Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-16 / 215. szám

a M 'flyikségi K I , Magyar Nép Ma este 7-főI 8 óráig ás 9 órától közvetíti a Kossuth rádió Rajk és összeesküvő bandája perének tárgyalását A gyilkos kémbanda a nép bírósága előtt I Nincs olyan erő, amely elszakíthatná Magyarországit és a népi demokráciákat a Szovjetuniótól A Rajk-ügy a világ érdeklődésének középpontjában A mai napon a népbíróság megkezdi a főtárgyalást Rajk László és kémbandájának ösz- szeesküvése ügyében. Mind- össze öt nap telt el azóta, hogy a budapesti államügyészség vádirata nyilvánosság elé ke­rült. Ez az öt nap elegendő volt azonban ahhoz, hogy egész dolgozó népünkben fellobbaji- jon a düh lángja. Ez az öt nap elegendő volt ahhoz, hogy egész népünk a kárté­kony férgeknek kijáró megve­téssel, az orvgyilkosoknak ki­járó gyűlölettel mondjon ítéle­tet a magyar nép legveszedel­mesebb, legádázabb ellensé­gei feltett. Levelekben és távira­tokban, városi és falusi kisgyil­léseken. pártnapokon, értekez­leteken fordultak a dolgozók száz- és százezrei forró gzere- tetiik és egyben köszönetük nyilvánítására Rákosi elvtárs és a Párt felé, megköszönve, hogy ettől ,a szinte felbecsülhe­tetlen veszélytől megszabadí­tották népünket. A vádirat, az imperialisták nyilvánosságra került vadállati terve valamennyi magyar dől. gozó előtt felelevenítette a múltat, a nélkülözéseket, a nyomort, a szolgaságot, a kita­szítottságot — .azt, amit a Rajk- banda egész népünknek szánt. A munkások, a dolgozó pa­rasztok, a néphez hű értelmi­ségiek a vádirat olvasása köz­ben rádöbbennek arra, hogy* az imperializmus főügynöksé­gének, Titóéknak szolgáló Rajk-banda mit akart tőlük el. rabolni, hova akarta visszata­szítani őket, hogy a Tito ro- hamosztagosaitól agyonsanyar­gatott jugoszláv nép sorsa várt volna rájuk. Az emelkedő élet- színvonal helyett újból a húsz­féle élelmiszerjegy, a megfizet hetetlenül drága tej- és vaj­fejadag, a szaporodó népbeteg­ségek, az árubőség helyett a 9 forintos tej, a kilónként 7 forintos burgonya, a 3.50 fo­rintos tojás — épp úgy, mint Jugoszláviában. A koncentrá­ciós táborok, a várbörtönök kazamatái, a kényszermunka, a gyilkosok rémuralma a nép fe­lett — épp úgy, mint Jugoszlá­viában. A feltörő düh, a mérhetetlen gyűlölet .azonban bizonyítja: népünk értékeli, na,gyrabe- csüli eddigi eredményeinket, tudja: a szabadság nélkül nincs számára élet! Ez a fel­ismerés jut kifejezésre Alföldi László felszólalásában, amelyet az Alkaloida-gyár röpgyűlésén mondott: „Újításainkat nem. azért csináltuk, hogy Rajkék visszaadják a tőkéseknek a gyárakat, hanem azért, hogy minden gyermeknek cipője le­gyen és feleségünk ne szal­mán, hanem fehér ágyban szül­jön. Rajk nem érdemel mást, mint kötelet!* Ennek a felismerésnek nyo­mán írta Kurucz János nyír­egyházi dolgozó paraszt: „Rajk Lászlóéit azt akarták, hogy 700.000 földhöz juttatott újra koldusbotra jusson. Azt akar­ták ezek a júdáspénzen hizlalt banditák, hogy újra csendőr pofozzon, szolgabíró rugdos­son bennünket... Köszönjük Pártunk és Rákosi Mátyás éberségét, hogy megszabadítot­tak bennünket leggonoszabb el­lenségeinktől!“ A városok és a falvak dol­gozói a maguk életének keser­ves emlékein mérték fel a ve­szélyt. De nem álltak meg en­nek felismerésénél. A tanulsá­gok levonása, után szilárd elha­tározások születtek: „Mi orszá­got építünk, és pedig olyan or­szágot, amelyre a világ felfi­gyel!“ _írja Varga András építőmunkás. „Forró szeretet­tel üdvözöljük Rákosi elvtár­sunkat és újra megígérjük, hogy a tervet két hónappal előbb fejezzük be** — mondja az Alkaloida dolgozóinak táv­irata. „Mi azzal válaszolunk hogy még jobban termelünk és mindezek mellett a ma­gam részéről azzal, hogy a néphadsereg bátor tisztjének nevelem fiamat"' — írta Bá­nyász Józsefné, dohánybeváltói munkásasszony. íme, így látták meg a Rajk-banda, az impe­rialisták elleni harc módját Szabolcs üzemeinek dolgozói. „Aki a munkásosztály éle­tére tör, az az értelmiség ellen is merényletet követ el. Rajk és cinkosai foglalkozásra te­kintve lehetnek értelemiségiek, de nem képviselői, hanem gyilkos ellenségei a népért dolgozó értelmiségnek.“ íme ez a néphez hű értelmiség sziklaszilárd állásfoglalása. Nagy és szent fogadalmat tettek az ország élten járó dol­gozói, amelyet a Ruggyanta Gyárban így öntöttek szavak­ba: „Azt a zászlót, a Párt zász­laját, amelyet az árulók sárba akarlak taposni, magasra emel­jük és győzelemre visszük.“ Egész népünk határozott: „Ál­lamunk, ■ népköztársaságunk kormányunk megerősítésire még összébb zárjuk sorainkat, még szilárdabban tömörülünk a felemelkedés biztosítéka, a halálos veszedelem elhárítőja, Rákosi Mátyás és a Párt mögé." Az öt nap a vádirat közzó­tétele óta, a főtárgyalásig el­telt idő elegendő volt ahhoz, hogy egész népünk niég áldo­zatkészebben, még odaadób- ban fogjon termelő munkájá­hoz. A Rajk-banda leleplezése — ez a néhány na,p bizonyítja — lij erőforrássá lett. Ma, a tárgyalás napján egész népünkben szilárd a szándék: „Jövőnk, alkotó munkánk, füg­getlenségünk védelmében kö­nyörtelenül lesújtunk az impe­rialista ügynökökre*. A Rajk-banda ügye egyre job­ban a világ érdeklődésének közép­pontjába kerül. A világsajtó mind nagyobb terjedelmű tudósítások, ban, kommentárokban foglalkozik az áruló kémbandát leleplező vád­irattal. Jellemző az imperialisták legocsmányabb szolgáira, Titóékra, hogy még mindig a legmélyebb hallgatásba burkolódznak. Ennél kézzelfoghatóbb beismerést nem is lehet elképzelni. A magyar népben egyre fokozó­dik az a mély felháborodás, ame. lyet a kémbanda leleplezése, a vádirat megjelenése, az áruló trockista kémek és gyilkosok igazi arcának megismerése keltett. — A gyárakban és az üzemekben, a hi­vatalokban és a tanintézetekben, a földművesszövetkezetekben és a falvakban országszerte gyűléseket tartanak, amelyeken a magyar dol­gozók gyűlöletüket fejezik ki a népáruló gengszter bandával szem. ben. Ezeken a gyűléseken egyhan­gúlag követelik a szabadság, a függetlenség, a demokrácia ellen szervezkedett, a magyar nép veze­tőinek meggyilkolására és a ma­gyar nép imperialista leigázására szövetkezett aljas árulók szigorú megbüntetését. A gyűléseken résztvett dolgozók egyhangúlag ál­lapítják meg, hogy nincs olyan erő a világon, amely elszakíthatná Ma. gyarországot és a többi népi de. mokratikus országot a békeszerető népek nagy táborától, amelynek élén a szocializmus hazája és minden dolgozó szeretett vezetője és tanítója, a bölcs Sztálin áll. A pozsonyi PRAVDA ezeket írja a kémbanda leleplezé­sével kapcsolatban: — A vádirat megmutatja azt a tényt, hogy a nemzetközi imperia­lizmus belülről igyekszik megbon­tani a népi demokratikus országo­kat, kémek, árulók és politikai kártevők segítségével igyekszik bomlasztani az államok vezető, erőit. Lényegileg olyan tervről volt szó, amely feltűnően hasonlít az imperialisták Iegrakciósabb szov. jetellenes kezdeményezéseihez, — Semmivé akarták tenni a Nagy Honvédő Háború egyik legna­gyobb .történelmi jelentőségű vív­mányát, az imperializmus arcvona­lának áttörését, a tőkés rend bu­kását a közép- és délkeleteurópai államokban. Az árulók jugoszláv kapcsolatai­ról írva hangsúlyozza a lap: Titóék ellenségei a szlovákok és csehek nemzeti szabadságának, ellenségei a csehszlovák állami szuverénitás- n,ak is. Az délkeleteurópai re. akciós államtőmb, amelyet Tito vezetésével akartak kialakítani, nem számolt a független, erős, népi demokratikus, a Szovjetunió­ra támaszkodó csehszlovák köz­társasággal. A szófiai NARODNA BORBA hosszan ismerteti a trockista kém­banda szoros kapcsolatait az im­perialisták kémközpontjaival. — Leszögezi: Tito az angol-amerikai kémszolgálat munkatársa. A Rajk és bandája elleni vádirat — írja a lap — valamint maga a bünper tárgyalása, amely szeptember 16-án kezdődik Budapesten, még bőségesebb anyagot szolgáltat en. Louis Aragon elvtársat, az ismert újságírót, költőt és regényírót, a Ce-Soire főszerkesztőjét a fran­cia hatóságok „sajtóvétségre” való hivatkozással megfosztották pol­gárjogaitól. Aragonnal egyidőben megfosz­tották a polgárjogoktól Leforte elvtársat, egy párizsmelletti mun. kásváros kommunista