Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-28 / 251. szám
4. oldal NYÍRSÉGI magyar nef PÉNTEK, 1949. OKTÓBER 28. Legalább busz Nyírségi Néplap-előfizetőt szerzek — ígéri Gyöngyösi Mihály népnevelő fizetési lapokat venni a kezébe és Törlésetek a sok útmutatásért „A Párt vigyázott rám“ meglátogatni népnevelőcsoportját, akikkel olyan jól összeismerkedett a választási munkában és a kötvény- jegyzés idején, nyospálcán, meg Hogy mi a Hiba Újtikoson az őszi munkák körül. Tanítja a dolgozókat. Amikor idáig ér Gyöngyösi elvtárs, valami eszébe jut: — Én is sokat tanultam a Nyírségi újságtól. Megmagyarázta nekem, hogyan kell népnevelőmunkí- mat végeznem. Nem is tudom felsorolni azt a sok érvet, amit a választási munkában kaptam a laptól és hasonlóan máskor is. — Most törleszteni akarok a lapnak. Megszerzem az előfizetőket. Még többet is, mint húszat. A Népnevelő füzet margójára már fel is írta azoknak neveit, akik a csoportjából még nem előfizetők., ... És vasárnap megkezdi a munkát. Akkor volt utoljára ilyen lelkes, élénk népnevelőértekezlet Nyiregy- házán, amikor az ötéves Tervköl- csön jegyzésével kapcsolatos felvilágosító munkára készültek a népne. velők. Most egy kissé másfajta munkáról vau szó : ujságterjcsztésrol. Gábor Jenő elvtárs szavait lesik a népnevelők: — El kell érnünk, hogy megyénk újságja minden dolgozó réteghez eljusson, a dolgozók ezrei csatlakozzanak az előfizetők táborához. Nem kismértékben az elvtársakon múlik, hogy ez milyen mértékben fog sike. riilni. Sikerülni fog. Ezt bizonyította Kovács elvtárs felszólalása, aki népnevelő csoport, ja nevében versenyre hívta a város többi népnevelőcsoportját. Ezt bizonyították a többiek: Egymást szárnyalták túl a felszólalók, negyven versenykihívás született. Egyszerre tizen is nyújtják kezűket hozzászólásra. Egyéni versenyre hívom... Oláh Sándor elvtársé a szó: — Rákosi elvtárs arra figyelmeztette a szocialista versenyben dolgozó ipari munkásokat, hogy ne hanyagoljuk el az egyéni versenyt. Én úgy látom, hogy ez a fi. gyelmeztetés nemcsak a szocialista munkaverseny résztvevőinek szól, hanem nekünk is. Mi is ver. senyt indítottunk, térjünk ki hát az egyéni versenyre. Én magam legalább tíz Nyírségi Néplap-előfizetőt akarok gyűjteni és egyéni versenyre hívom ki Gyöngyösi Mihály elvtársat. Gyöngyösi elvársnak arra sincs türelme, hogy bevárja a sorrendet. Szólítás nélkül feláll és máris mondja. —i Vállalom. Sőt: nem is tíz, hanem legalább húsz új előfizetőt akarok szerezni! Nem tud többet mondani, de a szeme beszél helyette. Lelkesedés sugárzik onnan. Talán kedve volna már rögtön az értekezlet után előGyöngyösi elvtárs régi népnevelő. Tavaly ilyenkor Szabad Néppel a kezében, dolgozó parasztok ottho. nában láthattuk Ujfehértón, Kálié, semjénben, Geszteréden. Akkor Is összegyűjtötte a maga 15 előfizet,V jét. Most? Most a Nyírségi Néplap kampányra készül. — Váratlanul jött a terjesztési kampány, de már felkészültem rá. — Egy halom helyi újságot vesz elő. Cikket mutat. — így fogom megmagyarázni a lap jelentőségét. Elmondom, hogy Nyíregyháza, meg a községek dolgozóinak problémaival foglalkozik. A falvak egész soráról ír. Mindennapi tennivalókról, arról, hogy hogy áll a vetés Tor. Kedves Magyar Nép! Szeretném leírni azt, amit érzek, hogy mások is érezzék, tudják, hogy mit adott nekem sok minden