek alapján készítik majd el ötéves tervük legelöjaví- tási részét. Az előkészületeket előreláthatólag december 1-ig be. fejezik. — A Pedagógusszakszerve­zet zenei munkacsoportja megkezdte Nyíregyházán a zongora, hegedű- és zenei továbbképzést. Beiratkozás a II. sz. általános iskolában. 3. oldal KORUNK LEKÜZDHETETLEN MOZGALMA A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely megdön­tötte a kapitalista rabság rend­szerét gyökeresen megváltom tatta a dolgozók társadalmi he/yzetét, munkájukhoz való vi­szonyát és magát a munka jel. legét is. A szocializmus építő tevékenységbe vonta a széles néptömegeket, soha nem látott magasságra emelte az egyszerű embereket. Az Októberi Forra­dalom révén a munkások és pa­rasztok a történelem folyamán először jutottak abba a hely­zetbe, hogy nem a kizsákmá. nyoZóknak, hanem maguknak, a maguk társadalmának dolgoz­nak és első ízben nyílt korlát, lan lehetőségük arra, hogy va­lódi alkotómunkát fejtsenek ki. A szovjet társadalomban a kapitalista „konkurrencia” he­lyére egy új, leküzdhetetlen mozgatóerő — a szocialista ver­seny lépett. Sztálin rámutatott arra, hogy „a verseny a szo­cializmus építésének kommu­nista módszere, a dolgozók mil­liós tömegeinek maximális ak­tivitása alapján”. A szocialista verseny — a nemzetgazdaság hatalmas motorja. A szocialista verseny nagy és dicső utat tett meg, egyre újabb formái születtek, amelyek a tö­megek munkaaktivitásának emelkedését jelzik. Különösen hatalmas a fejlődé* a verseny háborúutáni időszakában. A harcban, amely az új sztálini ötéves terv négy év alatt tör­ténő teljesítéséért folyik, meg­nőtt a város és a falu millió és millió dolgozójának alkotó te­vékenysége. a haborúutáni időszak szoci­alista versenyére a sztahanovis­ta munka módszere és az élen­járók tapasztalatainak széles körben való elterjesztése jel­lemző. Az egyes dolgozók ver. senyeredményei, egész brigá­dok, műhelyek és részlegek nagy termelékenységű sztahá- novista munkája: — erre irá­nyul a termelés élmunkásainak minden igyekezete, ezen az utón halad a széles tömegek mozgalma is. A versenyformák változatos­sága és az új sztahanovista módszerek gyors elterjedése, a dolgozók emelkedett kommu­nista öntudatosságának, maga. sabb szakmai színvonalának es a kölcsönön elvtársias támoga­tás fejlődésének egyenes követ­kezménye. A szocialista verseny mai formájának egyik fontos sajá­tossága a tudománnyal való egyre szorosabb kapcsolat. Az élmunkások és a tudósok, voltai, mint a műszaki szakemberek közös alkotómunkája nagysze­rű eredményeket hoz, A szocialista verseny a törne- gek forradalmi önkritikájának kifejezője, amely sokmillió dol­gozó alkotó kezdeményezésére támoszkodtk, A sztahánovista mozgalom szétzúzza a régi, fé. kező módszereket, az elavult normákat, nem tűri a lustasá­got, a tespedést. Korunk hatalmas mozgalmá. nak, a szocialista versenynek, a sztahánovista mozgalom továb­bi emelkedésének alapja a tői megek lelkes alkotásának fej­lesztése, amely újabb és újabb sikereket biztosít a kommuniz. mus építésében. _________________(A Trud cikke.) A szovjet munkások készülnek a Nagy Október 32. évfordulójára Közeleg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulója. A szovjet dolgo­zók minden erejükkel azon vannak, hogy méltóképpen ünnepeljék meg a munkásság1 nagy ünnepét. Napról-mapra egyre szélesebb tömegeket mozgatnák meg az évforduló tiszteletére folyó szocialista munkaversenyek. Nagyon sok helyen a 'komszomolisták vették át a kezdeményezést, így például a kazah főváros ipari üzemeiben folyó szoci­alista versenyeket is a komszomolisták indították meg. A fiatal munkások elha tározták, hogy az egész né pet átfogó ünnepet új terme lesi sikerekkel az évi termeié si normák teljesítésével é túlteljesítésével ünnepük meg Az ifjúsági brigádok száza kapcsolódtak bele a verse nyekbe. E brigádok túlnyo mó része kiváló munkát v< géz. A komszomolisták1 ki zött egyéni versenyek indu tak meg a nyersanyagmegt; karításért és a termelőkön} ség fokozásáért. Újítás a nyírbátori dohánybeváltóban Kovács István betanított munkás újításával a nyírbá­tori dohánybeváltó dolgozói jelentős megtakarítást érnek el. Az újítás egyszerű, köny- nyen kivitelezhető. Eddig a préselt bálákat csigákon eresztették le az emeleti raktárakból. Most Kovács István egy facsuszdát késs tett, amely beállításával csigakezelő két munkás fi szabadult s mindezek feli munkaidőt is takarítani meg. Kovács István újítás a többi dohánybeváltóban alkalmazni fogják.. Egyre szebbek Nyíregyház* utcái és terei Nyíregyháza illetékes ügyosztályai egyre több gondot ford da a Tárosrendezésre és fejlesztésre. Ezévben például január 1 mindmáig több, mint 60.000 forintot költött a város. Rendezté PetőiiUkertet. A Károlyi és Dessewffy tereket kerítéssel látták gyepesítették és új padokat helyeztek el a sétányokon. A dolgozók kényelmét szolgálta a sóstói sétány és park he! állítása is, Uj utak, szökőkút, salakczott sétányok üdítették, pil tették Nyíregyháza dolgozóit máraz idei nyáron. VYIRsEffl a** SEP ....... ellensége az ,aki nem igyekszik az őszi munkákkal... hiszen mi itt már az ötéves terv első esztende. jére dolgozunk] Határidő előtt el­végezzük a munkát, hamarabb ke­rül a jó, tiszta mag a földbe, erős, jól meggyökeresedett lesz a ve­tés, jobb lesz a terv első esztende. jének a termése... V arjiilaposon j így lesz. Itt is másfajta emberekké lettek a földek szabad gazdái, öntudatos, lelkes lendülettel dolgoznak még késő este is a mezőn, Magukért, társaikért, a terv sikeréért, amely új gépeket hoz a Képes Sándorok földjére. Sanyinak, Pistának új egyetemeket épít, villanyt gyújt itt a tanyán. Képes Sándor is ezért igyeke. zett. Holnap kiszedi az utólja ré-

Next

/
Thumbnails
Contents