Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-26 / 249. szám
4. oläal WTRsmi ma ay ár nee SZERDA, 1949. OKTÓBER 26. ft Egy ifjúmunkás írjas Példaképünk a Kemszomel Kedden este ünnepélyes keretek közit megindult Mátészalkán is az oktatási idény. Nagy érdeklődéssel és tanulnivágyással vártuk ezt a napot mi ifjak is, mert a Itajk-banda aljas árulásának csejteövéséftek leleplezése óta fokozottan tudatában vagyunk az elmélet jelentőségének. A Yilágifjúsági találkozó összekovácsolta sorainkat, elmélyítette kapcsolatainkat a külföldi ifjúkkal, elsősorban példaképünkkel, a Komszomolllal. Példaképünknek tekintjük munkánkban, harcunkban és tanulásunkban a lenini Komiszdmolt, amely annyi építő harcost és hőst adott a n.a©y szovjet népnek. Mi is olyanok akarunk lenni, mint a K ama z omolok. És ezt sóik tanulással, a marxizmus-Ieninizmus elméletének elsajátításával érhetjük el. Ez az elmélet segít bennünket ahhoz, hogy megismerjük tennivalóinkat és még tisztábban lássuk feladatainkat az ifjak nemzetközi táborában. Rákosii Mátyási elvtárs komojlyan figyelmezjtetett a budapesti pártaktíva gyűlésén mondott • beszédében a tanulásra, a infirxifcmus-|ieni nizmus elméletének elsajátítására. Megfogadjuk Rákosi elvtárs tanácsát, jobban tanulunk majd a most megkezdett oktatási idényben és ezen keresztül jobb harcosaivá, leszünk szocdiálislta hazánk építésének. GARDA IMRE \ ifjúmunkás Mátészalka Ünnepélyesen nyilt meg a Pártterténet I. és B. tanfolyama Mátészalkán A szovjet üzemek dolgozói a nagy évforduló előtt Vasárnap reggel konferenciára ültek össze a Párttörténet A. és B. tanfolyamának hallgatói, A B. konferencia hallgatói előtt a köz. ségháza nagytermében Sályi Sándor elvtárs, az A. konferencia hallgatói előtt pedig Danes József elvtárs, megyei oktatási fe. lelős tartottak politikai referátumot. Ismertették a most kezdődő oktatási idény jelentőségét, hivat, kozva arra, hogy Pártunk csaik úgy közelítheti meg nagy példáké, pét, a Bolsevik 'Pártot, ha megismeri építő munkája és harcái történetét és elsajátítja a marxiz. mus-leninizmus elméletét. A konferenciák résztvevői felszólalásaikban hangoztatták azt az elhatározásukat, hogy az egyéni tanulás kereteiben sakkal több időt szentelnek a tanulás, nak a most induló oktatási idényben mint eddig. — Az A. tanfolyam hallgatói tanulási versenybe léptek. Lengyel Zoltán tyukodi elvtárs versenyre hívta a tanfolyam valamennyi résztvevő, jét. Fehér Elemér elvtárs, fehér- gyarmati oktatási felelős a megye valamennyi oktatási felelősét hívta ki tanulási és oktatási versenyre. ' Tegnap este a mátészalkai városi és üzemi szemináriumok hallgatói jöttek össze a vármegyeháza nagytermében ünnepélyes meg. nyitásra, A megnyitón Danes József elvtárs ismertette a hallgatókkal az idei oktatási idény jelentőségét és feladatait. A városi szervezet részéről Citrom Zoltán elvtárs a szemináriumok technikai lebonyolításának módszereit és tervezetét ismertette. A hozzászólások során a szemináriumballge. tők tanúbizonyságot tettek arról az érdeklődésről és lelkes várakozásról, amellyel az új oktatási idény elé tekintenek. Kína felszabadult Ez az első Magyarországon beműtiajtötit kínai film a kínai néphadsereg mindent elsöprő győzelméről szól Megmutatja azt az áldozat- készséget é,s lelkesedést, amellyel a kínai dolgozók tömegei: öregek, fiatalok, nők és fénfiak támogatják katonáik küzdelmét. Szeretetcso- magok ezreit szállítják naponta. a megrakott tehergépkocsik a harc Ollóknak, melyekben az egyszerű kínai dolgozók gondoskodásuk és szeretetük ezer jelét küldik a frontra.. Megismerjük a kí- ,nai .Kommunista Párt és a Demokratikus Hadsereg vezetőit, Mao-Ge-Tung és _Csu- Toh elvtársakat, látjuk a nép boldogságát, örömét, amellyel a felszabadító csapatokat fogadja, amit alátámaszt az is, hogy a film bemutatja az imperialisták által íteremtet|t viszonyokait, melyek között a kínai népnek r.