Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-20 / 218. szám
2. oldal SmUSÉGI MAGYAR NEE KEDD, 1949. SZEPTEMBER 20Brankov: Ezt a tervet az első idő. ben a Tájékoztató Iroda határozata előtt még békés eszközökkel pró balták megvalósíani. A Tájékoztató Iroda határozata után más eszkö. zökkel is próbálkoztak, mert belát- ták, hogy békés eszközökkel nem sikerül a dolog. így nagy szerepe volt természetesen a már jól kiépített jugoszláv hírszerző hálózatnak Magyarország területén. Rankovics 1947-ben nyíltan megmondotta, hogy Magyarországon olyan a helyzet és olyan politikai vonal érvényesül, amely Jugoszlávia érdekei ellen irányul. Szóval Magyarország kormányának más politikát kell folytatnia. Elnök: Nem Jugoszlávia érdekei elleni irányzat, hanem olyan, amely ellentétben áll a Tito-klikk törekvéseivel. Brankovt Úgy akartam mondani. És nekem azt mondotta, hogy meg kell nézni a hálózaton keresztül, milyen alkalmas emberek vannak Magyarországon, akiket meg kell nyer. ni a jugoszláv kormány politikájának. Említette, hogy azt a vonalat, amely nem egyezik meg Jugoszlávia terveivel, Rákosi, Gerő és Farkas folytatják Magyarországon, de Ugyanakkor vannak vezetők a Pártban, akik más véleményen vannak. Akkor már említette, hogy Rajk 3z az ember, akit népszerűsíteni kell Magyarországon és a kémhálózaton keresztül Rákosi, Gerő és Farkas tekintélyét kell csökkenteni. Ez volt az első utasítás ilyen irányban. 1947 végén, amikor Tito a kormánydelegációval Budapesten járt, ezek a tervek már megérettek és konkrét formát öltöttek, különösen egy találkozón, amely Kelebián tör. tént Rankovics és Rajk között- Ezen a találkozáson én, mint tolmács szerepeltem. Ezen a találkozón konkretebben is szó volt arról, hogyan kel! ezeket a terveket megvalósítani. Rankovics konkrét utasításokat, tanácsokat adott Rajknak, Hogy neki mi a feladata és hogyan kell dolgoznia. Brankov a kelebial Rankovics-Rajk megbeszélésről-— Rajk feladata, hogy mindent megtegyen a kormány megbuktatására. Rákosit. Gerőt és Farkast pedig mindenesetre ' el kell távolítani a vezetőségből. Emlékszem, arról volt szó, hogy ha Rajknak csak annyi sikerül1, hogy megszervez egy komoly ellenzéket a Pártban, azután az állami apparátusban, akkor számíthat arra, komoly segítséget kap Titótól, hogy átvehesse a Párt és a magyar kormány vezetését. A fődolog az volt, hogy Rajknak kell megszervezni egy komoly csoportot a magyar pártban és hogy Magyarországon a parlamentben is alakuljon meg egy ilyen csoport .. . Elnök: Mi a feladata ennek a csoportnak? Brankov: Ennek a csoportnak a feladata, hogy eltávolítsák a mai kormány és párt vezetőit. Elnök: Tehát ez a csoport Rajk vezetésével vegye kezébe a hatalmat. Brankov: Igen. Elnök: ... és mihez kezdjen ezzel a hatalommal? Brankov: Akkor Rankovics tanácsokat adott Rajknak és azt mondotta neki, hogy olyan elemekre kell támaszkodnia,, akik segíteni fogják, hogy Magyarországon egy burzsoá- demokratikus kormány alakuljon meg. Természetes, hogy elsősorban a trockista elemekre kell támaszkodnia a pártban, mert már ezek úgyis folytatnak harcot Rákosi ellen, Azután a nacionalista, sovoniszta elemekre, a katolikus erőkre, külö- sen a falun a kulákokra. Amikor a szocializmusról, a marxizmus gazdagításáról volt sző, az a jugoszláv népnek szólt, hogy a jugoszláv nép és a párttagok Elnök: Nem tett-e Rankovics említést valami olyasmiről, hogy Titóék- nak eszük ágában sincs a szocializmus megvalósítása felé haladni? Brankov: Pontosan emlékszem hogy a végén hangsúlyozta: amit ő mondott, nem a maga nevében mon. dotta, hanem Tito nevében beszélt. Elnök: ön már beszélt arról, hogy Rankovics ugyancsak Tito nevében segítséget is ígért a hatalom átvételéhez? Katonai segítség Rajk számára Brankov: Először azt Ígérte neki, hogy Magyarországon fog segíteni és ha Rajk elvégzi ezt a komoly szer. vezést, akkor ő számíthat komoly katonai segítségre is, amit Tito fog adni Rajknak. Tervek voltak arról, hogy átdobnak több jugoszláv zászlóaljat magyar egyenruhában akik magyar-jugoszláv származá. súak és így Magyarországon ez nem lesz feltűnő, mert úgy fognak kinézni, mint a magyarországi délszlávok. Erről szó volt. Azután Rajk segítségére azt is Ígérte, hogy ő kapcsolatban van az ausztriai zónával, az angol-amerikai zónában vannak régi magyar hadseregtisztek, katonák, akik ott tartózkodnak és segíteni fog, hogy ezek a magyar alakulatok jugoszláv területen át Magyarországra tudjanak jönni. Kiséríatek a Kommá nista párták bomlasz- tására Elnök: Nem emlékszik arra, hogy a jugoszláv kormány kieszelte azt, hogy a népi demokráciák kommunista pártjai központi bizottságaiba kiküld jenek képviselőket a saját kommunista pártjuk részéről? Emlékszik ilyesmire? Brankov: Igen. Elnök: Erről nem szólt az előbb Brankov: Ennek a tervnek megvalósítására 1946—47-ben Tito küldte megbízottait a népi demokratikus országokba és őket nevezték meg, mint a Jugoszláv Kommunista Párt központi vezetőségének képviselőit azokban az országokban. Én voltam ilyen képviselő Magyarországon, Csehszlovákiában Novoszel, később Sztilinovics Marian, Novoszel követségi tanácsos volt, Sztilinovics mai prágai követ. Lengyelországban Kovacsevics Sztislava volt, később Rukavin Iván, Bukarestben Ranko és később Lompár Mihajlov, Bulgáriában először volt Kovacsevics Mi- kóla, azután Cicmil volt. Albániában Zgyergya és Zlatiszláv voltak. Ezek voltak a Jugoszláv Kommunista Párt központi bizottsága vezetőségének képviselői ezekben az országokban és feladatuk az volt, hogy népszerűsítsék Titót, Jugoszlávia rendszerét és begy mindent tegyenek meg, amit csak tudnak, hogy ezek az államok Jugoszlávia útján haladjanak Elnök: lön említést tett Rob Anton részére kiállított hamis papírokról. Ez nem egyedüli eset, hogy hamis útlevelet, hamis papírokat állítottak ki. Bizonyára volt felszerelésük vagy talán utasításuk is, hogy egy kis hamisítás ne legyen probléma? Brankov: Volt. Ezzel foglalkozott a konzulátusosztály, amely hamisított igazolványokat állított ki azoknak a jugoszláv diplomatáknak, akik hírszerzéssel foglalkoztak Magyarország területén és amikor szükség volt, náluk mindig voltak ilyen hamis igazolványok. fillamcsiny, merényietek terve Elnök: Most mondja el azt, hogy mint az UDB magyarországi főmegbízottja, milyen utasításokat kapott 1948 októberében Rankovics jugo szláv belügyminisztertől és Gyilasz, tól a magyarországi államcsíny előkészítésének meggyorsítása érdekében? Brankov: Arról volt szó, hogy Kaiknak kellett volna végrehajtani ők megbeszéltek ezen a találkozón. Azt hiszem, Rankovics akkor mon dotta, hogy meg kell sürgetni Raj. kot ebben az ügyben, hogy határo zottabban cselekedjék. Elnök: Tud valamit arról, hogy Tito és Rankovics milyen gyakorlati intézkedéseket tett a jugoszláv-ma- gyar határon és egyébként is magyar területen abból a célból, hogy Rajk Lászlót segítsék a magyar államrend megdöntése érdekében? Brankov: Igen, akkor szó volt arról, októberben, hogy Magyarországon nem lehet semmit békés módon végrehajtani, mert már világos- hogy a Párt és a nép Rákosi, Farkas és Gerő mögé áll és egyetlen kiút egy „határozottabb“ cselekvés Ezzel kapcsolatban volt a katonai segítség is és akkor szó volt arról, hogy a jugoszláv-magyar határon már előkészületek voltak arra, hogy szükség esetén tudják azt a katonai segítséget nyújtani Rajknak, amely, ről már beszéltem. Szóba került az is, hogy a határincidensek, amelyek a magyar-jugoszláv határon voltak, kell, hogy bevezetői legyenek ennek a fegyveres akciónak. Elnök: Milyen előkészületekről tud ön, amelyet I'ito és Rankovics tettek a magyar kormány egyes tagjai elleni terrorcselekmények végrehajtása érdekében és milyen utasitá. sokat kapott Jovanovics és Jojkics a Rákosi Mátyással szembeni merény. let végrehajtásának előkészítésére? Brankov: Rankovics szakértőkként küldött Jugoszláviából két UDB-embert, akik tapasztallak, járatosak voltak politikai gyilkossá, gokban. Ezek Jovanovics és Jojkics voltak, az UDB ügynökei, ők Budapestre érkeztek 1948 októberében és figyelték Rákosi lakását, különösen Rákosi személyével foglalkoztak. Jovanicsot később kiutasították a magyar hatóságok. Jojkics pedig 1948 végén visszatért Belgrádba. Rankovics a merényletet mintegy be. vezetőnek tartotta az államcsíny végrehajtására. Ezzel kellett volna jelt adni a mai kormány eltávolítására. Brankov színleges át- pártslása Elnök: 1948 októberében ön Rankovics jugoszláv belügyminisztertől milyen utasítást kapott, hogy provokációs nyilatkozatot tegyen a Titokormánnyal való szinleges szakítása, ról? Brankov: Egyenesen megmondotta, nekem! Magyarországon most olyan a helyzet, hogy régi módszerekkel többé nem lehet dolgozni. A magyar hatóságok olyan éberek lettek, hogy a követségi tagoknak már majdnem lehetetlen lett a munkájuk. Utasítást adott nekem, hogy menjek vissza Budapestre, hagyjam el a követséget és adjak egy nyilatkozatot, amelyben elítélem Tito politikáját és mint politikai emigráns, akit Tito üldöz, maradok Magyarországon. Elutaztam Budapestre. Az utasítások amelyeket 6 akkor adott, ezek voltak : Először is meg kell nyernem a Magyar Dolgozók Pártja vezetőségének a bizalmát. Ez volt az első feladat. A második, hogyha megnye- rém ezt a bizalmat, akkor én észre, vétlenül tovább tartsam a kapcsolatot a magyar összeesküvőkkel, főként Rajk és Rankovics között. További feladatom volt az is, hogy az összeesküvéssel kapcsolatban felvegyem az összeköttetést még néhány fontos jugoszláv ügynökkel^ akik Magyarországon voltak. Ezek voltak t Szalai András, a Magyar Dolgozók Pártja közp. vezetősége káderosztályának helyettes vezetője, Og- nyenovics Milán, aki a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének szervezési titkára volt, azután Hegedűs József, aki a Magyar Jugoszláv Társaság vezetőségi tagja volt. Végül pedig valamilyen anyagot kell szereznem, amely valamilyen módon kompromittálni tudná a magyar pártot és a jugoszláv politikai emigránsokat is. Rankovics sürget, Rajit halasztási kér — A nyilatkozatom után többször neki Rankovics utasításait, hogy ő sürgeti a dolgot. Ingadozott és a vé gén azt mondotta nekem, hogy véleménye szerint az összeesküvés, az államcsíny végrehajtását egy későbbi időre kellene halasztani. — Azután felkerestem Szalai Andrást, vele beszéltem. ő mindjárt beleegyezett, hogy tovább is ugyanúgy fog dolgozni, mint ahogy eddig dolgozott és rendelkezésre fog állni. Ognyenoviccsal és Hegedűssel a helyzet más volt. Ezek azt mondották, hogy az államvédelmi osztály nagyon figyeli őket, hogy ők gyanúsak az államvédelmi osztálynak és nem akarnak dolgozni, mert ez nagyon veszélyes, letartóztathatják őket. — Az első és a második találkozásra Rankovics utasítása az volt, hogy Rajkot serkenteni kell, meg kell mondani neki, hogy már elég vöt az előkészítésekből, térjen már egyszer n tettekre. Maies Milas meggy»- ggolása Elnök: Moics Milos meggyilkolásáról, ezzel kapcsolatban Rankovics utasításáról, az ön és Blazsics szerepéről mit tud mondani? Brankov: Moics volt a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének egyik vezetőségi tagja, ő volt a jugoszláv UDB egyik ügynöke is és ő volt személyes kapcsolatban, azt hiszem már a háború előtt Rankoviccsal. Amikor a Tájékoztató Iroda határozata megjelent, Moics azzal kezdett fenyegetni, hogy le fogja leplezni Rankovicsot és az UDB magyarországi működését. A Moics-esetről jelentést küldtünk Belgrádba Rankovicsnak. Válaszul Ran. kovicstól utasítás jött, hogy Moicsot likvidálni kell. — Amikor Mrázovics Rankovics utasítását elolvasta, azt mondta hogy ezt végre kell hajtani. Én ellene voltam és más javaslatokat tét. tem, lehetne például beszélni Moics- csal és rábeszélni őt, nem meggyilkolni. Blazsics és én voltunk ott, ő megbízta Blazsicsot, hogy hajtsa végre ezt az utasítást. Odaadta a pisztolyát Blazsicsnak. Blazsics ezt az ügyet Boarov Zsivko sajtóattaséval szervezte meg és mint ismeretes. Boarov Mrázovics revolverével meg is gyilkolta Moicsot. Elnök: Tehát önnek mi volt a szerepe itt? Brankov: Én tudtam erről, eile, neztem, ez volt az egész. Ezután a tanácselnök a tárgyalás folytatását hétfő délelőtt 9 órára tűzte ki. • , Dr. Jankó Péter, a népbíróság különtanácsának elnöke 9 óra után .léhány perccel nyitotta meg Rajk László és bűntársai hétfői tárgyalását. Az elnök Brankov Lázárt szólítja. Kémtevékenység Csehszlovákiában Dr. Alapi Gyula népügyész (a vád. lotthoz): A bíróság előtt ön részle. tes vallomást tett arról, hogy Tito, Rankovics, Kardelj, Gyilasz a népi demokratikus államok egész sorá ban kém- és jobboldali tevékenységet fejtettek ki. Tud-e ön arról, hogy a jugoszláv diplomáciai testű, letben lévő egyének más országokban is folytattak ilyen kémtevékenységet? Brankov: Tudom, hogy különösen Csehszlovákiában nagyon erős munka folyt, amikor Belgrádiban voltam, Rankoviccsal beszéltem és ő akkor nem volt megelégedve azokkal az ered menyekkel, amelyeket Magyarországon értünk el. Azt mondta, hogy Csehszlovákiában sokkal jobban megy a dolog. Rankovics említette Drnitset, ő volt Prágában a katonai attasé helyettese és egyben az UDB fői-ezidense. Népügyész: ön Drnits-csel találkozott is? Brankov: Igen, találkoztam. Kér. deztem, hogyan dolgozik ő Csehszlovákiában. Ő azt mondta, hogy neki a legnagyobb sikere Szlovákiában volt. Ott a szlovákiai nacionalistákra és hlinkagárdis- tákra támaszkodott és Rankovics utasítása szerint szította a nacionalista ellentéteket a csehek és szlovákok között. „Legatkalmasabbméd- szer“ a megfélemlítés Népügyész: Most mondja el, hogy milyen utasításokat kapott Titótól és Rankovicstól arra vonatkozólag, hogy hogyan válogassák ki a beszervezésre alkalmas egyéneket Ma. gyarország területén a magyar kor. mány ellen? Brankov: Mint legalkalmasabb módszert, Rankovics olyan utasítást adott, hogy leleplezéssel való fenyegetéssel kell beszervezni őket, különösen azokat, akik kompromittálva voltak, például akik a régi horthysta rendőrségnek dolgoztak, Szálasiék számára dolgoztak, a Gestapo ügy. nőkéi voltak, angol-amerikai hírszolgálatnak dolgoztak. Ezeket jobban kézben lehetett tartani. Véleményem szerint hasonló módszereket biztosan használtak az angolok és az amerikaiak is Titóval és Rankoviccsal szemben. Tudom például, hogy még a háború alatt a partizánok sokat beszéltek arról, hogy Rankovics egyszer egy kis csoporttal német kézre került és akkor ezt a csoportot kivégezték, csak Rankovicsnak sikerült néhány hét után megszabadulni. Akkor . . Népügyész (közbeszól): Nem lett semmi baja. Tito már Hitlerékkel is tárgyalásokat foly taton Brankov: Úgy van, nem volt sem. mi baja. Akkor beszélték, lehetséges, hogy Rankovicsot annakidején inár beszervezték a németek. Azután arról is sokat beszéltek például a háború alatt, hogy Tito 1941-ben 42-ben és 43 elején tárgyalásokat folytatott. Tárgyalt a németekkel, hogy abbahagyja a harcot abban az esetben, ha a németek beleegyeznek abba, hogy ő kormányt alakít Jugoszláviában. Ilyen tárgyalások voltak és erről sokat beszéltek. Abban az időben sokan voltak, akik nem hittek ebben, de voltak, akik hittek, ezek biztosan többet tudtak róla. 1943-ban a nyár közepén, amikor a szovjet hadsereg nagy győzelmet aratott a német hadsereg felett, Tito abbahagyta ezeket a tárgyalásokat. Akik tudtak ezekről a tárgyalásokról, olyan helyre küldlíe Tito, ahol biztos volt elpusztulásuk. Ezeket úgy minősítették akkor, mint Tito ellenségeit. Ezek a Szovjetunió barátai voltak és nem be- lyeselték azt az együttműködést, amely a háború alatt Tito, Kardelj, Gyilasz és Rankovics utasításai sze- tint az angolokkal és az amerikaiakkal ment, A tanácselnök ezután néhány kiegészítő kérdést tesz fel Rajk Lászlónak, majd Szőnyi Tibor áll a bírói emelvény elé. Szőnyi Tibor vallomása Elnök: Dr. Szőnyi Tibor, megéri tette a vádat? Szőnyi: Megértettem. Elnök : Elismeri bűnösségét? Szőnyi: Elismerem bűnösségemet. Elnök: önt az amerikai kémszolgálat Svájcban beszervezte. Mondja el, mikor és milyen körülmények Szőnyi: Az amerikai titkos szolgálattal 1944 őszén Svájcban kerültem kapcsolatba. Svájcban volt a háború alatt az amerikai stratégiai hírszerző szolgálat, az úgynevezett Ofice of Strategie Service európai központja, amelynek vezetője Allan Dulles volt. A háború végei elé, ami. kor már nyilvánvalóvá vált, hogy - oc IrKTPnfMirnnai OV-
