Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-22 / 220. szám

2. oldal NYÍRSÉGI kagyar nép Csütörtök, 1949. szeptember 22... vai való kapcsolatát is nagyrészt ezeken keresztül bonyolította le. —■ Végül megemlítettem, hogy 1946 áprilisában Szőnyi Tibor uta. sitására kapcsolatba léptem Con- fino Gréte jugoszláv kémnővel. Közölte velem, hogy a jugszláv .kémszolgálatnak szélesen kiépített hálózata van Svájcban és hogy ez a hálózat Lompar Misán keresztül kapcsolódik az amerikai kémháló­zathoz. Szőnyi—lompar—Dulles Dr, Kálmán András kihallgatása következik. Kálmán: A háború alatt Svájc, ban éltem mint emigráns, 1942-ben ismerkedtem meg Szőnyi Tiborral és tagja lettem csoportjának. Ettől az időponttól kezdve egészen 1949. májusáig, amikor letartóztat­tak, szoros kapcsolatban marad, tam vele és résztvettem bűncselekmények­ben, amelyeket ő a magyar ál­lam ellen elkövetett, — Az a csoport, amelyet Szőnyi 1942 végén megszervezett és veze. tett, magyar emigránsokból állott, akiknek politikai állásfoglalásuk igen zavaros volt. 1944 elején Szőnyi Tibor kapcsolatba lépett Courbon Noel Fjeiddel. Field szá­momra ismerős emigránsoknak pénzbeli segélyt nyújtott és ezzel szorosan magához kötötte őket. Szőnyi Tibornak is á/landó anyagi támogatást juttatott Field és ezáltal elérte azt, hogy Szőnyi teljesítette azt a kívánságát, ame­lyet vele szemben támasztott mégpedig azt, hogy csoportjának tagjait ideológiailag előkészítse arra, hogy a háború alatt és a háború után az amerikai kémszer. vezet számára szolgálatokat vé­gezzen. — Ugyancsak ebben az időben, 1944 elején, Szőnyi Tibor kémkap­csolatot létesített egy Lompar Misa nevű jogoszlávval, aki a ju­goszláv kémszervezet megbízottja volt Svájcban. Tudomásom volt ar. ról, hogy Lompar szoros kapcsolatban áll A/lan Dulles-szel és számára kémügynöki szolgála. tokát végez. Ezek konkréten ab­ból állottak, hogy Lompar az isme­retségi körébe tartozó, keleteuró. pai országokból való emigránsok között kémeket kutatott fel, eze­ket kapcsolatba hozta Dulles-szel és Dulles azután ezek az egyének közül a legtöbbet beszervezte ar. ra, hogy a háború után visszatér­ve hazájukba, az amerikai kémszol- gálaf részére végezzenek munkát, lugeszláv tisztek 1944 őszén Szőnyi többízben ta­lálkozott Bernben Dulles-szel. A csoportnak ezekről a találkozók­ról, azoknak eredményéiről azt mondotta, hogy az amerikai kém­szervezet csoportunkat át fogja dobni a felszabadított Magyaror­szágra a jugoszláv kémszervezet segítségével abból a célból, hogy Magyarországon az amerikai kém- szervezet számára szolgálatokat végezzen. A hazautazáshoz döntő segítsé­get nyújtottak a jugoszláv hatósá­gok és a jugoszláv kémszervezet. Ez Dulles utasítására történt. Kon­kréten Lompar Mihail gondosko­dott arról, hogy a hazautazó cso­portunk hat tagja fel legyen sze­relve hamis jugoszláv okmánvok. kal. Ezeknek a kiállítására utasí­totta Lompar a genfi jugoszláv konzult. Én magam voltam az, aki a konzul lakásán konspirativ kö­rülmények között átvettem az ok­mányokat. Ezekben az állott, hogy a jugoszláv hadsereg tagjai vagyunk, Ezenkívül Lompar két ajánlóleve­let adott át nekünk, az egyiket Latinovics marseillei jugoszláv konzulnak címezve, akirői azt mondta, hogy teljesen megbízha­tunk benne, a másikat pedig az OZNA.nak címezve Belgrádba, a jugoszláv kémszervezetnek, 1945. elején átléptük a svájci francia határt illegálisan. Ezt Noel Field segítsége tette le. hetővé, aki utazásunk előtt négyezer svájci frankot jut­tatott a csoportnak. Marseillebe beérkezve, felkerestük Latinovics konzult, ő a Lompar- féle levél elolvasása után igen ba­rátságosan fogadott bennünket. 1945. március elején azután a G. 2 nevű amerikai kémszervezet megadta az engedélyt az utazás­ra és biztosított csoportunk ezá- mára egy amerika'i katonai repülő, gépet. Belgrádba megérkezve, a repülőtérről egyenesen az ÓZNA épületébe vittek bennünket. Szegedre érve, Szőnyi elmond­ta, hogy miben állanak konkréten a Dullestől kapott utasítások. Csoportunk tagjainak el kell helyezkedniük a magyar gaz­dasági és ál/ami apparátus legfontosabb pozícióiba és kártevő, romboló munkát kell végrehajtani a magyar demo. krácia e/len és kém-informá­ciókat gyűjteni, A kémkapcsolatot a jugoszláv és amerikai kémszervezetekkel pedig a csoportunknak fenn kell tarta­nia. Kéatóedts, összeesküvés Elnök: Hogyan teljesítették eze­ket a kémfeladatokat, és általában a romboló tevékenységet, amelyre megbízást kaptak? Kálmán: Szőnyi utasításokat adott arra, hogy a népjóléti mi- mteztériumban, amelynek egyik ve­zető állásába engem bejuttatott, hogyan szabotáljam a kormány in­tézkedéseit, keltsek bizalmatlansá­got a minisztérium vezetőivel szemben és hogyan gyűjtsék kém­információkat. Szőnyinek ezeket az utasításait én teljesítettem is. — Ezenkívül röviddel a megér­kezésünk után résztvettem két kémjelentés elkészítésében, ame­lyek a magyar belpolitikai hely. zetre vonatkoztak, s ezeket eljut, tattam Cicmil ezredeshez. Elnök: Az összegyűjtött kém. anyagot hogyan továbbították? Kálmán: Azokat a jelentéseket, amelyek megszerkesztésében én is résztvettem, eljuttattam Cicmil' ez. redeshez Kalafatics őrnagynak cí­mezve. Kalaifatics azután ezeket a jelentéseket Latinovics konzulon keresztül Lompar Michailhoz jut­tatta el Svájcba. Lompar pedig Fielden keresztül elküldte ezeket a jelentéseket Allan Dullesnek, Két tanú Szalag besnná- sairól Réti Miklós kihallgatása követ, ke zik. Elnök: önnek a múltban milyen beosztása és rangja volt a pécsi politika1! rendőrségen a Horthy- időkben? Réti: A pécsi rendőrkapitány­ságnál a politikai csoport vezetője voltam, mint detektívfelügyelő. 1933 nyarán egy ügyben nyo. moztunk. Ez az ügy egy kommu­nista össze... illetve szervezkedés volt. Szala'i a kihallgatáson önként, minden részletre kiterjedő pontos­sággal feltárta a szervezkedés egész tárgyi anyagát, minden sze­mélyi vonatkozását, Szalal önként, a saját kezde. ményezéséből, felajánlotta a besúgói szolgálatot. Én kérem, mint rendőr, ezt nem utasíthattam vissza, elfogadtam. — Szalai besúgásának eredménye az volt, hogy az 1933-ban leleplezett szervezkedés óta, egész a felszaba­dulásig Pécsett nem történhetett és nem jött létre kommunista szervezkedés. Ezután az elnök Lindenberg La­jost hallgatta ki. Elnök: Miiyen hivatali beosz­tása volt önnek, az 1943—44.es években? Lindenberg: A honvédvezérkar főnöke sátoraljaújhelyi fogházá­nak voltam parancsnoka, tartalé­kos hadnagyi rangban. Elnök: Milyen következményekkel járt a politikai foglyok felé az, hogy Szalai András ott valami szökési tervről jelentést tett? Lindenberg: Szalai András meg­nevezte a kitörés szervezőit is. A kitörés 1944 március 21-én történt s akiként zajlott le, hogy a szerb politikai fogolyok meg­támadták és /eíegyverezték az őrséget és kifeszítették a ka. púkat. A kifeszített kapukon a szökni ké. szülő elítélteknek azonban csak egy negyedrésze távozott el, mert a dr. Babos József hadbíró alez­redes által készenlétbe helyezett utász-alakulatok csapatai köz­ben — mert fel voltak ké­szülve — váratlanul' a fogházhoz érkeztek, feltartóztatták a kitörni ké­szülő foglyok nagyrészét és visszaszorították a zárkájukba őket. Ezek után a már kapun kívül lévő 75 elítéltnek az elfogására indul­tak s ezek üldözése közben 54 foglyot mészároltak le.. Elfogtak 21-et, A katonai honvédtörvény­szék vészbírósága ebből a 21-ből is 11 -et kivégeztetett. Justus trackista szeminá­riuma Ezután Vándori Györgyi nyelv­tanárnő kihallgatására került sor. Elnök: Beszéljen arról, hogy ön Justus Páltól milyen feladatokat ka­pott, amelyeknek államellenes jelle­gük volt? Vándori: 1948-ban, közvetlenül a két munkáspárt egyesülése előtt Jus­tus arra utasított^ hogy szervezzek egy illegális csoportot abból a célból, hogy o folytat­hassa azt a trockista káderneve­lést, amelyet előzőleg a Szó • ciáldemokrata Párt keretén be­lül működő szemináriumokkal és kollégiumokkal már elkezdett, összeírtuk Justussal a csoport részt­vevőinek listáját és én megszervez­tem az ő utasítására azt a csopor­tot, amelyik körülbelül 20 emberből állt. Ezenkívül azt az utasítást is adta nekem Justus, hogy rendszer- ellenes nézeteit nemcsak az illegá­lis csoport körében terjesszem, ha­nem közöljem azokkal a volt szo­ciáldemokratákkal is, akikről tu­dom, hogy trockista beállítottságúak. Justus az illegális csoport számára, az illegális összejöveteleken többször tartott külpolitikai beszámolót. Rá. galmazta a kormány tagjait és kü­lönösen élesen támadta a kormány külpolitikáját, a Szovjetunió felé való orientációjával kapcsolatban. Kétliulacspsság — A felülvizsgálat idején Justus rajtam keresztül arra utasította en. nek az illegális csoportnak a tagjait, hogy a felülvizsgáló bizottság előtt viselkedjünk úgy, mintha a legtelje­sebb mértékben egyetértenénk a kormány és a Párt politikájával, nehogy kizárjanak a Pártból. Ezzel Justus azt a véleményét nyilvání­totta, hogy rendszerellenes harcunk­ban a kétkulacsosság módszeréhez kell folyamodnunk. Ez az illegális csoport, amelyet Justus hozott létre, 1948 tavaszától 1949 májusáig mű. ködött. 1948, őszétől kezdve egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Justus aktív harcra készül a rendszer el­len. Véleménye az volt, hogy a rendszer ellen való harcunk­ban segítséget, szövetséget n nyugati hatalmak között és Tito Jugoszláviájában kell ke­resnünk. Ilyen szellemben nevelte tovább az illegális csoportot. — 1948 őszétől kezdve Justus arra utasított engem és rajtam keresztül az előbb említett illegális csoport tot: erősebben arra kell vennünk az irányt, hogy felkészüljünk a magyar népi demokrácia elleni aktív harcra. Míg aktív harcra sor nem kerül — mondotta Justus —, addig csak a belső ellenállás eszköze marad szá. Htunkra De amikor Magyarországon belpolitikai vagy külpolitikai válság fog kitörni, akkor eljön számunkra a nyilt cselekvés órája. A külpoliti­kai válságon Justus azt értette, hogy a Szovjetunió és Amerika kö­zött elkerülhetetlenül háború fog kitörni, továbbá az volt a vélemé­nye, hogy ebben a háborúban győz­tesként Amerika kerül ki és ebben az időben jön majd el számunkra a kedvező korszak. Szövetségeseket a magyar népi demokrácia elleni harchoz a nyugati hatalmak között és Titóéknál kell keresnünk, Justus, amikor a „szabad európaiakról“ be. szélt, ezeket a nyugati hatalmakat és Tito Jugoszláviáját értette. Elnök: Justus Pálnak van valami észrevétele? Justus: A tanúvallomás lényegé­ben megfelel a valóságnak. Justus titkárnője a Gachol- val valé kémkapcso- latrél Az elnök megkezdi Fleischer Lászlóné Justus Pál titkárnője ki­hallgatását. Fleischerné: 1947 decemberében, amikor Justus Antwerpenben tartóz, kodott, megjelent az irodájában egy magát Vadasnak nevező férfi és öt kereste azzal, hogy személyesen sze­retne vele beszélni. Amikor közöl­tem vele, hogy Justus csak néhány nap múlva érkezik Budapestre, egy papírlapra néhány sort írt s tőlem egy borítékot kért. A-borítékba be­A tárgyalás, amely közel egy hét óta folyik itten Rajk László és ösz­szeesküvő társai bűnügyében __ kezdte beszédét Alapi Gyula —, joggal keltett hatalmas visszhan. got dolgozó népünkben, külföldi barátainkban és külföldi ellensé­geink között egyaránt. Ennek a pernek rendikívüli fontossága van. Túlzás nélkül állíthatom, hogy ennek a pernek nemzetközi jelentősége van, hiszen nem­csak olyan vád/ottak felett kell ítélkezni, akik kezet emeltek Népköztársaságunk államrendjére, hanem egyben o/yanok felett js, akik össze­esküvő tevékenységükben a szocializmust építő magyar dolgozó nép külfö/di impe­rialista ellenségeinek voltak eszközei, dróton rángatott bábui. A vádlottak padján itt nemcsak Rajik Lsázló és társai ülnek, ha­nem külföldi gazdáik, imperialista felbujtóik is Belgrádban és Washingtonban. Mi a jellegzetessége ennek a pernek? Nem elsősorban az, tisztelt nép. bíróság, hogy a vádlottak padján a magyar népi demokrácia esküdt ellenségei ülnek, hiszen esküdtei, lensége volt a magyar népi de­mokráciának Nagy F.erenc és ösz- szeesküvő társasága js, esküdt el­lensége volt a magyar népi demo­kráciának Mindszenty József is. Rajk és gyilkos társai többek kő. zött abban különböznek Népköz- társaságnuknak ama ellenségei­től, akikre az elmúlt esztendőkben sújtott le a demokratikus igazság­szolgáltatás büntető keze, hogy ezek rendszerré emelték az álnok­ságot és álcázást, nem nyilt ellenségként támadtak, ha. nem sötétben bújkálva befura. kodtak népi demokráciánk ve- zető Pártjába és Köztársasá­gunk államgépezetébe. Rajk és bűntársai szintén a kül­letette ezt a papírt, leragasztotta és megcímezte Justusnak és azzal adta ide nekem, hogy megérkezése után rögtön adjam át Justusnak. Elnök: Gachotról, a budapesti francia követség beosztottjáról tud ön valamit Justus Pál vonatkozásá­ban? Fleischerné: Igen. Az egész idő alatt, amíg én Justus titkárnője vol. tam, ő kapcsolatban állt ezzel a Gachot-val. Gachot gyakran felke­reste őt az irodájában és ilyenkor hosszasan tárgyaltak. Ilyenkor láttam, hogy Gachot jegyzeteket készít a beszélgetésről. Néhány esetben elő­fordult, hogy Gachot távozása után Justus szólt nekem, hogy ezek­ről a beszélgetésekről ne be­széljek senkinek, mert ezeknek szigorúan titokban keli marad- niok. Azt is tudom, hogy néhányszor tele. ionon beszéltek és hogy házon kí­vül találkoztak. Legalább egy-két találkozásukról tudok. Elnök: Egyebet nem tud? Fleischerné: Egyebet nem. Az elnök kérdésére Justus kije­lenti : A vallomás megfelel a való­ságnak. * A népbiróság különtanácsa Jan­kó Péter elnökletével szerdán foly­tatta Rajk László és társai bűn­ügyének tárgyalását. A tárgyalást' negyed tíz után néhány perccel nyitotta meg a tanácselnök, majd feltette a kérdést, a bizonyítás, kiegészítés irányában van-e indít­vány? Sem a népügyész, sem a vádlottak védői nem nyújtottak be indítványt bizonyításkiegészl- tésre. Az elnök ezután kijelenti: a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítom. Felkérem a nép­ügyészt a vádbeszéd megtartására. Feszült izgatottság fut végig a hallgatóság sorain, amikor dr. Alapi Gyula népügyész szólásra emelkedik. földi imperialisták cselédei és szol­gái voltak, de ennek a bűnpernek a sajátsága abban áll, hogy a kül­földi Imperialisták parancsainak közvetítőiként, főügynökükként, az imperializmus rohamcsapata- ként az a jugoszláv vezető klikk lép fel — Tito és bandája — amely ma leigázza Jugoszlávia hősi né­peit és bitorolja a hatalmat Jugo­szláviában. IS vádirat valamennyi állí­tása bebizanyitást nyert Tisztelt Népbíróság! A tárgya­lás adatai alapján megállapíthat­juk, hogy a vádirat valamennyi állítása, a nyomozás valamennyi adata bebizonyítást nyert. A vád­lottak és tanúk vallomásai, a szembesítések eredményei mara­déktalanul beigazolták a vádat, megerősítették a vádiratot. A fő- tárgyaláson a vádlottak, valamint a nagyszámú tanú vallomásaiból,, ezek sokoldalú össztevékenységé- ből és a perben szereplő tárgyi bi. zonyítékokból teljes fény derült az igazságra. Ebben az összefüg­gésben nemcsak azt kell kiemel­ni, hogy a vádlottak teljesen sza­badon védekezhettek és védekez­tek, hanem azt is, hogy ugyan­annak az eseménynek az egyes vádlottak és tanúk különböző ol­dalait más-más részleteit egymás­tól függetlenül világították meg. Éppen ezáltal kaptunk világos képet ennek a hitvány bűnszövet­kezetnek gálád munkájáról, éppen ez tette lehetővé nem utolsó sor­ban, hogy a főtárgyaláson a való tényállás az igazságnak megfe­lelően a maga teljes egészében kibontakozzék. 0| tényei! herlIUK" napvi­lágra A vádlottaki Rajk, Brankov, Pálffy és a tanúk vallomásai kü­Dr* Alapi Gfnla védbes&éde

Next

/
Thumbnails
Contents