Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-26 / 249. szám
2. okiai tvommi mAMiA& miSZERDA, 1949. OKTÓBER 26. Az építés és karc elméletét tanulja Bétéri Julianna Csizmadia és Kaufman nagyságos urak volt cselédje Minden évben meghalt egy (kistestvére. Tizenhármán voltaik ég mire befejezték a szörnyű temetést, 10 kis sir- Gomib emelkedtett a temetőben. Három gyermek maradt a tizet sirató öregekkel. — ■ Azt hiszem, ebben minőén benne van — mondja az elmúlt időkre emlékezve Béteri Julianna. Én is az élők között maradtam ia tizenhárom gyermek közül és elindultam az öregekkel Csizmadia Sándor tanyájára, Ti- vadiarra, utána Kaufmann Jenőhöz Ki sárrá és IVeisz Jenőhöz Tiszaszalkára.: — 14 éves 'koromban már summás voltam, még iskolába se járhattam rendesen, ügy volt '.aiz akkoriban elv- társ, alig cseperedtünk fel, máris dolgozni kellett. És most? Most'Ott ül a DÉFOSz megyei titkárságán, csendesen válaszolhat az elvtársak kérdésére. Öröm csillan a szemében, amikor megtudja, hogy DÉFOSz iskolára ’megy; Nyíregyházára. ' — A népért fogok tanulni, hogy soha többé ne legyen olyan nagy' temetés, mint nálunk volt. Tanulni fogok, hogy felismerjem az ellenséget. hogy lássam,‘mik a tennivalók, hogy szolgálni tudjam hazámat és erősíteni a béke ■ ügyét. botoltak vele együtt Karászi István és Szimi Sándor kö- zépparasztok is hetenként 4 napot az úrnak, két napot saját maguknak. — Még itt-ott van némi széthúzás a csoportunkban. Még nem alakult ki az a szellem, ami a Szovjetunió mezőgazdaságában. Egyiku nni-ik emberünk irigykedik, önzés is tapasztalható, ügy számítom, ha elvégeztem az iskolát, sokkal több eredménnyel tudok majd hatni rájuk, megmagyarázni a dolgokat. De ahhoz még tanulni kell — mondja Csekk János. — Az iskola után elvégzem Budapesten az állattenyésztési tanfolyamot, aztán vissza a csoporthoz. Nem engedem széthúzni a fiúkat — mondja bizakodó nevetéssel, összefogom őket, mégpedig azzal az elmélettel, amit az iskolán tanulok, ,a marxistaleninista elmélettel. Mert az biztos, hogy csak ezzel az elmélettel tudom megerősíteni köztünk az. együttműködést. Csak még nem vagyok hozzá elég képzett. És ha visszatérek ai csoportha, akkor nem tartom a fejemben a tanultakat, hanem tovább adom. Tanítom majd a osoporttago- kat, tudják ők is azt, amit én tanultam, Bétéri Julianna Bs Csekk János — a dolgozó nép két fia. Mindketten egjy helyről indultak: a nyomor, a szolgaság helyéről és egy cél felé haladnak: a szabad, boldog élet felé. Tanul a báróné volt cselédje, Csizmadia nagyságos úr volt summása. Az építés és a harc elméletét tanulják, amely iránytűjük, vezérfonaluk a népért folytatott munkában. 273 nylreiyUzI ienli vesz részt az elsisegélvnyujtisl laafaiyma és nyer kiképzés. Mint a Vörös- kereszt szabolcsmegyei titkárságáról értesültünk, az ötéves terv folyamán minden egyes dolgozót kiképeznek az elsősegélynyűjtási tanfolyamokon. Megerősítem a termelőesepmrtot Csekk János naményi sze- tamáriumvezettő iskolára készülődik. A nyírvasvári termelőszövetkezet üzemi titkára. 