Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-18 / 217. szám

Vasárnap, 1949. szeptember 18. NYÍRSÉGI MAGYAR NBP 5. oldal lőtt Rajktól, hogy ő azokat Ran. kovicstól kapta. Ez egybevág lé­nyegében. Pálffy: Egybevág. Elnök: Ugyanígy egybevág en­nek megfelelően az is, hogy ami. lyen utasításokat ezután később Rajk a paksi találkozón Ranko. vicstól kapott, ugyanolyanokat ka. pott lényegében ön Zsokaljtól? Pálffy: Ugyanazokat. flz utasítások végrehajtása Elnök: Visszatérve erre a paksi találkozóra, ön milyen utasítást 'kapott és mit foganatosított Ran. kovácsnak a határon való átjutta­tása érdekében? Pálffy erre a kérdésre vála­szolva pontosan megjelölte a he­lyet és időpontokat, elmondta, hogyan készítette elő a Rankovics- Rajk találkozót, majd az elnök kérdésére részletesen beszámolt arról, miképpen csempészett át titoista propagandaanyagot a ha­táron. Elnök: Milyen utasításokat ka­pott ön, vagy Rajk a jugoszláv kormányférfiaktól a magyar kor­mány egyes tagjai ellen, megszer­vezendő terrorcselekmények vo­natkozásában? Pálffy: Legelőször 1947. őszén, amikor Nedelkoviccsal beszélget, tem, majd Zsokalj utján kaptam meg Rankovicstól az utasítást és Rajk is ugyanilyen utasítást ka. pott Rankovicstól. Arról volt szó, hogy fegyve­res puccs végrehajtásának kez­detén a Párt és a kormány három vezető tagját, Rákosit, Farkast és Gerőt le kell tar­tóztatni és ellená/lás esetén meg kell semmisíteni. Tudtam, hogy ez az illető szemé­lyek megölését jelenti. Elnök; Mit tett ön ennek az utasításnak a végrehajtása érdeké, -ben? Korondy feladata... Pálffy: Korondy ezredesnek, aki' már régebben be volt avatva a mi illegális tevékenységünkbe —1 ezt Rajktól tudom —1 lett volna a fel­adata a terv szerint, hogy három csoportot hozzon létre, amelyek Rá­kosinak, Farkasnak és Gerőnek egy időben való letartóztatását a késő esti órákban foganatosítják és szük­ség esetén, ellenállás esetén a meg­gyilkolásukat. Rankovics nemcsak hangsúlyozta a terrorcselekmények fontosságát, hanem ehhez ígért kon­krét segítséget is. Azt mondta, hogy jugoszláv, de magyar nemzetiségű, tehát magyarul is beszélő emberek csoportját, akik magyar honvéd­vagy rendőregyenruhában lesznek, azzal fogja a puccsal egyidőben át­dobni a határon, hogy ehhez az akcióhoz mint szakemberek, lénye­gében mint bérgyilkosok, rendelke­zésre álljanak. Pálffy ezután az elnök kérdésére ismertette a fegyveres felkelés rész­it teit. Kémet küld Moszkvába Elnök: Németh Dezsőt ön már 1948-ban Moszkvába küldte. Ugye? Pálffy: Igen. Elnök: ön hatott oda, hogy ő odamenten és bizonyos különleges megbízatásokat kapjon? Az ön kém. tevékenysége Németh Dezsőn kérész, tül Moszkvában is folytatódott. Er­ről beszéljen. Pálffy: Németh Dezsőt kapcsol­tam Brankovhoz. őt már ismertem és tudtam, hogy a hadseregnek régi fasiszta tisztje. Elnök: Milyen kémfeladatokkal hízta meg őt Moszkvában? Pálffy: Zstokaljjal megbeszéltem, hogy most van lehetőség őt Mosz­kvába küldeni. Még nem tudta meg­mondani a részleteket, csak azt, hogy Moszkvában felveszi a kapcso. latot, de mindenesetre a jugoszláv követség embere lesz. ő ki is ment az 1948-as év második felében. Már a Tájékoztató Iroda határozata után közölte velem Zsokalj, hogy mögt Né. meth szerepe sokkal fontosabbá vált, mint azelőtt, mert a jugoszláv követség helyzete Moszkvában meg­nehezült. 