Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-22 / 220. szám

Csütörtök, 1949. szeptember 22. TSymSBQI MAGYAR NBP 5. oldal Szilárditsik meg küfturfronfunkat Akikre Rajk számított ••. Egy munkás levele 1933-ról Az összeesküvők perének tárgyalása során a maga meztelen valóságában lát­hatja meg a. dolgozó magyar nép, mit tartogattak számá­ra orvul fc Btokbaü Rajk, Szőnyá, Szalai, Justus és tár­saik. A tárgyalás során fel­elevenedik emlékezetünkben a múlt, az az idő, amelyet minden szenvedésével, nyo­morúságával, gazságával és igazságtalanságaival vissza akartak hozni Tito aljas bé­rencei, az imperialisták meg­fizetett kémei. Ádámszky István földmun­kásból lett tűzoltó így írja le egyik szomorú emlékét 1933- ból, almikor véresre verték, összetörték a csendőrök: „Csak a bért, a megszol­gált és kialkudott bért köve­teltem az úrtól a velem dol­gozó munkások nevében. — Takarodj ki a major­ból, piszkos kommunista — válaszolta. Azt feleltem erre, hogy ad­dig nem dolgozunk míg ki nem fizeti a bérünket. Erre kiadta ugyan a járandósá­gunkat, 'de én is megkaptam a „magamét“. Másnap már ott voltak lakásunkon a ka- kastofljjasok. Szegény remegő anyámtól így kérdezték: Kitüntették Szatmár-beregi A Nevelj Jobban-mozga­lomiban legjobb munkát végzett és a 'legkiválóbb! ered­ményeket felmutató Szatmár- beregi pedagógusok kitünte­tésben részesültek. A vallás- és közoktatásügyi miniszté­rium Réti Béla tankerületi főigazgatót és Szabó Béla hermán szegi tanítót „Kiváló munkás“ kitüntetéssel, töb­bet pedig 125 forint értékű könyvekkel jutalmazott. A kitüntetések átadása Mátészalkán a vármegyeháza nagytermében ünnepélyes ke­retek között történt. Ä peda­gógus szakszervezet közpon­ti kiküldöttje a múlt nevelé­si rendszerének és iskolapoli­tikájának teljes felszámolása szükségességéről beszélt. Ki­jelentette, 'a tanítótársada­lom a kitüntetéseken keresz­tül érezze a Magyar Dolgo­zók Pártja és a dolgozó nép A külföldi beavatkozik minden erővel meg akarták dönteni a szov­jet hatalmat. Az antant államai, mi­után legyőzték Németországot és Ausztriát, elhatározták, hogy nagy csapatokat küldenek a szovjetáilam ellen. Ukrajnában és Dél-Kaukázus- han az angolok és franciák foglalták el a kivonult németek helyét, hogy összefogjanak a fehérgárdistákkal, a trockistákkal. A Fekete-tengerre ve. zényelték flottájukat, Odesszában és a Kaukázusban katonaságot szállí­tottak partra. Az intervenciós csapatok a meg­szállt területeken állati kegyetlen­séggel garázdálkodtak. Tömegesen mészárolták le a munkásokat és pa­rasztokat. Turkesztán megszállása után kegyetlenségük nem ismert ha­tárt. 31 évvel ezelőtt, 1918 szeptem­berében 26 fogságba ejtett bakui — Hol az a nagy kommu­nista fia? —■ Tessék, itt vagyok — álltam a csendőrök elé. Hét kistestvérem fakadt sírva körülöttem. Könyörög­tek: — Őrsvezető úr, ne vigye el a bátyánkat. — Mars előttem — volt az őrsvezető „úr“ válasza és már tuszkoltak is ki szüleim házából. A csendőrök pihenőszobá­jába vittek. Hozattak velem egy vödör vizet — gondol­tam, Ők is akarnak egy kis ingyen