Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-21 / 219. szám
|| 'Ttyixscgi *■ _ Magyar Nép Minden este 7-töl 8 óráig és 9 órától közvetíti a Kossuth rádió Sfajk és Összeesküvő bandája perének tárgyalását szerda, szeptember 21 Rajkék „parasztpolitikája“ Összeesküvőket mentett Rajk László Folfnok ci tanúkihallgatások (MI) „Brankov Lazar vont íbe a jugoszláv hír-szer»ői szolgálatba. Én nem titkoltam előtte, ho?y Tjto és az ö rendszere nekem nagyon tetszik“ — mondta vallomásában a nagy per során Pál- ffy György, volt vezérezredes. Mint szerelmi vallomást, úgy lelkendezte ezt a három szóit: „ . . . nekem nagyon tetszik“. Vájjon mi tetszett Titoban és az ő rendszerében oly nagyon Pálffy Györgynek, ennek a politikai zsib- árusnak, ennek a nagyravágyó horthytisztecskének? Összeesküvő társa, dr. Sző- nyi Tibor, mintha választ adna, így beszél a hétfői (tárgyalásom „Magyarország belpolitikájában igen messzemenő politikai és gazdasági változások voltak tervbevé- ve. . . Elsősorban a Magyar Dolgozók Pártjának ,a szerepe az ország politikai életében háttérbe kellett volna, hogy szoruljon és helyébe egy kiszélesített bázisú népfront szerv kellett volna, hogy lépjen, mint az a szervezet, amely az ország politikai életét irányítja. A ki- szélesítés abban az irányban történt volna, hogy a kulák- ságöt iá népfrontom' belül politikai képviselethez juttattuk volna. . . a népi demokrácia összes lényeges vívmányait újra megsemmisítettük volna, azaz a gyárakat, a bankökajt, a bányákat a tőkéseknek visszaadni, a földosztás vívmányait részben mgsemmisíteni.“ A tárgyalás során fény derült a nagy összeesküvés- minden aljas és becstelen részletére, fény derült arra, hogyan akarták elvenni Tito és az imperialisták receptje szerint a nép gyárait és bányáit, hogyan akarták kihúzni a dolgozó parasztok talpa alól a földet; röviden: hogyan akarták megsemmisíteni népi demokráciánk vívmányait. A tárgyalás meg- idöbbentő adatainak nyomán 54.000 szabolcsi földhözjut- tatottban rémlik fel a Szovjetunió és a magyar kommunisták segítségével legyőzött szörnyű múlt emléke, 54.000 családfőben ködük fel a múlt nyomasztó koldússorsa, a sovány kommenció, <a sovány asszonyok, a sovány gyermekek. És a földhözjutta- totfcak mellett a szabolcsi régi kisbirtokosok és közép- parasztok árulója is volt Pajk, a hencegő rendőrspicli és titolbérenc, dr. Szőnyi a svájci frankon hizlalt amerikai kém, Justus, a trockista varangy, akinél csak tanítója, Trockij volt aljasabb, és Pálffy György, a bakanyúzó horthytiszt. Könnyedén, csak e|gv mondatban intézik el azt, amit öt esztendőn keresztül építettünk, alkottunk nagy Pártunk és vezére, Rákosi elvtárs vezetésével és irányításával. „Megsemmisíteni a népi demokrácia összes lényeges vívmányait“ — mondta vallomásában dr. Szőnyi. Egyetlen tollvonással húzzák át tervükben mindazt, amit mi vért és verejtéket áldozva építettünk, alkottunk a felszabadulás után. Termelő gyárakat, bányákat kézlegyintéssel adnak vissza tervükben a tőkéseknek, szépfius mosollyal ajánlják fel a földeket a le- vijtézíett njagybirtokosoknak. Fusson a széllel versenyt Csuha Gábor, a tiszaeszlári „Vörös Csillag“ termelőszövetkezeti csoport elnöke és dolgozóit Menjen cselédnek újra 54.000 szabolcsmegyei szegény paraszt, legyen újra koldus 54.000 szabolcsi dolgozó paraszt, csak Dessewffy és Degenfeld, Veres. Menyhért és Gracka Mihály boldoguljon. Tito és a nyugati nagytőkések füttyszavára) meg akarták semmisíteni vívmányainkkal együtt eredményeink és győzelmeink szervezőjét, a. Magyar Dolgozók Pártját is. Tito beivált módszereivel úgynevezett „népfront'' politikát terveztek, azaz olyan vezetést, amelyben — mini maguk mondták — „a kulákságot-.. politikai képviseletihez juttattuk volna." Azaz: tervük sikere esetén mindenkié lett volna a szó ebben az országban, csak a munkásoké és a dolgozó parasztoké nem. Tőkéinek, Ibasaparasztok vezették volna a halál és a pusztulás felé, az imperialista, hódító nagytőke ölelő karjaiba országunkat és népünket. Lemásolták volna Tito receptjét, aki ,a rabságba görnyesztett Jugoszláviában messzemenő kedvezményeket nyújt a zsírosparasztoknak, míg a szegényparasztokat é.s középparasztokat könyörtelenül kínozza í.'z adiók préssel. A terv azonban nem sikerült. Mint a nagyhalászi földművesszövetkezet dolgozói írják: „Rajkák — elvesztették a játszmát.