Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-16 / 215. szám
PÉNTEK, 1949 SZEPTEMBER 16 nrva&mi ääö-yaä mker 3. oldal A mi szánkkal ítélnek bíráinkt Tegyük tömegmozgalommá halál as árulók bandájára! 24 órával a tárgyalás előtt Ma este közvetíti a rádió Rajkék áruló bandájának tárgyalását. — Most, huszonnégy órával a tárgyalás előtt mindenütt tetőfokára hág az izzó gyűlölet, a műhelyek röp- gyűlésein, a földeken összejövő parasztok között, az asszonyok, nál, iskolákban a fiataloknál zúg, dübörög a kiáltás, a dolgozók akarata:' Halál az árulókra! — Még jó, hogy rádión keresztül fogom hallgatni — szikrázik Kálmán bácsi szeme, a nyíregyházi Tejértnél — mert, ha ott lennék a teremben, biztosan nem tudnék parancsolni a markomnak és saját kezemmel fojtanám meg valameny- nyit! A bitangokat! Ki kell irtant őket, mint a veszett kutyákat! Czinkovszki Sanyi meg sem tudja várni, míg Kálmán bácsi befejezi, belevág a szavába. — Kötelet érdemelnek, mert el akarták venni, amit eddig felépítet. tünk. Például tőlem a tanulási lehetőséget, mert most megyek szak- érettségire. — Ne felejtsük el emberek, sohasem ezt az esetet és azt se, hogy a leleplezést Rákosi elvtár. sunknak, szeretett vezérünknek köszönhetjük — harsogja túl valamennyit Som József — Rákosi elvtárs a mi édesapánk! A Villany telepen reggel tartottak röpgyülést és onnan küldtek táviratot Rákos! elvtársnak, amelyben megfogadták, hogy még fokozottabban veszik ki részüket a munkából. Ezzel vála. szolnak az imperialistáknak. — Mi eleget szenvedtünk a múltban — emeli fel 'hangját Veres szaki a műhelyben — százszorosán kell visszaadni ezeknek a gazem- J bereknek a mi szenvedésünket és amit nekünk szántak. A kazánoknál dübörögve emelkedik a magasba a szénbordó ele. vátor. — Elhatároztuk, hogy a segédfűtők is egyéni versenybe kezde. nek — kiáltja túl a dübörgést Séra elvtárs — majd adunk mi az imperialistáknak, meg a kutyáiknak, Titónak, Rajkóknak! így van minden üzemben, a Hangya olajütőben, az építőknél, ahol már öt röpgyülést tartottak s úgy látszik, mintha óráról-órára fokozódna a gyűlölet, mintha óráról-órára keményebben szorítanák a szerszámot a munkások. Az MIVDSz alcsoportok 5s mind megszervezik a rádióhallgatást. — Mindnyájan eljövünk meghallgatni — mondják az asszonyok — nem azért mintha kíváncsiak lennénk Rajk hangjára {bár elnémult volna már örökre); — hanem azért, hogy érezzék a bírák is: mindnyájan ott vagyunk mellet, tűk és a mi szánkkal mondják ki az ítéletet: halál az árulókra. Halál azokra, akik gyermekeinket, bennünket akartak meggyilkolni, a jövőnket. — A napközi otthonunkból kizavarni a gyermekeinket — izzik Jeszenszkiné dohánygyári munkásnő szeme. A falvakban a pártszervezetek, Défosz, földművesszövetkezetek helyiségeiben hallgatják majd a tárgyalást a dolgozó parasztok. Tiszanagyfalu, Nyírmada, Nagyvarsány, Nagy. kálló, Nyíradony, Tuzsér, Bakta. lórántháza már tegnap megszervezte. Nyírbátorban országos vásár van, hatalmas embertömeg nyű. zsög, morajlik és egy-egy sátor előtt csoportok verődnek össze a népnevelők körül, szenvedélyesen vitatkoznak, botok emelkednek a magasba, szitkokat kavar össze a szél a porral. — A földünket akarták... — A traktorokat elvenni tőlünk... Nyírbogáton munkaközben is Ssszejöttek a határban, — A Szovjetunió, a Párt, Rákosi Mátyásunk aloktmányt adott nekünk — beszél fennhangon Nagy József paraszt, hogy mindenki meghallja — először van ilyen. Régen mi parasztok a többi dolgo. zóval együtt kisemmizettek voltunk. Ezt akarta újra Rajk, meg a többi hitvány féreg. Cselédeket akart megint belőlünk csinálni a gróf földjén. — Dögöljenek meg! A szabolcsmegyei mezőgazdasági igazgatóságtól kapott értesülések szerint a Szabolcs megyeij magtisztítók szakadatlanul dolgoznak, hogy biztosítsák a vármegye őszi vetőmaggal való ellátását. Az állami gépüzeimek és a szövetkezetek magtisztítóinak dolgozói mindent elkövetnek, hogy a munka zavartalanságát biztosítsák. Az elmúlt szombatig több, mint (Keltek ó!ta üzemszünetet tart a nyíregyházi városi gőzfürdő. A Széohenyi-utcai épület úgy megváltozott ez alatt az idő alatt, mintha telje,sen kicserélték volna. Az utcai falaik nem mutatják már szégyenkezve tégláikat, eltakarja azokat az új vakolat és benn a fürdő belsejében kijavított, kicsinosított kabinok, folyosók várják az A Csehszlovák parasztok és mezőgazdasági szakemberek körében nagy népszerűségnek örvend az élenjáró szovjet agrobiológiai tudomány. A földművelésügyi minisztérium szem előtt tartva a mezőgazdasági munkások érdekeit időszakos mező- gazdasági kiadványának első számat rendezi sajtó alá, amely elsősorban agrobiológiai tudománnyal foglalko— A kulákokra számítottak — kontrázik Dibóczi Antal — de rosszul számítottak, mert van nekünk Rákosi Mátyásunk, meg egy Pártunk, Én mondom emberek, fi_ gyelmezzünk ezután még jobban, Ne csak a szemünket tartsuk rajta a kulákokon, hanem a kezünket is. Az iskolákban a Diákszövetségi klubtermekben már szerelik a rádiókat. A közgazdasági gimnáziumban Karcag Tibi a mestere. A rádiót elkérik vagy Füzesi vagy Borka tanár úrtól és úgy hallgatják, vagy pedig valamilyen más megoldást találnak. Lángol a fiúk szeme a haragtól, amikor Rajkról beszélnek, — Az én apám lakatos — ugrik fel a padra Nyitrai Miklós — azelőtt nem ülhettem itt a padban. Most itt ülök, de itt is maradunk! Mi is segítünk Rákosi elvtársnak a harcban. Jobban fogunk tanulni! 13.000 mázsa gabonát tisztítottak meg vetés céljára. A nemesített vetőmagvak, valamint a szöszösbükkony már tisztított állapotban érkezik a megyének. A vetőmagtiszti- tási munkák üteme után ítélve október 30-ig, a vetés elvégzésének határidejéig a vármegye magtisztítói minden ■elvetésre kerülő gabonaszemet áteresztenek a tisztítógépen. üzemkezdést. Az épületjavításon kívül sor kerül a vízvezetékhá'ó- zat és a fűtési berendezés hibáinak kijavítására is, a régi helyére pedig új mozaikpadló kerül, összesen 32.000 forintot költ a város a rend- behozásra. A kijavított, újjáépített fürdő október 1-től a közönség rendelkezésére áll. zik. A kiadvány rendeltetése a Micsurin—Liszenkó tanításának terjesztése a parasztok körében, továbbá elő akarja segíteni a mező- gazdasági kutatások fejlesztését. Lazna—Teplicben szeptemberben rai- csurini konferenciát hívnak egybe, ugyanitt micsurinista klubot szerveznek. Villanyvilágítást kap a Pazonyi-nt A választások alkalmával a Magyar Dolgozók Pártja, a Népfront megígérte a választóknak, hogy öt év mu/va nem lesz község Magyarországon villanyvilágítás nélkül. Azóta még fokozottabb mértékben, mint addig, folyik a falvak villamosítása, újabb és újabb községekbe viszik el a munkások a jobb é/etet, kultúrát hozó fényi A választások előtt Nyíregyházán gyakran felvetődött a kérdés: Szép, hogy a falvak villanyt kapnak, de vájjon gondoskodott.e az ötéves terv a városok, nagyobb községek perifériáinak villannyal való e/látásáról? ( Az alábbi esetből kitűnik, hogy gondoskodik a népi demokrácia a kültelkekről is: * A Pazonyi utón népnevelőink és Pártunk javaslatára rövidesen megkezdik a villanyvilágítás beszerelését. Megszűnik az az állapot, hogy a viszonylag sűrűn lakott útszakaszra vaksötét boruljon este, megszűnnek a sőtétségokozta közlekedési balesetek: vi/lanyt kap a Pazonyi út egészen az egykori vámig. ieakadatlcmul dolgoznak a szabolcsmegyei magtisztítók Október 1-én megnyílik a várisi lőzfnrdő Micsurin mizgalnm Csehszlavákiában az egyéni versenyzést Rákosi elvtárs elhangzott figyelmeztetője után megnövekedett az egyéni versenyzők száma. Egyedül a Ganz Waggongyárban néhány nap alatt több, mint 100 munkás készítette el egyéni versenytervét. „A legszélesebben elterjeszthető és szinte minden munkásra alkalmazható versenyforma az egyéni verseny“ — mondotta Rákosi elvtárs. Útmutatása nyomán valóban, mintegy varázsütésre, elindult az egyéni versenyhez való tömeges csatlakozás. A MÁVAG-bói egyetlen napon több mint 60 dolgozó fogadta el a Ganz Waggongyári versenyzők kihívását. Textilgyáraink munkásai i» hatalmas lelkesedéssel csatlakoznak a mozgalomhoz. De lehetne folytatni végig, minden egyes iparágon és úgyszólván minden egyes jelentősebb üzemen keresztül a példák felsorolását. Helytelen volna azonban, ha a kérdést ezentúl csak erről az oldalról tekintenénk. „Az egyéni verseny természetesen nem zárja ki, hogy az egyéni versenyző ugyanakkor brigádba ne versenyezhessen“ — mondotta Rákosi elvtárs. íme a példa: a Ganz Waggongyár Morvilló-brigád- jának vezetője: Morvilló elvtárs, valamint a brigád három tagja: Ku. harcsik, Czvick és Császár elvtársak versenyben állanak egymással. Versenyükön keresztül emelkedik egyéni teljesítményük és így a brigád teljesítménye is. Ugyanez vonatkozik valamennyi szocialista munkamódszerre : a munkamódszerátadásra, újítómozgalomra stb. Ezért állapíthatjuk meg azt a tényt, hogy az egyéni verseny minden szocialista munkaverseny alapja, melynek talaján nőnek ki és fejlődnek a verseny más, többi módszerei. Ezen a téren is követnünk kell a Szovjetunió példáját. Fel kell használnunk a Sztahanovok, Buszi- "inek, Anna Kuzyecovák és a Szov. jetunió egész hősi munkásosztályának gyakorlati tapasztalatait. Fokoznunk kell az egyéni versenyzők számát üzemeinkben. Ennek azonban nem szabad mechanikussá válni. Nem szabad öszetéveszteni a számszerű növelést az alapos, jól átgondolt, tervszerű politikai munkával. Nem arra van szükségünk most, hogy uéhánv nan alatt lálszateredménveket produkáljunk, hanem arra, hogy az egyéni versenyek fejlesztésén ke. resztül a versenyt valóban a legszélesebb dolgozó tömegek mozgalmává tegyük. Váltsuk valóra ezen keresztül azt a sztálini mondást, hogy a munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere, mely a tömegek legnagyobb fokú aktivitásán alapszik. A mechanikus szervezés mellett a másik veszély az elbürokratizálódás veszélye. Bizonyára lesznek olyanok, akik azt fogják mondani: ,,a mi területünk speciális terület, itt nincs meg a lehetősége az egyéni versenynek“. Ezek lényegében véve bürokratikus gátak közé akarják szorítani a tömegek helyes kezdeményezését. Minden munkaterületen meg van a mód az egyéni verseny szervezésére és meg is kell szervezni ezeket. Aki ennek útjában áll, annak először meg kell magyarázni álláspontja helytelenségét. Ha pedig ez nem segítene, el kell távolítani az útbóL K *•'“ Pártszervezeteink elsőrendű feladata, hogy a Nagybudapesti Párt- bizottság választmányának határozatait végrehajtsák, gondoskodjanak a munka termelékenységének szüntelen növeléséről, mely a szocializmus építése szempontjából az egyik legfontosabb előfeltétel. Ebben a harcban egyik legélesebb fegyverünk az egyéni versenyek szervezésén keresztül a munkaversenynek tömegmozgalommá tétele. Ezt a fegyvert, mint az osztályharc minden fegyverét, elsősorban a kommunisták tartják a kezükben. Járjanak elől ebben is és mutassanak jó példát a pártonkívüli dolgozóknak . • • „Minden párttagra és tagjelöltre nézve érvényesíteni kell Pártunk szervezeti szabályzatának azt a követelését , hogy a kommunista járjon élen a termelés terén, mutasson példát a munkafegyelemben, a szakmai képzettség emelésében.“ így szól a Nagybiudapesti Pártbizottság választmányának határozata. Semmi kétség aziránt, hogy Pártunk vezetésével az egész dolgozó nép végrehajtja ezt a megtisztelő feladatot, melynek célja: a szocializmus építésének, a dolgozó nép felmelekedésének meggyorsítása. Kiváló a cukorrépatermés Ukrajnában Ukrajnáiban, megkezdődött a cukorrépatermés begyűjtése. Számos körzetben a ter- melés 180—200 mázsa hek- táronkint-. A „Párizsi kommun“ mezőgazdasági szövetkezet ko 1 hozpar as z tiai 370— 400 mázsa átlagos hektáron- kinti cukorrépatermést értek el. A cukorgyárak megkezdték a munkát. Az udicsi gyár munkásai még a múlt évben elérték az 1950. évre előirányzott termelési színvonalat és most kötelezettséget vállaltak, hogy terven felül legalább 150.000 púd cukrot’ gyártanak és megtakaritanalc 1000 pudi elsőosztályú cukor előállításához szükséges anyagot. Az idén 145 cukorgyár és 6 finomító dolgozik Ukrajnában. 1 mássa cement és sok más minden a kollégiumnak A nyíregyházi gyárépitők felajánlása A dolgozó nép hatalmas győzelmiével kezdődött a mostani iskolaév: eddig soha elő nem forduló magas arányszámban foglalták el az iskolák padjait munkások és dolgozó parasztok gyermekei. Népi demokráciámc nemcsak jogot ad a műveltséghez, hanem lehetőségeket is. A kollégiumi hálózattal .Nyíregyházán n1)integy hátszáz dolgozói gyermeke helyezkedett el a kollégiumokban és mint értesültünk a kollégiumokban a nevelés új módszerét vezetik be: a munkával való nevelést. Műhelyeket állítanak fel és ezekben a műhelyekben minden dijak abban a szakmában dolgozhat, amelyikhez kedve van. Most az üzemek sietnek a kollégiumok segítségére a műhelyek felállításában. A nyíregyházi Gyárépítési Nemzeti- Vállalat munkásai 1 mázsa’ cementet, egy ács és egy kőműves 'szerszámkészletet, deszkákat, villanymotorokhoz segélyszerelést ajánlottak feL
