Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

B m OlyViSégi bi Magyar Nép flz ÁMG alközpontjának felhívása a vármegye valamennyi gépállomásához VI. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM A KA m FILLÉR VASÁRNAP, 1949. SZEPTEMBER 11. VÁDIRAT a Rajk László és társai elleni bűnügyben A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Államügyészség «lnöke a Rajk László és társai el­leni bűnügyben a következő vád. iratot küldte a Budapesti Népbíró. Sághoz: A demokratikus államrend meg­döntésére irányuló bűntett és más bűncselekmények miatt a Rajk László és társai elleni bűnügyben a nyomozás iratait a következő vádirat benyújtása mellett küldöm meg. Vádat emelek I. RAJK LÁSZLÓ ellen, aki 1909. március nyolcadi­kén Székelyudvarhelyen született, nős Földi Júliával, egyetemi vég­zettségű, tanár, volt külügyminisz. rter, budapesti lakos a) egyrendbeli, az 1945. évi VII. törvénycikkben törvényerőre-emelt 81—1945. M. E. számú ren­delet 13. paragrafusának 4. pontjába és az 1.440—1945. M. E. számú rendeLet 10. paragrafusa 5. pontjába ütköző háborús és nép- ellenes büntettek, bj egyrendbeli folytatólagosan elkövetett, az 1930. évi III. tör­vénycikk 60. paragrafusa 2. pontjában meghatározott és a 61. paragrafus 3. bekezdése szerint minősülő hűtlenség bűntette, c) és egyrendbeli, az 1946. évi VII. törvénycikk 1. paragrafusa 1- bekezdésében meghatározott és folytatólagosan elkövetett a de­mokratikus államrend megdönté­sére irányuló szervezkedés vezeté­sének bűntette: II, PÁLFFY GYÖRGY ■ellen, aki 1909 szeptember 16-án Temesvárott született, nős Sár- mány Katalinnal, Ludovika Akadé. mia végzettségű volt altábornagy, budapesti lakos a) egyrendbeli, az 1946. évi VII. törvénycikk első paragrafusa első bekezdésében meghatározott és folytatólagosan elkövetett a de­mokratikus államrend megdönté­sére irányuló szervezkedés vezeté­sének bűntette, b) egyrendbeli folytatólagosan «lkövetett, az 1930. évi III. tör­vénycikk 60. paragrafusa 2. pont­jában meghatározott és a 61. pa­ragrafus 3. bekezdése szerint mi­nősülő hűtlenség bűntette; IO. BRANKOV LÁZÁR ellen, aki 1912. július 17-én Starij Becsejen született, nőtlen, jogi egyetemet végzett volt jugoszláv "követségi tanácsos budapesti la­kos a) egyrendbeli, az 1946, évi VII. törvénycikk első paragrafusa első bekezdésében meghatározott és folytatólagosan elkövetett, a de­mokratikus államrend megdöntésé­re irányuló szervezkedés vezetésé­nek bűntette, b) . egyrendbeli folytatólagosan «lkövetett, az 1930. évi III. tör­vénycikk 60 paragrafusa 3. pont­jában meghatározott és a 61. pa­ragrafus 3. bekezdése szerint mi­nősülő kémkedés bűntette, c) valamint a BTK 69. paragra­fusának 1. pontja szerinti felbújtói bűnrészességében elkövetett, a BTK. 278. paragrafusába ütköző gyilkosság bűntette; IV. DR. SZŐNYI TIBOR ellen, ki 1903 dec. 31_én Budapesten született, nős Bernstein Annával, orvosi egyetemet végzett, orvos, volt országgyűlési képviselő, buda­pesti lakos a) egyrendbeli folytatólagosan elkövetett, az 1930, évi 3. törvény­cikk 60. paragrafusa 2. pontjában meghatározott és a 61. paragrafus 3. bekezdése szerint minősülő hűt­lenség bűntette, bj, egyrendbeli, az 1946. évi VII. törvénycikk 1. paragrafusa 1. be­kezdésében meghatározott és foly­tatólagosan elkövetett, a demo­kratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése bűntette; V. SZALAI ANDRÁS ellen, aki 1917. február 