más között a Párt. Ór községben születtem. Apám középparaszt volt, de földjét a válság elvitte, elárverezték. Nyomorúságban, ezer gond között nőttem fel. A kulákoknál voltam libapásztor, tehénpásztor • bármennyire is szerettem volna, nem tudtam tanul, ni. Láttam az igazságtalanságot, azt, hogy akkor nem a tehetségesek kerülnek be a felsőbb iskolák padjai közé, hanem a kiváltságosak gyermekei — ha ostobák is. A felszabadulás hozta meg számomra is — mint sokezer más munkás és parasztfiatal számára — a tanulás lehetőségét. Elvégeztem a négy középiskolát. Az iskola elvégzése után dolgoztam. A Párt vigyázott rám a munkámban, az életemben. Apám helyett apám, mindenem lett a Párt. Tanított, nevelt, hogy jó hazafi legyen belőlem. Október 19-én megadta annak a lehetőségét, hogy a Pártfőiskolán továbbtanuljak. Tanulni is fogok teljes erőmből, mert ezt kötelessé, gemnek tartom Pártommal, a dolgozó néppel szemben. ígérem nektek, szabolcsi elvtársak, hogy a volt lihapásztor nem fog lemaradni a tanulásban. Ti otthon jó munkával én itt tanulással — mindnyájan a szocializmust épitjük. Gaál Hermina. Az egyéni tanulás útmutatói megérkeztek a Megyebizottságra A Magyar Dolgozók 'Pártja Megyei Bizottsága Oktatási Aloszté. lya közli, ihogy az egyéni tanulás, hoz az útmutatók (A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története I—IV. fejezet) megérkeztek. Az egyéni tanulás részt, vevői az útmutatókat átvehetik a Megyei Bizottságon. A Nagy Október előestéjén... A FORRADALMI HARCI BIZOTTSÁG A Sztálin vezetése alatt álló For. radalmi Harci Bizottság október 20.-án népes tömeggyűléseket tartott mindenütt Péterváron; a gyűléseken a munkások és a katonák íregeskiidtck, hogy a forradalmi harci bizottság utasítására fegyverre! a kezükben haladéktalanul kimennek az utcára. Másnap, október 21-én a bizottság minden pétervári katonai egységhez és a hadihajókra komisszárokat állított. A komisszárok azonnal munkához láttak, kiválasztották a forradalmi érzelmű katonákat és harci osztagokat állítottak össze be. lőliik, számbavették a fegyvereket, figyelték a tisztek ténykedését és közülük azokat, akik a Tanácsok ellen voltak, a katonák útján eltávolították a vezetőségből. Október 22-én, a következő napon, a bizottság Szmolnijba hívott minden Péterváron állomásozó ea redet és megállapodott velük abban, bogy a katonák ne hajtsák végre az Ideiglenes Kormány utasításait, hanem csak a forradalmi harci Linót súgnak engedelmeskedjenek. Végül október 23-án a bizottság 3z összes üzemekbe és gyárakba őrségeket állított, harci készültségbe helyezte ä Vörös Gárdát, napos szolgálatra osztotta be a vörösgar (liftákat a gyári telefonokhoz. Iiyeu tervszerűen és határozottan vették ki a bolsevikok a hatalmat az Ideiglenes Kormány, a burzsoázia kezéből. Óriási embertömegek mozdultak meg és nem volt erő, mely megállíthatta volna a tömegeket: csak az utolsó parancsra vártak, hogy harcba rohanhassanak. Mindez lehetővé tette a bolsevikoknak, hogy október 24-én reggel támadásba menjenek át. ROHAM Alig nyitotta meg a Pctropav- loszk-erőd a tüzet a Téli Palota el. len, a vörösgárdisták, matrózok és katonák megkezdték az előnyomulásukat a téren. Uj erővel lángolt fel a harc. Soha nem látott harc volt ez, minden sötétségbe süllyedt, minden összefolyt, nem lehetett megkülönböztetni sem