Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-25 / 248. szám

Vasáruiéig bevetettek a szabolcsi tsázaíeíslgk nyolciranb6rom százalékát VI. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM ARA m FILLÉR KEDD, 1949. OKTÓBER 25. Falvainkban as osztály-ellenség' A szovjet küldöttség itt a vádlók vádlójaként lép lel Visinszkif az EMSz ülésén utiglélyesezte a MasyarországréE, Rensiiiérél és Bulgáriáiéi haniiztaiatf Imperialista hazugságokat Legyen éber Pártunk minden szer vezete, minden funkcionáriusa, min. den tagja és ezen túlmenően legyen éber az egész dolgozó nép, figyeljen fel a legkisebb ellenséges hangra, vagy tettre, A hibák mögött keress* és találja meg az ellenség kezét — mondta nagy tanítómesterünk ,Rákosi Mátyás elvtárs. A munkásosztály és Pártja veze­tésével a magyar dolgozó nép győ­zelmeket győzelmekre halmoz, gazda­gítja, erősíti hazáját, erősíti a béke nemzetközi táborát. Rajk és impe rialistabérenc kémbandájának össze­esküvése bebizonyította, bogy a múlt tőkés-feudális rend maradvá­nyai a népek szabadságának és bé­kéjének ellenségeivel, a haladás el­lenségeivel, az imperialistákkal szö­vetkezve annál elkeseredettebben kísérleteznek restaurációval, a ki zsákmányoló, népelnyomó erőszak­szervezet, az imperialista-fasiszta áílamrend visszaállításával. A földbirtokosokat, a csendőrö­ket, a kulákokat akarták a nya­kunkra ültetni ismét — írták fat­yáink dolgozó parasztjai a Rajk per napjaiban. — A kulákokat, akik eddig is azon voltak, hogy minden igyekezetükkel megakadályozzák elő rehaladásunkat. Hol nyíltan, hol alattomban támadtak ellenünk, an­nál élesebben, minél inkább szilár­dult szövetségünk a munkás|osztály- lyal, minél inkább javult a sorunk, minél inkább erősödött, gazdagodott népünk a maga hazájában — mond­ták a tiszai, kisvárdai, nagykállól, baktai járások falvaiból érkező le velek. Most sem alszanak falvaink ku- lákjai. Most sem alszik a falusi osztályellenség, amikor falvaink dol­gozó parasztjai a falusi pártszerve­zetek vezetésével, irányításával, se­gítségével új győzelmeket vívnak ki az őszi szántás-vetési munkált sike­res befejezésével. Nagyon jói tudják a kulákok is, bogy a riozs és búza idejében való elvetése több termést jelent a következő esztendőben, több kenyeret, az ötéves terv segí­tését, a jómódú élet építését, a nép erősödését, gazdagodását jelenti. Éppen ezért igyekeznek hazug mc sével ráérős hangulatot teremteni a dolgozó parasztok között, marasz­talni a szántás-vetés munkáit és nyíltan megmutatva igazi arculatu­kat, az őszi munkák szabotálásával maguk is igyekeznek ellopni azt a kenyeret, amelyet az ő földjükről a népnek kényszerű-kelletlen adniuk kell. Az őszi szántás-vetési munkák eddigi tapasztalatai megmutatták, hogy mindenütt, ahol elmaradás mutatkozott, az elmaradás, a hibák mögöt,t kulákmlesterkedjés volt, /az ellenség keze, A dadaí alsó járás? a ligetaljai járás falvainak elmara­dása kétségtelenül megmutatta, hogy nem egy helyen talajra talált a büdszentmihályi, nyíradonyi kulákok és a többi községek zsírosparasztjai­nak vetésmarasztaló hazugsága. Be­bizonyosodott ez különösen akkor, amikor — mint a dadaí alsó járás* ban ia — a falusi pártszervezetek kel az élükön a dolgozó parasztok sikeres harcot indítottak a kulákok ellen: Taktakenéz, Prügy, Báj, Cao­la j, Tisáatardos és Tiszaladány, az elmaradt járás községei másfél hét­tel a határidő előtt befejezték a búzavetést! A falusi pártszervezeteknek