Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-28 / 251. szám
2. oldal Rfsiesi sawär in® PÉNTEK, 1949. OKTÓBER 28. Emiljük Pártunk elméleti színvonalát Az MDP Politikai Bizottságának 1949 október 20-i határozata fl Magyar Népköztársaság Elafikl Tanácsának tirvényereiü rendeleté az igazságügyi szervezet átalakitásáról I. A Rajk-banda pere megmutatta, hogy az imperialista ügynökök munkáját nagymértékben megkönnyítette kádereink alacsony el. méleti politikai képzettsége, a politikai éberség hiánya. „Nem lehet eléggé éber az, akinek nincs meg a kellő szocialista elméleti felké. szüksége.” (Rákosi.) Az ötéves népgazdasági terv új, hatalmas feladatokat állít Pártunk elé, amelyet csak olyan, a Párthoz hű, s ügyünk győzelmében biztos káderekkel lehet megoldani, akiknek eszmei-politikai és szak. mai felkészültsége a szocializmus építése minden akadályán győze. delmeskedik. II. 1. Propagandamunkánk eddigi eredményei nem fedhetik el azt a mindinkább növekvő távolságot, amely vezető kádereink eszmei, politikai színvonala s az előttünk álló feladatok nagysága között előállott. Vezető kádereink egy- része az elméleti munka jelentőségét lebecsüli és lesüllyed a szűk látókörű „gyakorlat” színvonalára. Ebből folyik marxista-leninista nevelőmunkánknak az a ifőhiá. nyossága, hogy a vezető káderek jórésze nem vesz részt sem az elméleti továbbképzésben, sem az elmélet továbbfejlesztésében. Pedig nagy tanítónk, Lenin megköveteli a kommunistáktól: „Kötelesek az elméletet minden irányban továbbvinni, ha nem akarnak el. szakadni az élettől.” 2. Pártmunkánkban túlteng a szervezési és a napi politikai munka az eszmei-politikai munka rovására. Ezt a visszás helyzetet súlyosbította még az a körülmény, hogy propagandánk, pártoktatásunk gyakran elmarad a haladó élettől s az elméleti kérdéseket nem tudja megfelelően összekap, csolni a gyakorlattal, különösen a szocializmus építésének kérdései, vei. így a tanulók jórésze az elméletet dogmatikusan elvontan sajátítja el, s nem képes a gyakorlattal alkotóan egyesítve alkalmazni. Pártiskoláink munkájában sok a történelem és az elvont ismeret, amelyet nem mindig úgy állítottak be, hogy megvilágítsa a jelen és jövő kérdéseit is. 3. A mindinkább kiélesedő nem. zetközi helyzet viszonyai között komoly veszélyt rejt magában az a körülmény, hogy kádereink túlságosan egyoldalúan országunk belső kérdéseinek megoldására összpontosítják figyelmüket. Rákéi! térni arra, hogy propagandánk most erőteljesen a nemzetközi kérdések felé forduljon. Ezzel kapcsolatban nevelőmunkánk mind nagyobb súlyt fektessen a prc. letár internacionalizmus propagandájára. Az eddiginél jobban el kell mélyíteni a dolgozó tömegekben a Szovjetunió társadalmi és gazda, sági rendjének tanulmányozását és népszerűsítését, tudatosítani a Szovjetunió felmérhetetlen jelentőségét, mint a béketábor ve. zetőerejét, felszabadítónkat, leg. főbb támaszunkat és követendő példánkat a szocializmus építésében. A népi demokrácia országai sikereinek, eredményeinek ismertetését, népszerűsítését és tapasz, talatainak felhasználását az eddiginél sokkalta erőteljesebben kell folytatni. 