6-án Pé. esett született, nős, Glied Zórával, műegyetemet végzett, tisztviselő, budapesti lakos a) az 1945. évi VII. törvénycikk­ben törvényerőre emelt 81—1945. M. E. számú rendelet 11. paragra­fusa 5. pontjában meghatározott háborús bűntett > b) egyrendbeli, folytatólagosan elkövetett, az 1930. évi III. tör­vénycikk 60. paragrafusa 3. pont. jában meghatározott és a 61. pa. ragrafus 3. bekezdése szerint mi. nősülő hűtlenség bűntette, c) és egyrendbeli, az 1946. évi VII. törvénycikk 1. paragrafusa 1. bekezdésében meghatározott és folytatólag elkövetett, a demokra­tikus államrend megdöntésére irá­nyuló szervezkedés vezetésének bűntette; VI. OGNYENOVICS MILAN ellen, aki 1916. június 9-én Sáro­kon született, nős Kovács Veroni. kával, reálgimnáziumot végzett tisztviselő, budapesti lakos, egyrendbeli folytatólagosan el­követett, az 1930. évi III. tör­vénycikk 60. paragrafusa 3. pont­jában meghatározott és a 61. pa­ragrafus 3. bekezdése szerint mi. nősülő hűtlenség bűntette; VII. KORONDY BÉLA ellen, aki 1914 augusztus 16-áu Er­zsébetvárosban született, nős Poltáry Edittel, Ltulovika Akadémiát vég. zeit, volt rendőreziedes, budapesti lakos egyrendbeli, az 1.946. évi VII. törvénycikk 1. paragrafusa 1. bekez­désében meghatározott és folytatóla­gosan elkövetett, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szer. vezkedés vezetésének büntette; VIII. JUSTUS PÁL ellen, aki 1905 április 7-én Pécsett született, nős Wagner Edittel, egye­temet végzett, volt országgyűlési képviselő, a Magyar Rádió volt al- elnöke, budapesti lakos a) az 1945. évi VII. törvénycikk­ben törvényerőre emelt 1440—1945. M. E. rendelet 10. paragrafusa 5. pontjában meghatározott és folyta, tólagosan elkövetett népellenes bűn­tett, b) egyrendbeli folytatólagosan el­követett, az 1930. évi III. törvény­cikk 60. paragrafusa 2. pontjában meghatározott és a 61. paragrafus 3. Í)ekezdé6c szerint minősülő hűtlen, ség büntette, ej valamint egyrendbeli, az 1946. évi V. törvénycikk 1. paragrafusa 1. bekezdésében meghatározott és foly­tatólagosan elkövetett, a demokra­tikus államrend megdöntésére irá­nyuló szervezkedés vezetésének bün­tette miatt, mert Rajk László és társai szervezkedést kezdeményeztek és vezettek, amely, nek célja a demokratikus államrend erőszakos megdöntése volt. L a) Rajk Lászlót 1931-ben kom­munista röpiratokkal kapcsolatban a rendőrség Budapesten őrizetbe vette' Miután írásban kötelezte ma­gát, hogy besúgó lesz, szabad- lábra került. Ettől az időtől kezdve mint rendőri besúgó és provokátor működött az egyetemen. 1932- ben lebuktatta Srhöpflin Gyulát. Olt Károlyt és társait, 1933- ban Birki Ágnest, Széli Jenőt és csoportjukat, 1934-ben a rendőrség az építőmun­kások közé küldte. Az építőmunká- -ok között ebben az időben erős volt a kommunista szervezet. 1935- ben Rajk provokációja következté­ben egy építőmunkás sztrájkkal kap­csolatban kétszáz letartóztatás tör­tént. Ezután Rajk egy időre eltűnt. \ rendőrség Csehszlovákiába küldte, hogy a magyar kommunisták külföldi Kapcsolatait kémlelje ki. A spanyol polgárháború kitörése után Rajk a titkosrendőrségtől azt a feladatot kapta, hogy utazzon Spanyolországba, jejentse: a felszabadító háborúban ki vett részt a magyar kommunis­ták közül és egyben igyekezzék a Rákosi zászlóaljban bomlasztó tevé­kenységet kifejteni. Rajk e provoká­ciós és trockista működése Spanyol, országban gyanút keltett. Vizsgálat indult