ta­nítja Lenin elvtársi támaszkodj a szegényparasztságra, egyezz meg » középparaszttal, egy pillanatra se szüntesd meg a harcot a kulák ellen. Ez a Párt falun kifejteti munkájának hármas, de mégis egy­séges, ezéttéphetetlenül egységes feladata. É9 éppen itt kell megemlíteni mindazokat a hibákat, amelyek nem egy falusi pártszervezetünknél meg­mutatkoztak a szántás-vetési mun­kák idején. A pártszervezetek nép­nevelői felvilágosító munkájukkal igyekeztek megmagyarázni a munka idejében való elvégzésének döntő politikai jelentőségét, igyekeztek ez^ zel talajtalanná tenni a kulákbazug- ságokat. De munkájuk célját még­sem látták teljesen világosan. Mert a kulákokat a sonkanadrágos, vagy hordópocakos, talán piszkafalábű, szőrösszívű madárijesztőknek tar­tották, akik néha hazudoznak is, hazugságaikat nem kell elhinni. El­hajlás ez, amely valójában a falusi osztályharc tagadására vezet —1 ta­nítja Sztálin elvtárs. Korántsem ma­dárijesztő a csendőrökkel fenyege­tőző nyíregyházi Lovas Kovács, vagy a nyírbátori Hatbázik, Borsósok és ha ezt hinnénk róluk, elvesztenénk éberségünket, fegyvertelenek len­nénk a kulákkal, a kapitalizmus fa­lusi ügynökével szemben, A másik dolog pedig, amelyre rá kell mutatni az, hogy néhány falu­ban a kulákok elleni harcot úgy vív­ták, hogy megfeledkeztek arról: tartós szövetséget kell kötni a kö­zépparasztokkal, el kell szakítani őket a kulákoktól. Azt tartották, aki nem végzi, el idejében az őszi munkákat, az kulák. A jó politikai felvilágosító munka helyett a közép­parasztok ellen is támadást indítot­tak és a középparasztokból szövet­ségesek helyett ellenséget csinál­tak. Persze nem ezek a hiányosságok jellemzőek falusi pártszervezeteinkre. Bizonyítja az, bogy a rozsvetSst idejében elvégeztük, hogy a búza- vetéssel 83 százalékra állunk a ha­táridő előtt egy héttel. De eredmé­nyeink nem teremthetnek kényel- meskedő hangulatot, nem jelenthe­tik azt, hogy az itt-ott mutatkozó hibák felett elmegyünk azzal, hogy jó politikai munkát végeztünk. A hibákat fel kell ismerni, a tapasz­talható lazaságok mögött meg kell keresni az ellenség kezét és dolgozni a sikerért a hármas feladat megol­dásáért. így falusi pártszervezeteink jó felvilágosító munkával és a ku. iákok elleni szívós harccal öntuda­tos szegény parasztokra, szilárd tá­maszra találnak, a középparasztok­ban pedig olyan hű szövetségesekre, mint a berkeszi Nagy Péter és tár­sai, akik megmondták: Nem a zsírosparasztokkal akarunk mi tar­tani, az olyanokkal, mint a kótaji Polgár Albeit és társai, akik fel­etették a vetőmagot, meg elspeku­lálták, csakhogy akadályozzák a ve. lést. Megfojtanának azok bennünket egy kanál vízben, hiába jönnek, hogy „mellettünk a helyetek“. Hát­ráltatják a vetést, híresztelésükkel iáérős hangulatot akarnak kelteni, hogy ártsanak mindnyájuknak. Hát az ilyenek mellett a helyünk? Vilá­gos, hogy nem! Hanem azok mellett, akik a békés, virágzó életet akaiják! (p. J-) Pénteken az ENSz közgyűlése hozzáfogott annak a kérdésnek a' a tárgyalásához, amely szerint Bulgária, Magyarország és Romá­nia állítólag megsértette az embe­ri jogokat és az alapvezető sza­badságjogokat. A külön politikai bizottság határozatot hozott; ja­vasolja a nemzetközi bíróság vé­leményének kikérését az ezekkel az országokkal kötött békeszerző­dések magyarázata körül támadt viták megoldására. A határozat, azt is javasolja, hogy a kérdéseket hagyják az ENSz ötödik kőzgyű- lésének