polgármeste. A Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa írja: Wasing.tonban szeptember 12-én végetértek a pénzügyi tárgyalá­sok. A washingtoni tárgyalások befejezése után nyomban közzé­tett döntések elfogulatlan kiérté. kelése azt mutatja, hogy a való­ságban semmiféle tényleges intéz­kedés nem történt Anglia gazda­sági helyzetének megsegítésére. A közzétett döntések azonban más oldalról világos fényt vetnek az angol-amerikai ellentétek további kiéleződésére is és bizonyítják az Egyesült Államok monopolistái­nak azt a kitartó törekvését, hogy véglegesen megkaparintsák Nagy- britannia országai felett az ameri­kai tőke ellenőrzésnélküli ural­mát. A nyugati sajtó bármennyire is igyekszik ködösíteni, néhány lap nem tudja leplezni a lényeget. A londoni lapok elárulják az amerl­Az amerikai Export-Import Bank elhatározta, hogy húszmillió dollá­ros kölcsönt nyújt a jugoszláv kormánynak. A kölcsön célja az, hogy Jugoszláviát az Egyesült Ál­lamok stratégiai nyersanyagszállí­tójává tegyék. Az amerikai lapok nyíltan meg­írják, hogy a kölcsönnek politikai jellege van. A United 'Press washingtoni tudósítója kijelentette, hogy ez a terv Tito támogatását célozza. Az amerikai monopolisták odadobnak egy morzsát az áruló Titóéknak, akik kutyahűséggel szolgálják a Wall-Street urait. A Tito-klikk Nyugatnémetország­ba is stratégiai nyersanyagot szál­lít. Ezzel elősegíti a német milita- rizmus feltámasztását, amely any­Bebrits Lajos elvtárs közlekedés- és postaügyi miniszter tegnap meg­jelent rendelete értelmében aa or­szág egész területén jelenleg érvé­nyes nyári időszámítás október 1-ről 2-ra virradó éjszaka három nek alátámasztására, még inkább világosságot derít a Tito banda áruló tevékenységére. rét és Marc bányászszakszervezeti főtitkárt. Az ügy óriási felháborodást kel­tett a francia dolgozók körében. A Humanité megállapítja, hogy a kormány intézkedése a demokrá­cia sárbatiprása. Ilyen lépésre a „harmadik köztársaság" legreak. ciósabb kormányai sem mertek ve­temedni. kai és angol nagytőkéseknek azt a gálád tervét, hogy Amerika gaz­dasági nehézségének terhét teljes egészében a szigetország népeinek vállára rakja. Az amerikai Wall-Street Journal nyiltan szóváteszi, hogy Angliában a nehézségekből kivezető út meg­teremtésére drákói intézkedéseket kell foganatosítani, ami az angol dolgozók életszínvonalának erős csökkentését eredményezi. Tekintélyes külpolitikai megfi­gyelők véleménye szerint a washingtoni tárgyalások eredmé­nye és az ezeket követő esemé­nyek, valamint az Egyesült Álla­mok vezető köreinek lázas tevé­kenysége, hogy a gazdasági vál­ság harapófogójából Anglia és más marshallizált országok egyre rosszabbodó gazdasági helyzetének kárára csússzanak ki — meggyőző bizonyítékai az angol-amerikai el­lentétek fokozódó kiéleződésének. nyi kárt okozott a második világ­háború idején Jugoszlávia népei­nek. Jugoszláviában szakadatlanul süllyed a dolgozók életszínvo­nala. A reálbérek az 1946. évi ál­lapothoz képest ötven százalékkal estek. Sok élelmiszer és iparcikk teljesen eltűnt a forgalomból. Titóék az üzemekben, a szén­ás ércbányákban fegyenctáborhoz hasonló viszonyokat vezettek be. Arra kényszerítik a munkásokat, hogy napi 10—16 órát robotolja­nak pihenés nélkül. Azonban a jugoszláv nép síkraszáll az ellen, hogy országát az amerikai-angol imperialisták gyarmatává tegyék. A jugoszláv nép szabadságot akar és barátságot a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal. Órakor megszűnik és helyébe a téli időszámítás (középeurópai idő) lép. Ennek megfelelően október 2.-án éjjel 3 órakor az órákat egy órával hátra, tehát három óráról két órára kell visszaigazítani. Óriási felháborodás Franciaorssághans Aragon költőt megfosztották a polgárjogoktól II washingtoni értekezlet előjátéka vált az amerikai nagytőke ellenőrzés nélküli uralmának SnglialfeleU Jugoszláviában egyre magasabbra lángol a fasiszta Tito-klikk elleni harc tüze Október 2-től téli időszámítás VI. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM JÓSA 60 FILLÉR; ! —•' PÉNTEK, 1949 SZEPTEMBER 16

Next

/
Thumbnails
Contents