“ Igen. Pártunk ébersége minden idők egyik leg- beostelenehb, legal jasabb játszmájáról rántotta le íj leplet. Ennek a játszmának a tétje többek közt a szabolcsi kis- és középparasztok függetlensége, szabadsága, jóléte1, boldogsága volt. Igen. A játszma elveszett. Vármegyénk dolgozó parasztsága tisztán és világosan látja a tétet, látja, miről volt szól Ez iut kifejezésre Pártunkhoz küldött leveleik és távirataik százaiban és ezreiben, amelyekben köszönetü- ket és hűségűiket fejezik ki Pártunk és nagy tanítómesterünk, Rákosi Mátyás elvtárs iránt. Hűségüket és atzt az eltökélt szándékukat fejezik ki, hogy megsokszorozott erőve], éberséggel végzik tovább a szocializmus építését, a falu boldog életének, jólétének megteremtését. Szőnyi Tibor után Szalai Andrást szólítja fel a tanácselnök. Elnök: Megértette a vádat? Szalai: Igen megértettem. Elnök: Elismer: bűnösségét? Szalai: Igen elismerem bűnössé, gémét. Elnök: Beszéljen arról, hogy a Hortlhy-rendőrség mikor szervezte be önt agent provoka. teurré és hogyan? Szalai: A Horthy-rendőrséggel kapcsolatban voltam. Beszervezésem 1933-ban történt. Beszervezett Réti detektívfelügyelő, a pécsi rendőrség politikai csoportjának vezetője. Beszervezésem körül, menyeit elősegítette, hogy 1930 óta egy trockista cionista mozgalomban vettem rész, melyben olyan munkásosztályellenes nevelést kaptam, hogy ez elősegítette Réti beszervezési kísérletét. 1932- ben bekapcsoltak az illegális kommunista mozgalomba. A mozgalom rendőrkézre került, én magam is letartóztatásba kerültem. Letartóztatásom ideje alatt gyáván és áruló módon viselkedtem. Felfedtem alsó és felső kapcsolataimat. Vallomásommal hozzájárultam ahhoz, hogy a már letartóztatásban lévő alsó és felső kapcsolataimat súlyosan elítéljék. Az én ügyemet árulóhoz méltóan enyhén kezelték, nem kerültem bíróság elé, csupán a fiatalkorúak bírósága tárgyalta ügyemet. — Kihallgatásom során Réti de- tektívfelügyelő felvetette előttem, hogy lépjek a rendőrség szolgálatába. Én ezt vállaltam. Réti feladatokkal bízott meg a későbbiek folyamán, és én a feladatokat végrehajtottam. így 1934-ben azt a feladatot kaptam Rétitől, hogy puhatoljam ki azokat a személyeket, akik ' a lebuktatott kommunista mozgalom letartóztatásából még kimaradtak. Beférkőztem ezeknek a személyeknek a bizalmába és a mozgalom tönkrement. Elnök: Milyen további feladatot kapott? Szalai: 1935-ben a Sopiana nevű gépgyárban működtem, mint pro. vokátor és rendőrségi besúgó. Réti ellenszolgáltatásokat adott & fel. adatok elvégzéséért. Rendőrbesugó, lömeggyii- fcos 1942-ben közöltem Juhász Antal csendőrnyomozóval, aki az én kihallgatásomat vezette, hogy a Szociáldemokrata Párt országos ifjúsági bizottságában kommunisták működnek. Megneveztem a kommunistákat, mint vezetőket, akik ezt a munkát irányítják, így megneveztem Ságvári Endrét, megneveztem Orbán Lászlót és megneveztem Lakos Évát. Ságvárit és Orbánt nem sikerült letartóztatni, Lakos Évát súlyosan elítélték. Bevonultam munkaszolgálatra, parancsnokom Rogunfalvi Kiss Károly százados tudott az én áruló magatartásomról és felszó. lított, hogy számára is végezzek besúgó munkát. Én ezt a munkát újra vállaltam. Tudomására hoztam mindazokat, akik a munkásszázadunkban voltak, mint volt spanyol harcosok, a nemzetköz! brigád tagjai. Tudomására hoztam ugyancsak azt is, hogy kik dolgoznak rosszul. Rugonfalvi Kiss Károly a ké. sőbbiek során az én árulásomat ezer pengő pénzjutalommal jutalmazta. Elnök: És mi történt Sátoraljaújhelyen? Szalai: Sátoraljaújhelyen néhány nappal megérkezésem után felvette velem a kapcsolatot Linden, berg hadnagy, a börtön parancsnoka. Vállaltam azonnal Lindenberg megbízatását s az első napokban már beszámoltam neki mindarról, amit a börtönben néhány nap alatt sikerült megtudnom. Sorozatosan adtam Lindenbergnek han. gulatjelentést a börtön eseményeiről. 