1945. előtt még Garg báróné földjére hajtották a csendőrök. Földmunkásokat, e ze gény par a s zt okát, kő z éppa- r aisz tokát egyformán. Ott roVegyipari szaktanfolyam indul Nyíregyházán A Vegyipari Szakszervezet sziabolesmegyei titkársága^ a Hangya Olajütőben és a Termény és Áruraktárban összevont vegyipari szaktan folyamot- rendez Nyíregyházán amelynek feladata lesz az-, hogy jól képzett szakmunkás kádereket biztosítson a vegyipari szakmának, ahol máris szakmuinkásh i ány mutatkozik. A tanfolyamnak 24 hallgatója van és időtartama kettőszáz óra. Az előadásokat minden este folyamatosan tartják. Keziiazgatási rakás és parasztkáiereiik nevelése „ Sipkái Zoltán vm. jegyző „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogot. Ezt a jogot a népművelés kiterjesztésével, a felnőtt dolgozók továbbképzésével valósítja meg.“ Ez a gondolat vezette a Magyar Dolgozók Pártja szabolcsi vármegyeházi pártszervezetének vezetőségét, akkor, amikor ezév augusztus végén megindított egy közigazgatási tanfolyamot. Ezáltal 17 munkásnak és 10 parasztnak kívánjuk lehetővé tenni, hogy megismerkedjék és közelebb kerüljön a köz- igazgatáshoz, művelve önmagát, fej. lesztve tudását. A tanfolyam elvégzése után így majd a jelenlegi kÖx igazgatásunk ereibe friss vér kerül. A Horthy-rendszer alatt a mun kásoknak és parasztoknak nem nyílt lehetőségük arra, hogy bekerüljenek a közigazgatásba, az államappara. tusba, a Horthy-rendszer tudatosan kizárta őket az állami élet irányításából. A Szovjetunió felszabadító harcai, Pártunk következetes politikája nyitotta meg a korlátlan fejlődés lehetőségeit a dolgozó nép széles tömegei számára és a munkásosztály vezetése biztosítja, azt hogy a munkások és dolgozó parasztok tevékenyen kivegyék részű, két az állami élet irányításából. Az államigazgatásba bevont kádereink számára biztosítani kell a szakmai képzés, továbbképzés lehetőségét. A képzésnek, nevelésnek úgy szakvonalon, mint ideológiai síkon folynia kell, a kettőt nem lehet egymástól elválasztani. Ezt a szempontot vettük figyelembe a szaktanfolyam tanrendjének összeállításánál. A szakelőadás anyaga megfelel a jelenleg folyó jegyzőtanfolyam anyagának. A szakelőadások anyagán keresztül a hallgatók átfogó képet kapnak az állam és közigazgatás szerkezetéről, a pénzügy- igazgatásról, a törvényhatósági igazgatásról, a népjóléti szociális igazgatásról, az ipar és kereskedelemről és általánoságban a községi ügyekről. Az ideológiai előadásokon keresztül pedig megismerkednek a hallgatók a marxista leninista elmélettel, azzal az elmélettel, amely segítségével pártunk győzelemről győzelemre vezeti a dolgozó népet. A foglalkozás tanulócsoportokban kezdődik, majd a csoport- munka után közösen veszik át a hallgatók az elmúlt Óra anyagát és az új anyagot. A tanfolyam hallgatói nagy szór galommal tanulnak, szívesen mennek a közigazgazgatási munkára: „Tudjuk, hogy megbecsülik az értelmiséget a szocializmusban.“ Rákosi elvtárs szavaira emlékeznek: „Amikor a kizsákmányoló osztály eltűnik, az értelmiség saját népét szolgálja » a munkásokkal ég dolgozó parasztokkal egyenrangúan építi az új, fejlettebb szocialista társadalmat.“ A régi közalkalmazottak egy része idegenkedve nézte, hogy nfc értelmiség utánpótlásáról és felfrissítéséről a munkásság és’ parasztság soraiban gondoskodunk. Ez az idegenkedés teljesen alaptalan, mert hiszen ez nem a régi értelmiség lebecsülését jelenti, mert a „szocializmus nem a régi értelmiség félre- áliítását, hanem felfrissítését fogja eredményezni.