Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-29 / 252. szám
SZOMBAT, 1949 OKTÓBER 29. wmmm saotas kis Üzem, amelyik a győzelem felé halad és másik, ahol sok még a javítanivaló Két hónappal a határidő előtt a nyírbátori dohánybeváltóban és a Bániban 3. oldal A ítéli nap elűzte a felhőket S nyírbátori dohánybeváltó épületei felől. A szél előtt hajbókoló fák vidám árnyékokat rajzolnak a napsütötte fehér falakra. Ebédszünet van. A szél zörgeti a leveleket is, de hangját tűlharsogja a megafon: a Szabad Nép cikkeit olvassák fel az üzem munkásasszonyainak. — A szombaton kezdődő újító- kongreszus előkészítésére... — hir. deti a raegafon s az asszonyok iti is ott is közbevetnek valamit. Vég. eredményben ez nem helyes, türel. mesen kellene várni a felolvasás befejezését és utána megvitatni a dolgokat, de nehéz várni, amikot az ember szívéből úgy kikívánkn- zik, hogy: —i Legalább 20 százalékkal eme! kedett a termelékenység, amióta csuzdát használunk az eresztőcsiga helyett. . • Vagy: —. Görnyedhetnénk a bálák alatt még mindig, ha nem készítjük ei az iparvágányt... —• Na, majd Juhász Józsi elmondja (őt választották meg s kongresszus küldöttjének), hogy a nyírbátori dohánybeváltósok is töprengenek azon, hogy miként arassa, nak nagyobb győzelmet a hároméves tervben .. . Vidámak és derűsek az asszonyok. Nem volt ez mindig Így, volt ami- kor rosszkedvűen, szótlanul kanalazták az ebédet, aztán fanyalogva állottak oda a bálák mellé préselni vagy válogatni. Végül is összeült az üzemi háromszög, hogy kivizsgálja a hibák okát. A vállalatvezető, Liget, falviné önkritikát gyakorolt, mert a pártszervezet és az üzemi bizottság bevonása nélkül próbálta az ügye két intézni. Persze az önkényeskedés azt eredményezte, hogy nem ment úgy a termelés, mint ahogy mennie kellett. Az üzemi pártszervezet és üzemi bizottság is megvizsgálta eddigi munkáját és elhatározta, hogy ezentúl központi kérdésként kezelik a munkaversenyt. Megszervezik az üzemi népnevelők gárdáját és azokat mindig mozgósítják a döntő kérdések végrehajtásánál. A Nagybudapesti Pártválaszt, mány határozatait konkrétizáltak üzemükre. Az eredmény íme, már meg is mutatkozott. A* emberek vidáman dolgoznak, újításokat nyújtanak be és például a győrligeti szárítótelep, teljesítmé. nyét 73 százalékról 110-re emelte... A Bániban lassú a fejlődés Alig kell néhány métert gyalogolni a dohánybeváltótól a Bóni drótkerítéséig, de mintha egészen másfajta nap sütne az üzem felett, vagy mintha még a szél is ellenkező irányból fújna. Azt nem lehet letagadni, hogy a nagy átszervezések forgatagában érték el eredményeket is, azonban mindezek nem kielégítők Cs a termelés még mindig nem zökkent abba a kerékvágásba, amely egyenesen visz a hároméves terv sikeres megvalósításához. Maga az I. K. sem fordított elég gondot az átszervezési munkákra, hiszen most a termelés megindulása után például a malomipari dolgozók nem tudják azt, hogy hová tartoznak tulajdonképpen, hogyan kapják a fizetésüket. Nem tudják megválasztani az üzemi bizottságot, munkaversenynek se híre, se hamva. Van olyan műhely, ahol 10—12 órát dolgoznak, máshol pedig az udvaron csellengenek a dolgozók. Az egyik műszaki technikust raktárnoknak osztották ba ,, . Mindezekért felelősek az üzem. vezetők is. — Kérem, a központ. . . ja, kérem a központ. . . Ezzel válaszolnak a legtöbb hibára s ez azt mutatja, hogy hiányzik az egyéni felelősség. Rákosi elv- társ rámutatott az egyéni felelős, ség fontosságára s íme, most « Bóni dolgozói meggyőződhetnek ar. ról, hogy ennek hiánya mit eredmé. nyez. Persze vannak nehézségek. Átszervezés, átállítások, azonban mindez ne eredményezze azt, hogy megtorpanjunk. A nehézségek azért van nak, hogy legyőzzük, A Bóni munkásai, vezetői vegyenek példát a hős szovjet munkásokról, akik a Nag) Honvédő Háború ideje alatt sok ezer kilométerre telepítették a gyáraikat anélkül, hogy a termelés ben komoly visszaesések bekövetkeztek volna. A szovjet munkásol. győztek, s ha a Bóni-gyár munkása az ő példájukat követik, akkor t Bóni munkásai is győzni fognak. Kibővítik a jéggyárat A napokban elutazott Nyír egyháza városi műszaki hivatalából egy bizottság, hogy megtekintsék a bajai jéggyár felszerelését, amit ,a város teg fog vásárolni. Nyíregyházán már többíz- oen bővítették a jég’gvárat, de még most sem sikerült a termelését felemelni annyira, hogy el tiudjiai látni a szükségletet. Nagyon sok esetben kénytelenek voltak a természetes jeget használni, ami egészségtelen és nem is olyan jó, mint a műjég. A Nemzeti Vállalatok, Népboltok egyre nagyobb mennyiségű műjeget igényelnek, eddiig ezt a jéggyár csak nagy nehézségiek árán tudtai biztosítani, most ezek a nehézségek megszűnnek a bar jaji jéggyár megvásárolt gépeinek ideszáji lí tás ával. Az új, modern gépek beállításával ötszörösére tudja emelm a termelést és ezen keresztül ki tudja kapcsolni egészségtelen természetes jég használatát. Válaszolunk Pitner Gyula büdszentmihályi traktoristanak — írja Móri Erzsébet traktorvezető a kisvárdai gépállomásról Kedves Magyar Nép! Örömmé/ vettünk tudomást arról, hogy mi magunk is irthatunk az újságba a termelés kérdéseiről, egymás munkájának megjavítás sara leírhatjuk tapasztalatainkat, munkamódszereinket és így elősegíthetjük a szocia/izmus építésének ügyét. Mi, a kisvárdai gépállomás traktoristái örömmel üdvözöljük Pitner Gyula büdszentmihályi traktoristát, aki a pénteki újságban közö/t levelével jó tapasztalatokkal gazdagított mindannyiunkat. Én levelemmel most a Iá akarom támasztani igazát. Magam május óta dolgozom itt a gépállomáson egy brigádban Tancsik Irén és Ba/ogh Jolán tra ktor istákkal. Büszke brigádunk arra, hogy a iéríiakkaf egyforma joggal vehetünk részt a ía/vak dolg-ozó parasztjainak segítésében, a falvak virágzó életének for- málásában. Igyekeztem eddig is munkám legjavát adni. Ugyanúgy, mint Pitner e/vtárs, pontosan osztottam be időm minden percére a munkát és a tervszerűség eredménye a norma 157 százalékos te/-» jesítése lett. 420 pont helyett 650 pontot valósítottam meg, (Jó munkámmal értem el azt, hogy felelős gépvezető lettem, az első női traktorvezető Szabo/csban.) Most vá/aszolunk Pitner Gyula bűd. szentmihá/yi traktorístának, akinek a levelében írottakat száz százalékig helyénvalónak tartjuk: a jó tapasztalatokkal még jobb eredményt fogunk e/érni! Túlteljesítettük a 700 pontot, a 167 százalékot úgy, ahogy Pitner e/vtárs írta: „jó munkával... a munkások felelősségével.,, mindnyájunk boldogulása érdekében! Kisvárda, Gépállomás. Móri Erzsébet traktorista. Lapunkat az olvasókkal együtt Írjuk Le»in és Sztálin elvtársak több. ízben adtak útmutatást a bolsevik sajtó számára és útmutatásaikban mindenkor hangsúlyozták a levelezés fontosságát. Sztálin elvtárs a munkás- és paraszt levélírókról szólva megállapította, hogy ők ..fogyatékosságaink felderítése és a falun végzett pártmunkánknak, a szovjet építő munkának tovább, javítása érdekében folyó munka iegfőbb előrelendítői közé tartóz, nak.” Lenin elvtárs egyenesen tévedésnek minősítette azt a felfo. gást: „mintha nevezetesen irodalmárok és kizárólagosan csak irodalmárok volnának képesek siker, rel közreműködni a sajtómunkában.” Ellenkezőleg — állapította meg — a sajtó akkor lesz eleven és időszerű, ha majd öt vezérsze. repet betöltő és állandóan írással oglalozó irodalmárra ötszáz, sőt ötezer nem irodalmár fog esni. — így a dolgozók legszélesebb rété. gei az újságon keresztül is közvet» lenül befolynak az állam ügyeinek irányításába, az állam építésébe.” Pártunk sajtójának mintaképe a bolsevik sajtó és munkánkat Le. nin és Sztálin e'Ivtárs útmutatásai szerint folytatjuk. így Pártunk megyei sajtója is nagy gondot fordít a munkás- és parasztlevelezők beszervezésére. Az eddigi tapasztalatok nálunk is be. bizonyították már azt, hogy leve. lezöink munkája tevékeny előre. iendítője volt a szocializmus építésének, a termelőmunka megjavításának. Munkáslevelezőink az újság hasábjain közük tapasztalataikat és ezzel segítséget nyújt?, nak más üzemek dolgozóinak tér. veik végrehajtásában. Kovács György, a Feísőtiszai Sajt- és Vajtermelő NV üzemi pártszervezetének titkára, és Pur István, az üzemi bizottság titkára szintén közölték üzemük munkaversenyé» nek tapasztalatait és rámutattak arra, bogy az egyéni verseny megindításának alapfeltétele az üzemi tervek szétbontása egészen az egyes dolgozókig, A Gyárépítő Nemzeti Vállalat dolgozói közölték azt, hogy munkájuk megjavítására komplexbrigádokat szerveztek. Kezdeményezésüket olvasták a nyírbogdányi petróleumgyár dolgozói is és ennek nyomán ugyancsak megszervezték a komplexbrigádot. Pozsonyi ZoL tán sztahanovista újságban közölt módszere nyomán több sztaihano. vista brigád alakult a vármegyében, sőt később az egész országban. Dolgozó parasztjaink versenyre hívják ki egymást a sajtón keresztül. „Becsületbeli ügyünk az őszi szántás.vetés teljesítése" — írta október IP.én a nyírségi újság hasábjain Lukács József királytelki dolgozó paraszt. S mintha válasz volna Lukács József felhívására, néhány nappal később így ír Lőjek János kordovánbokori dolgozó paraszt: „Zöld már a földemen a terv kenyere. Három nap hiányzott még a batáridőhöz, ara kor elkészültem a rozsvetéssel, elvetettem a búzát is.” A sajtón keresztül számolnak be dolgozó parasztjaink, a termelő, szövetkezeti csoportok eredményes munkájukról és vezetik rá dolgozó társaikat a boldogulás útjára. így ír erről a Vörös Csillag termelőcsoport: „Csoportunkban közös brigádmunkával és a gépállomás gépeinek segítségével, tudományos ismeretek használatával nagyobb eredményeket tudunk elérni földünkön, többet tudunk termelni,” Az osztályharc sikeres megvívá. sában is segítenek levelezőink. Su. lyok Ödön büdszentmihályi levelezőnk kulákot leplez le levelében és rámutat arra, hogy azok szabotálásukkal az ötéves terv sikeres végrehajtását akarják megakadályozni. „Fogyatékosságaink felderítése... érdekében folyó munka legfőbb előrelendítői közé tartoznak’” a munkás, és parasztlevelezők — mondta Sztálin elvtárs. Ezeket a szavakat igazolják Pitner Gyula büdszentmihályi traktorvezető se. rai, aki így ír: „Nincs rossz talaj, nincs rossz gép, amivel óránként meg kell állni és aztán ezeket felhozni az elmaradás okának. Csak rossz munkaszervezés van.” A kommunista sajtó tehát a dolgozó népé. Segíti a dolgozók mun. káját és harcát és ehhez nagyban hozzájárulnak a munkás, és pa. rasztlevelezők. A kommunista sajtó az újságokat az olvasókkal együtt írja. Ács Kata/in levelezési felelős Q kisvárdai járásban !7 kulákot Ítéllek el az őszi szántás-velés halogatásáén Postaügynökséget kap a Vajda- és Sipos-bokor Irtaik már arról, hogy a nyíregyházi járásban teb* ta- nyabokorban. tanyaközpont létesül, községházák, kultíir- liáziak, egészségi-lázak épülnek, villanyt, telefont, kövest! tat kapnak a dolgozó parasztok az ötéves tervben. A Vajda és Sip03,-bokorban léte síttendő tanyaközpontok községházainak helyén i? megkezdték már az építkezések előmunkálatait. Mint értesültünk, a Vajda és Sípos bokrok a napokban pósta- iigynökséget is kapnak. így naponta kaphatják meg ezentúl postájukat újságjaikat és küldhetik el postaküldeményeiket, amikkel nem kell a városba jönniük. Víz nélkül sikerült rizst termelni Nyíregyházán Lapunkban írtunk már arról, hogy Varró Kálmán, a Gyárépítő Nemzeti Vállalat egyik munkása szabad idejében egy kísérleti fö/d- terülieten a gyapot szabo/csi meghonosításával próbálkozott. Varró Ká/mán, aki komoly tanulmányokat végez növénytermesztési szakkönyvekből, kedvvel kísérletezik kertjében és a város á/ial adott kísér/eti földön, most érdekes eredményről számolt be: sikerült víz nélkii/ rizst termelnie. — A rizs beérett, magját már elküldte a Rizstermelő NV.nek, vessék vizsgá/at alá, Ha kísér/etének sikerét a vizsgálat eredménye a'á- iámasztja, a szabolcsi rizstermelők mintegy 2.000 forintos ho/dankén- ti megtakarítást érhetnek el a rizsföldek árkolásának mellőzésével Megyénk dolgozó parasztjai lel. kés igyekezettel dolgoznak azon, hogy minden községben befejezzék a búzavetést is és biztosítsák a jövő esztendőre való több, jobb kenyeret. Párszáz hold van már csak hátra és idejében a földbe kerül a búzavetőmag. Igyekezetükkel szemben ott vannak a fa', vak kulákjai, akik a vetés halogatásával próbálnak akadályokat gördíteni a munka győzelmes útjába, híreszteléseikkel erőlködnek azon, hogy megtörjék a dolgozó parasztok munkalendületét. Próbálkozásuk nem jár sok siker, rel, mert visszahallanak talajtala. mii hamis híreik, munkájuk halogatásáért pedig maguk a dolgozó parasztok jelentik fel őket. A kisvárdai járásban a napokban büntettek meg 17 zsírosparasztot a szántás.vetés halogatá. sáért. Szilasi József, id. Lasku Péter, Seregély Jenő, Kóka Mór, Babies János, Udvarhelyi Ferenc, né, Kérési Zoltán, Takács László, Tótíh István és Ormós István nyír. karászi basaparasztokat 1.000— 2.500, Kovács Mennyhért kisvár, dai kulákot 2.000, dr. Révész János lövőpetri kulákot 2.000, Bar- kóczi Béla gyulaházi zsírospa. rasztoit 2.000, Terestyéni Béla fé. nyeslitkei kulákot 2.500, Petro- vics Ede szabolcsbákai kulákot 1.000, Belinszki András és Ján- vári József dögéi basaparasztokat 6—6.000 forint pénzbüntetésre ítélték figyelmeztetésképpen. — A figyelmeztetés után a munkát tovább halogató kulákok felett sok kai szigorúbb ítéletet hoz a dől. gozó nép bírósága. Uránia, filmszínház Apolló filmszínház Október 27 30 Október 27-től nov. 2 ig Nagysikerű zenés filmvigjáték Az első Magyarországon i _ _ _ bemufa*ott kínai film Csak a papa meg ne tudja ,, „ Vidámság, dal és zene i8lSZBll3uUldS3