1948 őszén közölte velem, hogy most már tudja, ki fogja fel­venni a kapcsolatot. Közöljem Né­methtel, hogy ez Mrazovics lesz, aki azelőtt Budapesten volt jugoszláv követ. Elnök: A népbíró uraknak van kérdésük? Népbírák: Nincs, A népügyész tett fel ezután kér­déseket Fálffynak, majd Brankov kihallgatására került sor. Szünet után Brankov Lazar harmadrendű vádlottat vezették elő. Brankov Lazar vallomása Elnök: Brankov Lazar, megértette a vádat? Brankov: Megértettem. Elnök: Elismeri bűnösségét? Brankov: Elismerem. (Rövid szü. net után.) Részben, de nem teljesen. Elnök: önnek az álianibiztonsági hatóságnál az úgynevezett UDB-nál milyen beosztúsa volt? Brankov: 1947-ben a katonai misszió vezetője lettem és 1947 vé­gén követségi tanácsos. Az UDB-nak Magyarországion dolgoztam 1947-től 1948 szeptemberig. Elnök: Ki volt az ön közvetlen felettese? Brankov: Közvetlen felettesem Milics altábornagy és Rankovics bel. ügyminiszter volt. Elnök: Kik voltak azok a jugo­szláv diplomaták, akik hivatali be­osztásuknál fogva ennek felhasználá­sával kémtevékenységet, romboló munkát folytattak? seregei követségen Brankov: Ezek a következők vol lek: 1945-től kezdve Cicmil ezredes.' a katonai misszió akkori vezetője, Jávorszky őrnagy, Kovács őrnagy, később Mrazovics, Jugoszlávia buda pesti követe és én, Szmiljanics őr­nagy, aki később a konzulátusi osz­tály vezetője lett, Devecsics, a kon­zulátusi osztály vezetője, Joanovics tanácsos, dr. Gavrilovics kereske­delmi attasé és Csacsinovics és Jo- vics, a kereskedelmi attasé helyette­sei, követségi tisztivselők, Tolbicz Lázár, Grek Mikola követségi tiszt­viselők. Mindezek foglalkoztak hír- szerzéssel Magyarország területén. Elnök: Vagyis magyarul: kémszol­gálattal Tito ég Rankovics részére. Brankov: Igen, úgy van. ■ mrímmmmjt WBH— 1945 óta kémlredtek Magyar­országon Elnök: Mióta kezdődött Magyar, országon ez a kémszolgálat? Mióta működik egy egész hírszervezet Tito részére? Brankov: A kémszolgálat 1945-ben kezdődött, amikor az első jugoszláv katonai misszió Magyarországra ér­kezett. A katonai missziót Magyar- országra annakidején Tito küldte és a misszió összetételét Rankovicä bel­ügyminiszter szervezte meg. Mikor a misszió elindult Belgrádiról, a ka­tonai misszió akkori vezetője, Cie- mil ezredes Titótól személyesen ka­pott utasításokat. Elnök: Milyen utasításokat ka­pott? Braákov: Tito elvárja tőlünk, hogy jó munkát végezzünk Magyaror­szágon. Fontos, hogy jó hírszerző szolgála­tot szervezzünk meg. A második utasítása az volt, hogy Magyarországon „fel kell venni a kapcsolatot az ottani angol és amerikai megbízottal. A harmadik az volt, hogy a misszió tagjainak arra kell vigyázniuk, hogy semmi esetre se essenek a Szövetsé ges Ellenőrző Bizottságban működő szovjet katonai misszió befolyása alá. Ez volt a lényege ezeknek az utasításoknak. fl módszerek Elnök: Milyen módszerekkel, ho­gyan dolgoztak? Brankov: Cicmil foglalkozott az­zal, hogy felvegye a kapcsolatokat az angol és amerikai megbízottak­kal, a Szövetséges Ellenőrző Bízott. Ságban, ő már azelőtt, még a há­ború alatt jó kapcsolatot vett fel sz akkori angol és amerikai misszió tagjaival. Jávorszky őrnagy feladata volt, hogy szervezze meg a hírszer­zést és építsen ki kémhálózatot Magyarország területén. Aztán neki is feladata volt, hogy kémkedjen a szovjet hadsereg ellen. Kovács őrnagy volt az, aki különö­sen foglalkozott a szovjet ügyekkel és a szovjet hadsereggel. Engem az­zal bízott meg, hogy a jóvátételi do­loggal foglalkozzam és gazdasági kérdésekkel. Elnök: És mindezeket a feladato­kat milyen módszerekkel valósítot. ták meg? Hogyan? Brankov: Rankovics olyan utasí