4. Pártunk eszmei-politikai szín. vonalának emeléséhez elengedhetetlenül szükséges a népi demo, krácia elméleti problémáinak kidolgozása. A Társadalmi Szemle szerkesztőbizottsága rendszere, sen foglalkozzon e kérdésekkel. Létre kell hozni a szerkesztőségben egy aktívát, amely e határozatnak megfelelően rendszeresen megvitatja, feldolgozza és nyilvá. nosságra hozza a népi demokrácia egyes elméleti problémáit. III. 1. Szervezeti tekintetben a propagandamunka szét volt forgácsolva. A propaganda gyakran nem a minőségre, hanem a számra, a mennyiségre vette az irányt. Ebből adódott az a nagy szám, mely alacsony színvonalú propagandát, a propagandista erők el- aprózását, a propagandamunka színvonalának süllyedését ered. ményezte. Ezen változtatni kell. Ne a mennyiség, a minőség legyen a mérvadó. Amint Lenin tanította: „Inkább kevesebbet, de jobban.” Ennek biztosítására az MDP Központi Vezetősége Oktatási Osztálya mellett 1949 év végéig létre kell hozni legalább 100 előadóval Központi Előadói Irodát, mely biztosítja magasszínvonalú előadások tartását. Egyidejűleg előadói irodát kell felállítani a Nagybudapesti Pártbizottságnál és fokoz?, tosan az összes megyei pártbizottságok mellett is. A Központi Előadói Irodával egyidejűleg az elméletileg legképzettebb elvtársakból meg kell szervezni a Központi Tanácsadó Irodát, mely úgy a propagandistákat, mint a tanulókat elméleti kérdésekben útmutatásokkal, tanácsokkal látja el. A pártsajtóban rendszeres elméleti tanácsadó ro. vatot kell nyitni az olvasók részéről feltett fontosabb kérdések megválaszolására. 2. A marxizmus-leninizmus szóbeli és sajtópropagandájának gyengeségét mutatja, hogy kevés az elméleti jellegű előadás és cikk a párttagok és a pártonkíviiliek széles tömegei számára. — A marxizmus-leninizimus írásos pro. pagandájánald erőteljes kiszélesítésére ki kell bővíteni és rendszeressé ■ kell tenni a Szabad Nép elméleti, és pártrovatát. Az egész pártsajtó rendszeresen közöljön úgy elméleti jellegű, mint a propagandamunka aktuális kérdéseit megvilágító cikkeket. A Társadalmi Szemle minden száma hozzon elméleti cikkeket aktuális kérdésekről. 3. A közép és vezető káderek eszmei-politikai képzése emelésére a következőket kell megvalósítani: a) 1951. végéig 500 vezető párt- és tömegszervezeti, állami és gaz. dasági funkcionárius —akik még nem rendelkeznek a szükséges elméleti képzettséggel, s akiknek névsorát a Szervező Bizottság erősíti meg — végezzék el az egyéves pártiskolát, vagy ennek megfelelő színvonalú ideológiai képzésen menjenek keresztül. A vezető káderek pártiskolán, kívüli elméleti képzését össze kell kapcsolni a marxizmus-leninizimus propagandájában való részvételükkel. Minden felelős munkát végző elvtárs — tehát nemcsak a Központi Vezetőség tagjai, a Központi Pártapparátus vezető és A kisenyevi múzeumban köztársasági kiállítás nyílt, mely az ipar, mezőgazdaság és kultúra fejlődését mutatja be a szovjet hatalom évei alatt. A kiállítás anyaga be. mutatja a falvakban és városokban épült hatalmas üzemeket. — Külön nagy terem anyaga, ismerteti a kolhozok eredményeit. Számos politikai munkatársai, a megyei, városi pártvezetőségek tagjai, hanem függetlenül munkaköre jellegétől, minden elméletileg képzett elvtárs köteles ebben a munka, ban résztvenni. Ezeknek az elvtársaknak névsorát a Központi Oktatási Osztály 1949. december 15_ig állítsa össze. A vezető káderek elméleti képzését közvetlenül a Központi Oktatási Osztály irányítja és ellenőrzi. b) Az összes függetlenített párt. munkások, a járási vezetőségek függetlenített tagjait is beleértve, két év alatt lehetőleg az öt, de kötelezően a háromhónapos pártiskolát, vagy ennek megfelelő tanfolyamot végezzék el. Az állami és gazdasági vonalon hasonló fontos munkakörben dolgozó elv. társaknak ugyancsak el kell végezniük legalább a háromhónapos pártiskoiát, vagy ennek megfelelő kiképzést kell kapniok. c) Az alapfokú szemináriumokat és esti iskolákat ki kell tér. jeszteni úgy, hogy azokat tagságunk 30 százaléka 1950. június l.ig elvégezze. Falun elsősorban az állami mezőgazdasági üzemek, a termelőszövetkezeti csoportok és a gépállomások párttagjait kell bevonni a szemináriumokba. Ez utóbbiak oktatását a járási párt- bizottságok legjobb propagandis. iáinak kell vezetniök. d) Vezető pártkádereink sajátít, sák el az orosz nyelvet. Különösen az ideológiai területen dolgozóknak szinte nélkülözhetetlen az orosz nyelv — Lenin, Sztálin nyel. vének ismerete. * Vezető és közép kádereink rendszerint mint elméleti képzésük fő- akadályára, nagy elfoglaltságukra hivatkoznak. Ez nem helytálló. — Éppen elméleti színvonaluk emelésével tudják munkájukat terv. szerűkben, jobban áttekinteni és megszervezni. Pártunk és országunk további fejlődésének -most egyik fő akadálya a marxista- leninista szellemben nevelt káde. rek hiánya. Fejlődésünk e szűk keresztmet. szetét fogjuk megszüntetni, ha kádereink marxista-leninista nevelését egész pártmunkánk előterébe állítjuk s végetvetünk annak a helytelen gyakorlatnak, amely az elméleti munkát a mindennapi feladatok megoldása közben háttérbe szorította. Pártunk szívlelje meg nagy ts. nitónk, Sztálin szavait; „Bátran kimondhatjuk: ha kádereinket a munka minden területén ideológiailag ki tudnék képezni és politikailag annyira meg. edzeni, hogy szabadon tudnának tájékozódni a belső és nemzetközi helyzetben, ha teljesen érett marx. sitaJeninistákká tudnánk őket tér. ni, akik komoly hiba nélkül tudják megoldani az ország vezetésének kérdéseit, — akkor minden alapunk megvolna arra, hogy kér. déseink kilenctized részét már megoldottnak tekintsük.” MDP POLITIKAI BIZOTTSÁGA új, magas terméshozamot bizto. sító szőlő, alma, körtelfajtát láthatunk. Egy másik teremben dohány, és erdőültető gépeket, aratógépe. két a mezőgazdaság gépesítését tanulmányozhatjuk. Megismerhetjük a moldován nép képzőművészetét is. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet adott ki az igazságügyi szervezet átalakításáról. Az igazságügyi szervezetnek az alkotmánynak megfelelő átszervezéséig átmeneti intézkedéseket kell végrehajtani. A Magyar Népköztársaság alkotmánya kimondja, hogy az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósaga, a felső bíróságok a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorol, ják. Eszerint az eddigi Kúria, mint a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, az eddigi ítélőtáblák, mint felsőbb bíróságok, az eddigi törvényszékek, mint megyei bíróságok folytatják működésüket. az eddigi járásbíróságok pedig megtartják jelenlegi elnevezésüket. A bírói tisztségek választás útján való betöltéséig és a legfőbb ügyész kinevezéséig a Legfelsőbb Bíróság elnökét, másodelnökét és bíráit. a felső bíróságok elnökeit, a legfőbb államügyészt és a főállamügyé- szeket az alkotmánynak megfelelően a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevezi ki A felsőbíróságok másodelnökeit és bíráit, a megyei bíróságok elnökeit és tanácselnökeit, a járásbíróságok elnökeit, a legfőbb államügyész Iieíudományos folyóiratának, a Társadalmi Szemlének októberi száma megjelent. A társadalmi Szemle a társadalom- tudomány, a közgazdaság, a hazai és nemzetközi politika, a kultúra legfőbb kérdéseiről szól. Áz új számnak különös jelentőséget ad Rákosi Mátyás elvtárs cikke. Rákosi elv társ „A Rajk banda1 megsemmisítésének tanulságai és a népi demokrácia, erőinek növekedése“ című írásában a magyar népi demokrácia új, niagysteeríí sikereiről .számol be. Fogarasi Béla elvtárs a. miajrxizmus-ileninízmus irodalBaskiriában megkezdődött a fafeldolgozási idény. A burzáni és csumari erdőgazdaságok fafel. dolgozó üzemeiben már eddig többszáz köbméter fát dolgoztak fel. Az elmúlt évhez viszonyítva jelentékeny mértékben emelkedett Gorkijban a város valamennyi üzemében csak úgy, mint az egész Gorkij-- területen az újítók, észszerű sitők és feltalálók újabb munkasi- kejrekke® akarják megütni cipelni a dicső évfordulót. A „MoJotov“ autógyárban az oJníúílt másfél hónap folyamán mintegy kétezer újítást, és találmányt nyújtottak be, melyeknek több, mint felét már alkalmazták a termelésben. Ez évente a gyárban több, mint 6 és félmillió rubel! megtakarítást eredményez. Ukrajna könnyűipari üze lyettcscit, a főállamiigyészeket és az államügyészek elnökeit a minisztertanács nevezi ki, a többi bírákat és ügyészeket az igazságügyminiszter. A bírák hivatali esküt tesznek: ezt a törvényerejű rendelet hatálybalépésekor a már tényleges szolgálatban álló bírák is kötelesek letenni. A Magyar Népköztársaság alkot, mánya szerint a Legfelsőbb Bíróság elvileg irányítja az összes bíróságo. kát. E feladat ellátására a Legfelsőbb Bíróságnál hattagú tanácsot kell szervezni. Mindaddig. amíg az igazságügyi szervezet az alkotmány rendelkezéseihez képest megfelelően átalakul, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és másodelnökének, a felső bíróságok elnökeinek, a legfelsőbb ál- lamiigyésznek állásában való megtartása kérdésében a Magyar Nép. köztársaság Elnöki Tanácsa jogosult dönteni. A többi bíróról és ügyészről, az igazságügyi tárca körébe tar. tozó egyéb alkalmazottról az igaz- ságügyminiszter dönt. Azt a kinevezett bírót, aki 65. életévét betöltötte, az igazságügyminiszter — hivatalból, vagy az illető kérelmére — végelbánás alá vonhatja. Azt a kinevezett bírót, aki 70. életévét be. töltötte, végelbánás alá kell vonni. mának új gyöngyszemével, Sztálin elvtárs művei magyarnyelvű kiadásának első kötetével foglalkozik. Rudas László elvtárs Pavlovrói, Sulyok Béla ,a maigyar népgazdaság első tervköílosönéről ír. Hevesi Gyula a Sztáhánov- mozgalom 14 évéről' emlékszik meg, Sik Endre pedig „Harc a békéért“ címmel ir cikket. A „Szemle“ rovatban Non György: A Világifjúsági Találkozó és a Demokratikus jlfjúsági Világszövetség If. Kongresszus® és Háy Gyula: Vita a szovjet irodalom és kritika mai feladatairól című munkái szerepelnek. a fafeldolgozás gépesítési színvonala. Ezt az’ tette lehetővé, hogy Baskíria faipari vállalatai nagyszámú új traktort, mozdonyt, mo. toros vontatógépet, beépített és mozgó áramfejlesztő készüléket kaptak. mei is bekapcsolódtak a Nagy Október tiszteletére folyó munkaversenyekbe. Az elmúlt 9 hónap folyamán több, mint 250 millió rubel órlbékű árut gyártottak terve,n felül. A legfontosabb ipari termékek előállításának tervét a legtöbb helyen túlteljesítették. A múlt évhez viszonyítva 71 százalékkal! emelkedett a selyemszövetek termelése, 40 százalékkal több pamutszövetet, 39 százalékkal több gyapjúszövetet, 40 százalékkal több lábbelit és 44 százalékkal több fehérneműt gyártottak. A Moldován Köztársaság kiállítása Ráko iel i i cikkévi 1 megjelent a Társadalmi Szemle A Magyar Dolgozók Pártja Baskírjában sagkeziőalt arfafciÉSiozási idény A Nagy Október 32. évfordulójának tiszteletére
