Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

Vasárnap, 1949. szeptember 11, NYÍRSÉGI MAGYAR NEE 3. oldal Kardelj ét Rankovics ízámítanak arra, hogy S misszió tagjai Magyarországom Való tartózkodásukat felhasznál­ják. hogy kémanyagot szerez­nek a magyar kormány politikai és gazdasági intézkedéseiről, va­lamint hírszerzést végeznek a magyarországi szovjet csapatok­ról. Törlésünkre adtat, hogy szoros kap­csolatot kell létesítenünk az angol­amerikai megbízottakkal és el kell kerülnünk, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet vezetői­nek, különösen Vorosilovnak befő. lyása alá kerüljünk.“ Uránkor ennek megfelelően éve­ken keresztül tartotta fenn az össze, köttetési Rajkkal, Pálffyval és a magyar demokratikus államrend el­len összeesküvő más elemekkel. Ő volt az, aki Rajkhoz kapcsolta Pálffy Györgyöt, ő volt, aki Rajk László, Pálffy György és mások szervezeteit -egybehangolta. Ő irányította Rob Anton jugoszláv kém működését, akit az ő követelésére a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szö­vetségének titkárául választottak és aki az országgyűlésnek is tagja lett. Urankov volt a tolmács Rajk es Rankovics 1947 decemberében Kele. bián folytatott tárgyalásán. Reá, mint Tito és Rankovics bizalmi em herére hárult az a feladat, hogy a Magyar Köztársaság megdöntésére irányuló tervek kivitelezését szór galmazza és ellenőrizze. Amikor a Tájékoztató Iroda közleménye után et a szerepe megnehezült, Rankovics egyenes utasítására Tito ellen fordult és erről nyil­vános nyilatkozatot is adóit. Titokban pedig folytatta a Köz­társaság megdöntésére irányuló működését, Brankov tehát ezáltal az 1946. 1 Jtc.ben megalkotott demokratikus államrend és köztársaság kormá­nyának erőszakos megdöntésére irá nyúló ezervezkedés vezetésével bűn­tettet követett el. h) Brankov Lazar a jugoszláv hi­vatalos kémszervezet fő vezetője volt Magyarországon. T öbb, mint 4 ■éven át Rajk Lászlótól, Pálffytól és az ügynökeiként beszervezett egyéb magyar kémek egész sorától folya­matosan szerezte be a titkos adato­kat Erre a tevékenységre közvet­lenül Titótól kapott utasítást. Ő volt Tito legszívósabb ügy­nöke. Brankov Lazar egész magyarországi tartózko­dása alatt állandóan kémkedett. Ezzel kémkedés bűntettét követte «1. c) 1948 nyarán Brankov Lazar magához rendelte a jugoszláv kém­szervezet tagját, a budapesti jugo­szláv követség sajtóattaséját, Zsivko Poarovot és közölte vele, hogy Moics Milos, a magyarországi jugoszlávok egyik vezetője a Tájékoztató Iroda határozata mellett foglal állást és ezért félő, hogy leleplezi Titóék ma­gyarországi működését. Brankov azt az utasítást adta Boarovnak, hogy bírja rá Moics Milost, hogy ettől a szándékától álljon el és ha Moics Milos kitartana álláspontja mellett, akkor ölje meg. Brankov az utasí­tás után átadta Mrazovics jugoszláv követ revolverét Boarovnak, aki 1948 július 10-én éjjel Moics Milost annak lakásán több re­volverlövéssel meggyilkolta. Brankov Lazar tehát Zsivko Boa- vovot rábirta arra, hogy Moics Mi­lost előre megfontolt szándékkal megölje, vagyis gyilkosságra való felbnjtás bűntettét követte el. IV. a) Dr. Szőnyi Tibor 1903-ban ■született. 