tást adott, hogy a cél elérésére mindent meg sza­bad tenni, fontos, hogy sikere legyen. És ennek alapján a misszió tagjai így is dolgoztak. Például a módsze rek olyanok voltak, hogy embereket a beszervezés érdekében leleplezés sei fenyegettek, aztán pénzt, álláso kát Ígértek, ezután erőszakos mód­szereket Í9 alkalmaztak, embereket vittek el. raboltak el Magyarország ■ területéről. fl magyar Kémek Elnök: Említette azt, hogy Ran- kovicsnak Magyarországra küldött megbízottai megvesztegetéssel, fe­nyegetésekkel, egész sor állampol gárt »zerveztek be a kémhálóza­tukba, különösen olyanokat, akik itt magas állami tisztségeket töltöttek be. Soroljon fel ilyeneket, akiket kémhálózatuk tagjaivá szerveztek be a magyarok közül. Brankov: Először is n legnagyobb ügy számunkra Rajk volt. Aztán a második volt Pálffy György, altábornagy. Ezután Szalai András.. Elnök (Közbeszól): Talán említse meg mindjárt, ki szervezte be Szalai Andrást? Brankov: Rajkot Rankovics bel­ügyminiszter személyesen szervezte be Szálait Szmiljanics őrnagy. Jus- tust, aki ugyanúgy jugoszláv ügy­nök volt, Jávorszky őrnagy. Ognye­novicsot beszervezte Mlazics követ­ségi titkár. Mindezek a diplomaták az UDB emberei voltak és . .. Elnök (Közbevág): És Horváth Zoltánt? Brankov: Horváth Zoltán Ugyanúgy a jugoszláv hírszolgálat egyik fon­tos ügynöke volt. őt Jávorszky őrnagy szervezte be. Elnök: Szebenyi Endre nevére emlékszik? Brankov: Emlékszem. Szebenyi Endre szintén fontos ügynökünk volt. Belügyi államtitkár volt. Őt Rajk miniszter segítségével szerveztük be .. . (Gondolkodik.) Aztán itt van Cseresnyés Sándor, aki a belügy­minisztérium sajtóosztályának főnö­ke volt. Elnök: Talán maga Rob Antal is az önök beszervezettje volt? Brankov: Robot Jávorszky szer­vezte be 1945-ben. Robbal az volt az eset, hogy Rob a háború alatt Jugoszláviában a Jugoszláv Kommu­nista Párt tagja volt és provokatív tevékenység miatt kizárták a Párt­ból. Rankovics, aki ismerte Rob esetét, engedélyt adott arra, hogy Robot beszervezz© és ha jól dolgo­zik, akkor Tito előtt rehabilitálni fogja. Azóta Rob állandóan dolgo­zik, mint az UDB egyik fontos ügy­nöke. Rajk, Szalai, Justus beszer­vezése Elnök: Hogyan történt Rajknak a beszervezése? Brankov: Formálisan Rankovics személyesen szervezte be őt. Én ezt Mrazovics követtől tudtam, aki ne­kem egy alkalommal erről beszélt. Rankovics olyan bizonyítékokat szerzett az amerikaiaktól, hogy Rajk a magyar horthysta rend­őrségnek besúgója volt. Ennek alapján Rankovics beszervezte Rajkot. Elnök: Szalai András beszerve. zéséről tud valamit? Brankov: Szalai Andrást Szmil­janics őrnagy szervezte be, aki tudott arról, hogy 1944 má­jusában Sátoraljaújhelyen 70 politikai fogoly — jugoszláv és magyar kommunisták — ki­törést készítettek elő a bör­tönbő/, Szalai elárulta a ter­vet. Elnök: Titoék tehát ebben az esetben egy olyan egyénnel szö­vetkeztek, akiről tudták, hogy jugoszláv hazafiaknak, kommu­nistáknak a vére szárad rajta? Brankov: Igen. Elnök: Ilyen személy volt Tito szövetségese. Brankov: Igen. Elnök: Justust hogyan szervez­ték be? Brankov: Jávorszky őrnagy kémhálózatán keresztül megtud­tam, hogy Justus Pál, aki akkor a Szociáldemokrata Párt központi vezetőségi tagja volt, egyben a magyar trockisták vezetője is. Az­tán sikerűit adatokat szerezni ar­ról, hogy a háború előtt Jus­tus Pál a horthysta rendőr­ség besúgója volt, Justus nem akart mindjárt... ami­kor azonban Rankovicstól jött Belgrádból az az anyag, amit Franciaországban szereztek és amely bizonyíték volt arra, hogy ö a horthysta rendőrségnek Pá­rizsban besúgója volt, akkor Jus­tus kénytelen volt elfogadni és at­tól az időtől ő volt a jugoszláv hír­szerzőszolgálat egyik fontos ügy­nöke. Az elnök szünetet rendelt el. 'Megnyílt Budapesten FF as Ossi Vásár Pénteken délelőtt 10 ólakor nyi­tották meg Budapesten a Nemzet­közi őszi Vásárt, Néhány perccel a megnyitó előtt érkezett meg Gerő Ernő elvtárs, a Népgazdasági Tanács elnöke, Farkas Mihály elvtárs, hon­védelmi miniszter, Révai József elv- társ népművelési miniszter, Szmir- nov, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tanácsosa a követség több tagjával. Ugyancsak megjelen­tek a megnyitáson Kádár János elvtárs belügyminiszter, Kállai Gyula elvtár3 külügyminiszter, Zsofinyecz Mihály elvtárs nehézipari és Maro­sán György elvtárs könnyűipari mi­niszter. Pontosan 10 órakor érkezett meg Szakasits Árpád elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, hogy megnyissa a vásárt. Szakosíts elvtárs megnyitó beszéde A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Agitáciős Osztályának kiadásában füzet jelent meg A BÉKETÁBOR ERŐSÖDÉSE ÉS AZ IMPERIALISTÁK VÁLSÁGA BESZÉLŐ SZAMOK TÜKRÉBEN címmel. Ez a brossnra a tények és számok erejével, a tőkés lapok és poli­tikusok „vallomásain“, önleleplezésein keresztül megmutatja a tőkés államok általános és fokozódó válságát, a tőkés államokban élő dol­gozók életszínvonalának rohamos süllyedését, összehasonlítja a béke legfőbb őre, a Szovjetunió, a köréje csoportosuló népi demokráciák és a legnagyobb tőkés állam, a fő háborús uszító USA és csatlósai politikai és gazdasági életét. Pártszervezeteink, népnevelőink terjesszék a brossurál a dolgo­zók szeles rétegei között, Adatait használják fel felvilágosító munká­jukban. 1« oldal, ára 20 fillér. Kapható az MDP szervezeteiben, a Szikra lerakatoknál es a könyvesboltokban. Szervezetek megrendelhetik az MDP Propaganda- anyagterjesztőnél (Budapest, IV., Deák Ferenc-utca 15.) — Ez a most kezdődő vásár — kezdte beszédét Szakasits elvtárs — nemcsak hároméves tervünk si­kerét igazolja, hanem azt is, hogy ez a terv szilárd, reális alapokra épült és feltárja a készülő ötéves tervünk hatalmas perspektíváit is. — Ez a vásár népünk legyőzhe­tetlen élniakarását, munkásaink, dolgozó parasztjaink és alkotó ér­telmiségünk tehetségét, öntudatát, hazaszeretetét, a szociálisa terv- gazdaság, a szocialista munkaver­seny győzelmét hirdetik. __ Ez a vásár hirdeti a nagy Szovjetuniónak és a népi demo­kráciáknak a kölcsönös segítés szellemében fogant testvéri együtt­működését, amely nemcsak a népi demokratikus államok szocialista építésének hatalmas hajtóereje, hanem a vílágbékének is biztonsá­gos, szilárd alapja, Szakasits Árpád elvtárs így fe­jezte be beszédét: Budapest egyre inkább a nemzetközi találkozások városa lesz. Szívesen jönnek hoz­zánk, a háborús uszítók hazug propagandája mind kevesebb hi­telre talál s akik idejönnek, azok. nak látniuk kell, hogy rend, béke. szabadság és jólét honol orszá­gunkban és népünk határtalan buz_ galommal és jókedvvel építi re­ményteljes, ragyogó jövőjét. Az ünnepélyes megnyitás után a kor­mány képviselői és a külföldi vendégek megtekintették a vásárt. Uránia filmszínház Apolló filmszínház Szeptember 15—18 Szeptember 15—18 A lángoló 6zabagságszeretet Falrengetó, vidám vígjáték és az önfeláldozó hősiesség ... . 1' i "i­Hímje [Ma, a repülőtér MARITA mm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents