Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-20 / 218. szám

2. oldal SmUSÉGI MAGYAR NEE KEDD, 1949. SZEPTEMBER 20­Brankov: Ezt a tervet az első idő. ben a Tájékoztató Iroda határozata előtt még békés eszközökkel pró balták megvalósíani. A Tájékoztató Iroda határozata után más eszkö. zökkel is próbálkoztak, mert belát- ták, hogy békés eszközökkel nem sikerül a dolog. így nagy szerepe volt természetesen a már jól kiépí­tett jugoszláv hírszerző hálózatnak Magyarország területén. Rankovics 1947-ben nyíltan megmondotta, hogy Magyarországon olyan a helyzet és olyan politikai vonal érvényesül, amely Jugoszlávia érdekei ellen irá­nyul. Szóval Magyarország kormányának más politikát kell folytatnia. Elnök: Nem Jugoszlávia érdekei elleni irányzat, hanem olyan, amely ellentétben áll a Tito-klikk törekvé­seivel. Brankovt Úgy akartam mondani. És nekem azt mondotta, hogy meg kell nézni a hálózaton keresztül, mi­lyen alkalmas emberek vannak Ma­gyarországon, akiket meg kell nyer. ni a jugoszláv kormány politikájá­nak. Említette, hogy azt a vonalat, amely nem egyezik meg Jugoszlávia terveivel, Rákosi, Gerő és Farkas folytatják Magyarországon, de Ugyanakkor vannak vezetők a Párt­ban, akik más véleményen vannak. Akkor már említette, hogy Rajk 3z az ember, akit népsze­rűsíteni kell Magyarországon és a kémhálózaton keresztül Rákosi, Gerő és Farkas tekinté­lyét kell csökkenteni. Ez volt az első utasítás ilyen irány­ban. 1947 végén, amikor Tito a kor­mánydelegációval Budapesten járt, ezek a tervek már megérettek és konkrét formát öltöttek, különösen egy találkozón, amely Kelebián tör. tént Rankovics és Rajk között- Ezen a találkozáson én, mint tolmács sze­repeltem. Ezen a találkozón konkre­tebben is szó volt arról, hogyan kel! ezeket a terveket megvalósítani. Rankovics konkrét utasításokat, ta­nácsokat adott Rajknak, Hogy neki mi a feladata és hogyan kell dol­goznia. Brankov a kelebial Rankovics-Rajk meg­beszélésről-— Rajk feladata, hogy mindent megtegyen a kormány megbuktatására. Rákosit. Gerőt és Farkast pedig mindenesetre ' el kell távolítani a vezetőségből. Emlékszem, arról volt szó, hogy ha Rajknak csak annyi sikerül1, hogy megszervez egy komoly ellenzéket a Pártban, azután az állami appará­tusban, akkor számíthat arra, komoly segítsé­get kap Titótól, hogy átvehesse a Párt és a magyar kormány ve­zetését. A fődolog az volt, hogy Rajk­nak kell megszervezni egy komoly csoportot a magyar pártban és hogy Magyarországon a parlament­ben is alakuljon meg egy ilyen cso­port .. . Elnök: Mi a feladata ennek a csoportnak? Brankov: Ennek a csoportnak a feladata, hogy eltávolítsák a mai kormány és párt vezetőit. Elnök: Tehát ez a csoport Rajk vezetésével vegye kezébe a hatalmat. Brankov: Igen. Elnök: ... és mihez kezdjen ez­zel a hatalommal? Brankov: Akkor Rankovics taná­csokat adott Rajknak és azt mon­dotta neki, hogy olyan elemekre kell támaszkodnia,, akik segíteni fogják, hogy Magyarországon egy burzsoá- demokratikus kormány alakuljon meg. Természetes, hogy elsősorban a trockista elemekre kell támaszkod­nia a pártban, mert már ezek úgyis folytatnak harcot Rákosi el­len, Azután a nacionalista, sovoniszta elemekre, a katolikus erőkre, külö- sen a falun a kulákokra. Amikor a szocializmusról, a marxizmus gaz­dagításáról volt