ellene, minden funkció vise­lésétől eltiltották, majd kizárták a Pártból. A spanyol szabadságharc veresége előtt Franciaországba szö­kött, ahol saint-cyprieni, gursi, ver­heti internálótáborokban megismerkedett a külföldi kém­szervezetek jugoszláv ügynökei­vel, akik, — mint Bebler, Koszta,, Nagy, Maszalrik, Mrazovics stl>. —- Rajk- hoz hasonlóan Spanyolországban, majd később az internálótáborokban folytatták provokációikat. Egy na­pon megjelent Rajknál Noel h Field, az Ofice of Srategio Service (OSS) nevű amerikai kémszervezet egyik vezetője és közölte vele, hogy felet­teseinek külön utasítására haza kí­vánja segíteni. Vernetbe érkezett egy kémküldöttség is, amelynek ve. zetője egy Gestapo-őrnagy, hívatta Rajkot és közölte vele, hogy Magyarországra küldi „munká­ra“. Rajk hazaérkezése után azonnal jelentkezett a politikai rendőrségen régi főnökénél Hain Péternél, Szá- lasi későbbi rendőrkapitányánál, Rajk erről így vall: „Elmondtam neki mindent, amit Spanyolországban és Francia- országban megtudtam. Hain közölte velem, hogy a Gestapo tiszt az ő kérésére segített rajtam." Hain utasítására Rajk, akinek külföldi üzelmeit nem ismerték itt­hon, bekapcsolta a földalatti kom­munista mozgalomba Gayer Imre provokátort. Gayer besúgása alapján elfogták és kivégezték Schön, herz Zoltánt, a Kommunista Párt titkárát és meggyilkolták Rózsa Ferencet. Rajkot, hogy le ne lepleződjék, ugyancsak letartóztatták, de csak hathónapi fogházra ítélték. 1944 decemberében nyilas katonai nyomozók másokkal együtt Rajkot is letartóztatták és 1945 márciusá­ban Sopronkőhidán katonai bíróság elé került. A tárgyalás ügyésze dr. Jánosi Ferenc erről ezt vallja: „A tárgyalás során Rajk László véde­kezésképpen előadta, hogy a rend­őrséggel régóta kapcsolatban áll, amelynek nem egy esetben komoly szolgálatot teljesített. A tárgyaláson megjelent és Rajk László érdekében közbelépett bátyja, Rajk Endre nyi­las államtitkár. Rajkot felmentették és ügyét áttették a polgári bírósághoz. Később, már Bajorországban szabad­lábra helyezték Rajkot, négy vád- lottársát azonban kivégezték. Rajk László tehát a Horthy-rendőrség és a Gestapo besúgója és provokátora volt: ezzel háborús és népellene» büntettett követett el. b) 1945. május végén Rajk László visszatért Magyarországra, Mu/tját sikerült ellep/ezni és megjátszotta a sokat üldözött, a spanyol harcokban meged- zett kommunista szerepét. A Magyar Kommunista Párt nagy­budapesti titkára, országgyűlési képviselő, belügyminiszter, majd külügyminiszter lett. Természete, sen folytatta régi tevékenysé­gét. Erre vonatkozóan vallomásában beismeri a következőket: ,,Állandóan és rendszeresen tájékoztattam az amerikai hír­szerzőket, a belügyminiszté­rium, majd később a külügy­minisztérium minden kérdésé­ről.” Az amerikai kémkedés Magyar- országon egyre inkább a külföldi felderítés jugoszláv kémeit, Tito küldötteit tolta előtérbe. Aljasul visszaélve azzal a testvéri rokon- szenvvel, amelyet a magyar demo. krácia a jugoszláv dolgozó néppel szemben táplált, Tito diplomáciai képviselői és egyéb hivatalos kül­döttei attól a pillanattól kezdve, amikor 1945. elején Magyaror­szágra tették lábukat, a legarcát. lanabb módon építették ki kémhá­lózatukat. Elsősorban Rajk Lászlót állí­tották kémszo/gá/atukba, akinek rendőrspicli és kémmultját ismerték. Rajk készséggel adta Cicmil ezredesnek, a jugoszláv ka. tonai bizottság vezetőjének, Mrazovics jugoszláv követnek, Brankov követségi ügyvivőnek és a hozzá forduló jugoszláv kémek hosszú sorának a legkülönbözőbb információkat A bizalmas adató, kát, amelyeket mint miniszter a magyar viszonyokról, a szovjet hadseregről, a szovjet diplomáciai testületről, stb megtudott, a jugo­szláv kémeknek adta át. Átadta például a Nagy Ferenc-féle össze­esküvés felderítése közben a nyo- mozat aktáit a jugoszláv kémek­nek, akik ezt rögtön továbbítot­ták az amerikai követségnek. Államtitkárát, dr. Szebenyi End*, rét utasította, hogy a jugoszláv kémek által köve­telt minden bizalmas adatot szolgáltasson ki. A jugoszláv kémszolgálat utasítá­sára maga mellé vette, mint bel­ügyminiszteri sajtófőnököt, Cse­resznyés Sándor kémet, akiről tudta, hogy azelőtt az angol fel­derítőknél dolgozott és aki közte és a jugoszláv követségen működő kémek között az összeköttetést megkönnyítette. Rajk Lászó mint miniszter és az országgyűlés tagja, tehát közhiva­talnok, hivatali megbízásával visz. szaélve a magyar állam érdekeit súlyosan veszélyeztető titkokat közölt idegen hatalmakkal, amiál- tal kémkedés, hűtlenség bűntettét követte el. c)i A jugoszláv kémek előtérbe­nyomulása azzal függött össze, hogy felszabadultak Jugoszláviá­ban a Rajkhoz hasonló amerikai kémek, provokátorok és trockis- ták, akik közül a Gestapo 1941-ben Rajkkal egyidőben csak a francia táborokból kémmunkára vagy; százötvenet küldött haza. Ezek a kémek képezték Tito közvetlen; környezetének zömét és rendsze­resen szorították vissza a jugo­szláv partizánok becsületes, nép­hez hű elemeit. E sikereken fel­buzdulva' az amerikai imperialisták nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint a népi demokrácia or- i szágait Tito segítségével a maguk oldalára állítani. Rajk erről így vall: „Rankovics* Jugoszlávia belügyminisztere egye­nesen megmondta nekem, hogy a népi demokratikus államok Jugo­szláviával és Titoval az élükön kell, hogy egyesüljenek.” E cél el­érésére a jugoszláv, amerikai é& egyéb kémszervezetek teljes ere­jükkel támogatták Rajkot. 1946, novemberében alá rendel­ték neki dr. Szőnyi Tibort, aki Svájcban az OSS nevű amerikai szervezet vezetőjének, Allan Dúl. lesnek utasítására az ottani ma­gyar trockista emigránsokból kémcsoportot szervezett. Ezt a kémcsoportot Tito svájci és fran­ciaországi ügynökei segítségével Dulles 1944—45. telén amerikai hadirepülőgépen Belgrádon át mint jugoszláv tiszti bizottságot Magyarországra, a szovjet hadse­reg hátába dobta. Rajkhoz kap­csolták a jugoszláv felderítők 1946. nyarán Pálffy Györgyöt, Horthy hadseregének fasiszta tisztjét, Pálffy, aki saját bevallása szerint 1945. nyara óta beszerve­zett jugoszláv kém volt, megját­szotta a kommunista tisztet. Fo­kozatosan altábornagy, határőrség"' parancsnok, majd honvédelmi mi­niszterhelyettes lett. Rajk így szélesen elágazó szer­vezetet hozott létre. Ahová csak lehetett, magas állásba juttatta az imperialisták ügy­nökeit, főleg a volt trockistákat, provo­kátorokat, kémeket. így jutott a rendőrség és külügyminisztérium vezető állásaiba Szász Béla, az angol Intelligence Service Dél- amerikából hazaküldött kéme, Ma­jor Frigyes, a CIC amerikai kém­szervezett ügynöke, Marschal Lászlót, a francia ,,2-ieme bureau” kémét a rendőrség politikai neve­lésével bizta meg. A trockista Oszkó Gyula és Mátyás László rendőrezredesek lettek. A politikai rendőrségbe Rajk beépítette dr*

Next

/
Thumbnails
Contents