napirendjén. Visinszkij, a Szovjetunió kül­dötte hosszabb beszédet mondott a Bulgária, Magyarország és Ro­mánia ellen felhozott vádakkal kapcsolatban. Utalt Cohen ameri­kai delegátus szavaira: „Bulgária, Magyarország és Románia megta­gadta a megjélenést a közgyűlé. sen, vagy általában a megjelenést az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében, hogy együttesen tanulmá­nyozzák át azokat a kérdéseket, amelyek kételyt vagy elégedetlen, séget váltanak ki,” A helyzet az — folytatta Vi­sinszkij —, amikor felmerül az a kérdés, hogy például Magyaror. szagot, Bulgáriát vagy Romániát felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, akkor nem tartják fontosnak sem meghívásukat, sem felvételüket az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Amikor azonban arról van szó, hogy durva rága­lomnak vagy különböző otromba, igazságtalan kirohanásnak vessék alá őket, akkor meghívják őket. Van-e olyan önmagát becsülő ál­lam, Cohen úr, amely elfogadhat hasonló meghívást? M imperialistic alaptalanul vádaskodnak Cohen, Shawcross és Bakin fel­szólalásával1 foglalkozva Visinszkij megállapította, hogy Amerika, Anglia és Ausztrália provokációs kezdeményezéséből, a „bizonyíté. kokból” semmisem maradt. Állí­tom — hangoztatta Visinszkij __, hogy a rádióknak nincs semmifé/e olyan adatuk, amelynek alap. ján ki lehetne mondani; „igen, bűnös.” Én azonban nem is gondolok ar­ra, hogy én. itt védekezzem. Ellen­kezőleg. A szovjet küldöttség itt a vádlottak vádlójaként lép fel. Shawcross odáig süllyedt, hogy is. méteígetni kezdte a „pszichológiai laboratóriumokról”, bizonyos „csendes helyekről” szóló útszéli rágalmakat. A rágalmazók azon­ban egyetlen tényt sem hoztak fel állításaik alátámasztására, mint. hogy nincsenek ilyen tények birto­kában. Ilyen, tények ugyanis egy­általában nem léteznek. Megállapította Visinszkij, hogy az angolszászok próbálkozásai, hogy a népi demokrácia országai­nak igazságszolgáltatásában hibát keressenek, megbuktak. Shaw­cross ezután azt állította: a ma­gyar igazságügyminiszter azt mond­ta — hogy hol és mikor, erről Shaw. cross jobbnak látta hallgatni —, hogy Magyarországon a bizonyí­tás egyik eszköze a vádlott politi. kai álláspontja. Ez azt jelentené fejtegette Visinszkij —, hogy Ma. gyarországon az embereket nem elkövetett bűncselekményeikért, hanem politikai nézeteikért ítélik el. Ez azonban régi hazugság, amelyet meggyőzően leplezett le annak a Mindszentynek bűnpere, akiről kiderült, hogy a törvényes magyar kormány megdöntésére szőtt összeesküvéssel, kémkedés­Visinszkij leszögezte: az angol törvény valóban aláássa az igaz­ságszolgáltatás minden alapját. — Kit vádolnak tehát önök az emberi jogok megsértésével? Visinszkij megállapította: rágal­mazó kitalálás, minden szóbeszéd, amely, szerint a népi demokrácia országaiban a fő dolog a vádlottak politikai állásfoglalása. Nagybritanniában — folytatta a szovjet külügyminiszter — az 1911. évi augusztus 22.i törvény­ben ez van: „Az államtitok-ügyekben a bű­nösség megállapításához nin­csen szükség a vádlottak se.