sző, az a jugoszláv népnek szólt, hogy a jugoszláv nép és a párttagok Elnök: Nem tett-e Rankovics em­lítést valami olyasmiről, hogy Titóék- nak eszük ágában sincs a szocializ­mus megvalósítása felé haladni? Brankov: Pontosan emlékszem hogy a végén hangsúlyozta: amit ő mondott, nem a maga nevében mon. dotta, hanem Tito nevében beszélt. Elnök: ön már beszélt arról, hogy Rankovics ugyancsak Tito nevében segítséget is ígért a hatalom átvé­teléhez? Katonai segítség Rajk számára Brankov: Először azt Ígérte neki, hogy Magyarországon fog segíteni és ha Rajk elvégzi ezt a komoly szer. vezést, akkor ő számíthat komoly katonai segítségre is, amit Tito fog adni Rajknak. Tervek voltak arról, hogy átdobnak több jugoszláv zászló­aljat magyar egyenruhában akik magyar-jugoszláv származá. súak és így Magyarországon ez nem lesz feltűnő, mert úgy fognak ki­nézni, mint a magyarországi délszlá­vok. Erről szó volt. Azután Rajk segítségére azt is Ígérte, hogy ő kapcsolatban van az ausztriai zónával, az angol-amerikai zó­nában vannak régi magyar had­seregtisztek, katonák, akik ott tartózkodnak és segíteni fog, hogy ezek a magyar alakulatok jugoszláv területen át Magyarország­ra tudjanak jönni. Kiséríatek a Kommá nista párták bomlasz- tására Elnök: Nem emlékszik arra, hogy a jugoszláv kormány kieszelte azt, hogy a népi demokráciák kommu­nista pártjai központi bizottságaiba kiküld jenek képviselőket a saját kommunista pártjuk részéről? Em­lékszik ilyesmire? Brankov: Igen. Elnök: Erről nem szólt az előbb Brankov: Ennek a tervnek meg­valósítására 1946—47-ben Tito küld­te megbízottait a népi demokrati­kus országokba és őket nevezték meg, mint a Jugoszláv Kommunista Párt központi vezetőségének képvi­selőit azokban az országokban. Én voltam ilyen képviselő Magyarorszá­gon, Csehszlovákiában Novoszel, ké­sőbb Sztilinovics Marian, Novoszel követségi tanácsos volt, Sztilinovics mai prágai követ. Lengyelországban Kovacsevics Sztislava volt, később Rukavin Iván, Bukarestben Ranko és később Lompár Mihajlov, Bulgá­riában először volt Kovacsevics Mi- kóla, azután Cicmil volt. Albániában Zgyergya és Zlatiszláv voltak. Ezek voltak a Jugoszláv Kommunista Párt központi bizottsága vezetőségének képviselői ezekben az országokban és feladatuk az volt, hogy népsze­rűsítsék Titót, Jugoszlávia rendsze­rét és begy mindent tegyenek meg, amit csak tudnak, hogy ezek az ál­lamok Jugoszlávia útján haladjanak Elnök: lön említést tett Rob An­ton részére kiállított hamis papírok­ról. Ez nem egyedüli eset, hogy ha­mis útlevelet, hamis papírokat állí­tottak ki. Bizonyára volt felszere­lésük vagy talán utasításuk is, hogy egy kis hamisítás ne legyen pro­bléma? Brankov: Volt. Ezzel foglalkozott a konzulátusosztály, amely hamisí­tott igazolványokat állított ki azoknak a jugoszláv diplomatáknak, akik hírszerzéssel foglalkoztak Ma­gyarország területén és amikor szükség volt, náluk mindig voltak ilyen hamis igazolványok. fillamcsiny, merényie­tek terve Elnök: Most mondja el azt, hogy mint az UDB magyarországi főmeg­bízottja, milyen utasításokat kapott 1948 októberében Rankovics jugo szláv belügyminisztertől és Gyilasz, tól a magyarországi államcsíny elő­készítésének meggyorsítása érdeké­ben? Brankov: Arról volt szó, hogy Kaiknak kellett volna végrehajtani ők megbeszéltek ezen a találkozón. Azt hiszem, Rankovics akkor mon dotta, hogy meg kell sürgetni Raj. kot ebben az ügyben, hogy határo zottabban cselekedjék. Elnök: Tud valamit arról, hogy Tito és Rankovics milyen gyakorlati intézkedéseket tett a jugoszláv-ma- gyar határon és egyébként is ma­gyar területen abból a célból, hogy Rajk Lászlót segítsék a magyar ál­lamrend megdöntése érdekében? Brankov: Igen, akkor szó volt arról, októberben, hogy Magyaror­szágon nem lehet semmit békés mó­don végrehajtani, mert már világos- hogy a Párt és a nép Rákosi, Far­kas és Gerő mögé áll és egyetlen kiút egy „határozottabb“ cselekvés Ezzel kapcsolatban volt a katonai segítség is és akkor szó volt arról, hogy a jugoszláv-magyar határon már előkészületek voltak arra, hogy szükség esetén tudják azt a katonai segítséget nyújtani Rajknak, amely, ről már beszéltem. Szóba került az is, hogy a határincidensek, amelyek a magyar-jugoszláv határon voltak, kell, hogy bevezetői legyenek ennek a fegyveres akciónak. Elnök: Milyen előkészületekről tud ön, amelyet I'ito és Rankovics tettek a magyar kormány egyes tag­jai elleni terrorcselekmények végre­hajtása érdekében és milyen utasitá. sokat kapott Jovanovics és Jojkics a Rákosi Mátyással szembeni merény. let végrehajtásának előkészítésére? Brankov: Rankovics szakértők­ként küldött Jugoszláviából két UDB-embert, akik tapasztallak, já­ratosak voltak politikai gyilkossá, gokban. Ezek Jovanovics és Jojkics voltak, az UDB ügynökei, ők Bu­dapestre érkeztek 1948 októberében és figyelték Rákosi lakását, különö­sen Rákosi személyével foglalkoztak. Jovanicsot később kiutasították a magyar hatóságok. Jojkics pedig 1948 végén visszatért Belgrádba. Rankovics a merényletet mintegy be. vezetőnek tartotta az államcsíny végrehajtására. Ezzel kellett volna jelt adni a mai kormány eltávolítá­sára. Brankov színleges át- pártslása Elnök: 1948 októberében ön Ran­kovics jugoszláv belügyminisztertől milyen utasítást kapott, hogy provo­kációs nyilatkozatot tegyen a Tito­kormánnyal való szinleges szakítása, ról? Brankov: Egyenesen megmondotta, nekem! Magyarországon most olyan a helyzet, hogy régi módszerekkel többé nem lehet dolgozni. A magyar hatóságok olyan éberek lettek, hogy a követségi tagoknak már majdnem lehetetlen lett a munkájuk. Utasí­tást adott nekem, hogy menjek vissza Budapestre, hagyjam el a kö­vetséget és adjak egy nyilatkozatot, amelyben elítélem Tito politikáját és mint politikai emigráns, akit Tito üldöz, maradok Magyarországon. El­utaztam Budapestre. Az utasítások amelyeket 6 akkor adott, ezek vol­tak : Először is meg kell nyernem a Magyar Dolgozók Pártja vezetősé­gének a bizalmát. Ez volt az első feladat. A második, hogyha megnye- rém ezt a bizalmat, akkor én észre, vétlenül tovább tartsam a kapcsola­tot a magyar összeesküvőkkel, fő­ként Rajk és Rankovics között. To­vábbi feladatom volt az is, hogy az összeesküvéssel kapcsolatban felve­gyem az összeköttetést még néhány fontos jugoszláv ügynökkel^ akik Magyarországon voltak. Ezek vol­tak t Szalai András, a Magyar Dol­gozók Pártja közp. vezetősége káder­osztályának helyettes vezetője, Og- nyenovics Milán, aki a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsé­gének szervezési titkára volt, azután Hegedűs József, aki a Magyar Jugo­szláv Társaság vezetőségi tagja volt. Végül pedig valamilyen anyagot kell szereznem, amely valamilyen módon kompromittálni tudná a magyar pár­tot és a jugoszláv politikai emigrán­sokat is. Rankovics sürget, Rajit halasztási kér — A nyilatkozatom után többször neki Rankovics utasításait, hogy ő sürgeti a dolgot. Ingadozott és a vé gén azt mondotta nekem, hogy vé­leménye szerint az összeesküvés, az államcsíny végrehajtását egy későbbi időre kellene halasztani. — Azután felkerestem Szalai And­rást, vele beszéltem. ő mindjárt beleegyezett, hogy tovább is ugyan­úgy fog dolgozni, mint ahogy eddig dolgozott és rendelkezésre fog állni. Ognyenoviccsal és Hegedűssel a hely­zet más volt. Ezek azt mondották, hogy az államvédelmi osztály nagyon figyeli őket, hogy ők gyanúsak az államvédelmi osztálynak és nem akarnak dolgozni, mert ez nagyon veszélyes, letartóztathatják őket. — Az első és a második találko­zásra Rankovics utasítása az volt, hogy Rajkot serkenteni kell, meg kell mondani neki, hogy már elég vöt az előkészítésekből, térjen már egyszer n tettekre. Maies Milas meggy»- ggolása Elnök: Moics Milos meggyilkolá­sáról, ezzel kapcsolatban Rankovics utasításáról, az ön és Blazsics sze­repéről mit tud mondani? Brankov: Moics volt a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetségének egyik vezetőségi tag­ja, ő volt a jugoszláv UDB egyik ügynöke is és ő volt személyes kap­csolatban, azt hiszem már a háború előtt Rankoviccsal. Amikor a Tájé­koztató Iroda határozata megjelent, Moics azzal kezdett fenyegetni, hogy le fogja leplezni Rankovicsot és az UDB magyarországi működését. A Moics-esetről jelentést küldtünk Bel­grádba Rankovicsnak. Válaszul Ran. kovicstól utasítás jött, hogy Moicsot likvidálni kell. — Amikor Mrázovics Rankovics utasítását elolvasta, azt mondta hogy ezt végre kell hajtani. Én el­lene voltam és más javaslatokat tét. tem, lehetne például beszélni Moics- csal és rábeszélni őt, nem meggyil­kolni. Blazsics és én voltunk ott, ő megbízta Blazsicsot, hogy hajtsa végre ezt az utasítást. Odaadta a pisztolyát Blazsicsnak. Blazsics ezt az ügyet Boarov Zsivko sajtóattasé­val szervezte meg és mint ismeretes. Boarov Mrázovics revolverével meg is gyilkolta Moicsot. Elnök: Tehát önnek mi volt a szerepe itt? Brankov: Én tudtam erről, eile, neztem, ez volt az egész. Ezután a tanácselnök a tárgyalás folytatását hétfő délelőtt 9 órára tűzte ki. • , Dr. Jankó Péter, a népbíróság különtanácsának elnöke 9 óra után .léhány perccel nyitotta meg Rajk László és bűntársai hétfői tárgyalá­sát. Az elnök Brankov Lázárt szó­lítja. Kémtevékenység Cseh­szlovákiában Dr. Alapi Gyula népügyész (a vád. lotthoz): A bíróság előtt ön részle. tes vallomást tett arról, hogy Tito, Rankovics, Kardelj, Gyilasz a népi demokratikus államok egész sorá ban kém- és jobboldali tevékenysé­get fejtettek ki. Tud-e ön arról, hogy a jugoszláv diplomáciai testű, letben lévő egyének más országok­ban is folytattak ilyen kémtevékeny­séget? Brankov: Tudom, hogy különösen Csehszlovákiában na­gyon erős munka folyt, amikor Belgrádiban voltam, Ranko­viccsal beszéltem és ő akkor nem volt megelégedve azokkal az ered menyekkel, amelyeket Magyarorszá­gon értünk el. Azt mondta, hogy Csehszlovákiában sokkal jobban megy a dolog. Rankovics említette Drnitset, ő volt Prágában a kato­nai attasé helyettese és egyben az UDB fői-ezidense. Népügyész: ön Drnits-csel talál­kozott is? Brankov: Igen, találkoztam. Kér. deztem, hogyan dolgozik ő Cseh­szlovákiában. Ő azt mondta, hogy neki a legnagyobb sikere Szlo­vákiában volt. Ott a szlovákiai nacionalistákra és hlinkagárdis- tákra támaszkodott és Rankovics utasítása szerint szí­totta a nacionalista ellentéteket a csehek és szlovákok között. „Legatkalmasabbméd- szer“ a megfélemlítés Népügyész: Most mondja el, hogy milyen utasításokat kapott Titótól és Rankovicstól arra vonatkozólag, hogy hogyan válogassák ki a be­szervezésre alkalmas egyéneket Ma. gyarország területén a magyar kor. mány ellen? Brankov: Mint legalkalmasabb módszert, Rankovics olyan utasítást adott, hogy leleplezéssel való fenye­getéssel kell beszervezni őket, kü­lönösen azokat, akik kompromittálva voltak, például akik a régi horthysta rendőrségnek dolgoztak, Szálasiék számára dolgoztak, a Gestapo ügy. nőkéi voltak, angol-amerikai hírszol­gálatnak dolgoztak. Ezeket jobban kézben lehetett tartani. Véleményem szerint hasonló módszereket biztosan használtak az angolok és az amerikaiak is Titóval és Ran­koviccsal szemben. Tudom például, hogy még a háború alatt a partizánok sokat beszéltek arról, hogy Rankovics egyszer egy kis csoporttal német kézre került és akkor ezt a csoportot kivégezték, csak Rankovicsnak sikerült néhány hét után megszabadulni. Akkor . . Népügyész (közbeszól): Nem lett semmi baja. Tito már Hitlerékkel is tárgyalásokat foly taton Brankov: Úgy van, nem volt sem. mi baja. Akkor beszélték, lehetsé­ges, hogy Rankovicsot annakidején inár beszervezték a németek. Azután arról is sokat beszéltek például a háború alatt, hogy Tito 1941-ben 42-ben és 43 elején tárgyalásokat folytatott. Tárgyalt a németekkel, hogy abbahagyja a harcot abban az esetben, ha a németek bele­egyeznek abba, hogy ő kormányt alakít Jugoszláviában. Ilyen tárgyalások voltak és erről so­kat beszéltek. Abban az időben so­kan voltak, akik nem hittek ebben, de voltak, akik hittek, ezek biztosan többet tudtak róla. 1943-ban a nyár közepén, amikor a szovjet hadsereg nagy győzelmet aratott a német hadsereg felett, Tito abbahagyta eze­ket a tárgyalásokat. Akik tudtak ezekről a tárgyalá­sokról, olyan helyre küldlíe Tito, ahol biztos volt elpusztulásuk. Ezeket úgy minősítették akkor, mint Tito ellenségeit. Ezek a Szov­jetunió barátai voltak és nem be- lyeselték azt az együttműködést, amely a háború alatt Tito, Kardelj, Gyilasz és Rankovics utasításai sze- tint az angolokkal és az amerikaiak­kal ment, A tanácselnök ezután néhány ki­egészítő kérdést tesz fel Rajk Lász­lónak, majd Szőnyi Tibor áll a bírói emelvény elé. Szőnyi Tibor vallomása Elnök: Dr. Szőnyi Tibor, megéri tette a vádat? Szőnyi: Megértettem. Elnök : Elismeri bűnösségét? Szőnyi: Elismerem bűnösségemet. Elnök: önt az amerikai kémszol­gálat Svájcban beszervezte. Mondja el, mikor és milyen körülmények Szőnyi: Az amerikai titkos szol­gálattal 1944 őszén Svájcban kerül­tem kapcsolatba. Svájcban volt a háború alatt az amerikai stratégiai hírszerző szolgálat, az úgynevezett Ofice of Strategie Service európai központja, amelynek vezetője Allan Dulles volt. A háború végei elé, ami. kor már nyilvánvalóvá vált, hogy - oc IrKTPnfMirnnai OV-

Next

/
Thumbnails
Contents