“ A munká «káderek az osztályöntudatot, az egészséges, józan gondolkodást viszik a köz- igazgatásba, politikai téren segítséget nyújtva a közigazgatás terén álló feladatok elvégzéséhez. A régi tisztviselők pedig szakképzés terén nyújtanak segítséget. Ez a segítségnyújtás — de a mindennapi munka is — annál odaadóbb és őszintébb, minél jobban belátja az értelmiség, begy régen a kizsákmányoló tőkések, földesurak kiszolgálója volt és az alkotó munka szabad lehetőségeit a felszabadulás hozta meg számára. Nálunk is kialakulóban van tehát az új értelmiség, amelynek minden szála a munkásosztályhoz és a dolgozó parasztsághoz köt. Ezt az egészséges folyamatot akarja elősegíteni és meggyorsítani a mi házi tanfolyamunk is, bogy a népi köz- igazgatás megteremtésével ia elősegítsük a szocializmus épíiését. És S&tálin mer ével épül m világ'! A harcos ezt zengi, s ki elnyomva szenved. Ez énekbe kezd s boldog holnapba lát, Mert Sztálin a harcunk és Sztálin a béke, És Sztálin nevével épül a világ! Zója, a partizánlány, aki fiatal életét adta hazája és a világ szabadságáért ott állott a bitófa alatt. A fasiszta hóhérok nyakába dobták a kötelet és akkor Zója két kezével széthúzta a hurkot és teljes erővel így kiáltott: —Elvtársak! Harcoljatok, ne féljetek semmitől! Sztálin velünk van, Sztálin jönni fog! Sztálingrádnál égett minden, lángolt a föld is, égig vetette fényét a pusztító tűz, de a szovjet védők nem hátráltak. Sztálin azt mondta: egy tapodtat sem lehet hátrálni és a hősök ne;m hátráltak. Sztálin nevével ajkukon haltak meg és Sztálin nevét kiáltották a győzelemnél! ■ Micsoda erőt, micsoda elszánt. Ságot, hősiességet adott ez a név: Sztálin! Szegény és rongyos volt az ország, de a munkások, parasz. tok hozzáláttak az ötéves tervekhez. A gépek, a házak, a gyárak, a szerszámok győzelme Sztálin nevét hirdette. Vér, rom és könnytenger borította a dús Szovjethaza földjét. A bölcs Sztálin szólott akkor és szavai erőt adtak: Győzünk! A világ népeinek ajkán, szabadokén, rabokén és megkínzotta. kén egyformán élő, virágzó remény lett ez a szó: Sztálin. , . így mondta Tyiíhonov elvtárs a Imoszkvai békekonferencián: „A világ valamennyi, táján, minden országban nagy szeretettel ejte_ nek ki egy nevet, amely egyiforma erővel zeng valamennyi nyelven, mint a népek igaz barátságára szóló felhívás, mint felhívás a tar. tós békére és a nemzetközi biztonságra.. Ez a név mindenki előtt ismeretes, nagy tanítónknak. és vezérünknek, szeretett atyánknak és barátunknak, drága Sztálin elv. társunknak a neve.” Amikor az imperialisták újra háborút, özvegyeket és árvákat akarnak, sokszázmillíó ember nevében mondja Sztálin elvtárs: ,,Túlságosan élénkek még a népek emlékezetében a közelmúlt háborújának szörnyűségei, túlságosan nagyok azok a társadalmi erők, amelyek békét akarnak, semhogy Churchill tanítványai az agresz- szióban legyőzze őket és egy új (háború irányába fordíthatnák az eseményeket.” A hatalmas béketábor élén a nagy Szovjetunió áll és a nagy Sztálin! Az ő nevét zengik a szabadságot kapott népek, ...