épületeket, sem em. bereket. Vaktában lődöztek a junkerek, találomra céloztak ahha az irányba, ahonnan a felkelő osztagok támadtak. A vörösgárdisták, matrózok és katonák is ugyanezt tették. A Téli Palotának csak egy- egy része vált ki váratlanul az 'árnyékból és rajzolódott ki halványan a fényszórók fényében: az „Aurora“ reflektorait a Néva felől a palotára irányította, Kék«» fény- uyel simított végig falain, tötőze. tén, egyszer egyik, másszor másik csücskét világítva meg a palotának. A tér sötétségbe süllyedt, Ekkor nénány forradalmár katona hihetetlen bátor kísérletre szánta el magát: a kórházon keresztül próbálkoztak bejutni a Téli Palotába. A kórház, ahol a frontról érkezett sebesült harcosok feküdtek, a kastélynak a Tengernagyi Épületig kinyúló részén volt. A katonák könnyen érintkezésbe léphettek a sebesültekkel. Azok kinyitották ne. kik a kórházkaput és a katonák egyenként orosntak be rajta. Onnan a kastély belső helyiségeibe mentek és elvegyültek az ellenséges csapatok közé. A katonák erre szá. milottak, hogy ruhájukról nem lehet őket megkülönböztetni az Ideiglenes Kormány védőitől, mert ugyanazt az egyenruhát, olyanolyan szürke földszínű köpenyeket viseltek, így jutott be a palotába a hart tetőfokán jó néhány vörös agitátor. Életüket kockáztatva, veszélyes munkához láttak: beszélgettek a junkerekkel, az ellenállás beszüntetésére bíztatták őket, az ellenség harcosainak leikébe csüggedést, nyugtalanságot és félelmet hintettek ei. A forradalmi osztagok pedig folytatták támadásaikat, egyre közelebb férkőztek a palotához. Már ejfél volt, amikor újra rohamoztak. Egyszerre csak elnémultak a puska- és gépfegyverlövések. Elült a hangzavar. Csend lett. És ekkor három oldalról újra kattogni kezdtek az ellensége» gépfegyverek. Félelmetes gyorsasággal ontották golyóikat. Sivítva repültek a kézígrá. nátok, * • Nincs válasza a Demecseri Ipartelepeknek? A Nyírségi Magyar Nép október 16hí száma riportban bírálta a Demecseri Ipartelepeket és rámuitaitott arra, bogy az üzemi pártszervezet és az üzemi tózotjtsíág nem •tett fkom oly lépéseket a S' agybudapesti Pártválasztmány határozatainak végrehajtására. A riport megjelenése óta két hét tel ti el s két hét elmúltával sem érkezett vállalsz a bírálatra. Ez azt mutatja, hogy az üzem vezetősége még mindig nem viseli szívén a termelés kérdéseit és hibák vannak az önkritikával is. Vájjon mikor válaszol a Demecseri Ipartelep?! Megyei ankétéi rendeznek a Szülői Munkaközösségek Szabolcs Szülői Munkaközösségi vezetői megyei ankétra gyűlnek össze Nyíregyházán. Az ankét vasárnap délelőtt kilenc órai kezdettel kezdődik a vármegyeháza nagytermében. Ezen a vitanapon a szülők és nevelők alaposan megtárgyalnak minden időszerű és jc. vöre vonatkozó kérdést, amely összefügg a gyermekek nevelésével, a tanítás zavartalanságával. Ebben a tanévben ez az első nagyobb és fontosabb megmozdulása a Szülői Munkaközösségnek s a küldöttek mindent megtesznek, hogy értékes tapasztalataikkal és javaslataikkal hozzájáruljanak az ankét sikeréhez. Tarka-délelőtt és bábjáték Nyíregyházán A Magyar Dolgozók Pártja javaslatára minden vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a Korona ,,József Attila“ kultúrtermében nívós kultúrműsor szórakoztatja a dolgozókat. Az elkövetkező vasárnap tarka, kultúrdélelőttöt rendeznek Nyir. egyháza