1930-tól 1945-ig, amikor, mint amerikai kém Magyarország­ra jött, kizárólag külföldön élt. — 1938-ban Svájcban bukkant fel, ahol a háború alatt az ottani ma­gyar emigránsokból trockista cső. portot szervezett. Csakhamar ösz­szeköttetésbe lépett Noel H. Field- del, az amerikai kémszolgálat egyik vezetőjével, majd ennek fő­nökével Allan Dullessal, aki az „OSS” nevű USA kémszolgálat európai főnöke volt. Field úgyne­vezett „baloldali” elemekből tobor­zott kémekre specializálta magát és hozzátartoztak a különböző nemzetiségű svájci emigráns kém­csoportok. Dulles utasítására Sző. nyi Tibor kapcsolatba lépett Misa Lomporral, a bukaresti jugoszláv követség jelenlegi első tanácsosá­vá^ aki a háború alatt Svájcban Tito és az USA közös kéme volt és Szőnyihez hasonlóan anyagi el­lenszolgáltatás fejében kémszolgá­latokat végzett Dullesnek. Szőnyi vallja, hogy 1944. decem. herében neki és csoportja tagjai­nak Misa Lompar hamis igazol­ványokat adott át, amelyekkel Szőnyi és csoportjának tagjai, mint Jugoszláviába utazó tisztek szere­peitek. Szőnyi Tibort és kémcso­portját a jugoszláv és amerikai felderítő szervezet Marseillesbe juttatta, ahol Latinovics, az ak. kori marseillesi jugoszláv konzul (jelenleg svájci jugoszláv követ) elintézte az amerikai kémszolgálat ottani vezetőjénél, hogy a kém. csoport rendelkezésére amerikai katonai repülőgépet bocsássanak. Minthogy ekkor még folyt a há­ború ,a speciális katonai repülő- gép használatára az amerikai fő­hadiszállás adott engedélyt. Szőnyi elmondja, hogy Belgrád- ban a belügyminisztériumban je­lentkeztek, ahol bemutatták a Lompar és Latinovics kémektől kapott igazolványaikat Kovacse- vics jugoszláv őrnagynak. Az őr­nagy elhelyezte őket a jugoszláv politikai rendőrségen, néhány na­pon át kioktatták őket, majd megfelelő kísérettel Noviszádon és Suboticán keresztül, mint jugo­szláv tiszti missziót Szegedre küldte. Szegeden Kalafatics őr. nagy, a jugoszláv politikai rendőr­ség ott.tartózkodó tisztjének uta­sítására Szőnyiék a jugoszláv iga. zolványokat megsemmisítették, Szőnyi és kémbandája idővel jelentős pozíciókba jutottak. Sző­nyi maga a Kommunista Párt ká­derosztályának a vezetője lett, ami lehetővé tette, hogy a vele meg­érkezett amerikai kémeket, vagy azokat, akiket Rajk hozzá utasí­tott, megfelelő állásban helyezze el. Szőnyi és az általa elhelyezett kémek az általuk megszerzett titkos be/poliíikai és gazdasági ad a. tok egy részét közvetlenül Budapesten adták át megbí. zóiknak, részben pedig futá­rok útján Svájcba kü/dték, az Egyesült Államok ottani kém. szolgálatának. Szőnyi 1947. februárban külön uta­sítást kapott arra, hogy Szász Béla, Ádám György és Máté Iván amerikai kémeket fontos közigaz­gatási beosztásba helyezze el. 1946. őszén Allan Dulles utasí­tására Szőnyi működését Rajknak rendelte alá és rendelkezésére bo. csátotta kémcsoportját is. Szőnyi Tibor, aki nemzetgyű­lési képviselő is volt, tehát közhi­vatalnok, hivatali megbízásával visszaélve, a magyar állam nem. zetközi és gazdasági helyzetét érintő titkokat az állam érdekei, nek súlyos sérelmére idegen állam hatóságaival közölt, kémkedés, hűtlenség bűntettét követte el. b) Szőnyi Tibor csoportjának tagjait 1945. januárban történt ha­zatérése után a legkülönbözőbb állami közigazgatási és fontos gaz. dasági pozíciókba helyezte el. így többek között elhelyezte Vági Ferencet a miniszterelnökségi' saj. tóosztályra, Földi Istvánt a Ma­gyar-Szovjet Olajvállalathoz, majd az iparügyi minisztériumban, Va. labán Pétert a rádió szerkesztősé­gében, Hódos Györgyöt a Tervhi. vatalban, dr. Kálmán Andrást a népjóléti minisztériumban, dr. Kúti Gyulát az orvosszakszervezetben. Kémcsoportját Szőnyi 1947. feb. ruárig mintegy kéthavonként rend­szeres megbeszélésekre hívta össze. Ez időpont után konspirációs okokból már csak egyénenként tárgyalt velük. Az értekezleten utasította kémszervezetének tagjait, hogy kapcsoljanak be új embereket a kémszerve­zetbe, olyanokat, akik ellen­ségei a népi demokráciának. Szőnyi állandóan informálta Raj­kot az általa beszervezett kémek beosztási helyéről és szervezetét Rajk rendelkezésére bocsátotta. Rajk viszont rendszeresen infor­málta Szőnyit saját célkitűzései, ről, valamint azokról az utasítá­sokról, amelyeket Titótól, esetleg Rankovicstól kapott. 1949. tavaszán Szőnyi Tibor több alkalommal tárgyalt Rajk László­val a köztársaság megdöntéséről és a hatalomnak erőszakos meg­szerzéséről. Szőnyi Tibor tehát az 1946. I. tc.-ben megalkotott államrend és a magyar demokratikus köztársa­ság kormányának megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével bűntettet követett el. V. a) Szalai András 1917-ben szüle­tett. Rendőri besúgó 1935-ben lett. Ettől kezdve felváltva hol Jugoszlá. viában, hol Magyarországon volt provokátor. Mint rendőri besúgó 1942-ben Juhász Antal csendőrnyo- mozőnak kiszolgáltatta a Kommunista If­júmunkás Szövetség vezetőségi tagjait. Ságvári Endiét, Orbán Lászlót és Lakos Évát. Hogy leleplezését elkerüljék, kis büntetést szabtak rá, amelyet 1944. ben a sátoraljaújhelyi börtönben töl­tött, ahol folytatta besúgó tevékeny­ségét. Abban az időben a sátoraljaújhe­lyi magyar és jugoszláv politikai fog­lyok kitörést készítettek elő. Szalai András a kitörési, illetve a szökési terv általa megtudott részleteit je­lentette Lindenbergnek, a börtön pa­rancsnokának. Minhogy a börtönpa. rancsnok az árulás folytán ismerte a kitörési tervet, megtette az ellen, intézkedéseket. A kitörés következ­tében 64 foglyot megöltek, vagy ké­sőbb kivégeztek. Szalai András pedig besúgása jutalmául sza­badlábra került. Szalai András tehát 64 politikai fogoly meggyilkolásának, illetve tör­vénytelen kivégzésének bűnrészessé- gével háborús bűntettet követett el. b) Szalai András a jugoszláv kém szervezet számára hosszú időn ke­resztül tevékenykedett Magyarorszá­gon. Brankov vallomása szerint: „Szalai életre-halálrn oda volt kötve Rankovicshoz és az UDP- hez, amely kézben tartotta azzal, hogy ismerte a sátoraljaújhelyi börtönben elkövetett árulást“. Szalai András először Szmiljasicc jugoszláv őrnagy megbízásálból kém. kedett, aki mint a jugoszláv jóváté. teli hivatal vezetője dolgozott Ma­gyarországon. Később Brankov kö­vetség! tanácsoshoz kapcsolták, majd pedig Sebjanics nevű jugoszláv kém. hez. Kémtevékenysége közben Brankov megbízásából megszerezte többek között a határvédelmi előkészületek­re készített térkép-vázlatot és ki­egészítő feljegyzéseket. Titkos ada­tokat szolgáltatott ki a miniszter- tanács bizalmas határozatairól és egyebekről. Szalai összeköttetésben állt Rob Anton jugoszláv kémmel is, akinek elárulta az üzemek álla­mosításáról szóló törvény előkészü­leteit a törvény nyilvánosságra ho­zatala előtt. Szalai András tehát katonai jellegű és a magyar állam fontos nemzetközi érdekeit és gazdasági helyzetét érintő titkokat kikémlelt és ezeket illetéktelen külföldi sze­mélyeknek továbbított, az állam ér­dekeit súlyosan veszélyeztetta, ami által kémkedés, hűtlenség bűntettét követte el, c) Szalai András, mint a jugoszláv kémszervezet ügynöke a kémszolgálat által megjelölt egyéneket az állnm gépezetének fontos pozícióiba helyezte el. Az elhelyezettek működését a jugo­szláv kémszervezet utasításainak megfelelően összefogta és irányí­totta. Szalai András így helyezte a külügyminisztériumba Rex Józsefet és Brankov utasítására keresztül­vitte, hogy Rex a külügyminiszté­riumban maradhasson akkor is, amikor alaposan gyanúsították, hogy a jugoszlávoknak kémkedik. Ugyancsak így helyezte el a jóvá. tételi hivatalban Hegedűs József volt rendőrszázadost, jugoszláv ké. met. Szalai keresztülvitte, hogy Rob Antont a jugoszláv kémszolgálat magyarországi hírszerzőjét képvise­lőnek jelöljék. 1948 szeptemberében Rob Anton korábbi utasítására Ko- vácsevics Milenko jugoszláv kÉmet a pártiskolán helyezte el. Ezeket a kémeket állandóan vezetése alatt tar. tóttá. Szalai András tehát ezáltal az 19-16. I. tc.-ben megalkotott demo­kratikus államrend megdöntésére irányuló szervezet egyik vezetője volt. VI. a) Ognyonovics Milán 1916-ban született. Mint magyar állampolgár Rol> Anionnak, a jugoszláv kémszol. gálái vezetőjének beszervezett kéme volt. Rob Anton utasítása szerint kapcsolatba lépett Blázics Józseffel, a budapesti jugoszláv követség titká­rával, a jugoszláv kémszolgálat má­sik ügynökével. Blázics felszólítá­sára Ognyonovics Milán kötelez­vényt írt alá, hogy mint jugoszláv hírszerző fog működni. Blázics utasításai szerint jugoszláv hírszerző ügynökként beszervezte Kovácsevics Metiúnt, Bratzkov Milost, Gromcsics Jovant, Suput Milánt. Rajtuk ke­resztül belpolitikai természetű és egyéb titkos adatokat szerzett meg. Ezeket az adatokat havonként jelen­tésbe foglalta és a jugoszláv kém­szolgálat rendelkezésére bocsátotta. A kémszolgálat ennek fejében rendszeres pénzbeli díjazásban részesítette. A magyar állampolgár Ognyonovics Milán e működésével a kémkedés, hűtlenség bűntettét követte el. VII. Korondy Béla 1914-ben született. A Horthy-fasizmus alatt mint csend­őrszázados szolgált. Pálffy György intézte el igazolását és őrnagyi rangban becsempészte a demokratikus rendőrségbe. Pálffy ezután Rajk László kémszer­vezetének megerősítése végett Ko- rondyt a belügyminisztériumnak adta át, ahol Rajk rendőrezredesnek ne. vezte ki. Rajk azt a feladatot adta Koron- dynak, hogy volt csendőrökből, hor­thysta katonatisztekből, továbbszol. gáló altisztekből és egyéb fasiszta csőcselékből olyan — számára megbízható — zászlóaljat szervez­zen, amely a köztársaság ellen feltét, lenül rendelkezésre álljon. Miután Rajk László közölte vele, Hogy kermányellenes összeesküvésről, van szó, Köröndi megkapta Pálffy Györgytől az összeesküvés tervének végrehajtására szolgáló utasítást., 1948 júliusában —• Korondy valló, mása szerint —- Pálffy neki a követ, kezőket mondta: „Ismeri az utasi. tásokaí, amelyeket Rajktól kaptam. Kijelentette, hogy meg kell szervez­nem Budapest fontos objektumainak elfoglalását. Kijelentette továbbá, hogy támogatni kell egy általa meg­szervezett különleges századot, amely megbízható horthysta tisz­tekből áll. Pálffy közölte, hogy a kormány ki­jelölt tagjainak, Rákosi Máyás, Farka» Mihály és Gerő Ernő tartóz» kotlási helyét le kell figyeltetni é» letartóztatásukat egyszerre fogana­tosítani. Kijelentette, hogy minden ellenállá» esetén azonnal fegyvert kell használnom.