„hogy hazánk nem vált újra aa imperialisták véres kalandjainak szinterévé, ezt annak köszönhetjük, hogy mögöttünk áll a hatalmas Szovjetunió védő karja, hogy velünk van a magyar nép nagy barátja, a bölcs, a szeretett Sztálin — mondotta Rákosi elvtárs. Az ő nevét zengik, mint reményt a sztrájkoló, harcoló franciák, olaszok, angolok, a kapitalista országok elnyomott dolgozói. A párisi Béke Világkongresszuson a gyermekek csoportja ezt a táblát vitte a menetben: „Mama, mi nem akarunk meghalni a háborúban”. Howard Fast, a nagy amerikai író így felelt nekik: „Élni fogtok, mert a világon van a Szovjetunió” és szavai nyomán százezer torok kiáltotta: Éljen Sztálin! Az ő nevével viszik győzelemre vöröscsillagos lobogójukat a kínai hősök és'minden gyarmati nép, indonéz, maláj, néger az ő nevét kiáltja. A Grammosz fenyő' közül feléje száll a haálraítélt görög hazafiak hozzátartozóinak megrázó könyör. gése: Önhöz fordulunk, Sztálin generalisszimusz, Öntől várjuk embereink megmentését. Attól félünk, hogy váratlanul, bármelyik pillanatban kivégzik őket. Égő fájdalommal lelkűnkben fordulunk Önhöz. Sírva könyörgünk, mentse meg a mieinket.” „Senki és semmi nem tudja megakadályozni, hogy a dolgozó népek tíz és százmilliói annak a nevével induljanak harcba a békéért, aki mindnyájunk lángeszű vezére, bölcs tanítója és útmutatója: a nagy Sztálin nevével” — hirdette a magyar békekonferencián Losonczi elvtárs. És midenütt a világon, százmilliók ajkán, szabad népek boldog dala, elnyomottak reménye, a szabadságért küzdők harci riadója zengi, zúgja elnémíthatatlanul: Mert Sztálin a harcunk és Sztálin a béke és Sztálin nevével épül a világ! 14. ssi. Feladvány, dr. S. Goid, New-York, 1915. Világos: Kf6, Vb5, Bc3, gyh2 (4). Sötét: Kg4, Bh3, gyc5, d4, e6, f3, h5 és h6 (8). Matt 3 lépésben. 12 sz. Végjáték (Világos Kg8, gya5, d6, hó, h7. Sötét: ke8, Fal, gya6, b2, b3, d7, g7.) megfejtése: 1. I18B!, hlV, 2. h7, Vh7: 3. Bh7: FeS, 4. Bh3, b2, 5. Bb3, Edó:, 6. Bb2:, gö 7. Bbó, Ke7, 8. Baó:, g4, 9. Bbó, Fc7, Bgó döntetlen. 26. sz. játszma. Barcza—Baka, Budapest, 1941. 1. Hf3, Hf6, 2. g3, t5, 3. Fg2, Hcó, 4. dl, cd:, 5, Hd4: e5, 6. Hb5, d6, 7. c4, aő, 8. Hb5c3, Feó, 9. b3, Fe7, 10. 0-0, 0-0, 11. Ha3, Vd7, 12. Hc2, Fh3, 13. He3, Fg214. Kg2:, Bab8, 15. Hed5, Hd516. IId5:, b5, 17. eb:, ab:, 18. a4, ba19. ba:, Fd8, 20, Fa3?, Bc8, 21. e4!, Hd4, 22. Fel!, Hb3, 23. Ba2, Hc5, 24. f3, Ba8, 25. Hc3, Fa5, 20. Hb5, Baó, 27. Fe3, Ve6, 28. Vd5!, Vd5;, 29. ed:, Bd8, 30Bel, Hd3, 81. Bc6, ffi>4, 32. Ba6;, Haó:, 33. Bb2!, Kf8, 34. Bbl, Ke8, 35. Bel, Fb4, 36. Bc6, Hb8, 37. Bc7, Bd7, 38. Fa7!, Bd8, 39. Bb7, Ka6, 40. Bbó, Hc5, 41. Hc7f, Kd7, 42. Bb4:, Kc7:, 43. Fbóf, Kd7, 44- Fd8:, Kd8:, 45. a6, Kc7, 46. Bc4!, Kb7, 47. Bc5:! Sötét feladta. HÍREK: A • szakmaközi egyéni sakkbajnokság eddigi eredményeit dr. Vadon—Madai 1:0, Csörgő—ár- Varga 1:0, dr. Vadon—Hódi 0 :1, Stróbli—dr. Almási 0 :1, Árinő»— Jenikorszky 0:1, Csörgő—dr. Vadon 1:0, Madai—dr. Varga 1:0, Hódi— Csörgő 1:0, Csörgő—Madai 1:0. A játék a MADOS Szaholcsme- gyei Alszövetségének hivatalos helyiségében (Szakszervezeti székház Károlyi»tér 7, sz.) minden hétköznap este 7 órakor kezdődik. A ver. •eny sikeres és az előírt határidőre v?ló lebonyolítása érdekében feltérjük a benevezett versenyjátéko sokat, bogy a kitűzött időben pontosan jelenjenek meg. i Hétfőn este nyitották meg ün. nepélyes keretek között a nyír. egyházi III. számú általános iskolában az elsősegélynyűjtási tanfolyamot. Ezen a tanfolyamon 273 •nyíregyházi pedagógus vesz részt SAKK