1944 januárjában közöltem Lindengberggel azt, hogy a foglyok kitörést terveznek. Közöltem Lindenberggel a kitörés vezetőinek nevét. Titőnah kémkedik Lindenberg árulásom jutalmául a börtönből kiengedett, további büntetésemet felfüggesztve. A foglyok kitörési kísérletét leverték. Egyetlenegy ember sem tudott kitörni és megmenekülni, a foglyok kitörését vérbefojtották, 64 embert kitörés közben le. lőttek, további tizet kitörésük után a statáriális bíróság kivégeztetett. Elnök: Ki szervezte önt be a jugoszláv hírszerző szolgálat ügynökévé? Szalai: A jugoszláv hírszerző szervek 1946. tavaszán szerveztek be, a beszervezést Szmíljanics őrnagy végezte. — Beszervezésemet három kő. rülmény tette lehetővé. Az első az volt, hogy Szmíljanics őrnaggyal összeköttetésbe kerültem, a második az volt, hogy magam szimpatizáltam Tito Jugoszláviájával, a harmadik körülmény pedig az volt, hogy Szmiljaniosék tudomására jutott áruló magatartásom a sátoraljaújhelyi börtönben ég Szmil- janics megfenyegetett, hogy azt a hatóságok tudomására hozza, ha nem teljesítem mindazokat a kívánságokat, amelyeket velem szem. ben felállítanak. Szmiljanicson kívül a jugoszláv hivatalos megbízottak közül egyedül Brankov őrnaggyal kerültem kapcsolatba, Titő népszerűsítése, a Szovjetunió gyalézása Elnök: Most beszéljen arról, hogy minő kémfeladatokat kapott a Hajk-perben nevezettektől, Szmiljanicstól és Brankovtól? Szalai: Szmiljanicstól kapott feladataim a következők voltak: Konkrét híranyag szerzése, politikai propagandamunka végzése. Szmíljanics á/tal megnevezett jugoszláv hírszerző szervek ügynökeinek különböző állami és gazdasági funkciókba való elhelyezése. Elnök: Ezeket a feladatokat kitől kapta? Szalai: Szmiljanics őrnagytól. A Párt erőviszonyairól, a Párt szervező bizottságának határozatairól őt folyamatosan értesítettem, fi Kommunista Párt Központjának propagandaosztályán dolgoztam. Szmiljanics azt mondotta, hogy fel kell használnom hivatali beosztásomat és szerveznem kell az ország területén Jugoszlávia propagálására előadásokat. Az előadások célja nem az volt, hogy Jugoszlávia népeinek hősi harcát népszerűsítsük, hanem egyesegyedül az, hogy népszerűsíteni kell Tito Jugoszláviájának politikai viszonyait és a titoista vezetők személyét. Ezután a szocializmus- és szov^ jetellenes Duna.konföderáció tervéről tesz vallomást. Építeni azt az országot kell —1 ahogy Szmiljanics ezt nekem mondotta —, ahol a népi demokrácia a legfejlettebb és ez Jugo. szlávia és az, hogy Jugoszláviát építse a magyar ipar (felháborodott moraj), az nemcsak Magyarország érdeke, hanem Szmiljanics beállítása szerint valamennyi népi demokrácia közös érjeke. Szmiljanics arra adott nekem utasítást, hogy a Duna-konföderá- ció gondolatát népszerűsítsem és szervezzem meg, hogy állami propagandaszervekben hasonló előadásokat tartsanak. Ezt a feladatot vállaltam és végrehajtottam. — Szmíljanics nagyon sokat beszélt nekem a Szovjetunióval való viszonyról is és azt a feladatot állította elém, hogy az előadásoknak azt a célt kell szolgálniok, hogy áthangolják Magyarország lakosságát szovjet-barát hangulat, ból jugoszláv-barát hangulatba. Szmiljanics minden igyekezete arra irányult, hogy a Szovjetunió helyére Jugoszláviát állítsa a magyar tömegek előtt. Kikel helyezeti el Szalai ? Szmiljanicstól feladatot kaptam arra is, hogy személyeket fontos pozícióikba helyezzek. így Szmiljanicstól feladatot kaptam arra, hogy Rob Aniont, a jugoszláv titkos szolgálat ügynökét, a Délszláv szövetség vezetőjét az 1947. évi választásokon olyan helyre kell jelölni, hogy Rob An. ton feltétlenül a magyar parlament tagja legyen. Csakhamar tagja lettem annak a kádertanácsnak, amly 1947-ben a