kultúrgárdái ? a kulíúrgár- dák, színjátszók, énekesek, táncosok legjobb számaikat mutatják be a közönségnek. Ugyancsak vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel megkezdődnek a rendszeres gyermekelőadások, ahol mesejátékok, bábjátékok szereznek vidám délelőttöket a dolgozók gyér. inekeinek. A gyermekelőadásokat Vay Ádám-u. 7. szám alatt (volt szoc. dem.) rendezik. Mindkét előadás díjtalan. Megverte munkását - bíróság elé kerül Mint szerdai lapunkban megírtuk, Bakonyi László nyíregyházi köz- tisztasági vállalkozót 20.000 forintra büntette meg a városi kihágási büntetőbíróság azért, mert a Munka, erőgazdálkodási Hivatal megkerülésével, üzleti számításból alkalmazott három munkást, akiket embertelenül kihasznált és nem fizette De a vörösgárdisták, matrózok és katonák hulláma feltartóztathatatlanul tört előre, egyenesen az ellenségre, a palotába. Még egy pil. lanat és a magasra rakott gerendák, nak már innenső oldalán harsant fel a diadalkiáltás. A junkerek menekülésre kényszerítették, vissza- nyomták, szétverték. A vörösgárdisták félredobták a gerendákat, feltörték az ajtókat, nekirontottak a kapunak és felkapaszkodtak rajta. A hatalmas vaskapuk megremegtek és szárnyaik lasan engedtek a nyomásnak. Mint a zuliatag, áradtak a forradalmi osztagok a kastély belsejébe. Az ellenség mindenütt volt és sehol, elbújt, észrevétlenné vált, mintha sűrű erdőben lenne. Csak váratlan, minden irányból jövő lövéseivel adott hírt magáról. Most már veszélyes dolog volt az előrenyomulás, de azért egyik szobát a másik után tisztították meg a junkerektől. Körülbelül másfél óráig húzódon el ez a hare a palotában. Végre a forradalmi osztagok eljutottak abba a szobába is, ahol a miniszterek üléseztek. Az ajtónál fegyveres junkerosztagok álltak. A vörösgárdisták lefegyverezték őket és behatoltak a szobába. Éjszaka két órakor letartóztatták a minisztereket. Az Ideiglenes Kormányt megbuk. tatták. (Részlet Száveljev: Roham a Téli Palota ellen c könyvé, bő)*) a q meg bérüket. Bakonyi László újabb aljassággal tetézte bűneit. Huln.ig Miklós, egyik alkalma, zott ja, szombaton jelentkezett a heti béréért. Bakonyi jogtalanul levonta az O’lT járulékot is. Hubcig Miklós nem engedte magát megkárosítani. Bakonyi arcátlanul azt mondta, hogy „ő ad kenyeret a munkások, nak“. Hubcig Miklós tisztában van azzal, hogy az ő és társai munkájából gazdagszik munkáltatója és meg is mondta, mir« Bakonyi arcul ütötte és el akarta zavarni. De még ezzel sem elégedett meg, hanem Hubcig Miklósáénak támadt és a hat hő. napja áldott állapotban levő asz- szonyt összerugdosta. Bakonyi László újabb bűnei miatt törvényszék elé kerül. A bíróság majd megtanítja: elmúlt az az idő, amikor a munkáltatók büntetlenül verhették alkalmazottaikat. Rendelet a szövetkezetek felügyeletéről A ^ Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeleté szabályozza a szövetkezetek felügyeletét. A rendelet első szakasza úgy intézkedik, hogy a) szövetkezetek felett a szövetkezetpolitikai felügyeletet ezután a minisztertanács gyakorolja. Hitelpolitika szempontjából a pénzügy miiniszter, egyéb szaikszempontból ’ a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszter gyakorol fed: gyeié tét. A szövetkezetekről szóló törvényeknek jelen törvényerejű rendelettel ellentétes intézkedései hatályukat vesztik. * i