- milyen meghatározott cse. lekményére, ame/y az állam­érdekek biztonságát fenyegető tényt bizonyítaná,” Az angol törvények alapján tehát a vádlottat ' elítélhetik, bár seim- lyen konkrét bűncselekmény sem bi­zonyosodik be. < A Magyarország, Bulgária és Ro­mánia elleni támadások éppen olyan országok kormányai részéről indul­nak ki, amelyekben valóban meg­Egymás után buknak meg a fran­cia reakció kormányalakítási kísér­letei. Qneuille bukása után Jules Moch, a véreskezű hóhér-belügymi­niszter akarta megalakítani kormá­nyát, de tizennégynapi hiábavaló kísérletezés után kénytelen volt be­látni, hogy a francia nép ellen nem tehet semmit. Ezután René Mayer, a Wall-Street ügynöke fogadta el a megbízatást a köztársasági elnöktől, de de a francia tömegek egyre job­ban erősödő egységakciója arra kényszerítette René Mayert, hogy lemondjon kormányalakí­tási kísérletéről. Ennek a hosszú kormányválságnak oka a néptömegek nyomása. A tömegek gyökeres változást követelnek az ország politikájá­ban és nem elégíti ki őket, hogy a politikai sakktáblán fi­gurákat tologatnak, a reakció egyik bábját a másikkal akarja felcserélni. A hasztalan kormányalakítási ki. sérletek után Anriol köztársasági elnök a MRP jobbszárnyához tar­tozó Bidaultnak ajánlotta fel a miniszterelnökséget. Bidauit a kor­mányalakítást elfogadta s megkezdte tárgyalásait. Párizsi megfigyelők szerint Bidauit kormányalakítási kísér­sel és hazaárulással konkrét bűn- cselekményeket követett el, A dologi bizonyítékok meg. cáfolhatatlanok. A fémtok, a névsor mind Mind- szenty elvitathatatlan bűnösségét bizonyítják. Meggyőző bizonyíté­kok ezek Mindszenty bűnössége mellett, mert az tény: a vastok — vastok, a névsor — névsor, Mindszenty keze, amellyel a névsort összeállí­totta — Mindszenty keze. szegik az emberi jogokat és sza­badságokat. Ausztráliában például a benn­szülöttek rabszolgának beillő munkafeltételek mellett dolgoz­nak. A rabszoigatartók jellegzetes képvi. selőjeként szólalt fel Hollandia kül­dötte is, azé a Hollandiáé, amely­nek kormánykörei támadó háborút viselnek az indonéz nép ellen. Churchill megkísérelte már, hogy 14 állam hadjáratát megszervezze a Szovjetunió ellen. Ez a hadjárat összeomlott. A hasonló kísérlet ma még nagyobb robajjal omlana össze. Hatalmas beszédében Visinszkij egytől-egyig visszautasította, meg. bélyegezte az imperialista küldöttek hazug és rágalmazó felszólalásait. Kijelentette, hogy az ENSz alapok­mányát meghamisítják, hogy az megfeleljen az angol-amerikai kapi­talista monopóliumok terveinek és hangoztatta: nincs semmiféle kon­fliktus a békeszerződés cikkelyével kapcsolatban. lete ugyanúgy a néppel fogja magát szembetalálni, mint Queuille, Moch cs Mayer- A legtöbb párizsi lap kétkedéssel néz Bidauit kormányalakítása elé. Bidauit kormányalakítási esélyei gyengék — írja a harmadikutas Combat. — Bidauit az újonnan ki. jelölt áldozat — írja fanyarul a szélsőjobboldali Époque. A Liberation megállapítja, hogy Bidauit kormányának tagjait a har­madikutas politika roncsai közül akarja kiválogatni. Bidauit miniszterelnökké jelölésé­vel foglalkozik a 1‘Humanité is. Az immár 19 hónap óta tartó kor­mányválság egyre jobban meggyőzi a francia népet, hogy a miniszteri tárcákra pályázó marshallizált poli­tikusok különböző cégérek alatt ugyanazt az Amerikának behódoló politikát akarják folytatni: a nyo­mor és a háború politikáját. Bi­dauit kísérletének sorsa is meg van pecsételve. Azok, akik Bidauit elődeit tá­vozásra kényszerítették, őt is el fogják kergetni. A nép más politikát és más embereket akar. Csak egy demokratikus egységkormány tűd a francia néptömegek követeléseinek ele­get tenni — fejezi be a l‘Humanité. Íz „emberi legek“ BngElibait és iusilráliában Mayer is megbukott — Bidauit sorsa is meg van pecsételve M'ftybaégl m g AGYAP Nép

Next

/
Thumbnails
Contents