“ A tárgyalás régé­vel Pálffy azt is közölte Korondyval, hogy a kormány erőszakos eltávolí­tása feltétlenül sikerül, mert a jugo­szláv haderők karhatalmi támogatá­sát megkapják. Korondy Béla tehát az 1946. L tc.-ben megalkotott demokratikus ál. lamrend és a demokratikus köztársa­ság kormányának erőszakos eltávolí­tására szervezetet vezetett, ami által bűntettet követett el. VIII. a) Justus Pál 1903-ben született 1932 óta a magyar politikai rendőr, ség besúgója volt. A fasiszta rend- őrségen Hain Péternek és másoknak „J. 17.“ fedőjel alatt a kommu­nista szervezkedésekről soroza­tosan adatokat szolgáltatott. Ezáltal mint fasiszta hivatalos szerv besúgója működött, tehát népelleneg bűntettet követett el. b) Ismerve Justus rendőri beL súgó szerepét, Cicmil Obrad ezre. des, a budapesti jugoszláv katonai misszió vezetője, valamint Jávorfi őrnagy, a misszió tagja, Justust a jugoszláv kémszolgálatba állítot­ták. Mint nemzetgyűlési képvi. selő, a Szociáldemokrata Párt ve­zetőségi tagja és a magyar rádió alelnöke, Justus információkat gyűjtött és ezeket továbbította a jugoszláv kémszervezetnek. Justus Pál, aki egyébként régi trockista és számos nemzetközi trockista kémmel személyes ősz- szeköttetést tartott, különösen a Szociáldemokrata Párt, a Kommu­nista Párt, később a Magyar Dol­gozók Pártja viszonyairól adott a jugoszláv kémszervezetnek bizal­mas információkat. Az adatokat hol írásba foglalta, hol pedig a jugoszláv kémszolgálat ügynöke, ként élőszóval adta át, Titóék olyan fontosnak tar­tották Justus kémszolgála­tait, hogy megtiltották, hogy a budapesti jugoszláv követ­ségen működő kémek tartsák vele az összeköttetést. Ehelyett Justustól Rankovícsnak erre a célra megjelölt külön meg. bízottja vette át mindenkor aa Információs anyagot. Justus Pál a jugoszláv kémügy, nökségen kívül a budapesti francia követség kultúrattaséja, Francois Gacho számára is kémkedett. Át­adta neki a jugoszlávok számára gyűjtött kémanyag jelentékeny ré- szét. Külön részletesen közölte vele a Szociáldemokrata Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségi ülésein meg­szerzett bizalmas adatokat, a magyar rádió szervezeti, igazga­tási és technikai kérdéseinek bi. zalmas adatait. Justus Pál, mint nemzetgyűlési képviselő és a rádió alelnöke, te­hát közalkalmazott, a magyar ál­lam fontos érdekeit, nemzetközi és gazdasági helyzetét érintő titkos anyagot kikémlelt abból a célból, hogy azt idegen államok hatóságá­nak tudomására hozza, amely cse. lekmény az állam érdekeit súlya, san sértette, ezáltal kémkedés, hűtlenség bűntettét követte el. c) Justus Pál hozzá közelálló személyeket trockista szeminá. riumba szervezett, őket a demo­krácia ellen nevelte és állandó irá­{Folytatása a 6. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents