Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-15 / 214. szám

Csütörtök, 1949. szeptember 15. WERSBÖI »AGYAR OT6S 3. oldal Megbosszuljuk Ságvári halálát! Kötelet as árulóknak! — es as if jumunháeok Ítélete — Mi nem kínoznánk sem az anyját, sem a feleségét, mint ahogy ők tették, de ha néhány percre a kezünkbe kerülne ő maga, akkor a körmeit egyenként tépnénk ki! — Gazember! — Nem érdemelnek mást, csak kötelet! Nem, nem érdemelnek mást, ez a véleményük egyöntetűen és ha. tározottan a Magasépítőknél az if_ júmunkásoknak, Haizer Pistának, Magyari Károlynak, Bakó Zoltán­nak. Nem valami vérszomjas em berek ók. Becsületes ifjúmunká­sok, akik a bádogosműhelybn ál­talában 100 százalékon felül telje­sítenek, de éppen ezért mondták ki Rajkra ezt az ítéletet, ezért gyűlölik ezt a bandát, közöttük Szalai Andrást ,aki Ságvári Endre, a hős kommunista ifjúmunkás-ve­zető halálát okozta. Hogy került ez szóba? Magyari Karcsi — aki már va­lamennyivel idősebb a 15 éves Haizer Pistánál és Bakó Zolinál — Magyari Karcsi szokása szerint az életéről beszélt. — Nem volt olyan nap, hogy a mester meg ne vert volna ben. nilnket. Pofonnal „nevelt”. Reggel hat órától este 10-ig tartott a munkaidő. Persze, milyen munka volt az? Nem a mesterségbe vágó, hanem takarítás, kapálás, vízhor­dás és minden más házimunka. — Emlékszem egy esetre. — Este 11 fele a mesterné ke­zembe adott egy nagy fazék töltött káposztát és azt parancsolta rám’, hogy vigyem el a testvéréhez, a város túlsó oldalára. Kitört belő­lem a keserűség és úgy föídhöz- vágtam a fazekat, hogy káposztás, túl szétment. — Másnap reggel a mester első „szava” öt pofon volt, utána rám­ordított, káromkodott és • tovább pofozott. Haizer Pista szinte nem is akarja mindezt elhinni. Hát ilyen dolog is lehetséges volt? — Pistának őt testvére van otthon, de amint el­meséli, nem élnek rosszul, mind nyáján tanulnak. Q éppen most töri a fejét azon, hogy melyik szakmát válassza véglegesen, mert abban kiváló mester, vagy mér nők akar lenni. Tanoncotthonba fog beiratkozni Pesten. — Felszabadulás? Ennél a mes­ternél? 37 év alatt öten szabadul, tak fel nála. Persze mi nem tehet­tünk sokat ellene akkor, de nem ültünk tétlenül. Szerveztük az if­júmunkásmozgalmat. Akkoriban hallottunk először Ságvári... Ságvári. Nem mondta tovább Karcsi. A többiek nem csodálkoztak rajta, mindnyájan egy dologra gondol.! tak: Ságvári halálára és Szalai Andrásra. 1942-ben fogták el Horthy pri­békjei a hős ifjúmunkást. Nem ad­ta meg magát könnyen, két detek­tívet agyonlőtt a kifejlődött tűz­harcban, de végül is kioltották életét. Hős módjára halt meg, mint ahogy hős módjára élt és harcolt. AzérfJ, hogy Karcsit ne verje többé a mestere, hogy Pista ta­nulni tudjon, Bakó Zoli a Balaton, nál nyaralhasson és sok minden másért, amit nem lehet ilyen egy­szerűen elmondani. Akkor nem tudták, ki súgta be. Az anyja és a felesége hallgatott, pedig kegyetlenül megkínozták őket. Nem árulták el Ságvári rej. tekhelyét. Most már tudjuk ki volt az al­jas besúgó. — Szalai András. Gyűlölettől terhes nevének min­den betűje, ahogy Karcsi kimond, ja a száján. Gyűlölet izzik a szemükben. — Megbosszuljuk Ságvári Endre halálát! — tör ki magából Zoli is és ökölbeszorul a tenyere, majd mintha összebeszéltek volna egy­szerre kiáltják, — Nem érdemelnek mást csak kötelet. Prieszoi Jézseí elvfárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja tart eSüaáást a mai nyíregyházi pártnapon Talán soha nem vártak pártnapot nagyobb érdeklődéssel a nyíregyházi MDP szervezetek tagjai, mint a mait. Nem az időszerű problémák iránti puszta érdeklődés, nem a puszta kíváncsiság irá­nyít ma délután minden nyíregyházi kommunistát és rajtuk kívül a párton kívüli dolgozókat a városhaza udvarára, hiszen a legidősze­rűbb politikai kérdés, a legidőszerűbb harci kérdés a dolgozók olt. hatatlan gyűlöletét váltotta ki az imperialistákkal szemben és túl­áradó szeretetét a Magyar Do/gozók Pártja iránt. A Pártunkba befurakodott imperialista kémek, trockisták le/ep. lezéséről fesz ma szó, az elkészült vádiratról, amelynek alapján pén­teken a nép bírái elé állnak a magyar nép legvadabb, leggyűlölete­sebb ellenségei: Rajk és áruló bandája. Az összevont, nyilvános pártnap ma délután 6 órakor kezdődik a városháza udvarán. Előadója Prieszoi József elvtárs, közlekedés. és postaügyi miniszteri osztályfőnök, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja tesz. Nem érdemel máit, mint kötelet! — est kiáltják as Alkaloida munkásai [Röpgyülésre gyülekeznek az Alkaloida munkásai, itt is ott is felröppen egy hango kiáltás, sokan nem tudják már türtőztetni magukat, mindenki hangot akar adni annak a gyűlöletnek, amelyik szemükben izzik. — A felszabadult munkás- osztályt akarta hóhérkézre adni! — emeli l'el az öklét Móré Ferenc lakatos. — A legerősebb bástyát, a Pártot akarták szétrombolni Rákosi elvtársunkat meggyil­kolni! — kiáltja Virág Imre. A felháborodás moraja zúg végig az embereken és lia Rajkék a kezük közé ke­rülnének, pillanatok alatt szétszaggatnák őket. — Ä kenyeret akarták a szánkból kivenni! — így Mol­nár János. — Termelésünk, verse­nyünk eredményét alattom- ban elorozni — visszhangoz­za Szentesi Miklós, a Petőfi brigád tagja. Most Alföldi László áll fel. — Én láttam az apámat 1932-ben, amikor összekö­tözték, nádpálcával verték a talpát, két csendőr pisztoly­aggyal verte véresre a fejét. Rajkék a csendőröket akar­ták visszahozni. Mi becsület­tel termeltünk, hogy most jobb életünk legyei?. Van jo­gunk, hogy azt féltsük és azt védjük, amit építettünk. Újításainkat nem azért csi­náltuk, hogy Rajkék vissza­adják a tőkéseknek aj gyá­rakat, hanem azért, hogy minden gyermeknek cipője legyen és a feleségeink ne szalmán, hanem fehér ágyban szüljenek. Rajk nem érdemel mást, mint kötelet!-— Kötelet! — zúgják utár na a többiek. Felugrálnak a helyükről és' úgy kiáltják, harsogják, zúg-| ják a munkások. — Kötelet! Utána táviratot szövegez- nek Rákosi elvtársnak. „Mi, a büdszentmihályi Alkaloida dolgozói kérjük a bíróságot, hogy Rajkót és társait halállal sújtsák. Ugyanakkor forró szeretet­tel üdvözöljük Rákosi elvtár­sunkat és újra megígérjük, hogy a tervet két hónappal előbb fejezzük be.“ Ssilárditsuk meg n ssemélyes felelősséget Rákosi elvtárs legutóbbi beszédé­ben rámutatott arra, hogy a magyar munkásosztály eddig becsülettel tel­jesítette történelemszabta feladatait és ennek tudatában beszélhetünk hibáinkról is. így a sok helyen ta­pasztalt munkafegyelem lazulásáról, a munka termelékenységének csök­kenésétől. Ugyanekkor megvilágí- tóttá Rákosi elvtárs mindezek alap­vető okait, közöttük az egyéni fele­lősség hiányát. Mi az egyéni felelősség hiánya, „mi ez: a személyes felelősség hiá­nya?" Sztálin