munkát. Azonban alighogy letettem a vödröt, csakhamar megtudtam, minek az. Egyik pofon a másik után csattant az arcomon. Elvesztettem az egyesulyo- mat, leestem a földre. Utána jött a csendőrcsizma, majd a puskátus. Összetörtek, véresre vertek úgy hogy elvesztettem az eszméletemet. Hát ehhez kellett a veder yíz. így taní­tottak meg engem arra, "hogy mi a kommunisták sorsa a Horthy világban, mi annak az embernek a sorsa, aki a sar­kára mer állni. Mindez eszembe jut most, amint hallgatom a rádióban a pert. Rajkék ugyanezt a legjobb pedagógusokat megbecsülését, szeretetét és mindent kövessen el, hogy megfeleljen nagy és szép fel­adatának: a szocialista em­ber nevelésének. Darabos Iván elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Szatmár-beregi pártbizottsá­gának titkára felszólalásában kifejtette a nevelési rendszer marxista-leninista alapokra való Helyezésének szükséges­ségét és biztosította a peda­gógusokat a Párt támogatá­sáról. A kitüntetett Réti Béla hozzászólásában a kitüntetet­tek nevében hangoztatta, munkájukkal a nép érdekeit szolgálva a Párt és a nép nagy tanítómestere, Rákosi Mátyás elvtárs útmutatásait fogják követni. Ginczei Tibor bolsevik vezetőt, Saumjánt, Fiolité- tevet, Dzsaparidzet, Maligint, Aziz. bekevet, Korgásovot és társaikat elhurcolták és az eszerek közremű­ködésével a legvadabb kínzások után kivégezték őket. A bakai komisszárok « forrada­lom ügyének áldozták életüket. Vé­rük nem hullott hiába, a forrada­lom győztes Csapatai kisöpörték a Kaukázus területéről is a külföldi beavatkozókat és Wrangel hordáit. Felszabadult Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország, győzött a szovjet- hatalom. A bakni komisszárok em­lékét kegyelettel őrzi a szovjet nép és legyilkolásuk napján minden év­ben ünnepi megemlékezést tartanak róluk az egész Szovjetunióban. Pél­daként állítják őket a mai nemze- dék elé. akarták. Verést, csendőrszu­ronyt és csizmát az egyenes- hátú, meg nem alkuvó embe­reknek. Most már nem baj­lódom az urakkal, földmun­kás isem vagyok má(r. Tűz­oltó lettem. Mint tizedes mentem tűzoltóiskolára és eredményes tanulásomért már mint őrmester jöttem ki. Ezek a csirkefogó gazembe­rek 'azt akarták, hogy az a rengeteg, munkás és dolgozó paraszt, aki előtt nyitva áll a felemelkedés, a tanulás le­hetősége, aki kezébe vette országa sorsának irányítását, újra rab legyen, kiszolgálta­tott. Mi sokát tanultunk a múlt­ból még többet a jelenből. Háláiéit szívvel és büszkén fordulunk Pártunk és taní­tónk, Rákosi Mátyás felé, akinek vezetésével felemelt fővei, felszabadultan állha­tunk a békét,áiborban, amelyet felszabadítónk, a Szovjetunió vezet. Tanjuifunk a mustból é- éppen azért mindent elkö­vetünk, hogy az ‘a kutyavi­lág, amitől meyszaibadultunk és amelyet Rajkék ismét szántak nekünk, soha többé vissza ne jöhessen. Lesújtunk az árulókra, a befurakodik - ra, ellenségeinkre.“ Akadályozta a vetőmagtisztitást egy olcsvai kutak Olcsva dolgozó parasztjai, de még a szomszéd községek is nagyon jól ismerik az Iz­gága természetű Fekete Menyhért olcsvai kulákot, ki minden cselekedetével aka­dályozni igyekszik a dolgozó parasztok munkáját, amellyel jobb életet formálnak. Leg­utóbb a,zt csinálta, hogy el­dugta a földművesszövetkezet tulajdonát (képező vetőmag- tisztítógépet és többszöri hirdetés, dobol ta tás ellenére sem jelentette be. Megtudtuk, hogy az istállójában rejtette el. Amikor felelősségre von­tuk", himelt-hámolt és kijelen­tette, hogy be akarta ő már régebben jelenteni a jegyzői irodába1, meg beszállítani a szövetkezetbe, de „az ügy ha- ladt-mara’cff.“ Az ilyen Fekete Menyhér­tekre a jövőben még jobban fel fogunk figyelni. Fekete Menyhért a falu lakosságának a vetőmagtisztítási lehetősé­geit akarta gyengíteni. Tud­juk, hogy az ilyenféléket akarták Rajkék a nyakunkra ültetni, Hogy eddi cr is egy követ fújtak az aljas .Össze­esküvőkkel. De ezután még éberebbek leszünk és kímélet­lenül fogjuk az ilyen szabo­táló kulákok ellen vinni a harcot, azok ellen, akik aka­dályozni akarják a szocialista építő munkánkat. Szűcs Péter, Olcsva Szüreti hált rendez a Dolgozók Énekkara A nyíregyházi Dolgozók Ének­kara nagyszabású szüreti báR ren_ dez október 2-án az Iparosszék­házban este nyolc órái kezdettel. Tevékeny készülődés előzi meg ezt a táncmulatságot. A nyíregy­házi dalosok hagyományos bálját érdeklődéssel várják a dolgozók. Az imperializmus, a burzso­ázia nemcsak kémekkel, gyil­kosokkal szabotőrökkel igyek szik aláásni szilárdságunkat, hanem ideológiai síkon is mindent megtesz gyengíté­sünkre, Igyekszik becsempész­ni a dolgozók közé a kozmo- politizmust, nacionalizmust, sovinizmust s minden más lomtárba való ideológia sze­metet. Erre a célra igénybe­vesz mindent, a Kockás Pier regényektől kezdve az áltu­dományok hirdetésén keresz­tül, a burzsoá elmélettel leg- ravaszabbul átszőtt „szép“- irodalomig. Célja világos. A d olgoz ók bar ckéisz ségének gyengítése, a harc helytelen irányba való terelése és vi­láguralmi terveik előkészítése az emberek gondolatában. Nem véletlen dolog az hogy Tito utasítása szerint Rajk és a többi imperialista ügy­nök a nacionalistákra akart támaszkodni. Ezeknek a gaz­ember hazaárulóknak leleple­zése, kiderített számtalan al­jassága kell, hogy figyelmez­tetés legyen számunkra a kultúrfronton is. Az ellenség itt Szabolcsban sem alszik. Nemrégiben for­dult elő Tiszadobon a követ­kező eset. A helyi Eposz szervezet előadást rendezett és ezen az előadáson szovjet­ellenes (nem mentség iaz sem, hogy burkoltan szovjetellenes) darabot adtak, elő, annak el­lenére, hogy az előadást meg­tiltotta a szabadművelődési felügyelőség. Mint kiderült, a darabot az egyik kulák mai-; mos lánya írta. Mándokon, az ottani főjegyző irányításá­val egy operettet tanult a község kultúrgárdája. Az ope­rett, Nóty Károly „Nyitott ablak“-ja, mint ahogy az ré­gen „divat“ volt, a „bakát" és a „Marosát“ gúnyolja há­rom felvonáson keresztül, egy „törvénytelen“ gyermek apa­szerzése a fő probléma, s mindezt fűszerezi sarkantyu- pengető, németül beszélő horthysta hadnagy ócskával. Jellemző volt a kultúrgárda vezetőjének mentegetődzése. Először azt mondta: },A köz­A Narva partján hónapról- hónapra fejlődik a szövőipar. A gyárakban az idén számos új szövőgépet szereltek fel. A balti kézműipari üzem műhelyeiben jelenleg 11 bri­gád és műszakvezető dolgo­zik, akik mint végzett diá­kok jelentkeztek munkára. Artúr Szjark szövő először brigádvezető, majd mesterhe­lyettes, _ végül mester lett. ség úgyis át van gyúrva po­litikailag, ez a kevés rossz nem árt meg nekik“, majd másodszor így, próbált kibújni a felelősség alól: Itt nem le­het mást előadni, mert a ha­ladószellemű darabokat senki sem nézi meg“. Ami az „át­gyúrást“ illeti, úgylátszik ép­pen a kultúrgárda vezetője maradt ki belőle. Ami pedig a másodikat illeti a haladó- szellemű darabokkal: talán a kulákoknak, vagy néhány megpenészedeít „intellektuel- ne!k“ rendezik az előadásokat? Mert ezekről elhisszük, hogy nem néznek meg haladószel- lemű darabokat, de egész biztos nem vonatkozik ez Mándok dolgozóira. Vagy mennyiben különböznek a mándoki dolgozó parasztok a nyírbátoriaktól, a tiszaberce- liektől, fényesFitkeiektől, de- mecsereiektői, újfehértóiaktól, rakamaziafctól és Szabolcs többi dolgozóitól. Mert „pél­dául“ Nyírbátorban és kör­nyékén hatalmas sikere volt a „'Vitézek és hősöknek1, Bér- célén a: Móricz daraboknak, Fényeslitkén Moliernek, Gör­beházán, Demecserben a „Sza­kadéknak“, Uj fehértón (az „Áru ló“-nalk. Szabolcs kuiltúrgár- dái ma már megtalálták azt a helyes útat, amelyen halad­niuk kell és ezt mindenütt örömmel, lelkesedéssel fogad­ják a dolgozók. Hogyne fo­gadnák! Hiszen .elsőízben nyí­lik alkialmnk arra, hogy meg­ismerkedjenek azzal a kultú­rával, 'amely az övék, hozzá­juk szól és róluk szól, amely segíti őket a munkában, a vf- dámabb és boldogabb élet fel­építésében. A mándokiak sem „külön­leges“ emberek, Mándokon Is becsületes dolgozók élnek, 'akik derekasan kiveszik ré­szüket a szocializmus építé­séből. Mándokon is szívesen megismerkednének az igazi kultúrával és meg is fognak ismerkedni, de ennek első fel­tétele, hogy éberek legyenek a kultúrfronton is és ne bíz­zák magukat a mostanihoz hasonló, „átgyúrási“ elmélet­tel takarózó kultúrvezetőre. Jelenleg már mint műhely­főnök dolgozik. Helyettese két évvel ezelőtt még mun­kás volt. Az „Eszti Diatomit“ gyár igazgatója a legutóbbi időkig, mint villanyszerelő dolgozott. A „Jarvakanda“ üveggyár vezetőjének helyet­tese kezdetben üvegfúvói mi­nőségben dolgozott a gyár­ban. . | ‘ [ I 150.000 kilométer a vagonok szétkapcsolása nélkül Potescsuk vonatkísérő bri- dja a Eoveli vonalon tel­jesít szolgálatot, A brigád tagjai a múlt év augusztusá­ban kötelezettséget vállaltak, hogy a Kovol Lvov közíj köz­lekedő személykocsikat 100 ezer km megtétele előtt nem kapcsolják szét. Kötelezett­ségüket teljesítették. A vonat már 150.000 kilométer, utat ott meg a vagonok szétkap­csolása nélkül. E sztahano­vista vonatkísérő brigád pél­dáját sokan követték. Több brigád akad, amely már 60— 80.000 km utat tett meg a kocsik szétkapcsolása nélkül. A bakui komisszárok Egyszerű munkásokból a termelés vezetői lesznek

Next

/
Thumbnails
Contents