á kellett ébrednie, hogy az egyetlen kivezető út, a szocializmus xitja. Elmélyíti a film bennünk a szeretedet és hálát a Szovjetunió iránt, amely a dicsőséges Októberi Forradalomban, a. szocializmus építésében elért hatalmas eredményeivel megteremtette Kína feliszabadulásának alapjait, de annak is, hogy a magyar nép elkerülhette a véres pol- gájrháborii szenvedéseit és minden erejét a békés alkotó munka biztosításának, a dolgozók életszínvonala emelésének szolgálatába állíthatja. Mind hatalmasabb méreteket ölt az Októberi Forradalom 32. évfordulójának tiszteletére folyó szocialista munkaverseny a Szovjetunióban. A szovjet dolgozók a nemzetgazdaság minden ágában lelkesen vetélkednek a jobb teljesítményért, az ötéves terv felada. tainak időelőtti teljesítéséért, hogy méltóképpen fogadják a nép nagy ünnepét. A lelkesedés, amellyel a munkafelajánlásokiban tett kötelezettségeiket teljesítik, határtalan a szovjet dolgozók köréiben. A szocialista verseny mindenütt a kommunisták és a Kom- szoimol tagjainak vezetésével folyik Bjelorusszia iparvállalatainak százai fogadták meg, hogy a for. radalmi évfordulóra teljesítik évi tervüket. A „Thalmann’'-cipőgyár, a mogilevi téglagyár, a minszki rádiógyár vezetnek a bjelomssz üzemek versenyében, amely arra is kiterjed, hogy az ünnepig minél több' terven felüli terméket gyárt, sanak megtakarított anyagból. Grúzia üzemeiben is kibontako. zott az Október előtti munkaverseny. A tbiliszi vasúti csomópont, nál mintegy kétezer vasutas sokszorosan túlteljesítette az évfordulóra vállalt kötelezettségeit. — Sztahánov napot tartanak a grú- ziai bányászok és sok tízezer tonna szenet szolgáltatnak terven fe. lül. Vannak bányászok — Arsze- n:ce és Ckipurisvili — akik naponta három normát is teljesítenek. A közszükségleti és háztartási 'cikkeket gyártó üzemek sem maradnak el a versenyben. A szu. humi és gori-i konzerv., selyem, festő- és szövet.vállalatok, szűcsipari üzemek, a viborgi villamos. A vencsellői traktoristák mun. kájuk mellett népnevelő munkát is végeznek. A község lakói már úgy megszerették a gépállomást, hogy még családi ügyben is se. gítségért, tanácsért a gépállomáshoz mennek. Az egész község lasági gyár, a „GALV” kozmetikai cikkeket gyártó üzemcsoport és más viborgi gyárak egyre szélesítik versenyüket. Épp ily hírek érkeznek a Szovjetunió más részeiből: is. A pjer. vouraiszki gyár kezdeményezésére az egész Uraiban széles lendületet vett a verseny, amelynek már első napjaiban sok sztahanovista, egész brigádok és műhelyek értek el kiemelkedő sikereket. A verseny kezdeményezői között az elsőséget Csurszinov ifjúsági brigádja tartja. Nagy sikert ért el Jakovlev, a szverdlovszki gépgyár esztergályosa, aki a vágási sebes, ség gyorsításával termelékenységét háromszorosra emelte. Kazahsztánban az alma_atai ifjúsági brigádok voltak a verseny kezdeményezői. Az ifjúmunkások határozatot hoztak, hogy a nagy népi ünnepet új termelési ered. ménnyekkel fogadják és most a brigádok százai versenyeznek a határozat teljesítéséért. Nagy előkészületeket tettek a fiatalabb szovjet köztársaságokban is az októberi évforduló fogadta, tására. Litvániáiban az üzemek és vállalatok mind bekapcsolódtak a munkaversenybe. Vilnában Platin, Gromov és más kommunista munkások