elvtárs így válaszol erre: ,,A személyes felelősség hiánya az, amikor az emberek egyáltalán nem felelősek a rájuk bízott mun­káért. nem felelősek a gépezetekért, munkapadokért, munkaszerszámo. kért. Érthető, hogy ha hiányzik a személyes felelősség, akkor szó sem lehet a munka termelékenységének emelkedéséről, a termelés minőségé­nek javításáról, a gépezetek, munka- padok, munkaszerszámok kíméletes kezeléséről." Nem, szó sem lehet mindezekről, ha hiányzik a szegé­lyes felelősség. ,,A személyes fele- lősség hiánya olyan ostora az ipar­nak, amely összes termelési és szer­vezeti eredményeiket fenyegeti az üzemekben". Ezért hívta fel Pártunk és Rákosi elvtárs figyelmünket erre is, most a hároméves tervünk győzedelmes megvalósításának heteiben, mert a személyes felelősség megvalósítása fényes győzelmet, a hiánya zűr­zavart, rendetlenséget jelent. Felelősség mindenkin nyugszik, az egyszerű segédmunkástól kezdve a párttitkárig, vállalatvezetőig. A* alapszervezet és a párttitkár az egész munka ellenőrzéséért, a politi kai irányításért, a vállalatvezető az egész vállalatért, a mérnökök a mű­szaki vezetésért, az üzemi bizottsá­gok a munkaverseny szervezéséért és a szakszervezeti feladatok ellá­tásáért, az üzemvezető az üzemért, csoportvezetők a csoportért, a dolgo­zók a saját gépükért, szerszámukért, munkájukért felelősek. Ezt a fele­lősséget haladéktalanul meg is kell teremteni az üzemekben. Előfelté. telei adva vannak. Korántsem ele­gendő az, ha határozatokban lefek­tetjük. hoev! „kiszélesítjük üze­meinkben az egyéni felelősséget" vagy „irányt veszünk az egyéni fele. lősség megvalósítására“, hanem konkréten, a valóságban hajtsuk végre azt, amit a Párt elénk tűz, amit a hatalmon lévő munkásosztály felelőssége megkövetel, amit minden becsületes dolgozónak meg kell ten­nie a béketábor megerősítésének ér. dekében, az imperialisták és ügynö. keik elleni harc érdekében. A gya­korlati megvalósításra példát mutat nekünk a Szovjetunió munkásosztá­lya, példaképül vehetjük a Szovjet­unió iparszervezését. Feladataink tehát a személyes fe­lelősség megteremtésére: magasabb szervezettség megvalósítása üze. meínkben, a feladatok és a felelős­ség pontos meghatározása egyénen­ként, vállalatvezetőtől kezdve a munkásig, az ellenőrzés szigorú meg. szervezése. Tartsuk szem előtt Sztá. lín elvtárs szarait, aki így tanítja a felszabadult, saját magának dolgozó munkásosztályt! „Egyes elvtársak azt hiszik, hogy a személyes felelős, ség hiányát ki lehet küszöbölni rá* olvasásokkal, hangos szónoklatok, kai... Nem, nem, elvtársak, a szemé, lyes felelősség hiánya magától soha sem fog eltűnni Csak nekünk ma* gunknak lehet és kell azt megsemmi­sítenünk, mert mi vagyunk a hatal­mon, mi és ti aki felelünk mindene, kért, többek között a személyes fe» Ielősség hiányáért is. Azt hiszem, hogy sokkal jobb lenne, ha gazda­sági vezetőembereink ahelyett, hogy szónoklatokkal és ráolvasásokkal fog­lalkoznának, ott ülnének egy-két hónapig mondjuk a bányában vagy a gyárban, kitanulmányoznák a munkaszervezés ügyének minden részletét és „apróságát", ott a hely. színen, a valóságban semmisítenék meg a személyes felelősség hiányát, aztán annak az adott üzemnek a tapasztalatait átvinnék a többi üze­mekbe is. Ez sokkal jobb lenne. Ez lenne aztán az igazi faarc a szemé­lyes felelősség hiánya ellen, harc a munka helyes, bolsevik megszervező, séért, harc az erők helyes elosztá­sáért az üzemen belül. Tehát: megszüntetni a személyei felelősség hiányát ... —1 ez a fel* adat." Újból megnyílnak a dolgozók iskolái A tanulási év megkezdésé- gazdasági vei a tanfelügyelőség rövi­desen megindítja a dolgozók iskoláit is. Nyíregyházán már több évfolyamon keresztül működött ez az iskola és hallgatói eredményesen vizs­gáztak a tanévek végén. A hónap végén nyílik meg Nyíregyházán a köz­Urania filmszínház Apolló filmszínház Szeptember 15-18 Szeptember 15-18 A lángoló 8zabagság„eretet Falrengető, vidám vígjáték ea az önfeláldozó hősiesség filmje Ma a repülőtér Marita gyöngye és pedagógiai gimnázium dolgozó tago zata, ahol azok a dolgo­zók képezhetik tovább magu­kat, akik a tizenhatodik élet­évüket már betöltötték és az általános iskola nvolc (vagy a gimnázium, a polgári isko­la 4.) osztályát eredményesen elvégezték. Hogy mennyire népszerűek megyeszerte a dolgozók isko­lái és mennyire vágyik a ta­nulásra dolgozó népünk, bi­zonyítja az is, hogy Kisvár- dán, Nyíradonyban és Nyír­bátorban ugyancsak dolgozó tagozat felállítását kérik. Ez utóbbiakról még nem történt végleges döntés. ü szabolcsi burgonya értékesítéséről tanácskoztak a vasárnapi értekezleten a felvásárlék és szövetkezeti ügyvezetők Vasárnap az Iparosok Székha­zában értekezletre ültek össze Szabolcs vármegye földművesszö­vetkezeteinek ügyvezetői és bur­gonyafelvásárlói. Az értekezleten a Magyar Dolgozók Pártja részéről Kovacsics Gyula elvtárs, a Burgo- nya- és Hagymakereskedelmi NV részéről Sásdy Sándor vezérigaz­gató, a SzövOSz részéről Szabó Miklós és Győri László vettek még részt. Az értekezleten meg­vitatták a szabolcsi burgonya fel­vásárlásával és értékesítésével kapcsolatos tennivalókat, problé­mákat. Szabó Miklós elvtárs megnyitó­ja után Kovacsics Gyula elvtárs politikai beszámolót tartott, majd Győri László ismertette az elkö­vetkezendő feladatokat, amelyek Szabolcs szövetkezeti mozgalmára várnak. Hangoztatta többek közt, hogy a burgonyaátvételnél a fel­adat: minőségi átvétel, hogy az ország ellátatlan lakossága kifo­gástalan minőségű burgonyát fo­gyaszthasson. Sásdy Sándor vezérigazgató tá. jékoztatójában hangoztatta, hogy ezen az értekezleten nem a ki. zsákmányolók dugják össze fejü­ket, hanem a dolgozó nép képvise­lői beszélik meg a felvásárlás és értékesítés lehetőségeit. Hangoz­tatta, hogy a burgonyafelvásárlás is politikai munka, aminek megol­dása főként a felvásárlókra hárul. Kijelentette, hogy minden burgo. nyamennyiséget el fogunk tudni helyezni. A beszámolók és tájékoztatók után felszólaltak a szövetkezet je. lenlévő ügyvezetői és burgonya­bevásárlói. Felszólalásaikból ki­tűnt, hogy komolyan veszik ezt a feladatukat is és mindent elkövet­nek majd a burgonyaforgalom zök­kenőmentes lebonyolítására. — A GÉPJÁRMŰVEZETŐK Szak. szervezetének helyi csoportja vasár, nap délelőtt 10 órai kezdettel tiszt­újító közgyűlést tart, amelyen buda­pesti központi kiküldött is résztvesz. A szakszervezet tagjai tagsági iga­zolványaikat is vigyék magukkal, hogy ezt a szavazási jog gyakorlá­sára az ellenőrző bizottságnak be­mutathassák. — A Dalai Lámát, Tibet uralkodóját meglátogatta egy. külföldi újságíró. Az újság­írónak tíz napig kellett utaz­ni egy yak hátán, hogy elér­je al 12 éves dalai láma lhas- sai palotáját.

Next

/
Thumbnails
Contents