példát mutatnak a magas termelékenység elérésében. — Az „AUSRA” harisnyagyár és a ,,GULBE” szövőgyár új gépeket kaptak az elmúlt hetekben és ez hozzájárul mennyiségi és minőségi eredményeik növeléséhez. Az összes köztársaság valamennyi üzem dolgozója tudja, hogy újabb és újabb ragyogó munkateljesítményével egy.egy téglával járul hozzá a kommuniz. mus ragyogó épületéhez. kői bizalommal vannak a gépál- állomás iránt. így sikerült Molnár József traktoristának 30 hold földet, Bég Andrásnak 25 holdat, Erős Lászlónak 34 hold földet egyénileg az őszi mélyszántásra leszerződtetni. A jó népnevelő munka eredménye AZ ACÉLT MEGEDZIK NÍKOLÁJ OSZTROVSZKIJ KÖNYVÉBŐL A Szovjetunió, a szovjet emberek a termelés terén is példaképeink. Pozsonyi Zoltán nyíregyházi sztahanovista a szovjet emberektől tanulta meg, hogy a szocialista fórra, dalom forradalmat jelent a munka- módszerben is. Nikoláj Osztrovszkij könyve erőt ad, példát mutat a magyar dolgozóknak, akik nehéz körülmények között építették fel a romokból a hazát és akik a szovjet emberek példáját követve fejezik be idő előtt a hároméves tervet, a szocializmust építő új ötéves tervünk alapját. Az ajtó előtt a tél! Kórházak, iskolák, hivatalok és többszázezer ember a megfagyás veszélyében, a pályauvarokon emberi hangyaboly, vonat pedig egyszer egy héten. Mindegyikük mélyen elgondolkozott. Fedor az asztalra csapott. —• Van egy megoldás, elvtársak: Keskenyvágányú vasutat kell építeni három hónap alatt a fakiter. melés helyétől az állomásig. A feladat nagyon nehéz, de ha beszélünk a komszomolcokkal és megmondjuk, hogy az ő kezükben van a városi vasút sorsa, meg fogják csinálni. A vasút igazgatója hitetlenül cső. válta fejét. — Alig jön ki ebből valami okos dolog. Hét verszt vasutat építeni azon a pusztaságon a mai körűimé nyék között: ősz, eső, aztán a fagy. — fáradtan legyintett. Zsukráj anélkül, hogy feléje fordult volna, elvágta: — Andrej Vasziljevics, majd ne ked is jobban utána kell nézni a dolgoknak. A keskenyvágányút pedi- megépítjük. őszi eső csapdosta az arcokat. Alacsonyan úsztak az erdő felett a sötétszürke, esőtől terhes felhők. A késő ősz már meztelenre vetkőz, tette az erdőt és az öreg faóriások szomorúan álltak, fekete karjaikat lemondóan eresztve a föld felé. A könyörtelen ■ ősz leszakította dús takarójukat és most hidegen és mezítelenül fáztak az esőben. Az erdőben egyedül szomorkodott egy kis vasútállomás. A kővel kirakott pcrrontól földhányás húzódott az erdő felé. Mint hangyák borították el az emberek. Csizmáik alatt utálatosan ször- työgött az agyag. Az emberek dühösen ástak a töltésnél. Némán nyomták a lapátot az agyagba, szó nélkül dobálták félre a köveket. És az eső esett, mintha finom szitából szórták volna és a hideg esőcseppek beszívódtak a meleg emberi testekbe. Az esőnek nem tetszett az emberek munkája. Az agyag, mint sűrű kása, tapadt a lapátokhoz. A fáradság és a hideg csontig járta az embereket, de mégis késő estig dolgoztak. És minden nappal beljebb húzódott az erdőbe a vasúti töltés kacskarir.gós vonala. * Egyedül a helyiségek padlója maradt épen. Éjszakánként a négy helyiség betonpadlóján 400 ember aludt felöltözve, csontig ázva, fülig sárosán. Kabátjukat az ajtókba vert szegekre akasztották, patakokban folyt le róluk a piszkos lé. Lefekvés előtt csúnya káromkodással szidták az átkozott esőt és sarat. Azután szorosan egymás mellé feküdtek a szalmával gyéren beszórt betonra. Az emberek igyekeztek egymást melegíteni a testükkel. A ruha gőzölgött, de nem száradt ki Az ablak alatt lassan folydogált be a víz. Az eső vastag sugarakban do. bolt a tető megmaradt részein, az ajtó hasadékán befütyült a szél. Reggel teát ittak az öreg barak- han. Itt helyezték el a konyhát, azután kimentek az esőbe. Ebédre egyformaságában már halálosan megunt lencsét kaptak és másfél font kenyeret, feketét mint a kőszén. Ez volt minden, amit a város adhatott. Az cpítőcsoport makacsul viselte a fáradalmakat. A töltés minden nappal mélyebben haladt az erdőben. Az eső változatlanul ömlött. Korcsagin nagy fáradsággal húzta ki a lábát a marasztaló agyagból és sajnálkozva vette észre, hogy a csizmája talpa bizony már egészen levált. Már ideérkezésekor panaszko. dott csizmája állapotára, azóta is állandóan vízben és sárban jár. Most a beleuyilalló hidegtől vette észre, hogy az egyik csizmatalp ege. szén levált és mezítelen lábbal dagasztja a hideg, marasztaló kását. A csizma miatt ki kellett állnia a munkából. Kikotorva a sárból a csizma maradékát, Pável sajnálkozva nézte az elázott bőrdarabot és nem állta meg, hogy meg ne szegje szavát, mellyel megfogadta, hogy nem fog káromkodnij. A csizma maradékával a barakhoz ment. A konyha ajtajánál leült. lecsavarta a sáros kapcarongyot és a kemence oldalánál szárítgatta lábait. A konyhaasztalnál Odarka vágta a répát, a bakter felesége, kit a szakács segítségül vett maga mellé a konyhára. A természet nem volt fukar a bakternéval szemben. Széles, kissé férfias válla volt, dom- horú mellei és erős, izmos lábszára. Ügyesen forgatta a kést, az asztalon gyorsan nőttek halommá a répaszeletejc. Odarka ellenséges pillantással mé. regelte Pávelt és rosszakaratúlag kérdezte: « — Hát te az ebéd után szagiá. szol? Korán dugtad ide az orrodat. A munka, fiatalember, úgy látszik, nem nagyon tetszik neked. Lábadat meg hová mereszgeted? Itt konyha van és nem fürdő... — szidta Kor- esagint. Az öreg szakács lépett be. — Darabokra szakadt a csizmám — magyarázta jelenlétét Pável, A szakács figyelmesen nézte a talpnélküli csizmát, majd Odarka felé intett. — Ennek a férje félig-meddig csizmadia, majd segít neked vala. hogy rendbehozni a dolgot. Lábbeli nélkül bizony otthagyod a fogad. A szakács hangjára Odarka figyelmesebben nézett Pávelre és megkönyebbülten szólt: — Na, én magát meg valami munkakerülőnek néztem —> ismerte Ke. Pável megbocsátdaü mosolygott. Odarka szakértő szemmel vizsgálta a csizmát. —- No, ezt a csizmát már nem fogjuk megfoltozni — nincs értelme, de hogy mégis csináljunk vala. mit, elhozok magának egy régi sárcipőt. Valahol fenn hever a padláson. Holnapra itt lesz a fagy. Azt' nem fogja kibírni —1 szólt most már szánalommal Odarka, letéve a kést. Nemsokára visszatért, kezében egy pár kalucsnival és egy darab vászonnal. Mikor átmelegcdett lábait becsavarta a vászonba és ráhúzta a bélelt kalucsnit, Pável hall. gatag köszönettel pillantott a bak- teméra. V Akim megkérdezte Tokarcvet! — Elég erőtök van-e, hogy befejezzétek határidőre a vasútépítést? Tokarev nem felelt mindjárt. — Tudod, fiam —' jelentette ki végül — ha általánosságban beszélünk, akkor meg kell mondanom, hogy nent lehet megépíteni, de viszont nem megépíteni mieg nem szabad. Nahát, ebből kell kiindulnunk. Utolérte Fedőm és egymás mellett lépkedtek. A lakatos felhevülten beszélt: — Hát éppen itt kezdődik ez a bizonyos „de“. Csak mi ketten — Pátoskin és én tudjuk, hogy az ilyen kutyánakvaló körülmények között, ilyen felszereléssel és ilyen kiest munkaerővel nem lehet megcsinálni az épitkeiést. Viszont itt mindenki tudja, hogy az építkezést nem befejezni — lehetetlen. És éppen ezért azt mondom: „Ha nem fa. gyünk meg, akkor meglesz“,
